A fény kígyója 2012 után

Drunvalo Melchizedek: A fény kígyója 2012 után A Földön tizenháromezer évente bekövetkezik valami szent és titokzatos esemény, amely mindent megváltoztat, és a történelem legmélyéig ható változásokat idéz elő. Ez a ritka változás mostanra elkezdodött: a Föld középpontjához kapcsolódó ősi energia, mely mozgás közben hasonlatos egy kígyóhoz, akárcsak az emberi test kundalinije, elindult, hogy megtalálja új otthonát. Ez az az energia a napéjegyenlőségi precessziós ciklushoz igazodva mozog, és amikor elmozdul, megváltozik a spiritualitásról alkotott fogalmunk. A Föld kundalinije az elmozdulással a következo ciklus energiái szerint alakul át, hogy magasabb szintű spirituális ösvényekre vezessen bennünket. Ez az energia táplálja a Föld spirituális keresőit. Az új területen élők hirtelen tudatukra ébrednek, mivel az energia új frekvenciát küld a Földet körülvevő elektromágneses hálóba, így végső soron a bolygó egészének tudatosság-hálózatát befolyásolja. Ennek az alapvető energiának a mozgása megnyitja majd a teret a női energiák uralma előtt, melyre az elkövetkezendő 13000 évben kerül majd sor. Ilyen hatalmas változások nem egy éjszaka alatt zajlanak le, bonyolultan összehangolt eseményekből szövődnek, melyeket végső soron a szeretet irányít, a mindenütt jelenlévő, minden élet iránt érzett szeretet. Ezen mágikus, misztikus utazások egy része a belső síkokon történt, mások különös helyeken, furcsa időzítéssel, de együttes céljuk, hogy elősegítsék a Föld felemelkedési folyamatát és mindannyiunk felébredését ezen a ponton, amikor elérjük a maja időszámítás végét. Amikor kinyitod A Fény kígyóját, légy felkészülve arra, hogy egy olyan valóságba lépsz be, ahol a csodálatos események mindennaposak. Ahogy haladsz előre a történetben, egyre inkább hinni fogsz a csodákban, mert rádöbbensz: a "véletlen egybeesések" éppen most történnek. Ahogy szívünket megnyitjuk, hogy magunkhoz öleljük, gyönyörű bolygónk átlép a sötétségből a Fény Korába. Bevezetés Az élet lenyűgöző! A Földön tizenháromezer évente bekövetkezik valami szent és titokzatos esemény, amely mindent megváltoztat, egy olyan esemény, ami a történelem legmélyéig ható változásokat idéz elő. Ez a ritka változás mostanra elkezdődött, de ezt csak kevesen tudják. Ráadásul a legtöbben azok közül, akik tudnak róla egész eddig titokban tartották. A Föld Kundalinijéről van szó. Létezik egy olyan energia, amely a Föld középpontjához kapcsolódik, és mozgás közben hasonlatos egy kígyóhoz, akárcsak az emberi test Kundalini energiája. Ez az az energia, mely táplálja a Föld spirituális keresőit. Nem csak a világ különféle asramjaiban, kankáiban és kolostoraiban, hanem a mindennapi életben is mindazokat az egyszerű embereket, akik a maguk módján Istent keresik. A Föld Kundalinije az a titokzatos energia, amely az emberiség minden tagjának szívét összeköti. A Föld Kundalinije mindig a földfelszín egy meghatározott pontjához kapcsolódik, ahol megközelítőleg tizenháromezer évet tölt el. Az idő letelte után azonban egy másik területre költözik, ahol újabb tizenháromezer évet tölt el. Ezek az időszakok a napéjegyenlőségi precesszión alapulnak. Amikor pedig elmozdul, megváltozik a spirituálisról alkotott fogalmunk. A következő ciklus energiái szerint alakul át, hogy magasabb szintű spirituális ösvényekre vezessen bennünket. Közelebbről nézve következő a helyzet. A Kundalini két pólussal rendelkezik, közülük az egyik a Föld középpontjában van. A másik valahol a felszínen található, és a világ bármely pontjára eshet. A Föld saját tudatossága határozza meg, hogy hol kell lennie. A Föld Kundalinijének polaritása pontosan egy 12.920 éves ciklus végén vált át az ellentétes pólusra, amivel egyidejűleg a Föld felszínén is megváltoztatja helyét. Az új területen nem csupán annyi történik, hogy a szent helyszín környékén élők hirtelen tudatukra ébrednek. Az energia új frekvenciát küld a Földet körülvevő elektromágneses hálóba. Ez pedig hatással van a tudatosság-hálózatára is oly módon, ahogy azt a Föld DNS-e meghatározza. Készen van a terv, amely meghatározza növekedésünk útját. Azoknak a keveseknek, akik tudnak erről az eseményről és mindarról, ami körülöttünk éppen végbemegy, bölcs tudást közvetítenek, és örökségük lelki béke lesz, mert ismerik a fenséges igazságot. A jelenlegi ciklus végét jellemző káosz kellős közepén is, a háború, éhezés, járványok és környezeti katasztrófák idején, a mindannyiunk által tapasztalt morális válság ellenére is látják az átalakulást, és nem ismernek félelmet. Ez a bátorság a titkos kulcsa annak az átalakulásnak, amely évmilliókon át minden alkalommal bekövetkezett az említett szent kozmikus eseményeket követően. Az egyik szinten ez azt jelenti, hogy eljött az idő, hogy lelki értelemben a női nem átvegye az emberiség vezetését az Új Fény felé. A női spirituális fény behatol majd az emberi élet minden területére, és megjelennek majd a női vezetők az üzleti és a vallási életben, sőt a női államfők is. 2012-2013 idejére annyira erős lesz ez a női spirituális fény, hogy e drága bolygó minden lakója számára egyértelművé válik, és évezredeken át folytatja majd növekedését. Szinte hihetetlen mindaz, ami végbement a világ azon részein amelyeket a Föld Kundalinije útja során érintett. A különböző nemzetiségű és kultúrájú emberek úgy tudnak ott együtt munkálkodni az emberiség életének jobbításán, mintha csak egy magasabb erő irányítaná őket. E spirituális segítség nélkül, úgy gondolom, az emberiség sosem fog tudni a tudatosság következő fokára feljutni, ami pedig létfontosságú a túlélésünkhöz. Esetemben az ilyen életformára való hívás olyan erős volt, hogy úgy éreztem, nincs választásom. Belső vezetésre hagyatkoztam, és minden elindult a maga útján körülöttem. Ez a személyes történetem, melynek során belső vezetésre hallgatva hozzájárulhattam ahhoz, hogy a megbolydult világ egyensúlyba kerüljön. Megtanultam, hogy hogyan maradjak örökre kapcsolatban a Földanyával és az Égatyával szívem egy titkos szegletében. Ez végtelenül egyszerű. Ha már valaki ily módon kapcsolatban van az Istenanyával és az Istenatyával, az élet számára csodák sorozatává válik. Ezeket a történeteket nem lehet kitalálni. A minket körülvevő természetből fakadnak. A történetek között van olyan, amely meghazudtolja a fizika törvényeit, de egy sincs, ami meghazudtolná Anyánk törvényeit. Harmadik fejezet A Fény Kígyója és a tibeti nagy fehér piramis A tudomány feljegyzése szerint körülbelül tizenhatezer évvel ezelőtt három nagyméretű aszteroida csapódott az Atlanti-óceánba a mai Georgia állam partjainak közelében. Az atlantiszi papság jól tudta, hogy közeleg nagy országuk idejének vége. A világ spirituális fénye, a Föld Kundalinije, mélyen a Föld belsejében kígyózó energia, évezredeken át tartózkodott ennek az ősi földrésznek a belsejében. Ez a spirituális energia vonzott más kultúrákat Atlantiszra, ahol azok a megvilágosodást keresték csakúgy, mint azok a modern kori keresők, akik manapság a világ minden tájáról Tibetbe és Indiába zarándokolnak. A Földanya Kundalinije, a Fény Kígyója hamarosan új terület felé vette az irányt, hogy egyensúlyt vigyen oda, ahol nagy hirtelenséggel létrejött az új világ. Az új világ ugyan létrejött, de a változás egyben Atlantisz világának halálát és elsüllyedését is jelentette. Atlantisz ősi kontinensének belső papsága, a Nakkal Testvériség belső tudása révén pontosan tisztában volt azzal, hogy hová költözik át a Fény mélyben tekergőző kígyója, ahol egy újabb hosszú, tizenháromezer éves időszakra megmerevedik. Azzal is tisztában voltak, hogy a Kundalini felszíni elmozdulásával megváltozik az is, ahogy az emberiség az életet értelmezi majd. A Nakkal Testvériség pontosan tudta, hogy el kell majd hagyniuk Atlantiszt, és hogy oda kell költözniük, ahol a Fény Kígyója kijelöli új otthonát. Azt is tudták, hogy bárhol is telepedjen le a világ fénye, annak a területnek a lakói lesznek majd a bolygó legnagyobb spirituális tanítómesterei. Ez mindig is így volt, mert amerre a Fény kígyózik, természetes módon megvilágosodnak az emberek - attól függően, hogy mennyire képesek befogadni őt. Az új választott területen élők tudatukra ébrednek, és újra emlékezni fognak arra, hogy milyen mély kötelék fűzi őket minden élőhöz és Istenhez. Végül pedig szívüknek azt a szent helyét is felidézik majd, ahol maga Isten lakik, és ahol maga a teremtés elkezdődött. Emlékezésük révén pedig lényük legmélyén ők válnak majd az emberiség többi része előtt világító spirituális fénnyé. A Nakkal Testvériség tehát terveket készített arra, hogy hogyan hagyják el szeretett országukat, Atlantiszt, és hogyan kövessék bölcsességük forrását. Nem volt választásuk. Elterveztek mindent, és felkészültek az indulásra majdnem kétszáz évvel azt megelőzően, hogy Atlantisz elsüllyedt az óceán mélységeibe, így elkerülvén a káoszt. A Nakkal tagjai követték tehát a Föld Kundalinijénak Nagy Fehér Kígyóját, amely a magas Himalája-hegység nyugati részén elhelyezkedő kietlen területre tartott, amelyet ma Tibetnek neveznek. A külső papság a mai Mexikóban található Yucatán-félsziget partjainál kötött ki. Ők a manapság majaként ismert nép. A maják jelenlegi naptárát még akkor alkották meg, amikor Atlantisz még élt és virult, és a papság saját kezűleg szállította át a Yucatánra, amikor a biztos halál elől menekültek. Az említett külső papság tovább él a mai maja emberekben, ilyen például Hunbatz Men maja pap és sámán. Őt választotta ki a vének titkos tanácsa 1980-ban, hogy a külvilág felé szóvivőként szolgáljon. Őt mára felváltotta egy alázatos ember, akit Don Pedro Pablonak hívnak, és akit szintén a maja vének jelöltek ki. Ha még mélyebben belenézünk a maja kultúrába, akkor ott találjuk Don Alejandro Cinlo Perez Oxlajt, aki kultúrája születéséig visszamenőleg rendelkezik az eredeti ismeretekkel. Don Alejandro ma a több, mint négyszáz mexikói, belizei és guatemalai vénből álló Maja Tanács elnöke. Az ő bölcsességének és tudásának mélyét az idő fogja feltárni. A nagy fehér piramis A Nakkal tagjai, Atlantisz belső papsága, rengeteg nehézség árán értek el Tibetbe. Itt nekiláttak, hogy felépítsék a világ egyik legnagyobb piramisát. Az általuk épített piramis tömör fehér kövekből áll, és úgy megőrizte állagát, hogy még ma is úgy tűnik, mintha egy modernkori épület lenne. Mintha teljesen újonnan építették volna. A nagy fehér piramis célja egyrészt az volt, hogy jelölje a Föld Kundalini energiájának pontos elhelyezkedését, másrészt pedig, hogy ezt az energiát az emberiség javára felhasználja. Egy olyan körzetet hozott létre, amelyen belül az energia a távoli messzeségekbe is kiáramlik, a körzetben élő emberek elméjében, testében és szívében pedig különféle változások mentek végbe. Egyesek többet változnak, mint mások, de a változások mindenképpen elkerülhetetlenek voltak. Ennek hatására nagy megvilágosodott spirituális tanítók tűntek fel, és fényük az egész világra tovaterjedt. Majdnem hatezer év telt el Atlantisz elsüllyedése óta, amikor az emberek újra emlékezni kezdtek arra, kik is ők valójában, és amikor a civilizáció újra virágkorát kezdte élni. Az évezredek során a Nakkal tagjai végig a fehér piramis mellett maradtak, védelmezték azt, és gyarapodtak a megvilágosító energia révén. Végül a Nakkal tagjaiból jött létre a tibeti nép, amely napjainkig fennmaradt. A tibeti buddhizmus az egyetlen vallás, amely ismeri a Mer-Ka-Bát, az emberi fénytestet, és ami még ennél is fontosabb, tudja azt is, mit jelent ez, és hogyan lehet létrehozni és használni. (A Mer-Ka-Ba az emberi energiamező, amely koncentrikusan körülbelül huszonhét-harminc lábbal túlér a testen minden irányban.) Sok nagy férfi és nő (de leginkább férfiak a ciklusból kifolyólag) jutott el nagy magasságokba ezen a területen egyszerűen azért, mert a Fehér Kígyó a Nakkal Testvériség által épített nagy fehér piramis alatt tekeredett a Föld mélyén. De hamarosan mindez újból meg fog változni. A modern idők majái jól tudták naptáruk alapján, amely az emberiség által valaha megalkotott legpontosabb naptár, hogy különleges idők közelednek. Ahogyan a hatalmas Nap felkel, hogy megvilágítsa a hajnali eget és az élő világ szépségét, ahhoz hasonlóan valami félelmetes dolog megmozdult a Föld belsejében is, hogy felfedjen az emberi lélek előtt valami rég elfeledett fantasztikus dolgot. Mélyen az Anya belsejében az ősi energia a földön csúszó kígyóhoz hasonlóan elkezdett oldalazva mozogni. A kígyószerű energia felébredt már, és erősen érzi, hogy új otthont kell találnia, hogy újszerűen kell kifejeznie az életet most, hogy a Vízöntő lassan kezdi kifejteni hatását. 12.920 évente egyszer felébred ez a vágy. Tizenháromezer év pihenés után a Fény Kígyója elkezdett kicsúszni a Nakkal nagy fehér piramisából, és feljött a felszínre. Eleinte lassan, majd egyre gyorsabban és gyorsabban, ez a Kundalini energia mozgásba indult Tibeten belül. Később egyetlen nap leforgása alatt elhagyta az országot a Dalai Lámával együtt, és ő maga is Indiába költözött. Mintha csak a Dalai Láma idézte volna meg a kígyót, hogy hagyja el Tibetet. De a Fény Kígyójának Indiába történő átköltözése csak a kezdete volt egy hosszú, hosszú földkörüli utazásnak, amely átváltoztatja majd az egész Földet, csakúgy, mint akkor, amikor az ősi Atlantiszt elhagyván Tibet magas hegyei közé költözött tizenháromezer évvel korábban. Hozzászólás:  Freya A tudomány feljegyzése szerint körülbelül tizenhatezer évvel ezelőtt három nagyméretű aszteroida csapódott az Atlanti-óceánba a mai Georgia állam partjainak közelében. Az atlantiszi papság jól tudta, hogy közeleg nagy országuk idejének vége. Platón kétezer évvel ezelőtt ezt a letűnt kontinenst Atlantisznak nevezte, és nagy elismeréssel beszélt kultúrájáról és szépségéről, a legtöbb modern kori archeológus szemében azonban Atlantisz csupán egy legenda. A sok év alatt minden olyan kutató és feltáró munkálat, amely létezésének bizonyítására irányult, meggyőző eredmény nélkül zárult, mert amikor Atlantisz elmerült az Atlanti-óceán hullámai alatt, minden bizonyítékot magával rántott az óceán fenekére. Történelmileg tehát jelenleg nem lehet bizonyítani létezését, de remélhetőleg a jövőben sikerül majd. Edgar Cayce, az Alvó Próféta, az 1920-as években azt jövendölte, hogy az 1970-es évben Atlantisz Bimini mellett ki fog emelkedni az Atlanti-óceánból. 1970 januárjában a Life magazin arról adott jelentést, hogy 1969 decemberében Bimini közelében több apró, az óceán több, mint egy mérföld mélyen fekvő fenekéről származó sziget tört felszínre. Közülük nem egy ismét elmerült, de néhányuk máig megtalálható. Helytálló volt tehát Cayce jóslata? Az idő majd megadja a választ. Cayce-nek több, mint tizenkétezer jóslata volt az 1970-t megelőző időszakra, és ezek közül csak egyetlenegy nem igazolódott be, egy egyszerű jóslat, amelyet egy általa megvizsgált ikerpárra vonatkozóan tett. A világ spirituális fénye, a Föld Kundalinije, a mélyen a Föld belsejében kígyózó energia, évezredeken át tartózkodott ennek az ősi földrésznek a belsejében. Ez a spirituális energia vonzott más kultúrákat Atlantiszra, ahol azok a megvilágosodást keresték csakúgy, mint azok a modern kori keresők, akik manapság a világ minden tájáról Tibetbe és Indiába zarándokolnak. Az égből alázuhanó óriási aszteroida, amelyről már szó volt, igazából háromezer évvel megelőzte Atlantisz hanyatlását, de fizikai értelemben ez volt Atlantisz végzetének oka. A Földanya Kundalinije, a Fény Kígyója hamarosan új terület felé vette az irányt, hogy egyensúlyt vigyen oda, ahol nagy hirtelenséggel létrejött az új világ. Az új világ ugyan létrejött, de a változás egyben Atlantisz világának halálát és elsüllyedését is jelentette. Mindig emlékezzünk arra, hogy nincsenek véletlenek. Minden, ami a világban történik, az élet egészét érintő okokból kifolyólag történik, és tökéletes pontossággal. Atlantisz ősi kontinensének belső papsága, a Nakkal Testvériség belső tudása révén pontosan tisztában volt azzal, hogy hová költözik át a Fény mélyben tekergőző kígyója, ahol egy újabb hosszú, tizenháromezer éves időszakra megmerevedik. Azzal is tisztában voltak, hogy a Kundalini felszíni elmozdulásával megváltozik az is, ahogy az emberiség az életet értelmezi majd. A Nakkal Testvériség pontosan tudta, hogy el kell majd hagyniuk Atlantiszt, és hogy oda kell költözniük, ahol a Fény Kígyója kijelöli új otthonát. Azt is tudták, hogy bárhol is telepedjen le a világ fénye, annak a területnek a lakói lesznek majd a bolygó legnagyobb spirituális tanítómesterei. Ez mindig is így volt, mert amerre a Fény kígyózik, természetes módon megvilágosodnak az emberek - attól függően, hogy mennyire képesek befogadni őt. Az új választott területen élők tudatukra ébrednek, és újra emlékezni fognak arra, hogy milyen mély kötelék fűzi őket minden élőhöz és Istenhez. Végül pedig szívüknek azt a szent helyét is felidézik majd, ahol maga Isten lakik, és ahol maga a teremtés elkezdődött. Emlékezésük révén pedig lényük legmélyén ők válnak majd az emberiség többi része előtt világító spirituális fénnyé. A Nakkal Testvériség tehát terveket készített arra, hogy hogyan hagyják el szeretett országukat, Atlantiszt, és hogyan kövessék bölcsességük forrását. Nem volt választásuk. Elterveztek mindent, és felkészültek az indulásra majdnem kétszáz évvel azt megelőzően, hogy Atlantisz elsüllyedt az óceán mélységeibe, így elkerülvén a káoszt. A Nakkal tagjai követték tehát a Föld Kundalinijénak Nagy Fehér Kígyóját, amely a magas Himalája-hegység nyugati részén elhelyezkedő kietlen területre tartott, amelyet ma Tibetnek neveznek. Amikor Atlantisz végleg elsüllyedt, nagyjából tizenháromezer évvel ezelőtt, akkor az atlantiszi külső papság (nem a belső Nakkal tagjai) gyorsan elhagyták a földrészt jól megépített hajóikon. Kénytelenek voltak útra kelni, mert a földrengések, vulkán-kitörések nem szűntek, és a beözönlő víz egyre több süllyedő területet öntött el. Nem utaztak messzire. A külső papság a mai Mexikóban található Yucatán-félsziget partjainál kötött ki. Ők a manapság majaként ismert nép. Nem csak azért lehetünk ebben biztosak, mert a maják is így tartják, hanem egy ősi kőbe vésett emléknek köszönhetően is, amit a régészek a Yucatánon találtak. Ez a Troano-kézirat, amely ma a British Múzeumban található. Legalább háromezer-ötszáz évre becsülik korát. A történész Augustus Le Plongeon fejtette meg tartalmát, amely részletesen leírja Atlantisz elsüllyedését. A maják jelenlegi naptárát még akkor alkották meg, amikor Atlantisz még élt és virult, és a papság saját kezűleg szállította át a Yucatánra, amikor a biztos halál elől menekültek. Az említett külső papság tovább él a mai maja emberekben, ilyen például Hunbatz Men maja pap és sámán. Őt választotta ki a vének titkos tanácsa 1980-ban, hogy a külvilág felé szóvivőként szolgáljon. Őt mára felváltotta egy alázatos ember, akit Don Pedro Pablonak hívnak, és akit szintén a maja vének jelöltek ki. Ha még mélyebben belenézünk a maja kultúrába, akkor ott találjuk Don Alejandro Cinlo Perez Oxlajt, aki kultúrája születéséig visszamenőleg rendelkezik az eredeti ismeretekkel. Don Alejandro ma a több, mint négyszáz mexikói, belizei és guatemalai vénből álló Maja Tanács elnöke. Az ő bölcsességének és tudásának mélyét az idő fogja feltárni. A nagy fehér piramis A Nakkal tagjai, Atlantisz belső papsága, rengeteg nehézség árán értek el Tibetbe. Itt nekiláttak, hogy felépítsék a világ egyik legnagyobb piramisát. Az általuk épített piramis tömör fehér kövekből áll, és úgy megőrizte állagát, hogy még ma is úgy tűnik, mintha egy modernkori épület lenne. Mintha teljesen újonnan építették volna. A nagy fehér piramis célja egyrészt az volt, hogy jelölje a Föld Kundalini energiájának pontos elhelyezkedését, másrészt pedig, hogy ezt az energiát az emberiség javára felhasználja. Egy olyan körzetet hozott létre, amelyen belül az energia a távoli messzeségekbe is kiáramlik, a körzetben élő emberek elméjében, testében és szívében pedig különféle változások mentek végbe. Egyesek többet változnak, mint mások, de a változások mindenképpen elkerülhetetlenek voltak. Ennek hatására nagy megvilágosodott spirituális tanítók tűntek fel, és fényük az egész világra tovaterjedt. Tibet valamint Kína, India és Nepál egyes részei lettek a világ fényének új központjai (ugyan a piramis építésekor még ezek közül egyik ország sem létezett). Majdnem hatezer év telt el Atlantisz elsüllyedése óta, amikor az emberek újra emlékezni kezdtek arra, kik is ők valójában, és amikor a civilizáció újra virágkorát kezdte élni. Az évezredek során a Nakkal tagjai végig a fehér piramis mellett maradtak, védelmezték azt, és gyarapodtak a megvilágosító energia révén. Végül a Nakkal tagjaiból jött létre a tibeti nép, amely napjainkig fennmaradt. Az idők során a Fény Kígyója olyan nagy szellemeket szült, mint például Lao-ce. Az ő műve a Tao Te King, az út és az erény könyve, a valaha született egyik legnagyobb mű. És természetesen a Ji King, talán a valaha írt legcsodálatosabb könyv, is erről a területről származik. Buddha is ezen a területen élt, és itt alapította meg a buddhizmust, azt a világvallást, amely személyes tapasztalatom alapján minden más vallásnál mélyebben ismeri az emberi energiamezőket és a tudatnak az általános tudatosság mögött rejtőző dimenzióit. A tibeti buddhizmus az egyetlen vallás, amely ismeri a Mer-Ka-Bát, az emberi fénytestet, és ami még ennél is fontosabb, tudja azt is, mit jelent ez, és hogyan lehet létrehozni és használni. (A Mer-Ka-Ba az emberi energiamező, amely koncentrikusan körülbelül huszonhét-harminc lábbal túlér a testen minden irányban.) Sok nagy férfi és nő (de leginkább férfiak a ciklusból kifolyólag) jutott el nagy magasságokba ezen a területen egyszerűen azért, mert a Fehér Kígyó a Nakkal Testvériség által épített nagy fehér piramis alatt tekeredett a Föld mélyén. De hamarosan mindez újból meg fog változni. A modern idők majái jól tudták naptáruk alapján, amely az emberiség által valaha megalkotott legpontosabb naptár, hogy különleges idők közelednek. Ahogyan a hatalmas Nap felkel, hogy megvilágítsa a hajnali eget és az élő világ szépségét, ahhoz hasonlóan valami félelmetes dolog megmozdult a Föld belsejében is, hogy felfedjen az emberi lélek előtt valami rég elfeledett fantasztikus dolgot. Mélyen az Anya belsejében az ősi energia a földön csúszó kígyóhoz hasonlóan elkezdett oldalazva mozogni. A kígyószerű energia felébredt már, és erősen érzi, hogy új otthont kell találnia, hogy újszerűen kell kifejeznie az életet most, hogy a Vízöntő lassan kezdi kifejteni hatását. 12.920 évente egyszer felébred ez a vágy. Kína meghódítja Tibetet, és a Fény Kígyója megmozdul A Panchen Láma, a Dalai Láma után a második legmagasabb rangú személy, aki annak idején még csak tizenegy éves volt, 1949-ben arra kérte Kínát, hogy "egyesítse az anyaföldet", vagyis csatolja vissza Tibetet Kínához. Kína kommunista vezetője, Mao Ce-Tung válaszul bejelentette, hogy Kína szándéka "felszabadítani Tibetet a külföldi imperialisták uralma alól". Kína 1949-ben elfoglalta Tibetet. Akkorra a világ belefáradt a második világháború okozta gyilkolászásba és szenvedésbe, ami csupán négy évvel korábban ért véget. A britek ugyan kijelentették az ENSZ előtt, hogy "érdekükben áll a tibeti autonómia fenntartása", a kellő akarat és a lehetőségek híján nem álltak ellen a kínaiaknak, ezért nem támogatták a tibetieket, és nem siettek a segítségükre. 1959-ben a lhaszai tibeti felkelés és annak vad kínai megtorlása után a Dalai Láma Indiába menekült. Őt pedig a határon áthömpölygő tibeti menekültek ezrei követték. Pontban ekkor, tizenháromezer év pihenés után a Fény Kígyója elkezdett kicsúszni a Nakkal nagy fehér piramisából, és feljött a felszínre. Eleinte lassan, majd egyre gyorsabban és gyorsabban, ez a Kundalini energia mozgásba indult Tibeten belül. Később egyetlen nap leforgása alatt elhagyta az országot a Dalai Lámával együtt, és ő maga is Indiába költözött. Mintha csak a Dalai Láma idézte volna meg a kígyót, hogy hagyja el Tibetet. De a Fény Kígyójának Indiába történő átköltözése csak a kezdete volt egy hosszú, hosszú földkörüli utazásnak, amely átváltoztatja majd az egész Földet, csakúgy, mint akkor, amikor az ősi Atlantiszt elhagyván Tibet magas hegyei közé költözött tizenháromezer évvel korábban. tudatbazis.hu/az-idok-vege-nem-a-vilag-vege