Ami miatt különösen érdekes lehet ez a téma számunkra, hogy az emberiség globálisan ezekben az időkben fog átlépni a Vízöntő korszakba és ez rengeteg változást fog hozni. A Föld forgástengelye a Nap körüli pályáján a pálya síkjával körülbelül 23,5 fokos szöget zár be. Ez a Nap és a Hold gravitációs hatása miatt folyamatosan elmozdul, a pólusok a csillagokhoz képest körpályát írnak le. A teljes körpályát precessziós ciklusnak nevezzük. Ennek időtartama 25.920 év. Az asztrológia ezt a ciklust osztja le 12 egyenlő részre. Az egyes részeket állatövi jegyeknek nevezzük, mert mindegyikhez egy-egy csillagjegyet rendeltek hozzá. Egy-egy rész tehát 2160 évet jelent és 30 fokos szögnek felel a teljes körben. (Vagyis . 1 . fok . 72. év. ) Általában a nagyobb civilizációk kezdetét és végét nagyjából ilyen (tehát kb. 2160 éves) korszakokhoz köthetjük, amikor egy adott csillagjegynek érvényesül a hatása. Egy adott civilizáció mérete természetesen nem pontosan ennyi év, nyugodtan számolhatunk kétezerrel is. Ha abból indulunk ki, hogy például a kereszténység kora (a halak korszak, amiben most is vagyunk) Jézus születésével, vagyis többé-kevésbé az időszámításunk kezdetével kezdődik, akkor láthatjuk, hogy éppen most érünk el ennek a korszaknak a végére és most vagyunk egy átmeneti korban, amikor tudjuk, hogy valami új fog kezdődni, de még nem igazán érezzük ennek a hatását. Nem véletlen, hogy sokan éppen ezekre az időkre jósolják Krisztus második eljövetelét, ami majd az új korszakot/új világot/arany kort fogja megalapozni. Vannak emlékeink az előző korszakokból is, melyek kb. ie 2000 és nulla közé esnek, vagy még régebbiek, mint például az egyiptomi vagy sumér civilizáció, esetleg az atlantiszi. Megfigyelhetjük, hogy nem kell túlzottan sokat visszamenni az időben ahhoz, hogy azt mondhassuk, már szinte semmit sem tudunk. És ez nem jelenti azt, hogy ne létezett volna fejlett civilizáció már korábban a Földön. Csak amikor jön a váltás, és véget ér egy adott korszak, akkor az sokszor olyan horderejű változást jelent, aminek során az előző civilizáció szinte nyom nélkül eltűnik. (a szintetikus anyag atomjaira bomlik, a természetes anyag , mint pl a kő, megmarad) Történhet kisebb jégkorszak, lehetnek hatalmas árvizek, vagy az is előfordulhat, hogy egy civilizáció saját magát pusztítja el, szinte hírmondót sem hagyva maga után. Egy-egy csillagjegy hatása leginkább (ha a 30 fokos szöget nézzük) a 3-tól 28-ig fokig érvényesül. Az első két fok (tehát kb 140 év), valamint az utolsó két fok már átmenetet jelent az előző, illetve a következő csillagjegybe. A nagy változások az ilyen átmeneti korban jönnek létre. Ugyanakkor - mivel ekkor egyik csillagjegy hatása sem húzza le az embert a Földre, nem túl erős a hatásuk - ilyenkor van lehetőség felemelkedésre egy magasabb lelki minőségű élet felé, hogy az új korszak egy magasabb fejlettségi szinten kezdődhessen el. Ezekben az átmeneti korokban az emberek mozgásszabadsága nagyobb, de pont emiatt nagyobb a személyes felelősségük is. Mivel alapvetően rendszertelenség, káosz jellemzi ezt a kort, így sokan összezavarodnak, nem találják a helyüket a világban. A régi értékrend elveszik, helyette új alapokra kell helyezni az életet. Ha mindez magas tudatossági szinten történik, a szív szavára hallgatva, akkor soha nem látott lehetőségek nyílnak meg, nagyon nagy jólétet hozhat az új korszak. Ha azonban az emberek többségét a saját egója vezérli és nem képesek egy lelki megtisztulásra és felemelkedésre, akkor lehet mindent elölről kezdeni a kőkorszaktól indulva. Mindössze ez a tét napjainkban... Még pár év és eljön a nagy vízválasztó (a Biblia ezt Ítélet Napjának nevezi) és el fog dőlni, milyen alapokra fogjuk tudni helyezni az új korszakot. A spirituális források többsége a nagy napot 2012 december 21-re teszi (elvileg pontosan ezen a napon fog elkezdődni az új precessziós ciklus) és ezen időpontban az egész emberiség globálisan egy dimenzióugrást hajthat végre (ez lényegében emberi fogalmakkal felfoghatatlan változásokat jelent, egy új mérföldkövet)... és ahhoz, hogy ez végbe mehessen, ehhez fog majd kelleni Krisztus második (immár tömegekben való) eljövetele. Fel lehet tenni a kérdést, miért pont 2012 és miért nem mondjuk 40 évvel később? Nos, ez a dátum nem csak azért jelentős, mert az egész 25.920 éves ciklus ekkor fog újra a kezdőponthoz érni, hanem mert ezzel tökéletesen szinkronban a Plejádok egész csillagrendszere a Galaktikus központ körüli 230 millió éves keringési ciklusának végére ér, sőt az egész Tejút Galaxis is éppen ebben a pillanatban jut majd el egy ennél sokkalta hosszabb keringési pálya végpontjára a Nagy Központi Nap körül. A jelenlegi (Halak korszak) rövidesen végetér. Ha a kereszténységre gondolunk (ami ugyebár ezen korszakkal esik egybe, és az időszámításunk kezdetével indul), akkor vegyük észre, hogy milyen mértékben van válságban. A keresztény kultúrában az embereket nyájként kezelik és nyájként szólítják meg. Manapság viszont - a Vízöntő hatás miatt - az emberek egyre kevésbé viselik el azt, hogy őket tömegként kezeljék, mindenki egyedinek tekint magára és a saját útját akarja járni. Az egyediség nagyon hangsúlyossá válik, az erkölcsösség pedig fellazul: az emberek nem akarnak szabályokhoz alkalmazkodni és úgy tűnik, mára már a Tízparancsolat is túl sok. Egy olyan világban nehéz értékrendről beszélni, ami elfeledi az önmegtartóztatás és a mértékletesség fogalmát. Pontosítva a régi értékek nem értékek többé, helyettük új értékrend alakult ki. Íme erre egy példa: manapság ha valaki meg akar házasodni, akkor őt (kicsit sarkítva) maradinak, őskövületnek tartják. Régen a házasság ígérete a biztonságos élet illúziójával volt egyenértékű. A kezdetekben a házasság alapját férfi és nő között nem a szerelem jelentette! (Talán ezért is voltak életképesek.) Majd a kölcsönös elkötelezettséget jelentette egymás iránt, a halálig tartó hűség ígéretét. Mostanra pedig szinte semmit nem jelent, csak egy papír. Vagy ami ennél is rosszabb: sok esetben egy felesleges korlát. És a korlátok ijesztőek, azok pedig, akik korlátokat támasztanak mások felé, azoktól pedig szabadulni kell... A keresztény egyház legnagyobb problémája, hogy nem elég rugalmas. Megtartotta azt a rendszert amire épült, miközben a világ megváltozott körülötte. Az emberek igényei megváltoztak, és ehhez nem alkalmazkodott kellőképpen. Ezért van az, hogy napjainkban folyamatosan teret veszít, miközben a keleti filozófiák és vallások egyre népszerűbbek. Mert ez utóbbiak egyénként is képesek megszólítani az embert és az egyedi fejlődés lehetőségét tárják elé. Míg a keresztény egyház eredendően bűnösnek tartja az embert és ragaszkodik ahhoz, hogy bizonyos tanokat dogmaként fogadjunk el, addig a keleti felfogás jóval emberközelibb, a személyes fejlődés lehetőségéről és Isten kereséséről beszél. Amúgy mellékesen, míg Jézus tanításaiból az Élet (Isten) szeretete, és a megbocsátás képessége tükröződik és míg emberi viselkedése egy örök példát jelent számunkra, addig a keresztény egyház csak arra volt jó, hogy bemutassa, hogyan lehet valamit félrevinni, ha az emberi egó áll a középpontban. Az egyház megmutatta, hogy a tízparancsolat rá nem vonatkozik. Boszorkányüldözés, hatalmi harcok, keresztes háborúk, mindez Isten nevében... Az egyház mind a mai napig tagadja a reinkarnációt (Jézus erre vonatkozó tanításait is szépen kigyomlálták a Bibliából) és létrehozta a Poklot és a gyónás intézményét, hogy irányíthassa, manipulálhassa az embereket. Önző emberi érdekek vezérelték az egyház vezetőit akkor is, amikor a Bibliát kanonizálták: kivették azokat a részeket, melyek nem szolgálták eléggé az érdekeiket, bizonyos részeket pedig egyszerűen átírtak. A hiteles forrás tehát nem az egyház, nem is a Biblia, hanem a Krisztus tudatossággal rendelkező Jézus. Ő sosem mondott olyan képtelenséget, hogy bármilyen közvetítőre (lelkészre) szükség lenne ahhoz, hogy Istennel beszélhessünk. Az igaz tudás örök: ami ennek nem felel meg, az pedig egy idő után lelepleződik, majd elpusztul. Ezért lesz szükségszerű az egyház "bukása" (hacsak meg nem újul, a kor kihívásainak eleget téve)... Az elkövetkező Vízöntő korszak fő jellemzője a tudomány fellendülése és az egyéni szabadság kiterjesztése. Ezen hatások tehát már most kitűnően érzékelhetőek, sőt, megfigyelhetjük azt is, hogy jelen korban valóban kezdenek elérhetővé válni régi, letűnt korok emlékei, tudásanyagai, hogy ezen ismereteket be tudjuk építeni a mindennapokba. Különféle médiumok útján az emberiség hozzá tud férni a földön kívüli civilizációk üzeneteihez, nagy tanításaihoz és felfedezi az ember a saját gyökereit is: szép lassan felébred mély álmából, a feledés homályából, és egyre közelebb kerül a felfedezéshez, hogy a földönkívüliek valójában rokonaink (fénytestvéreink), és együtt egy nagy családot alkotunk. Az emlékezés korában élünk: az elkövetkező 2-5 évben rengeteg információt fog kapni az emberiség és egy magasabb szintű tudatra ébredés lesz lehetséges. A korszak váltás, illetve nézőpont váltás ahhoz hasonlítható, mint amikor az ember rájött arra, hogy a Föld nem lapos, hanem gömbölyű, vagy hogy nem a Föld körül forognak a csillagok, hanem a bolygók a Nap körül. Hirtelen egy olyan világban fogjuk találni magunkat, ami túlmutat eddigi legmerészebb elképzeléseinken is, ahol a Föld egyike lesz csak a rengeteg lakható bolygó vagy akár csillag sokdimenziós térképén. Elképesztő távlatok fognak megnyílni! Ha magas tudatossági szinten éri az emberiséget a Vízöntő korszak eljövetele, akkor annak fő célkitűzései, értékrendje is ilyen szinten fog megnyilvánulni: ez pedig nem más, mint a szabadság, és a szeretet eszménye. Az emberiség 'fénylényként' az ötödik dimenzióba emelkedve ezen minőségeket a maguk teljességében lesz képes megélni. A boldogság kora fog ránk köszönteni, az Aranykor. Ahhoz, hogy ez megtörténjen, fontos, hogy ne csupán a racionális érvekre hallgassunk, hanem a szívünk parancsára is. Legyünk nyitottak az új dolgokra, az ismeretlenre és a történésekre! A megérzéseinken keresztül tudni fogjuk, mit kell tennünk, a megfelelő segítséget is mindenki egyénileg meg fogja kapni. Ha képesek vagyunk szép fokozatosan feladni az ego-t és önzetlenül cselekedni, akkor olyan lehetőségek fognak megnyílni előttünk, melyekről még nem is álmodtunk! Ha kitűzzük magunk elé célként a magasabb tudatra való ébredést, a megvilágosodást és elkötelezzük magunkat a szellemi fejlődés iránt, akkor - ráhangolódva a magasabb dimenziókból áramló üzenetekre - minden esélyünk meglehet arra, hogy részeseivé váljunk ennek a világnak és az Aranykor váljon valósággá! norbert.irasai.hu/ Mint említettem, most éppen az átmeneti korban élünk, amikor jól érzékelhető, hogy globális méretekben jelentkezik egy értékvesztés: az előző kétezer év értékein alapuló rendszerek mára már korlátot jelentenek. Ezekből a korlátokból (munkahely, családmodell, törvények, társadalmi elvárások) mindenki egyénileg próbál szabadulni. Az emberek egyre kevésbé fogadják el, hogy tömegként kezeljék őket, és ugyanígy nem viselik el a szabályokat sem: nagyfokú szabadságra törekszenek, még akkor is, ha ehhez fel kell adni a korábban még biztonságot nyújtó talajt. A régi korszak már nem jó, az új pedig még nem jött el. Káosz van. Ez a legjellemzőbb a mai időkre. Átfordul a világ. Figyeljük meg, hogy utolsó 1-2 évszázadban hogyan tűnt el az emberiség szótárából a "mértékletesség" kifejezés. És figyeljük meg, hogy jelenleg hogyan tűnik el az "erkölcsösség" is. Ami 50 évvel ezelőtt teljesen elképzelhetetlennek tűnt, az mára valósággá vált. A régi rendszerben az emberek nem lehettek szabadon egyéniségek, mert nem tűrték meg a rendszerek az egyéniesedést. A falvakban és városokban is volt egy elvárt viselkedési norma. Aki ennek nem felelt meg, azt kiközösítették, felgyújtották a házát és így tovább (vagy kapott pár pofont és ez segített neki). A többség nyilván alkalmazkodott az elvárásokhoz. Rengeteg szabály volt, aminek meg kellett felelni, így mindenki valamilyen szinten börtönben élt, ugyanakkor kevés felelősséget kellett vállalnia. Ha valaki meg tudott felelni az elvárásoknak, akkor a környezete visszaigazolta őt. Lehetett hosszú távra tervezni és akinek nem volt túl nagy egója, az ebben a környezetben boldog lehetett. Mára viszont megjelentek az egyéniségek, mégpedig tömegesen. Divat lett abból, hogy fel kell rúgni az eddigi kőbe vésett szabályokat. A Vízöntő korszak szülöttjei folytonos megújítók. Nem képesek igazán az alkalmazkodásra, de toleránsak másokkal szemben (pontosítva egyszerűen otthagyják, aki nem pont úgy gondolkozik mint ők). Nem bírják elviselni a korlátokat. Viszont mivel a család rendszerét is korlátként élik meg, sőt a hosszú távú kapcsolatokat is ("nehogy már máshoz kelljen alkalmazkodnom", "nehogy más megmondja én mit csináljak") így előtérbe kerül a szingli életforma. A vízöntő nem törekszik családalapításra, mert a gyermeknevelés felelősséggel jár. A felelősségvállalás pedig összeegyeztethetetlen a szabadságra való igényével. A vízöntő nő azt várja a férfitól, hogy folyamatosan felnézhessen rá, ugyanakkor legyen vele lekezelő. Ha a férfi parancsoló, akkor az már korlát, ha a férfi elárulja, hogy szereti őt, akkor pedig unalmas - és akkor otthagyja. A helyes vízöntő férfi magatartás egy valamilyen értelemben példaszerű, sikeres életmód, ahol a nők egyáltalán nem számítanak, sőt ezt tudtára is adja nekik, de néha mégis elviseli, ha egy-egy vízöntő hölgy közeledni akar feléje, úgymond megengedi neki, hogy vele lehessen. Ha ettől eltérően cselekszik, akkor nem kapja meg a nőt, mert a nő számára könnyebb egyedül élni, mint alkalmazkodni, akárcsak minimális szinten is. Ha egy férfi hosszú távú kapcsolatra törekszik, akkor csak úgy tudja elérni, ha az előbb ismertetett dolgoknak folyamatosan megfelel és mindig képes a megújulásra, a nőnek mindig van miért felnézni rá. Úgy gondolom, a felek teljesen egyenrangú félként fognak egymásra tekinteni és a férfi és a nő közötti különbségek mindössze a biológiai különbségekre fognak szűkülni. Ugyanolyan jogaik lesznek, ugyanazt csinálhatják és egyszerűen szabad akarattal rendelkező egyéniségként fogják egymást látni. Nem lesz kimondottan férfi szerep, ahogy női szerep sem. Nem tudják egymást megfogni: vagy éppen összeillenek, vagy egyedül fognak boldogulni. Mivel a szabadságon belül kell megtalálni a szeretetet, illetve a szereteten belül a szabadságot, ez csak akkor lehet működőképes, ha az egyediséget feladják, ha képessé válnak egy nagyobb szintű tudatosságra, egy egó nélküli létezésre norbert.irasai.hu/ ~ "Minden rendszer fejlődésében vannak lassú, kevés változást hozó, hosszú periódusok, valamint hirtelen, forradalmi jellegű átalakulások, amelyek után a rendszer teljesen átalakul, és magasabb fejlettségi szintre rendeződik át. 1987-ben indult az a folyamat, amelyet ma legtöbbször Felemelkedésként emlegetünk. Mind a Földünk, mind pedig a rajta élők, vagyis mi emberek számára különleges korszak, különleges feladata köszöntött ránk. Az ember egy többdimenziós létező, és fejlődésének jelen szakaszában elérkezett arra a pontra, hogy erről való tudását visszaszerezze. "...a láthatatlan, nem fizikai világok, és a fizikai világ - ugyanannak az Egyetlen valóságnak az aspektusai." Itt és most, néhány gondolatot szeretnék megosztani arról, hogy nekünk embereknek mi lehet a feladatunk- első sorban az egyén szintjén - ebben a folyamatban, egyáltalán hogyan lehetünk méltó részesei a történéseknek. A folyamat lényege a szellemi érés, fejlődés, és mint minden fejlődést, ezt is meg kell, hogy előzzön egy elengedés, megtisztulás, és ez igaz a bolygónkra éppen úgy, ahogy ránk, egyénekre is. Nem lehet a folyamatokat szétválasztani. Bolygónk ökológiai válsága, pontosan és tökéletesen tükrözi vissza a kollektív emberi tudat jelenlegi állapotát. Egyszerűen ez a fejlődés útja. Fel kell ismernünk a kihívást, és válaszolnunk kell rá, méghozzá úgy, hogy kilépünk a fogyasztóvá silányodott emberi létformából, és sokkal nagyobb érzékenységgel és empátiával reagálunk. "...az emberi alapállás, a tudás, hogy valaki, bárki, a sötétségből világosságot teremtsen, a gyűlöletből szeretetet, a bőszültségből áldozatot, a görcsből oldottságot, az elrejtőzésből megnyilatkozást." /Hamvas Béla / A Fejlődés folyamatában a megváltozott energiákhoz nem csak lelkileg, hanem testileg is alkalmazkodnunk kell, ami gyakran okozhat fizikai rosszulléteket. Igen gyakori a szédülés, hányinger, általános gyengeség érzése, a depresszív, ill. apatikus hangulati időszakok, a tisztulással járó tünet együttesek, gyulladásos folyamatok, fejfájások. Egyénenként változó, hogy hogyan reagálunk a felfokozott energiákra, de bármilyen fizikai tünet legyen is, nagyon fontos, hogy figyeljünk a táplálkozásra, a megfelelő folyadékbevitelre, és nagyon lényeges a rendszeres - lehetőleg szabadban történő - mozgás! Hol lassabban, hol gyorsabban, de előbb-utóbb minden leomlik körülöttünk, ami hamis, ami nem szolgálja tovább az autentikus emberi Létezést. Sokan érezhetik közülünk, hogy érzékei sokkal finomabban működnek, felerősödtek a megérzései, szokatlan gondolatok, képek törnek be a mindennapjaiba. Hajlamosak vagyunk félelemmel reagálni, felerősödhetnek a szorongások, a neurotikus, vagy a pszichotikus határát súroló tünetek. Engedjétek magatoknak megélni ezeket a folyamatokat, még ha néha nehezek, ijesztőek is lehetnek. Kérjetek segítséget, ha szükségét érzitek, és lehetőleg kerüljétek a gyógyszeres terápiákat. Nem állítom, hogy kivételes esetekben átmenetileg nem lehet szükség olykor a gyógyszeres támogatásra, de hiszem, hogy megfelelő terapeuta, és a kliens kellő nyitottsága mellett ez - többségében - elkerülhető. Előtérbe kerülnek a lélek feldolgozatlan sérülései, a megbocsátás, a múlt mintáinak az elengedése, hogy a személyiség minél előbb képes legyen újra strukturálódni. Korunk valódi történései bennünk zajlanak, ezért nagyon fontos, hogy belülre figyeljünk. Tudom, hogy nem könnyű, hisz az "ellenerők" aktívan működnek, hogy eltereljék a figyelmet saját magunkról, a valódi történésekről. Teszik ezt fizikai szinten, például mesterségesen fenntartott válsághelyzetekkel, amit a média igyekszik még jobban elferdíteni és felnagyítani. Hamis értékrendekkel, melyekkel a reklámok manipulálnak. A lényeg, hogy fenntartsák az emberekben a félelmet, mert, így maradnak továbbra is irányíthatóak. A legnagyobb béklyó az emberiségen, az a mesterségesen fenntartott félelem, amely nagyon mélyen befészkelte magát minden sejtünkbe, a lelkünk legmélyére. El kell engednünk a félelmet, bűntudatot, a kishitűséget, a haragot, azokat a játszmákat, amelyeket idáig játszottunk, mert innentől csak nyíltan, őszintén, szívünket kitárva fordulhatunk a világ és egymás felé. Életünk folyama olyan helyzeteket, körülményeket tár elénk, amelyek segítségével lehetőségünk adódik a régi minták feldolgozására, és elnyomott személyiségrészeink integrálására. Rettenetesen nagy kihívás kilépni a több ezer éve tartó kondicionáltságból, a megfélemlített emberi létezés falai mögül. Nem kevés bátorságot, és kíméletlen őszinteséget igényel önmagunkkal szemben, de ha valakiben ott a szándék, akkor elérhetővé válik minden segítség is, és a mersz napról napra erősebb lesz. Ismeretlen szerző www.fenyportal.hu/cikk |
Főoldal > Vízöntő kor energiák >