A vízminőség védelme




A vízminőség védelme, avagy hogyan vigyázhatunk egyre sérülékenyebb ivóvízbázisunkra


Magyarország méltán híres nagy tartalékkal rendelkező és jó állapotú vízbázisáról, mégsem szabad abban a

hitben ringatni magunkat, hogy ez feltétlenül mindig így marad.

Az utóbbi 10 évben megfigyelt tendenciák arra engednek következtetni, hogy a jövő egyik nagy környezeti problémája a vízzel lesz

kapcsolatos, mivel olyan mennyiségben fogyasztjuk és szennyezzük, hogy az sokáig nem tartható fenn problémák nélkül.

A nagy vízfelhasználók körét az ipar, a mezőgazdaság és a kommunális felhasználók alkotják. Számunkra jelen esetben a harmadik

tényező a fontos, hiszen mint egyéni felhasználók, erre lehetünk a legnagyobb hatással a felhasznált víz mennyiségének

csökkentésével, illetve a vízbe jutatott szennyezőanyagok (olyan anyagok, melyek a víz minőségét és felhasználhatóságát negatívan

befolyásolják) mennyiségének csökkentésével. Fontos tudni továbbá, hogy az általunk „megtermelt” szennyvíz közel 10%-a kerül

tisztítatlanul a befogadókba, 60% pedig csak részleges tisztításon megy keresztül. A szennyezőanyagok hatására a vizekben

kialakulhat oxigénhiány vagy elindulhat az eutrofizáció (a vízben tápanyag-feldúsulás megy végbe, ami a közeg elalgásodásához vezet).

Talajvizeink nagy része sajnos olyan mértékben szennyeződött a XX. század végére, hogy ivóvízként már nem lehet számításba venni

őket.

A háztartásokban keletkező szennyvizek forrása elsősorban a konyha és a fürdőszoba. A sokat használt tisztítószerek, vegyszerek,

mosószerek, mosogatószerek nagyon sok környezetre ártalmas anyagot tartalmaznak, ezért elsőszámú célunk ezek csökkentése. Mik

ezek a veszélyes anyagok?

• Szerves anyagok: fehérjék, zsírok, mosószer

• Szervetlen anyag: sók, foszfát, ammónia

• Mikroorganizmusok

• Használt sütőolaj

A konyhában keletkezett veszélyes hulladék a használt sütőolaj, melynek égetésekor rákkeltő anyagok keletkeznek, vízbe jutva pedig

károsítja a vízi élőhelyeket és élő szervezeteket. Környezetre veszélyes tulajdonságai miatt a használt olajat soha nem szabad a

lefolyóba vagy a WC-be önteni, mivel 1 liter olaj kb. 1. 000. 000 liter fogyasztható vizet tesz a további felhasználásra teljesen

alkalmatlanná. Éppen ezért külön kell gyűjteni és leadni a legközelebbi, ennek szakszerű kezelésére felkészült hulladékgyűjtő udvarba.

Amennyiben erre nincs lehetőség, a legjobb megoldás, ha a homokkal összekeverjük, bezacskózzuk és így tesszük a kukába.

Lehetőleg igyekezzünk elkerülni a vegyszeres tisztítószerek használatát, igyekezzünk ezeket más, környezetre kevésbé veszélyes

anyagokkal helyettesíteni. Például a vízkőoldás megoldható ecettel, a súrolás szódabikarbónával, a hűtő tisztítása pedig ecetes

ruhával, mely használatával többek között a penészedés is megelőzhető.

Mosogatáskor használhatunk foszfátmentes mosogatószert, vagy mosószódát, amely vízlágyításra és zsíroldásra kiválóan megfelel.

Mosáskor részesítsük előnyben a lebomló, foszfátmentes mosószereket, továbbá a drága öblítők kiválthatóak három-négyszeresére

hígított, 20%-os ecettel is.

Vízbázisunk megóvása érdekében érdemes továbbá visszafogni a vízfelhasználást is. Egy ember naponta átlagosan 130 liter vizet

használ fel. Tisztálkodásra kb. 50-60 liter (itt szembeszökő a különbség a zuhanyzáskor felhasznált 30 liter és a fürdéshez felhasznált

80 liter víz között), mosogatásra 40 liter, WC öblítésre pedig átlagosan 20 liter víz megy el. Otthonunkban mindig ügyeljünk arra, hogy

ne legyen csöpögő csap (amely akár napi 100 liter víz felesleges elfolyását is okozhatja), illetve feleslegesen ne folyassuk a csapot. Az

összegyűjtött csapadékvízzel pedig újabb értékes litereket lehet spórolni, hiszen így kiváltható kertünk, illetve növényeink ivóvízzel

történő locsolása.
Az energiatakarékosság jelentősége és lehetőségei

Napjainkban egyre többet lehet hallani arról, hogy vészesen fogynak a Föld energiaforrásai, és hogy egyre nagyobb figyelmet kell

fordítani a megújuló energiaforrásokra. Köszönhető ez egyrészt a jelentősen fejlődő ipari és gazdasági tevékenység végtelen

energiaigényének, másrészt annak, hogy a Föld népessége rohamosan növekszik és eddig alacsony színvonalon élő népek (pl. Kína

lakossága) is erőteljes motorizációba kezdtek.

Felmerül a kérdés, hogy mit tehetünk mi, átlagemberek annak érdekében, hogy csökkentsük az általunk felhasznált energia

mennyiségét?

A továbbiakban néhány hasznos tipp következik a háztartási energiafelhasználás csökkentéséhez:

• Jelentős energia-megtakarítás érhető el, ha hagyományos izzólámpánkat halogénizzósra cseréljük. Csupán ezzel 20% energia

takarítható meg.

• Amennyiben falra szerelt fűtőtesttel rendelkezünk otthonunkban, mindenképp érdemes a fűtőtest és a fal közé alumíniumfóliát

helyezni. Ezzel egyrészt csökkenthető a hőveszteség, másrészt a fólia visszaveri a hőt a helyiségbe, így az a hő is a szoba légterének

melegítésére fordítódik, ami eddig veszendőbe ment.

• A vízcsapok csöpögése jelentős vízveszteséget eredményezhet. A melegvizes csap folyamatos csepegése akár havi 200 liter meleg-víz

felesleges elfolyását is okozhatja.

• Fontos ügyelni a hűtőszekrény optimális elhelyezésére is. A névleges 25oC-os környezeti hőmérséklethez képest bekövetkezett 1oC-

os növekedés az energiafogyasztásban 5% növekedést eredményez.

Ugyancsak a hűtőhöz kapcsolódó jó tanács, hogy mindig oda kell figyelni a készülék szellőzőnyílására. Ezt szabadon kell hagyni és

nagyon fontos rendszeres tisztításáról gondoskodni. Amennyiben csökken a szellőzőrács szabad keresztmetszete, az akár a felhasznált

energiamennyiség 10%-os emelkedéséhez is vezethet.

A hűtő elpárologtatóján lévő dérréteg jelentősen növelheti az áramfogyasztást. Ez 1 cm vastag dérrétegnél elérheti akár a 100%-ot is.

Ennek elkerülésére fontos készülékünk fagyasztórészét évente minimum kétszer leolvasztani.

Praktikus tanács továbbá, hogy a hűtő ajtaját a lehető legkevesebbszer és akkor is minél rövidebb időre nyissuk ki.

• Mobiltelefonunkat mindig csak a szükséges ideig hagyjuk a töltőjén, mivel a készülék feltöltődése után is ugyanannyi energiát

fogyaszt, mint töltődése idején. Egy nemrég elvégzett kutatás eredménye szerint, ha a mobiltelefon használók egytizede csak a

szükséges ideig hagyná telefonját a töltőjén, akkor évente 60. 000 európai háztartás teljes éves energiaszükséglete lenne

megtakarítható.

• A stand-by üzemmód használta helyett mindig kapcsoljuk ki elektromos készülékünket. Ezzel pl. a TV által felhasznált energia közel

45%-a megtakarítható!

Az itt felsorolt tippek mindegyike könnyen kivitelezhető, csak egy kis odafigyelést igényel. Betartásukkal érzékelhetően csökkeni fog

villanyszámlánk és meglesz az a jóérzésünk is, hogy tettünk valamit a környezet védelme érdekében.



Szerkesztette: Sasvári Judit