Ászanák - tanácsok, segítség...

Jóga a testi és szellemi frissességhez


Miért ne igyunk vizet jóga óra közben?

Ha valaha is próbáltál víz fogyasztása után fejjel lefelé pózokat, vagy kartámaszokat 

végezni, akkor a kérdés magától értetődő.

Nincs szükség arra, hogy vizet igyunk, mert az Iyengar jóga gyakorlása közben nem 

szükségszerű, hogy izzadj. Ha mégis izzadsz, az azt jelenti, hogy a testednek meg kell 

szabadulnia némi méreganyagtól, illetve hogy a levegő meleg és párás.

Ha szükséges, igyál az óra után, azonban a gyümölcslé jobb, mint a víz, mert pótolja a 

testből elveszített cukrot. Ha száraznak érzed a szád óra közben, görbítsd hátra a nyelved, 

hogy nyál termelődjön, ami nedvesíti a szájat.

Forrás: Iyengar Yoga News (Iyengar Yoga Association UK) 2007.
Fordította: Répássy Erika, okleveles Iyengar-jóga oktató

A fordított pózok célja

A fordított testhelyzetek szemlélete a jógában kicsit eltér a megszokottól: fiziológiai szempontból lehetőséget jelent arra, hogy más nézőpontból lássuk a dolgokat. Érzelmi szempontból a medence energiáját (a kreativitás és személyes erő energiáját) a szív felé vezeti, segítve önmagunk felfedezését, és belső fejlődésünket. Fizikai szempontból stimulálja az immun- és az endokrin rendszert, ezzel erősíti és táplálja az agyat és a belső szerveket. A helyesen végzett fordított pózok ellazítják a nyakat és a gerincet is.

A Sirsasana-t (fejállás) és a Sarvangasana-t (vállállás) számtalan jótékony hatása miatt az ászanák királyának és királynőjének tartják. A fejállás fejleszti cselekvőképességünket (erősíti a tűz elemet), és növeli a kreativitásunkat (levegő elem). A vállállás segít a megnyugvásban (víz elem), és hogy két lábbal álljunk a földön (föld elem). A fejállás éberré tesz, míg a vállállás megnyugtat és befogadóvá tesz.

Ha eddig kerülted ezeket a testhelyzeteket, mert féltél tőlük, itt az idő, hogy felülbíráld ezt az elhatározásodat. Ha elég erős vagy, egy tapasztalt tanár segítségével biztonságosan végrehajthatod ezeket az ászanákat. Ha úgy érzed, nem vagy még elég erős, kérj tanácsot a tanárodtól, hogy melyik ászanákkal készítheted elő a fordított testhelyzeteket.

Kis időbe biztos beletelik, míg a fejállás és a vállállás helyes gyakorlását kialakítod, de légy türelmes magaddal, használd ki az időt, hogy tökéletesítsd őket. Ha így teszel, egész életedben élvezheted jötékony hatásaikat.

.............................................

A fordított testhelyzet hatása a szervrendszerek működésére
Téma: Gyakorlás

A fordított testhelyzetű ászanák szerepe igen jelentős a jógagyakorlók életében. Életünk során a testhelyzeteink 99 százalékában a fejünk feljebb helyezkedik el, mint a szívünk (állás, ülés), vagy esetleg egy vonalban (fekvés). Ezen ászanák azok, amelyek kivitelezése során ez megváltozik, és ezáltal számos kedvező élettani hatást fejtenek ki. A test bonyolult szervrendszerek összessége, melyek működését röviden áttekintve megvizsgálom, hogy ezen ászanacsoport hogyan hat kedvezően rájuk.


Az idegrendszer

Az idegrendszer fő kommunikációs és összehangoló hálózatként jelen van mindenhol a szervezetben. Három fő részre bontható: központi, környéki és autonóm idegrendszerre. A központi részhez tartozik az agy, a gerincvelő, valamint 43 pár agyi, illetve gerincvelői ideg. Ezen rész feladata a beérkező információk feldolgozása és a döntéshozatal. A gerincvelői idegek egyre kisebb ágakra oszlanak, és teljesen behálózzák a szervezetet. Ezt nevezzük környéki idegrendszernek, melynek feladata a központ és a szervek, izmok, mirigyek közötti kétirányú kapcsolattartás. Egyrészt az érzékszervekben és az idegvégződésekben keletkező ingerek összegyűjtése és eljuttatása a központi részbe, valamint az itt keletkező utasítások visszajuttatása a környéki idegrendszer részeihez. A harmadik nagy alegység az autonóm idegrendszer, mely olyan életműködéseket szabályoz önállóan, melyek nem tartoznak tudatos irányításunk alá, mint például a vérnyomás, a szívverés. Ennek egyes elemei a központi, mások a környéki idegrendszerben találhatók, és van saját ideghálózata a gerincvelővel párhuzamosan.

Az agy a gerincvelővel alkot összefüggő egységet, és felel mind a tudaton kívüli működések, mind pedig a tudatos mozdulatok koordinálásáért. Az agy az emberi test tömegének mindössze 2 százalékát teszi ki, mégis a vér 20 százalékára szüksége van, mert az idegszövet oxigén- és glükózigénye nagyon magas. Ezek hiányában az idegsejtek működése akadozni kezd, illetve a neuronok is pusztulni kezdenek. Az agynak fejlett érhálózata van, az agy alapján egy artériákból álló érgyűrű, a Willis-kör található, s ebből indulnak ki a friss vért szállító kisebb erek. Az agyba vezető két legnagyobb érpár a nyakban futó arteria carotis és a csigolyák mentén haladó arteria vertebralis.

„A fordított ászanák fokozzák az agy vérellátását is, táplálva az idegsejteket, és elszállítva a méreganyagokat.” Valamint javítva az agy minden funkcióját, mint például a memóriát, a koncentrációképességet, a reakcióidőt stb. Szellemi frissességet létrehozó hatása – legalábbis átmenetileg – tagadhatatlan: a fej kitisztul, felfrissül, gondolattársításai meggyorsulnak, az álmosság megszűnik, a tanulás könnyebb, az emlékezés javul. Mindezek elsősorban az agykéreg jobb működéséről tanúskodnak, és a jobb vérellátásnak köszönhetők.

A koponyaüregben az agy körül az agygerincvelői folyadék (agyvíz) képez „lebegtető közeget”, melyet a két oldalsó agykamra termel. Ez víztisztaságú folyadék, mely naponta 4-5 alkalommal teljesen lecserélődik. Tartalmaz glükózt és fehérjéket a neuronok táplálására, valamint kórokozókra vadászó fehérvérsejteket. Lassan áramlik a teljes gerincvelő mentén, illetve az agy belsejében és az agy körül. Keringéséről egyrészt az agyi artériák lüktetése gondoskodik, másrészt pedig a fej és a gerincoszlop mozgása. Az agygerincvelői folyadék áramlása is intenzívebbé válik, amely által erőteljesen javítja a tápanyagok eljutását az agyba, megfürdeti a pangó területeket is endorphinokban.

Az emberi agy mintegy négyötödét a nagyagy (előagy) teszi ki, melynek feladata igen sokrétű: beszédképzés, szomatoszenzoros érzetek feldolgozása, értelmezése, látásingerek feldolgozása, hangok felismerése, memória stb. Az előagy szinte teljesen elfedi a középen elhelyezkedő köztiagyat és agytörzset.

A köztiagy (thalamus) olyan átkapcsoló állomás, mely osztályozza, szűri a beérkező ingereket, mielőtt azok a felsőbb agyrégiókat elérnék. Az agytörzs fő alkotórészei a középagy, a híd és a nyúltvelő. Szabályozóközpontjai a létfontosságú szervezeti működéseket felügyelik, mint a légzés, szívverés, vérnyomás, valamint egyes reflexes izomműködéseket is (nyelés, hányás).

A kisagy elsődleges feladata a vázizmoknak küldött utasítások koordinálása, a begyakorolt mozdulatok helyes végrehajtása, valamint a helyes testtartás és egyensúlyozás felügyelése, melyekre a fordított testhelyzetű pózok végzésénél szükség van.

Az agytörzsben a formatio reticularis hosszú, vékony idegpályái sokféle érzékszerv beérkező ingereit fogadják. Ennek következtében aktiváló, serkentő impulzusokat küld az agykéregbe, így éber és tevékeny állapotban tartja az agyat. A formatio reticularis beidegzi az agyat, az agykérget, a gerincvelőt, s általa valósítható meg a kontroll a légzés, az izomtónus, a mozgás, az érzelmek és a tudatállapotok felett. A jógában a mozgás, a légzés és a figyelem együtt áramlik, s ezek összehangolásában ennek a szervnek fontos szerepe van.

Idegrendszerünk harmadik nagy alegysége az autonóm idegrendszer, melynek működése automatikus. Legfőbb feladata a szervezet homeosztázisának, a szervezet belsejében uralkodó körülmények állandóságának fenntartása. Két alegysége a szimpatikus és a paraszimpatikus hálózat, melyek ellentétes utasításokat küldenek a szervek és az érfalak simaizmaihoz, a szívizomhoz és a mirigyekhez. Ezek kölcsönhatása megteremti az egyensúlyt: a szimpatikus hálózat felkészít az akcióra és a stresszre, míg a paraszimpatikus hálózat a normális működések visszaállítását és az energia megőrzését támogatja. A fordított testhelyzetű ászanák az idegrendszert paraszimpatikus állapotba hozzák: a légcső és a hörgők szűkülnek, a légzés lassul, mélyül; a szívritmus lelassul, összehúzódásai gyengülnek, a vérnyomás csökken; ezáltal lecsendesítik az elmét, csökkentik a stresszt, a szorongást.


A nyirok- és immunrendszer

A nyirok- és immunrendszer a test védekező rendszerének fontos része, mely elsősorban a fertőző betegségek elhárításáért felelős. Olyan szervek tartoznak ide, mint a lép és a csecsemőmirigy, valamint olyan nyirokszövetből álló csomók, mint az orr- és garatmandula, illetve a vékonybélben lévő Peyer-plakkok. A nyirokszervekben főként a külső behatolók elleni védelemben részt vevő nyiroksejtek találhatók.

A mandulák a belélegzett mikrobákat szűrik; a Peyer-plakkok a táplálékban bejutott kórokozók ellen védenek. A lép a legnagyobb nyirokszervünk, mely az egyes nyiroksejteket tárolja, valamint a legfontosabb vérszűrő állomás. „A magzati életben fontos vérképző szerv, fehér és vörös vérsejteket termel, de a születés után elveszíti vörösvértest-képző képességét, ámbár továbbra is termel fehér vérsejteket”, és segít a kiöregedett vérsejtek elpusztításában is.

A csecsemőmirigyben (thymus) differenciálódnak a csontvelőből ide vándorló őssejtek T-lymphocytává, mely fehérvérsejt az immunrendszer legfontosabb eleme (a B-lymphocytával együtt). Ezek a nyiroksejtek a szervezet specifikus immunválaszában játsszák a fő szerepet. A B-lymphocyták termelik az antitesteket, melyek a korokozó felszínén lévő antigénekhez kötődve hozzájárulnak a mikrobák legyőzéséhez. A T-lymphocyták a sejtes védekezés során maguk szállnak szembe a behatoló kórokozókkal.

Az egész testet behálózza a nyirokérrendszer, melynek nagyobb erei mentén számtalan nyirokcsomó található. Ezeknek a feladata a lymphocyták (nyiroksejtek) termelése és raktározása. A szövetek, szervek felől érkező nyirok egy vagy több nyirokcsomón áthaladva megtisztul (a belsejükben lévő makrofág falósejtek elfogyasztják a sejttörmeléket és a mikrobákat), majd a kulcscsontok alatti vénákon keresztül a véráramba jut. A nyirokérrendszer apró kapillárisokkal kezdődik, melyek a sejt közti térben keringő folyadékot, a nyirkot szállítják. A nyirok áramlása a nyirokerekben lassan és passzívan történik elsősorban a környező izmok összehúzódásainak függvényében, mert nincs szerv, amely keringesse.

A fordított testhelyzetű ászanáknak nagyon jelentős szerepük van a nyirok keringésének felgyorsításában, mivel a test szív alatti területeiből lassan áramlik a nyirok. De a fordított testhelyzetben ez az áramlás felgyorsul, felfrissítve és vitalizálva a lábakat, és a törzs alsó részén lévő szerveket. „Az alsó végtagokban és a has tájékon felgyülemlett vér és nyirok visszaáramlik a szívbe, majd a tüdőbe kerül, ahonnan megtisztulva visszajut a test minden részébe. E folyamat táplálja a test valamennyi sejtjét.” – írja Satyananda Saraswati.


A keringési rendszer

A keringési rendszer alkotóelemei a szív és az erek. Legfontosabb feladata a szervezet minden sejtjének oxigén- és tápanyagellátása, valamint a szén-dioxid és a salakanyagok elszállítása a sejtekből. A szívtől az artériák vezetik el az oxigéndús vért a szövetekhez, onnan pedig az elhasználódott vér a vénákon keresztül jut vissza a szívbe. A vénás és az artériás rendszert a kapillárisok kötik össze. A szervekben a kapillárisok sokszor hálózatot alkotnak a legvékonyabb artériák és vénák között. Ezeken a vékony falú vérereken keresztül zajlik a leghatékonyabb gázcsere, valamint a tápanyagok és a salakanyagok cseréje a véráram és a szöveti sejtek között. „Egy adott pillanatban a teljes vérmennyiségnek csak mintegy 5 százaléka van a kapillárisokban, az artériákban 20 százalék, míg a vénákban van a legtöbb vér, 75 százalék.”

A vér áramlását az artériákban a szívizmok összehúzódása és elernyedése segíti: amikor a szív elernyed, az artériák rugalmas, izmos fala összehúzódik, a vér pedig továbbpumpálódik. A vénákban viszont a nyomás alacsony, ezért a vér lassan és egyenletesen áramlik, melynek haladását a testrészek izommunkája is segíti. Álló helyzetben a lábakból a szívhez érkező gyűjtőerekben a nyomás rendszerint nulla, ezért szükséges a test izmainak összehúzódása, és a légzőmozgások szívó hatása, hogy segítse a vér beáramlását a szívbe. A lassan áramló vénás vérben nagyobb az esély a vérrögök kialakulására, például hosszan tartó ülés, mozdulatlanság során, amikor a vér pang a lábakban, mivel a vázizmok nem tonizálódnak, így nem támogatják a vénás vér áramlását. Ezért nagyon pihentető a lábak számára, amikor azok magasabban vannak a fordított testhelyzetű ászanák során, és a vénás vér áramlását a gravitáció segíti, így a pangó vér okozta trombózis kialakulásának veszélye is csökken.

A szív kétökölnyi izmos szerv, mely folyamatos munkát végez egész életen keresztül, ezért bőséges vérellátásra van szüksége, melyről a szívkoszorúerek gondoskodnak. A szívizmok összehúzódásának van saját ritmusa, ám ezt az idegrendszer befolyásolni tudja. A hypotalamusból kiinduló szimpatikus ingerek felgyorsítják, a nyúltagyból érkező paraszimpatikus jelek pedig lelassítják a szívritmust.

A vérellátás állandó szintjének fenntartását különböző szabályozó rendszerek segítik. Az erekben nyomást és a vér kémiai összetételét érzékelő receptorok vannak, amelyek jelzéseket küldenek a központba, amely erre reagálva egyes érszakaszok szűkítésével vagy tágításával állítja be a vérelosztást. Ilyen nyomásérzékelő szerkezetek vannak például a nyaki erekben (carotis sinus), az aortában, a gyűjtőerekben. Ha nő a nyomás a nyaki erekben és az aortában, akkor az jelez az agynak, és a nyúltagyból olyan utasítások indulnak el, amelyek a paraszimpatikus hatást fokozzák: a környéki erek fala kitágul, és a szívverés lelassul, ami a vérnyomás csökkenését eredményezi. Ha pedig csökken a nyomás a nyaki erekben, akkor a nyúltagy szűkíti a környéki ereket és gyorsítja a szív munkáját, amely által ismét megfelelő lesz a vérnyomás.

Ha a gyűjtőerek teltsége nő, akkor a szív működése gyorsul. Álló helyzetben a lábakban lassú a véráramlás, kevesebb vér jut a vénákon át vissza a szívbe, emiatt a szív által kilökött vérmennyiség, tehát a verőerekben a nyomás is csökken. Mindezt az erekben lévő érző idegvégződések jelzik a központnak, amely emeli a vérnyomást azáltal, hogy gyorsítja a szívműködést és összehúzza a környéki kis verőereket, hogy fokozza a véráramlást.

Amikor álló testhelyzetet fordított testhelyzet követ, akkor fordított folyamat játszódik le: a test felemelt alsó feléből hatalmas vérmennyiség zúdul a vena cava inferior gyűjtőér felől a szív felé, ami által a szív telítődése megnő, és ennek hatásaként nő az oxigéndús kilökött vérmennyiség is. Tehát a verőerekben megnő a vérnyomás, amely következtében a szabályozó rendszer működésbe lép: kitágítja a környéki ereket, a szív munkáját is lassítja, így csökken a vérnyomás.

Összességében tehát három dolog játszódik le a keringési rendszerben a fordított testhelyzetű gyakorlatok során: először a hirtelen megváltozott keringés nagy erővel működteti a vérkeringés idegi szabályozó szerkezetét, ami magának a szabályozó rendszernek a „tornája”; másrészt a felső testfélben a vérellátás az eredeti fölé emelkedik, ugyanakkor az egész szervezet vérnyomása hosszabb kitartás és rendszeres gyakorlás során csökken. A harmadik hatás pedig, hogy az alsó végtagban a vénák teljesen kiürülnek, az esetleges vénatágulatok eltűnnek a felszínről, és hasonló jelenség játszódik le – a szív felé csökkenő mértékben – az egész alsó testfélben.

Egy fordított testhelyzetű ászana lebontását éppen ezért mindig lassan kell végezni, időt hagyva a keringési rendszernek, hogy visszarendeződjön. A Sasánkászana kiváló a test hemodinamikájának a kiegyensúlyozására fordított testhelyzet után.


Az endokrin rendszer

Az endokrin rendszer termeli a hormonokat, a szervezet kémiai hírvivő molekuláit, melyek a vér által jutnak el a célszervekhez vagy célsejtekhez, ahol kifejtik hatásukat. Hormonok szabályozzák az anyagcserét, a folyadék- és sóháztartást, a vizeletkiválasztást, a test növekedését és fejlődését, valamint a szexuális aktivitást. Az endokrin rendszer részét egyrészt kiegyénült mirigyek képezik, másrészt egyes szervek is termelnek hormonokat. Ilyen szerv a szív (vérnyomás, vértérfogat szabályozása), a vese (a csontvelő vörösvértest-termelésének fokozása), a gyomor, a belek (emésztőenzimek termelése).

Az agyalapi mirigy (hipofízis) rövid nyéllel illeszkedik a felette lévő hypotalamushoz, ezáltal biztosítva a kapcsolatot a hormonrendszer és az idegrendszer között. Hátulsó lebenye a hypotalamus által termelt két fő hormon (oxitocin és az antidiuretikus hormon) tárolására szolgál. Az utóbbi szabályozza a vesékben eltávolításra kerülő víz mennyiségét, valamint vérnyomás csökkenése esetén szűkíti a kis artériák keresztmetszetét. Az elülső lebeny nyolc fő hormon termelését végzi, melyek a vérbe ürülve jutnak el a célszervekhez, szabályozva az alábbi folyamatokat: a bőr pigmentsejtjeinek melanin termelése; a mellékvese szteroid-hormonjainak termelése (melyek feladata a stresszválasz, zsírok, szénhidrátok, fehérjék metabolizálása és a sóháztartás szabályozása); pajzsmirigytermelést serkentő hormon (anyagcsere gyorsul); növekedési hormon (serkentve a fehérje-termelést, a csontnövekedést, a szövetépítést); nemi hormon és az ivarmirigyek termelése. A fordított testhelyzetű ászanák végzésekor a „jobb véráramlás hatékonyabbá teszi az agyalapi mirigy működését, tonizálva az egész endokrin rendszert. Ez pozitívan hat az anyagcserére, sőt a gondolkodásmódra is”, valamint fokozódik a kórokozókkal szembeni ellenállás, a vércukorszint normalizálódik, növekszik a stressztűrő képesség.

A fejen és a nyakon lévő belső elválasztású mirigyek működésére is hat a jobb vérellátás (tobozmirigy, agyalapi mirigy, pajzsmirigy, mellékpajzsmirigy, és fiatalokban a csecsemőmirigy is számításba jöhet).

A tobozmirigy borsó nagyságú mirigy az agy mélyén. Hormonja a melatonin, mely a szervezet ciklikus működéseit szabályozza (pl.: alvás-ébrenlét), valamint részt vesz még a nemi érés szabályozásában.

Pajzsmirigy és a benne található mellékpajzsmirigy hormonjai széles körű hatást fejtenek ki a szervezet anyagcsere folyamataira: szabályozzák a testsúlyt, az energiafelhasználást és a szívritmust. Képes a megtermelt hormonok raktározására is.

A csecsemőmirigy háromféle hormont termel, melyek az immunrendszer T-sejtjeinek fejlődését szabályozzák. „Mindezek megmagyarázhatják a fordított testhelyzetű ászanák hormonális, valamint ún. megfiatalító hatását is, hiszen a felsorolt szervek között a test idegi-hormonális (neuroendokrin) szabályozásának legfontosabb szervei szerepelnek.”

A fő nemihormon-termelő szervek a petefészek és a herék. A nemi hormonok serkentik a petesejtek és a spermiumok termelését, valamint nélkülözhetetlenek a korai magzatfejlődéshez.

A hasnyálmirigy kettős feladatot lát el. Egyrészt bizonyos sejtcsoportjai emésztőenzimet termelnek, másrészt pedig a Langerhans-szigetek néven ismert sejtcsoportok inzulint és glükagont termelnek. Az inzulin csökkenti, a glükagon növeli a vércukorszintet, ezáltal szabályozva a szervezet energiafelhasználását.

A mellékvese hormonjai a szervezet homeosztázisának megtartásában és szabályozásában játszanak létfontosságú szerepet (pl.: vérmennyiség és vérnyomás, anyagcsere szabályozása, a test stresszre való felkészítése).

Az endokrin rendszer hasűri részben elhelyezkedő szerveire is serkentően, fiatalítóan hat a fordított testhelyzet okozta vérbőség, valamint az, hogy a szervek felfüggesztése megváltozik a nehézségi erő ellenkező iránya miatt.


A légzőrendszer

A légzőrendszer a keringési rendszerrel szoros együttműködésben látja el a sejteket oxigénnel, és távolítja el onnan a termelődő szén-dioxidot. A légcső az alján kétfelé ágazik a jobb és bal tüdő felé, s a két tüdőlebenyt behálózzák az egyre kisebb járatokra bomló hörgőcskék (bronchiolusok), melyek a léghólyagokba (alveolusok) torkollnak, ahol a gázcsere zajlik a vér és a levegő között. A bonyolult hörgőrendszer egy feje tetejére állított fára emlékeztet. Ugyanilyen képletet mutatnak az egyre vékonyabb erekre bomló tüdőartériák, melyek a szén-dioxidban telített vért hozzák a jobb szívfélből, illetve a tüdővénák, melyek az oxigénnel dús vért szállítják vissza a bal szívfélbe.

A légzőrendszer mozgását az izmok és a csontváz egyes elemei biztosítják, valamint a tüdő és a légkör közötti nyomáskülönbség. A tüdő hozzátapad a mellkas belső falához, így a belégzéshez szükséges izomerőt a bordaközti izmok és a rekeszizom biztosítják: az összehúzódó rekeszizom ellaposodik, a felfelé mozduló bordák pedig kitolják a szegycsontot, ezáltal növelve a tüdő térfogatát, amelybe a csökkent nyomás miatt beáramlik a levegő. A kilégzés általában teljesen passzív folyamat: a rekeszizom elernyed és felfelé domborodik, a bordaközti izmok is ellazulnak és visszasüllyednek eredeti helyzetükbe, miközben a tüdők visszanyerik nyugalmi helyzetüket, kipréselve ezzel a felesleges levegőt. A légzés üteme és mélysége tudatosan szabályozható, ám a nyúltvelőben lévő légzőközpont biztosítja az akaratunktól független, folyamatos ki-és belégzést. Ennek ritmusát a vér oxigén- és szén-dioxid-tartalmát érzékelő receptorok állítják be.

A fordított testhelyzet végrehajtása közben a légzés lelassul és mélyebbé válik, mivel a paraszimpatikus idegrendszer aktiválódik, valamint a „hasi szervek súlya a rekeszizmot mély kilégzésre készteti, és ez nagyobb mennyiségű szén-dioxidot, méreganyagot és baktériumot távolít el a tüdőből”, és ezáltal a tüdő sokkal ellenállóbbá válik az időjárás változásaival szemben.


Az emésztőrendszer

Gyakran hallani, hogy a helyes táplálkozás a rendszeres testmozgással karöltve az egészség legfontosabb alappillére. Nem elég tehát a kiadós mennyiségű friss gyümölcs és zöldség fogyasztása, az elegendő rost bevitele, a só és az állati zsiradék mértéktartó fogyasztása, nélkülözhetetlen a testmozgás is. A magunkhoz vett étel hosszú utat tesz meg az emésztőrendszerben, mely átlagosan egy nap. Az emésztőrendszer feladata az emésztés és az anyagcsere. A szervezetben lezajló biokémiai reakciókat, folyamatokat és változásokat nevezzük anyagcserének. Az emésztés szolgáltatja a sejtanyagcseréhez szükséges tápanyagokat. Tápanyagnak tekintjük mindazokat a molekulákat, vegyületeket, melyek hasznosak a szervezet számára: az energiatermelés céljából lebontott molekulák; a fehérjék, melyek a test fehérjéinek felépítésében vesznek részt; valamint a vitaminok és ásványi anyagok. A tápanyagok vérbe vagy nyirokkeringésbe kerülése az emésztőrendszer különböző szakaszaiban történik.

Az emésztés már a szájban megkezdődik: az összerágott étel elegyedik a nyállal, majd a nyelőcsövön keresztül lejut a gyomorba, ahol emésztőnedvekkel keveredik. Innen a vékonybélbe jut, ahol az enzimek felszívható méretű molekulákra bontják a táplálékot, és a bélbolyhokon keresztül a vér- és nyirokáramba kerülnek. Az emészthetetlen táplálékalkotókból a víz jelentős része felszívódik, miközben a vastagbélben széklet formálódik, amely a végbélnyíláson keresztül távozik. A tápcsatornában a táplálék előrehaladását a simaizmok összehúzódása (perisztaltikája) biztosítja. A tápcsatornához több mirigy kapcsolódik, mint pl.: a hasnyálmirigy, az epehólyag, a máj. Ezek a mirigyek enzimeket termelnek. „Az enzimek biokémiai katalizátorok, amelyek elősegítik a reakciókat, miközben maguk változatlan formában maradnak.”

„A máj szervezetünk legnagyobb belső szerve. Egy hatalmas mirigy, amely kulcsszerepet játszik az anyagcserében.” Sokrétű a feladatköre, melyek közé tartozik a glükózszint-szabályozás; a bélben felszívott tápanyagok kiszűrése a vérből, lebontása és tárolása; a vitaminok és ásványi anyagok tárolása és elosztása; a baktériumok, a mérgező anyagok, a salakanyagok és a szükségtelen aminosavak eltávolítása a vérből; az elöregedett vörösvértestek lebontása és újrahasznosítása; és nem utolsó sorban az epetermelés. „Az epesók olyan emulgeáló anyagok, melyek a nagy zsírcseppeket apróra bontják.”

Ezek átmeneti tárolására szolgál az epehólyag. A máj vérellátása különleges, mivel két forrásból is kap vért. Egyrészt a szív felől érkező májartéria oxigénben dús vért szállít; másrészt a májkapuvénán át oxigénben szegény, ám tápanyagban gazdag vér érkezik a belek felől, illetve a gyomor, a hasnyálmirigy és a lép vénás vére is ide torkollik. Ezt a vért a máj megszűri a lebenykéken keresztül, feldolgozza, majd azután kerül vissza a szívbe. Ezzel fontos méregtelenítő és tápanyagelosztó szerepet lát el.

A fordított testhelyzetű ászanák végzése közben a máj méregtelenítő munkája fokozódik. Ennek oka, hogy a megváltozott gravitáció miatt a máj szinte masszázsban részesül, valamint a májkapuvénán át beáramló vérmennyiség megnő.

A hasnyálmirigy egy összetett enzimkeveréket termel, amely egyrészt semlegesíti a gyomorsavat, másrészt tartalmazza a három fő táplálékkomponens (zsír, szénhidrát, fehérje) emésztését végző mintegy tizenötféle enzimet (pl.: lipáz, amiláz, proteáz), melyek közül igen fontos az inzulin a cukor lebontásához.

A hasűri szervekről egyöntetűen az mondható el, hogy a fordított testhelyzetű gyakorlatok végzése a működésüket fokozza a szerv felfüggesztésének megváltozása, és a vénás vér erőteljes átáramlása által. „A szervek fordított helyzete elsősorban a szervek saját, főleg kötőszövetes felfüggesztésére, valamint a szervekhez menő és azokból kilépő erek helyzetére hat. Az előbbi hatás főleg akkor kedvező, ha a szervek helyükről elmozdulnak (gyomorsüllyedés, vesesüllyedés), és az általános egyirányú húzással szemben ellenirányú mechanikai hatásnak is ki vannak téve.”

A paraszimpatikus idegrendszer aktiválása serkentőleg hat a hasi szervek munkájára: a gyomor emésztőenzim-termelése fokozódik; a hasnyálmirigy enzim- és inzulintermelése növekszik; a bélperisztaltika felgyorsul; ezek által gyorsítva az anyagcserét. Dr. Vígh Béla megemlíti, hogy ezen ászanacsoport még a hasüreg krónikus gyulladásos folyamatainak gyógyítására is alkalmas.


A kiválasztó rendszer

A kiválasztó rendszer egy pár veséből, egy pár húgyvezetékből, egy hólyagból és egy húgycsőből áll. A hormonrendszer irányítása alatt álló vesék tartják egyensúlyban a testfolyadékok (vér, nyirok stb.) térfogatát, kémhatását és sókoncentrációját. Ugyanakkor kiszűrik a vérből a test milliárdnyi sejtjében zajló kémiai reakciók által megmaradt salakanyagot, valamint kiürítik ezeket a felesleges vízzel együtt a testből vizelet formájában. Ahogy a vér áthalad a vesék mikroszűrőegységein (nephronokon), a salakanyagok visszamaradnak belőle, míg a víz és más életfontosságú anyagok visszakerülnek a véráramba. A test teljes vérplazmája kb. óránként kétszer szűrődik át a veséken. A vizeletképzés főképpen hormonális irányítású, az agyalapi mirigy termeli a szabályozó hormont, amely a test kémiai egyensúlyának fenntartása érdekében szabályozza a vizelet mennyiségét és összetételét.

A vesék is részesülnek a fordított testhelyzetű ászanák jótékony hatásaiból ugyanúgy, mint a hasűri szervek mindegyike, és az agyalapi mirigy fokozott működése is serkentőleg hat a kiválasztó rendszer munkájára.


Az ivarrendszer

A test különböző szervrendszerei közül az ivarszervekben mutatkozik a legnagyobb eltérés a nők és a férfiak között. Ugyanakkor ez az egyetlen rendszer, amely a pubertás kor előtt nem működött.

A férfiak szaporítószervei a testen kívül elhelyezkedő herék és pénisz, a testen belül pedig egy vezetékekből és mirigyekből álló összetett rendszer. A nők összes ivarszerve a testen belül található, melyek a következők: két petefészek és petevezeték, valamint a méh.

Az ezekre gyakorolt jótékony hatás is megegyezik a hasűri szervekről elmondottakkal. Fordított testhelyzetű ászanák végzésével gyógyítható számos nőgyógyászati probléma, mint például a petefészek gyulladása (a vénák kiürítésével a gyulladás csökkenthető), vérzészavarok (csökkentik a vérzést), petefészek eredetű elhízás, a méh rendellenes állása (méhelőreesés) stb.


A váz- és izomrendszer

A váz- és izomrendszer fordított megterhelése a szerteágazó hatások egyik jelentős összetevője. Álló vagy ülő helyzetben a medenceöv viseli a test súlyát, a fordított testhelyzetben pedig – ászanától függően – a vállöv, a karok, valamint a nyak. Ezek nagyobb terhelést kapnak, ami a szalagok és izmok tornáját jelenti.

Másrészt a gerinc terhelése módosul. A csigolyaközti porckorongoknak, a gerinc ízületeinek és a mély hátizmoknak szokatlan módon kell együtt dolgozniuk. A háti és a lumbális gerincszakasz szerepe csökken, mivel felülre kerül, a test súlya a nyaki szakaszra terhelődik leginkább. Erősíti a gerincmelletti izmokat, és javítja a testtartást, ahogy a gerinc rendeződik.



Forrás:

Nikodemus Katalin 2012: A fordított testhelyzetű ászanák élettani hatásai című szakdolgozata.

http://www.jogapont.hu/cikk/

Csípőnyitás

A Galamb póz óvja az érzékeny térdet és a derekat, valamint számtalan más póz hosszú és kényelmes kitartását alapozza meg.

Az olyan pózokat, mint például a Galambpóz, a jógázók vagy nagyon szeretik, vagy nagyon nem. Függetlenül attól, hogy melyik csoportba tartozol, érdemes tudni, hogy a Galambpóz óvja a sérülékeny térdet, derekat. Gyakorlásával számos más ászana könnyed, hosszú kitartását fejlesztheted. Nézzük meg a csípőnyitások néhány jótékony hatását!

A nyitott csípő csökkentheti a hátfájást. A megrövidült csípőhajlító izmok a medencét előrehúzzák és a hát alsó részének lordózisát növelik. Képzeld el, hogy a medencéd egy vízzel teli edény, amelyből a lábujjaidra löttyen ki a víz, mert az edény hátsó része felemelkedik. Amikor az alsó háti gerincszakasz megrövidül, valószínűleg nyomást és kellemetlenséget érzel. Ezt később a pózokban is észreveszed. Ha a csípőhajlító izom rövid, akkor az ászanáknál (például a Virabhadrászana I vagy Ustrászana), az alsó hát íve túlfeszül és előbb-utóbb fájni kezd. A nyitott, laza csípőhajlító izmok visszaállítják a medencét a természetes helyzetébe, és enyhülni fog a fájdalom.

A csípőnyitó pózok védik a térdet. Amikor a csípőd viszonylag laza, nyitott, akkor pl. a Virabhadrászana II-ben, az elöl lévő térded a sarkad fölé tudod hozni. De ha a csípőd merevebb, a térded a nagylábujj felé fog előreesni, amely megerőlteti a térd belső részét. Ha nem tudod a combcsontodat megfelelően mozgatni a csípőizület vápájában, a kisebb és érzékenyebb térdízület túlterhelődik.

A csípő egy gömbízület, amely a tengelye körül bármilyen irányba elmozdulhat: beleértve a rotációt (forgást), szemben a térddel, amely egy csuklóizület és csak hajlítható. Az a nagyszerű a Galambpózban, hogy ha mindkét oldalra gyakorlod, a térd és a csípő hajlik is és nyúlik is. A sérülések megelőzéseképpen rendszeresen mozgasd át az ízületeid teljes mozgástartományát gyakorláskor, a hétköznapi életben is könnyebben fogsz mozogni.


Utthita Trikonasana

utthita= kiterjesztett
tri=három
kon=szög

Lépésről lépésre


1
Kiinduló helyzet: Tadasana. Kilégzésre lépj, vagy könnyedén szökkenj terpeszállásba. A lábfejek körülbelül 120 cm távolságra legyenek egymástól, a külső talpéleid legyenek párhuzamosak egymással. Emeld a karokat oldalsó tartásba – a karok vállmagasságban,  párhuzamosak a talajjal. Aktívan nyújtsd mindkét karodat oldalsó irányba, a tenyerek lefelé nézzenek, nyújtsd az ujjaidat is.

2.A bal lábfejet forgasd kissé befelé oly módon, hogy a bal kislábujj beljebb helyezkedik el, mint a bal sarok. Ezután forgasd a jobb lábadat kifelé 90 fokban. Aktiváld a lábakat: feszítsd meg a combizmokat – a jobb combizmot forgasd kissé kifelé, ily módon a jobb térdkalács középső része egy vonalba kerül a jobb bokák közötti vonal középpontjával.

3. Kilégzésre nyújtózz a jobb karral oldalsó irányba, a jobb láb síkjában – mindeközben a jobb csípő a bal csípő felé mozdul. A törzs a csípőből mozdul, nem pedig a derékból. Azáltal biztosítsd tested stabilitását, hogy a bal lábadat maximálisan kinyújtod, s eközben a bal sarok külső részét erősen a talajhoz nyomod. A bal csípőlapátot forgasd kissé hátrafelé, míg a jobb csípőlapátot előrefelé. A bal bordakosár alsó részét vidd hátrafelé, a jobb bordakosár alsó részét pedig előrefelé. A törzs mindkét oldalát egyforma hosszan tartsd. A farokcsontot nyújtsd meg a bal boka irányába.

4. A jobb kézfejedet pihentesd a jobb lábszárcsonton, vagy a bokádon, esetleg a jobb lábfej külső oldalán a talajon, amennyiben tested határai engedik anélkül, hogy elforgatnád a törzsedet bármely irányba. A bal karoddal nyújtózz ki a plafon irányába – figyelj arra, hogy a bal kar a vállak folytatásaként nyúlik felfelé. A tarkó a gerincoszlop meghosszabbítása. A szemek előrefele néznek, vagy vidd a tekinteted a felfelé nyújtózó bal kézfej ujjai irányába.


5. Maradj ebben a pozícióban 30 másodperc és 1 perc közötti időtartam erejéig. A bal sarok külső részét maximálisan lenyomva a talajhoz, belégzésre emelkedj fel, miközben továbbra is nyújtózol a bal karoddal. Végezd el az ászanát a másik oldalra is!

Anatómiai fókusz:
• combok

Terápiás alkalmazás:
• stressz, aggodalom ellen
• lúdtalp, meddőség, nyakfájdalom, csontritkulás és ülőidegzsába esetén

Jótékony hatások:
• nyújtja és erősíti a combokat, térdeket és a bokákat
• nyújtja a csípő horpaszt, a lágyékot, a térdinakat, a vádlit, a vállakat, mellkast és a gerincoszlopot
• stimulálja a hasi szerveket
• segít a stressz csökkentésében
• javítja az emésztést
• segít a változó kori tünetek enyhítésében
• csökkenti a hátfájdalmakat – jótékony hatású a terhesség második harmadában

Ellenjavallat:
• hasmenés, fejfájás, alacsony vérnyomás esetén nem ajánlott
• szív panaszok esetén: falnak támaszkodva végezzük – a felül lévő kart helyezd a csípőre
• magas vérnyomás esetén a tekintet lefelé néz
• nyaktájéki probléma esetén: ne forgasd a fejed, a tekintet nem felfelé, hanem előrefelé néz; a nyak mindkét oldalát egyformán nyújtsd meg.

Javaslat kezdők számára:
• amennyiben nem érzed stabilnak a pozíciót, helyezd a hátulsó sarkadat, illetve támaszd a hátadat a falnak

Variációk:
• ahelyett, hogy a felül lévő karoddal felfelé nyújtóznál, a felül lévő karral nyújtózz meg a fej / fül mellett, párhuzamosan a talajjal

Segédeszközök:
• amennyiben nem kényelmes az alul lévő kar kézfejével, a kézfej ujjaival megérinteni a talajt, helyezz téglát a kézfej alá

Párosan:
• A segítőtárs abban lehet a segítségedre, hogy megtanuld, miként mozdulj helyesen ebben a testtartásban. Kérd meg a társadat, hogy álljon, hogy az elülső lábaddal szemben, feléd nézve. Fogja meg az előrefele néző lábbal megegyező oldalra nyújtózó karod csuklóját, a lábujjait pedig helyezze az elülső láb csípő horpaszába, ily módon segítve a törzsed oldalra nyújtózását.

Előkészítő ászanák:
• Tadasana
• Vrksasana

Levezető ászanák:
• álló testtartások
• ülő előrehajló pózok
• ülő csavaró pózok


Baddha Konasana

baddha = kötés
kona =szög

Lépésről lépésre

Ülj nyújtott lábakkal Dandászanában, rakj az ülőcsontjaid alá összehajtogatott plédet, ha a csípőd, vagy a lágyékod nagyon kötött. Kilégzésre ragadd meg a lábaidat a térded hátsó részénél, és hajlítsd be úgy, hogy a sarkadat behúzod a medencéd felé, nyomd egymáshoz a talpaidat, majd engedd hogy a térdeid süllyedjenek lefele.

Hozd a sarkaidat olyan közel a medencédhez, amennyire még kényelmesnek érzed. Ragadd meg a nagylábujjaidat a középső, mutató és hüvelykujjaddal. A lábfejed külső talpélét folyamatosan tartsd a talajon. Ha nem tudod megfogni a nagylábujjadat, akkor fogd a bokádat vagy a sípcsontodat.


Ülj úgy, hogy a szeméremcsontod és a farokcsontod egyenlő távolságra legyen a talajtól. A gát így körülbelül vízszintes lesz, a medencéd pedig semleges pozícióba kerül. A lapockádat húzd mélyen a hátadba, és nyújtsd meg a törzsed első részét,  emeld szegycsontodat.

Soha ne erőltesd, hogy lefele menjenek a térdeid! inkább engedd, hogy a combtöved menjen a talaj felé. Ha így teszel a térded is követni fogja a combcsontokat.


Tartsd meg a póz 1-5 percig, majd belégzésre emeld a térdeid, és nyújtsd ki a lábaidat előre Dandászanába!

Anatómiai fókusz

  • Combok
  • Terápiás alkalmazás
  • Ülőidegzsába

Hatásai

  • Stimulálja az alhasi szerveket: a méhet, a prosztatát, a hólyagot és a veséket
  • Stimulálj a szívet és jó hatással van a keringésre
  • Nyújtja a belső combokat, a lágyékot és a térdeket
  • Megszünteti az enyhe depressziót, megnyugtat és elűzi a fáradtságot
  • Enyhíti a menstruációkor jelentkező diszkomfotérzetet, és az ülőidegzsábát
  • Segít megszüntetni a menopauza tüneteit
  • Terápiásan kedvező a hatása a lúdtalpra, a magas vérnyomásra, meddőségre, és az asztmára
  • A póz következetes és folyamatos gyakorlása a terhesség utolsó szakaszáig, megkönnyíti a szülést
  • Az ősi írások szerint a Baddha Konászana legyűri a betegségeket és megszabadít a fáradtságtól

Ellenjavallatok

Lágyék vagy térd sérülés esetén úgy végezd ezt a pózt, hogy a combodat kívülről alátámasztod

Tanácsok kezdők számára

Először nehéz leengedni a térdeket a talaj felé. Ha nagyon fent van a térded, a hátad pedig görbül, ülj alátámasztásra, akár 20 cm magasra is.

Variációk

Kilégzésre döntsd előre a törzsedet a térdeid közé. Figyelj, hogy a csípőizületből kiindulva dönts előre, ne pedig derékból. Hajlítsd a karjaidat, és nyomd a könyökeidet a belső combokhoz, vagy a vádlijaidhoz (soha ne a térdeidhez). Ha a homlokod nem ér le a talajra, támaszd alá egy téglával vagy tedd egy szék ülőkéjére.

Módosított változatok és segédeszközök

To understand the release of the heads of the thigh bones, fold two blankets and put one under each outer thigh, supporting the thighs an inch or so above their maximum stretch. Then lay a 10-pound sand bag on each inner groin, parallel to the crease between the thigh and pelvis. Release the thigh heads away from the weight, and let them sink into the blankets. Do not use the bags unless the thighs are supported.

Ahhoz, hogy jobban megérezd, hogy mit jelent a combtöved leeresztése, hajts össze két plédet, és támaszd alá a comjaidat kívülről, a maximális nyúláshatáron belül egy kicsivel. Most tegyél egy fél kilós homokzsákot a belső lágyékaidra, oda ahol hajlik a csípőd és a combod. Távolítsd a combtövedet a homokzsáktól lefele, engedd hogy belesüllyedjen a plédbe. Csak akkor használd a homokzsákokat, ha alátámasztást is használsz.

Előkészítő ászanák

  • Supta Padangusthasana
  • Virasana
  • Vrksasana

Levezető ászanák

Álló pózok, csavarások és előrehajlások

A póz elmélyítése

Képzeld el, hogy két társad befele (a medencéd felé) tolja a térdedet. A keresztcsontod közepéből kiindulva a külső combodon keresztül tarts ellen ennek a képzeletbeli ellenállásnak. Nyomd össze a sarkaid erősen a térdedből kiindulva.


Utkatasana – Székpóz

UTKATASANA – székpóz

(utkata = erőteljes)

Lépésről lépésre


Kiinduló helyzet: tadasana. Belégzésre emeld a karjaidat a plafon felé – a karok párhuzamosak egymással, a tenyerek egymás felé néznek, vagy összeérnek.


Kilégzésre hajlítsd a térdeidet, ameddig csak tudod – lehetőség szerint addig, hogy a combok párhuzamosak legyenek a talajjal. A térdek a lábfejek felett helyezkednek el. A belső combokat tartsd egymással párhuzamosan. A combcsont felső részét nyomd a sarkak felé.


A lapockákat húzd a hátizmokba. A farokcsontot told a talaj felé és egyúttal húzd a medence irányába befelé. Hosszú a hát.


A pozíció kitartását követően, belégzésre bontsd az ászanát: egyenesítsd a térdeidet. Eközben úgy nyújtózz felfele, mintha a karok tartanák a testsúlyt. Kilégzésre a törzs mellé engedd le a karjaidat, néhány pillanatig állj Tadasana-ban.

Terápiás hatás

Lúdtalp esetén ajánlott.

Hatásai

  • erősíti a bokát, a vádlit, a combot és a gerincet,
  • nyújtja a vállakat és a mellkast,
  • stimulálja a hasi szervek, a rekeszizom és a szív működését

Ellenjavallatok

Fejfájás, álmatlanság és alacsony vérnyomás esetén nem ajánlott

Tanácsok kezdők számára

Az ászana felépítésében és megtartásában segíthet, ha falnál végzed a gyakorlatot. Állj háttal a falnak, ne teljesen a falhoz simulva. Ahogy beleereszkedsz a pozícióba, a farokcsont a falnak támaszkodik.

Módosított változat

A térdek hajlításával egyidejűleg emeld a sarkaidat, a lábfej párnáira helyezkedj, az ülőgumókat pedig engedd a sarkakra. A karokat nyújtsd előre, a talajjal párhuzamosan. A tenyerek lefelé néznek, vagy egymás felé fordulnak.

Javaslat

A combok erősítése céljából helyezz egy fatéglát, vagy egy vastag könyvet a combok közé és tartsd ott a pozíció kivitelezése közben.

Előkészítő ászanák

  • Virasana
  • Adho Mukha Svanasana
  • Bhujangasana

Ászanák utána

  • Tadasana
  • Uttanasana

A póz tökéletesítése

Annak, hogy kényelmesen belehelyezkedhessünk az utkatasana-ba, az a titka, hogy a combcsont felső részét mennyire sikerül a sarkak felé nyomni. Miután felépítetted az ászanát, a tenyereiddel fogj rá mindkét combtőre. Miközben a sarkakat erősen a talajba nyomva tartod, a tenyerek nyomásával mutasd az irányt a combtöveknek a sarkak felé. Eközben, a pozíció stabilizálásához, az ülőgumókat told a medence felé, ezzel ellentétes irányú nyomást gyakorolva.

Padangusthasana – Nagylábujj-tartás

PADANGUSTHASANA – Nagylábujj-tartás

Lépésről lépésre
Kiinduló helyzet: állj egyenesen, csípőszélességű terpeszben, a lábfejek párhuzamosak egymással. Aktiváld a lábakat: feszítsd meg az elülső combizmokat, húzd fel kissé a térdkalácsokat. Tartsd a lábakat teljesen kinyújtva, majd kilégzésre csípőből döntsd a törzsedet: a fej és a törzs egyszerre mozogjon.
Csúsztasd az egymás mellé zárt mutató- és középső ujjat a nagylábujj és a második lábujj közé, majd az ujjak hajlításával fogd meg a nagylábujjadat. Hajlítsd a hüvelykujjakat is, ezáltal megszilárdítva a fogást. Nyomd a nagylábujjakat a kézujjaidba. Amennyiben csak úgy éred el a lábujjaidat, hogy túlzottad görbíted a hátad, vagy behajlítod a térdeidet, helyezz hevedert a lábfejek boltozata alá és tartsd a hevedert mindkét kezeddel.
Belégzésre emeld a törzsed, mintha készülnél felállni, nyújtsd ki mindkét könyöködet. A fejed búbjával nyújtózz meg előre, a szegycsonttal törekedj az állad irányába, majd a következő kilégzésre emeld meg az ülőgumókat. A hajlékonyságodtól függően az alsó háti rész többé-kevésbé homorú lesz. A has alsó részét finoman húzd a medence hátsó része felé (megfigyelheted, hogy a has passzívan is behúzódik kissé).
A szegycsonttal törekedj előrefele. Figyelj arra, hogy a fejet ne nyújtsd meg túlságosan, nehogy meghúzódjon a nyak hátsó része. Lazítsd a homlokodat.
A következő néhány belégzés során egyre inkább emeld a törzsedet, tartsd aktívan az elülső combizmokat. Kilégzésre emeld az ülőgumókat és lazítsd el a térhajlatot.
Kilégzésre hajlítsd és távolítsd egymástól a könyököket, nyújtsd meg a törzs elülső, valamint oldalsó részét és lassan hajolj le.
A tested határait tiszteletben tartva, a térdinak rugalmasságától és hosszától függően közelítsd a homlokodat a sípcsonthoz. Fontos, hogy maximálisan nyújtsd a törzsedet a talaj irányába, tartsd a hátat hosszan.
Tartsd meg a pozíciót egy percig, majd engedd el a lábujjaidat, tedd a kezeket a csípődre és nyújtsd meg ismét a törzsedet. Belégzésre, a törzs maximális nyújtózását megtartva emelkedj fel.

Anatómiai fókusz:

• felső háti rész

Terápiás hatás:

• csontritkulás esetén jótékony hatással bír

Egyéb jótékony hatások:

• lecsendesíti az elmét, 
• oldja a feszültséget, 
• stimulálja a máj és a vesék működését, 
• megnyújtja a térdinakat és a vádlit, 
• erősíti a combokat, 
• javítja az emésztést, 
• csökkenti a változókori tüneteket, 
• segít fejfájás és álmatlanság esetén

Ellenjavallat:

• alsó háti és nyaki sérülés / fájdalom esetén e tartás végzése nem ajánlott

Javaslat kezdőknek:

• amennyiben teljesen kinyújtott térdekkel nem éred el, vagy túl nagy feszültséget okoz a nagylábujjak fogása, helyezz egy-egy hevedert a nagylábujjaidra ahelyett, hogy hajlítanád a térdeidet.

Felkészítő ászanák:

• Supta Padangusthasana (fekvő nagylábujj-tartás),
• Adho Mukha Svanasana (lefelé néző kutyatartás), 
• Uttanasana (intenzív előrehajlás), 
• Paschimottanasana (intenzív ülő előrehajlás)

Levezető ászanák: 

• Utkatasana (széktartás), 
• 
Trikonasana (háromszögtartás)

Parighasana – Kapupóz

Nyisd ki a kapukat

A Parighasana (Kapu póz) energetizálja és könnyűvé teszi a törzs oldalait és arra ösztönzi a légzést, hogy igazán háromdimenzióssá váljon. A parighasanában a test egy keresztgerendára emlékeztet. Ez az ászana megnyújtja a bordákat összekötő bordaközi izmokat. Ha ezek az izmok összehúzódnak, például amikor köhögünk vagy egymás után többet is tüsszentünk, vagy amikor rossz a testtartásunk, korlátozódik a bordakosár mozgástere, és ebből kifolyólag a légzésünk is. A bordaközi izmok nyújtása jót tesz a légzésnek, s így segít az olyan betegségek légzési problémáiban is, mint amilyen az asztma, allergia, megfázás és influenza.

A kapu pózhoz kiindulásképpen térdelj le. Nyújtsd ki a jobb lábad a jobb oldalra, sarokkal a talajon, a lábujjak pedig messze elnyúlnak a testtől. Annyira tedd le a talpat a talajra, amennyire csak lehetséges. Bizonyosodj meg arról, hogy a jobb láb egyenes, a térdek a mennyezet felé fordulnak, és a bokák egy vonalban vannak a jobb csípővel. A bal térdet helyezd egyenesen a bal csípő alá. Nyújtsd ki mindkét kart oldalra, lefele néző tenyérrel. Az törzs elülső részét nyújtsd a szegycsonttól a mellizmokig, a bicepcszen át egészen a hüvelykujjakig.

Miután egyszer-kétszer végrehajtottad a pózt, ülj le egy összehajtogatott pokrócra vagy egy hengerpárnára és végy néhány lélegzetet. Érezd ahogyan a bordaközi izmok belégzéskor emelik a bordákat, kilégzéskor pedig leengedik őket.

Parighasana
(Kapu Póz)

parigha = egy acélrúd illetve gerenda, ami a kapu bezárására szolgál

Az alább bemutatott póz a teljes póz egyszerűsített variációja. A teljes póz leírása ezután következik.

Lépésről lépésre


Térdelj le a padlón. Nyújtsd ki a jobb lábad oldalra és nyomd le a talpad a talajra. Tartsd a bal térded közvetlenül a bal csípő alatt, oly módon, hogy a comb függőleges legyen a talajra .A jobb sarkat hozd egy vonalba a bal térddel. A medencéd enyhén fordítsd jobbra, úgy, hogy a bal csípőcsont előbb legyen, mint a jobb, de mindenközben fordítsd a felsőtested vissza a bal oldalra. Fordítsd a térdkalácsot a mennyezet felé, ez lehetővé teszi majd, hogy teljesen kiforduljon a jobb láb.

Belégzéssel nyújtsd a karokat oldalra, a talajjal párhuzamosan, lefele néző tenyérrel. Hajolj jobboldalra a jobb láb fölött és helyezd a jobb kezed a lábszárra, bokára, vagy a jobb láb mögött a talajra. Húzd össze a jobb oldalát a felsőtestnek és nyújtsd a balt.  Tedd a bal kezet a bal külső csípőre és nyomd a medencét lefele a talaj fele. Majd csúsztasd a kezed fel a bal alsó bordákhoz és emeld őket a vállaid fele, teret hozva így létre a bal deréktájon.


Belégzéssel lendítsd a bal kart a bal fül háta mögé. Az oldalra hajlásban a felsőtest hajlamos leesni a talaj fele. Annélkül, hogy a bal csípőt visszanyomnád (told folyamatosan előre), fordítsd a felsőtestet el a talajtól.


Maradj ebben a helyzetben fél perctől egy percig, majd belégzéssel emelkedj vissza, a felső kar segítségével felhúzva a törzset függőleges helyzetbe. Hozd vissza a jobb térdet a bal mellé, és ismételd meg ugyanezt a másik oldalra.

Teljes póz

A teljes Parighasana egy mély oldalra hajlás. A fentebb leírt 2. lépés után hajolj oldalra a nyújtott láb fölött. Engedd le a felsőtest alsó oldalát a lábra, amilyen közel csak lehetséges. Az alsó kar kézfejét nyomd a lábfej tetejébe, majd lendítsd fel a felső kart a fül mögé és tedd össze a tenyereket. Fejezd be a pózt a 4. lépésben leírtak szerint.

Anatómiai fókusz

Combhajlítók
Vádli
Has
Lágyék
Oldalsó törzs
Váll
Gerinc
Máj
Vese
Tüdő

Hatásai

•    Nyújtja a törzs oldalait és a gerincet
•    Nyújtja a combhajlítókat
•    Nyitja a vállakat
•    Stimulálja a hasi szerveket és a tüdőt

Ellenjavallatok

Súlyosabb térdsérüléssel térdelni nehéz vagy egyenesen lehetetlen. Ebben az esetben széken ülve hajtsd végre az ászanát. A lábakat vagy tartsd magad előtt, vagy nyújtsd ki az egyik lábat oldalra, utánozva a teljes pózt.

Tanácsok kezdők számára

A kezdők valószínűleg nem tudják lenyomni teljesen a talpukat a talajra. Két lehetőség kínálkozik: emeld a talppárnákat egy homokzsákra vagy egy pokrócra, vagy dolgozz falnál, a talpat a falnak nyomva.

Partnerrel

A társad álljon veled szembe a nyújtott lábú oldaladon. Belégzéssel hozd a jobb karod oldalra, a talajjal párhuzamosan. A társad fogja meg a csuklódat, és ezzel egyidejűleg nyomja a lábujjait a jobb lágyékodba. Ahogy oldalra hajolsz, a társad húzza  a csuklódat és tolja a lágyékodat. Nyúlj meg oldalra, megnyújtva az alsó oldalsó bordákat és a kart messze nyújtva a mélyülő lágyéktól. Amikor eléred a maximumot, a társad engedjen el. Ekkor próbáld meg a teljes pózt.

Előkészítő ászanák

•    Adho Mukha Svanasana
•    Baddha Konasana
•    Prasarita Padottanasana
•    Supta Padangusthasana
•    Upavistha Konasana
•    Utthita Parsvakonasana
•    Utthita Trikonasana
•    Virasana

Ászanák utána

A Parighasana sokféle állópóznak lehet az előkészítője. Ilyen például az Utthita Trikonasana (Nyújtott háromszögtartás) és Utthita Parsvakonasana (Nyújtott oldalsó szögtartás). Jó előkészítő Parivrtta Janu Sirsasanahoz (Fordított térd-fej póz) is.

Vrksasana – Faállás

VRKSASANA – faállás

(vrksa = fa)

Lépésről lépésre

Kiinduló helyzet: tadasana. Helyezd a súlyt a bal lábadra, a belső talpélt nyomd a talajhoz. Hajlítsd a jobb lábadat, majd a jobb kezeddel fogd meg a lábadat a bokánál.


Helyezd a jobb talpadat belülre, a bal combtőhöz. A jobb sarkadat nyomd az ágyékhoz, a lábujjak lefelé néznek. A medence előrenéz, középpontja a bal láb felett helyezkedik el. A medence felső széle párhuzamos a talajjal. A farokcsontot told lefelé. A jobb talpadat nyomd a belső combhoz, miközben a bal láb aktív, mintegy ellenállva a nyomásnak.


Tedd össze a tenyereidet Anjali mudra tartásba, majd nyújtsd a plafon felé a karokat, tenyerek összeérnek. Szegezd a tekinteted egy pontra, szemmagasságban.


Kilégzésre bontsd a tartást: a jobb kezeddel fordítsd előre a jobb térdedet, majd szépen lassan nyújtsd a jobb lábadat. A másik oldalon ismételd a testtartást.

Terápiás hatás

• enyhíti az isiászból (ülőidegzsábából eredő) fájdalmakat

Hatásai

• erősíti a bokát, a vádlit, a combokat és a gerincet,

• javítja az egyensúlyérzetet,

• nyújtja a belső combokat,

• nyitja a mellkast és a vállakat

Ellenjavallat

• fejfájás,

• álmatlanság,

• alacsony vérnyomás esetén,illetve ha valakinek magas a vérnyomása, ebben a pozícióban ne nyújtsa felfelé a karjait

Tanácsok kezdők számára
• amennyiben a felemelt talp lefelé csúszik a combon, próbálj meg egy csúszásmentes, összehajtott szőnyeget a talp és a comb közé betenni.

Prasarita Padottanasana

PRASARITA PADOTTANASANA

(prasarita = nyújtott, kiterjesztett; pada = láb; ut = intenzív; tan = nyújtani)

Lépésről lépésre

Kiinduló helyzet: tadasana. Fordulj a matracod széltében vett egyik oldala felé. Emeld az egyik lábad és lépj a magasságodtól függő minél szélesebb terpeszállásba. Tedd csípőre a kezeidet, hüvelykujjak a keresztcsonton. A belső talpélek párhuzamosak egymással. A belső bokák felfelé irányuló húzásával emeld a belső talpboltozatot. A külső talpéleket, valamint a nagylábujjak párnáit erősen nyomd a talajba. Aktív a combizom, húzd fel mindkét térdkalácsot. Belégzésre emeld a mellkasod, a törzsed elülső részét a hátulsónál kissé intenzívebben nyújtva.

Kilégzésre, a nyújtózást megtartva, a csípőízületből döntsd a törzsedet egészen addig, amíg párhuzamos nem lesz a talajjal. A vállak alatt támaszd az ujjbegyeidet a talajra. Távolítsd a könyököket. Egyenletesen nyújtsd a gerincedet, a farokcsonttól egészen a tarkóig. Emeld a fejedet, hosszan nyújtsd a nyak hátsó részét – ügyelj arra, hogy ne feszítsd meg a nyaki izmokat.

Csavard befelé a combizmot, a felső részét told egy kissé hátra, ezáltal is segítve a törzs megnyújtását. A szeméremcsontok távolításával szélesítsd a medence kiterjedését. Néhány lélegzetvételig tartsd a pozíciót. Told előrefele a szegycsontodat. Megtartva a törzs egyenességét, az ujjbegyeket közelítsd a talpak felé. Néhány lélegzetvétel után, kilégzésre hajlítsd a könyökeidet, engedd le a törzsedet és a fejedet teljes előrehajlásig. A lefelé irányuló mozgás közben is figyelj arra, hogy a törzset tartsd megnyújtva. Amennyiben a határaid engedik, pihentesd a fejedet a talajon.

Nyomd a tenyereket a talajhoz, az ujjak előrefele néznek. Ha teljesen le tudtál hajolni, a kezeidet vidd hátrafele a terpesztett combok mögé, egészen addig, amíg az alkar a talajra függőleges helyzetben helyezkedik el, a jobb és bal felkar párhuzamos egymással. Ügyelj arra, hogy a karok egymással párhuzamosak maradjanak. Távolítsd a lapockákat egymástól. A vállakat húzd el a fülektől.

Néhány lélegzetvételig (kb. 30 másodperc és egy perc közötti ideig) tartsd a pozíciót. A testtartás leépítéséhez nyomd le a külső talpélt, a karokat hozd a vállak alá előre, nyújtsd a törzsedet. Majd belégzésre tedd a kezeidet a csípődre, told a farokcsontot a talaj irányába és emeld a törzsedet. Apró araszolgatással, vagy egy ugrással zárd a lábakat tadasana-ba.

Anatómiai fókusz:

• agy, máj, vesék, térdín, vádli, csípő, térdek, gerinc

Terápiás alkalmazás:

• fejfájásra,

• kimerültségre,

• kezdődő depresszióra

Egyéb jótékony hatások:

• erősíti és nyújtja a comb belső és hátsó részét, illetve a gerincet,

• stimulálja az alhasi szerveket,

• lecsendesíti az elmét

• oldja az enyhébb hátfájásokat

Ellenjavallat:

• alsó háttájéki probléma esetén kerüld a teljes előrehajlást

Javaslat kezdők számára:

• a kezdő gyakorlók általában nem tudják megérinteni a talajt a fejbúbjukkal. A túlzott feszültség elkerülése céljából támaszd a fejed egy téglára, vagy egy összehajtogatott plédre.

A fenti leírás szerinti kivitelezés a Prasarita Padottanasana I testtartásra vonatkozik. A Prasarita Padottanasana II nagyobb kihívást jelent. A fentiek közül végezd el az első lépést, majd a hátad mögött Anjali mudra tartásban tedd össze a kezeidet. (A hát mögött végzett Anjali mudra neve Prstanjali mudra; a szóban a prsta előtag valaminek a hátulsó részét jelenti). A kéztartás kivitelezéséhez egy kissé hajlítsd a törzsedet. Tedd össze a kezeidet a hátad mögött, hüvelykujjak a keresztcsonton, ujjak a talaj irányába mutatnak. Kilégzésre fordítsd az ujjakat a hátad felé, majd felfelé oly módon, hogy a plafon irányába mutassanak. A kézfejek kisujj felőli oldalát told felfelé a hátadon olyan magasra, amennyire csak lehetséges – ha a vállaid engedik, egészen a lapockák közti részig. Csavard a vállaidat hátrafelé, emeld a mellkasodat, a kisujjakat erősen a gerincoszlophoz nyomva. Kilégzésre döntsd a törzset, a fejet közelítsd a talajhoz. Amennyiben a kéztartás felvétele egyelőre problémát okoz, egyszerűen keresztezd a karokat a hátad mögött: a kézfejek tartják a könyököket.

Variációk és segédeszközök:

• a kezdőknél előfordulhat, hogy a hát alsó részének védelme érdekében ebben az előredöntő pozícióban szükség lehet a kezek alátámasztására. A tenyereket egy-egy tégla szélén pihentesd. Előredöntő pozícióknál kiemelt figyelmet fordíts a törzs megnyújtására.

Előkészítő ászanák:

A Prasarita Padottanasana általában az álló testhelyzetek sorában az utolsók között helyezkedik el. Más álló testtartásokhoz hasonlóan az alábbi előkészítő ászanák javasoltak:

• Adho Mukha Svanasana,

• Supta Baddha Konasana,

• Uttanasana

Levezető gyakorlatok:

• Baddha Konasana,

• Bakasana,

• Paschimottanasana,

• Sirsasana,

• Utthita Parsvakonasana

A póz elmélyítése:

Haladó gyakorlók egy tégla segítségével könnyebben megérezhetik miként kell használni a karokat ebben az ászanában. Helyezz magad elé egy téglát a talajra oly módon, hogy a hosszanti oldala párhuzamos legyen a jógaszőnyeggel. Döntsd a törzsedet, majd vedd a téglát a két alkarod közé. A könyökök alatti résszel szorítva, emeld fel a téglát a talajról. Majd helyezd a tenyereket a talajra. A fejbúb a szőnyeget érinti. Szorítsd a téglát az alkarokkal, a belső kézfejet aktívan a talajba nyomva. A karok ilyen módon történő trenírozása a fejállás és a Pincha Mayurasana előkészítéseként is kiváló gyakorlat.

Tadasana – Hegyállás

TADASANA – hegyállás
(Tada = hegy)

A tadasana az álló testtartások nagy részének a kiinduló helyzete.

Lépésről lépésre

A nagy lábujjak érintik egymást, a sarkak kissé távolodnak egymástól – éppen csak annyira, hogy a második lábujjak párhuzamosan előrefele nézzenek. A súlyt egyenlően oszlasd szét a talpakon és a lábujjakon: először helyezkedj a sarkaidra, nyisd szét a lábujjakat legyezőszerűen, majd szépen lassan, a talppárnákat követően, fektesd le azokat a földre. A belső bokákat emeljük meg, hogy a talp belső éle kissé felemelkedjen.

A combizmok aktiválásával húzd felfelé a térdkalácsokat. A belső combizmot forgasd kissé befelé. Passzív a hasizom. A köldököt húzd hátra a gerinc felé, a farokcsontot pedig, a medence előrebillentésével told lefelé.


Anélkül, hogy a bordák alsó részét előre nyomnád, emeld meg a szegycsontot a plafon felé, a vállakat egy félköríves mozdulattal vidd hátra, majd könnyedén hagyd lefelé esni. Karok a törzs mellett, a tenyereket fordítsd előrefelé, tárd szét az ujjaidat és finoman nyújtsd az ujjakat a talaj felé, mintha mindegyiket egy kisebb súly húzná lefelé.


Egyenes a fej, puha a torok és passzívak, puhák a szemek. A rekeszizomlégzés könnyed és folyékony, szünet nélküli.

Terápiás hatás
• enyhíti az isiászból (ülőidegzsábából eredő) fájdalmakat

Hatásai
• javítja a testtartást,

• erősíti a bokát, a combot, a térdet és a feneket

Tanácsok kezdők számára
• Az egyensúly oly módon javítható ebben a testtartásban, ha a talpakat kissé távolítjuk egymástól

• A falnak háttal állva ellenőrizheted, hogy mennyire egyenes a testtartásod: a sarkak hátsó része, a keresztcsont és a lapockák érintsék a falat, a fej azonban ne támaszkodjon a falnak.

Garudasana – Saspóz

GARUDASANA – saspóz

Garuda a madarak királya, Vishnu madara; általában sasként fordítják, bár egy szótár szerint, a Garuda, a szó szoros értelmében mohón táplálkozót, falánkat jelent. Garudát eredetileg a napsugarak mindent felemésztő tüzeként azonosították.

Lépésről lépésre

Kiinduló helyzet: tadasana. Kissé hajlítsd a térdeidet, helyezd a testsúlyt a jobb talpra. Emeld a bal talpadat és keresztezd a jobb lábat a bal lábbal (oly módon, hogy a bal vádli a jobb sípcsont elé kerül). A bal lábujjak a talaj felé néznek, majd fondd át a bal lábfej felső részét a jobb vádlin. A jobb talpadon egyensúlyozz.


A talajjal párhuzamosan nyújtsd ki a karjaidat. Szélesre húzd szét a lapockacsontokat. Keresztezd a karokat: jobb kar a bal karon, majd hajlítsd a könyököket. A jobb könyököt helyezd a bal könyökhajlatba, a tenyerek összeérnek és emeld az összefont karokat felfelé, az ujjak a plafon felé nyújtóznak.


Néhány lélegzetvételig aktívan tartsd a pozíciót, majd miután bontottad az összefont karokat és lábakat, nyújtózz meg a plafon felé, végül tadasana-ban fejezd be a gyakorlatot.

Az ellentétes oldalon ismételd meg az ászanát.

Anatómiai fókusz

  • boka
  • vádli
  • comb
  • csípő
  • vállak

Terápiás alkalmazás

  • Asztma
  • Alsó háttáji fájdalom, illetve ülőidegzsába esetén

Egyéb jótékony hatások

Erősíti és nyújtja a bokát, a vádlit, nyújtja a combot, a vádlit, a felső hátrészt és a csípőt, javítja a koncentrációs képességet, valamint az egyensúlyérzetet

Térdsérülés esetén nem ajánlott

Módosított változat

Az ászana felépítését követően, kilégzésre döntsd a törzsedet és az összefont karok közül az alul lévő kar könyökét támaszd meg a felső láb combján. Néhány légzés erejéig tartsd ki, majd belégzéssel emeld a törzsedet, bontsd a testtartást. Végezd el a gyakorlatot a másik oldalon is.

Variációk és segédeszközök

A kezdő gyakorlók nehézkesnek találhatják az egyensúly kialakítását, illetve megtartását ebben az ászanában. Mint ahogy az álló ászanák nagy részénél, ebben a gyakorlatban is használhatod a falat támaszként.

Előkészítő ászanák

  • Adho Mukha Svanasana
  • Gomukhasana
  • Prasarita Padottanasana
  • Supta Virasana
  • Supta Baddha Konasana
  • Upavistha Konasana
  • Virasana
  • Vrksasana

Levezető gyakorlatok

A garudasana-ra általában az álló ászanák gyakorlásának a vége felé kerül sor. A karok összefonásának gyakorlása hasznos lehet, amikor azt tanítjuk, hogy miként szélesítsük a törzs hátulsó részét például az adho mukha vrksasana, vagy a sirsasana-hoz hasonló testtartásokban. Levezető gyakorlat lehet tehát a gomukhasana, utkatasana, vrksasana

Az ászana elmélyítése

Miután felépítetted az ászanát, a tekintetedet vezesd a hüvelykujjak hegyére. Jellemzően a hüvelykujjak, kissé, a felül lévő kar oldalával megegyező irányba mutatnak. Nyomd a felső kar hüvelykujjának párnáját az alsó kar tenyerébe és fordítsd a hüvelykujjbegyeket úgy, hogy azok az orr hegye felé nézzenek.

Tanácsok kezdők számára:

  • A kezdő gyakorlók többsége gyakran nehéznek találja a karok összefonását olyan mértékben, hogy a tenyerek összeérjenek. Ez esetben nyújtsd ki mindkét kart előrefele, a talajjal párhuzamosan, miközben egy hevedert fogsz a kezeidben. Úgy kövesd az ászana kivitelezésére vonatkozó lépéseket, hogy közben feszesen tartod a hevedert.
  • A másik nehézség a lábak összefonásakor, valamint a tartó lábon való egyensúlyozáskor jelentkezhet. Könnyítésként keresztezd a felemelt lábbal a tartó lábat, ám ahelyett, hogy a felemelt lábfejjel átfonnád a tartó láb vádliját, a felemelt lábfej nagy lábujját nyomd a talajhoz, ezzel segítve az egyensúly megtartását.

Urdhva Mukha Svanasana – Felfele néző kutyapóz

Lépésről lépésre


Feküdj hasra a talajon. Nyújts hátra a lábakat, a lábfejed a talajra fektetve. Hajlítsd be a könyököket, és terpeszd szét a tenyereket a talajon a derekad mellett úgy, hogy az alkarok legyenek hozzávetőlegesen merőlegesek a talajra.


Lélegezz be és nyomd le a tenyered belső részét erősen a talajba, és enyhén visszafele, mintha előre akarnád lökni magad a talajon. Majd egy belégzéssel nyújtsd ki a karokat és ezzel egyidejűleg emeld fel a törzset és a lábakat  néhány centire a talajtól. Tartsd a combokat erőteljesen nyújtva és enyhén befele fordulva, a karokat pedig erősen és kifele fordítva oly módon, hogy a könyökhajlat előre nézzen.


Told a farokcsontot a szeméremcsont felé miközben a szeméremcsontot a köldők felé emeled. Szűkítsd a csípő pontjait. Feszesek, de nem feszültek a farmizmok.


Nyomd a lapockákat bele a hátba, és húzd előre az oldalsó bordákat. Emeld a szegycsontot, de ne nyomd előre az első bordákat, mert ez befeszíti az alsóháti szakaszt. Nézz egyenesen előre, vagy kicsit hajtsd hátra a fejet, de vigyázz, hogy ne rövidüljön meg a nyak hátsó része és ne feszüljön be a torok.


Az Urdhva Mukha Svanasana egyike a hagyományos napüdvözlet pózainak, de önmagában is gyakorolható, kb. 15-30 másodpercig kitartva, könnyedén lélegezve közben. Végül egy kilégzéssel ereszkedj vissza a talajra, vagy emelkedj fel Adho Mukha Svanasanába.

Anatómiai fókusz

•    Csuklók

Terápiás alkalmazás

•    isiász

Hatásai

•    Javítja  a testtartást
•    Erősíti a gerincet, a karokat és a csuklókat
•    Nyitja a mellkast, a tüdőket, nyújtja a vállakat és a hasat
•    Feszesíti a fenékizmokat
•    Frissíti a hasi szerveket
•    Segít enyhe depresszió, fáradtság és isiász ellen
•    gyógyhatású az asztmára

Nem javallott

•    Háti sérülések esetén
•    Ínhüvelygyulladás esetén
•    Fejfájás esetén
•    Terhesség esetén

Tanácsok kezdők számára

Hajlamosak vagyunk „lógni” a vállainkon ebben a pózban: ez felemeli a vállakat a fülekhez, „összegyűrve” a nyakat. A hátsó hónalj lefele nyújtásával távolítsd el a vállakat a fülektől, húzd a lapockákat a farokcsont fele, az oldalsó bordákat pedig előre. Ha ez nehezen megy, támaszd a kezed téglákra.

Variációk és segédeszközök

Gyakran nehezünkre esik a lábakat a talaj fölött tartani. Mielőtt felemelkednél a pózba, tegyél egy összegöngyölt takarót a combtövekhez. Amikor felemelkedsz, könnyedén pihentesd a combokat ezen a hengeren, a farokcsontot pedig nyomd közelebb hozzá.

Partnerrel

Egy partner segíthet neked a mellkas emelésében. Emelkedj fel a pózba úgy, hogy a lapockák mentén áthurkolsz a törzs hátsó részén és a hónalj alatt egy hevedert. A partner üljön le eléd, körülbelül fél méter távolságra, majd fogja meg és húzza  a heveder két végét, miközben a talpával enyhén tolja el a vállaidat. Engedd el a felkar fejét, ki ebből a szorításból és húzb be a lapockákat a hátadba, el a hevederből.

Előkészítő ászanák

•    Bhujangasana
•    Setu Bandha Sarvangasana

Levezető ászanák

•    Hátrahajlások
•    Az Urdhva Mukha Svanasana segít emelni a mellkast olyan pózokban, mint a Tadasana és a Virasana.

Az ászana elmélyítése

Hogy növeld a póz erejét és könnyedségét, nyomd a térd hátulját hátrafele a vádli és a sarkak felé. Ekkor a lábfej  erősebben fogja nyomni a talajt, és így még magasabbra és előbbre tudod emelni a szegycsontot


Adho Mukha Svanasana – Lefele néző kutyapóz

Karjaid nyújtóznak, a csípőd emelkedik, a gerinced nyúlik: Adho Mukha Svanasana-ban tested energiái összhangba kerülnek.

A lefelé néző kutyapóz a hatha jóga sava-borsa, ezért fordul elő olyan gyakran a jógaórákon. Ahogy a só életet ad az ízeknek, a kutyapóz életet ad a testnek – a csípőtől kezdve a gerincen át, a karoknak és lábaknak, a kéz és a láb ujjainak – élettel teli érzést ad. Ahogy fokozatosan felfedezed az apró nüanszokat ebben a pózban, úgy tudod majd egyre teljesebben kiélvezni az ízét.

Az Adho Mukha Svanasana a külső szemlélő számára nagyon egyszerűnek néz ki, ám a látvány meglehetősen csalóka. Ez a póz igen  komplex, jótékony hatásai pedig messzemenőek. Egyszerre erősÍti és nyújtja az egész testet; a kar, a törzs és a lábak erőkifejtését úgy kell kiegyensúlyozni, hogy a terhelés eloszlása egyenletes legyen.

A jógaórán az Adho Mukha Svanasana a bázis – azért jön elő újra meg újra, hogy a gerincet ismét semleges állapotba hozza, hogy visszatérjen a csigolyák természetes elrendeződése. Ezenkívül ez egy fordított póz is, előkészíti a kezdőket a fejjel lefelé irányuló ászanák érzetére. Számos előnye miatt érdemes ezt a pózt részletesen tanulmányozni. Ha már olyan sok Adho Mukha Svanasana-t csináltál, hogy megszámlálni sem tudod, ez a két verzió akkor is segít újra felfedezni, finomítani és érezni minden nagyszerűségét.

Amikor először próbálod megvalósítani a lefelé néző kutyapózt, olyan helyeken érezheted magad kötöttnek, amelyek létezéséről eddig nem is volt tudomásod. A hátad alsó része görbülhet, a könyökeid esetleg megadják magukat és behajlanak. Mindennapos gyakorlással azonban imádni fogod ahogy kibomlik a tested ebben az ászanában, ahogy olyan hosszúnak és rugalmasnak érzed majd magad, mint egy nyújtózkodó kutya a jóleső szunyókálás után.

Hajlítsd a térdeket

Az ászana első verziójában hajlítsd be a térdeket. Ezáltal a combhajlító izmaid nem gátolnak, és teljesen kinyújtóztathatod a felső testedet. Kinyújtott térddel görcsösnek érezheted ezt a pózt, behajlítva azonban érezni fogod a gerinceden, a vállaidon és karjaidon keresztül létrejövő hosszú, jóleső nyújtást.

Kezdésként feküdj hason a talajra, majd helyezd a tenyereidet a szőnyegre vállszélességben. A kezeket és a lábakat ugyanott tartva emelkedj a térdeidre. A térdek csípőszélességben legyenek, a kezek pedig vállszélességben.

Tenyereidet és lábaidat szilárdan be kell gyökerezned a talajba, hiszen ezek az alapjai ennek az ászanának. Figyelmedet vidd a tenyereidhez: figyeld meg, hogy hol nyomod őket a talajba és hol emelkednek el. Az ujjaidat tárd szét, majd finoman és egyenletesen nyomd őket a szőnyegbe. Azáltal, hogy a súlyod egyenletesen oszlik el a kezeiden, a csuklóid stabilabbak lesznek.

Most, hogy a kezeidet begyökerezted, a lábujjaidat helyezd a talajra. Emeld fel a térdeidet a talajról és a medencédet told a mennyezet és a mögötted lévő fal felé, de közben a térdek maradjanak behajlítva. Képzeld azt, hogy a talajt nyomod lefelé, el a csípődtől.

A következő néhány lélegzetvételig finomítsd a pózt, kezdd a tenyereiddel. Ha a hüvelyk és a mutatóujjak felemelkednek a talajról, akkor a terhelés nagy része a tenyereid külső részén van. Ezt elhárítandó, próbálj meg tökéletes tenyérlenyomatot hagyni a szőnyegeden: tárd szét az ujjaidat, nyújtózz a karjaidon keresztül, és nyomd le mindkét tenyered.

Most a könyöködet próbáld kiegyenesíteni. Ez nehezedre eshet, vagy amiatt, hogy kötött a vállad, vagy mert nem vagy elég erős. Szóval légy türelemmel ezzel kapcsolatban. Ezután fordítsd kifelé a karjaidat, hogy a belső könyököd a mennyezet felé nézzen. Érezd, hogy milyen szélesek a lapockáid, és hogy milyen erő van a karodban és válladban.

Éberen figyelj, hogy a karjaidat egyenesen tartsd, miközben told a mellkasodat a lábaid felé. Érezd, ahogy a hónaljad hosszabbodik és a mellkasod nyílik. A medencéd egyre magasabbra és hátrafele emelkedik, ahogy tovább nyújtózol a karjaiddal, a gerinced pedig hosszabbodik, és lazává válik.

Végül, de nem utolsó sorban, lazítsd el a nyakad, engedd a fejed természetesen lógni a karjaid közt. Három vagy öt lélegzetvétel után kilégzésre ereszkedj térdelőpozícióba. Pihenj Balasana-ban néhány lélegzetvételig, majd következzen a második verzió.

„A” betű

Bizonyára veled is előfordult már, hogy jógaórán úgy érzed, hogy mindenki másnak lent van a sarka kutyapózban, rajtad kívül. Ennél a verziónál emiatt egyáltalán nem aggódnod – itt felemelve kell tartani a sarkadat.

Gyere vissza az első verzióba, ezúttal azonban emeld el a sarkad a talajtól amennyire csak tudod. Egyenesítsd ki a térdeidet, feszítsd meg a combizmaidat, és emeld a medencédet a mennyezet felé. A medencéd előrefele fog mozdulni, és a tested egy nagy „A” betűt fog formálni.

Ebben a tartásban, forgasd az ülőcsontjaidat a mennyezet felé. Figyeld meg, ahogy ezzel a fordítással a sarkad tovább emelkedik a talajról. A keresztcsontod felső része előre billen, és benyomódik a hátadba. Ha a gerinced nem túlzottan-mobilis, akkor ez a pozíció jótékony hatású lesz a derekad számára. Ezek nélkül az alapvető beállítások nélkül leginkább egy tétovázó, szomorú kutyára fog hasonlítani a tartásod – görbült háttal, aláfordult ülőcsontokkal. Ez meglehetősen veszélyes, és derék- illetve combhajlító izom sérülésekhez vezethet.

Tehát, a medencét a helyes tartásba előrebillentve, erősítsd meg a combtöveket és emeld azokat a csípőd felé. A combcsontjaidat húzd a medencédbe, az ülőcsontjaidat pedig fordítsd még magasabbra, hogy az „A” betű még precízebb legyen. A térdedet ne akaszd ki, ne feszítsd hátra, maradjon egyenes; a combod erejével emeld meg őket. Érezd, ahogy a lábaid ereje segít a medencéd emelésében.

Most mégegyszer, nyomd a combtöveket (nem a térdeket) hátrafele, ezáltal a medencéd távolodni fog a kezeidtől, és a terhelés kicsit áttevődik a karjaidról a lábaidra. Maradj így három vagy öt sima, egyenletes lélegzetvételig.

A teljes kutya

A teljes lefelé néző kutya póz megvalósításában az igazi kihívás, hogy teljesen ki tudd nyújtani a felső testedet és a lábaid hátsó felét, miközben vigyázol, hogy nem görbíted a hátad. Ha a vállaid előregörnyednek, vagy a derekadnál púpos maradsz, csináld még az első két verziót néhány hétig. Párhuzamosan csináld a Supta Padangusthasana-t, mert ez a póz megnyitja a combhajító izmokat és a vádlit.

Először az első két verzión keresztül vedd fel a teljes kutya pózt. Addig forgasd kifele a felkarodat, amíg a könyökhajlatod a mennyezet felé néz. Tartsd felemelve a sarkaidat, nyomd a tenyereidet egyenletesen a szőnyegbe, és egyenesítsd ki a karod. Húzd fel a térdkalácsokat és nyomd hátra a combjaidat, hogy ezzel tehermentesítsd kicsit a karjaidat. Lassan emeld egyre feljebb és hátrafele a medencédet, és érezd ahogy az oldalaid nyúlnak. Forgasd az ülőcsontokat felfele, így természetesen ívelődik a derekad.

Most, ahogy minden porcikáddal az ászanára összpontosítasz, lassan nyomd le a sarkaidat a szőnyegre. Képzeld el, hogy a sarkaid ólomból vannak. Lélegezz mélyen, és engedd, hogy az intenzív nyújtás fellazítsa a lábaid hátsó részén lévő feszülést. Lazítsd el a nyakad és az arcizmaidat.

Három-öt egyenletes lélegzetvételig maradj a pózban, majd pihenj Balasana-ban. Figyelj meg minden érzetet a testedben, hogy felismerd: a tér, a harmónia és könnyedség érzése a tested valódi természete.

Az alábbi videó a gyakorlatban is szemlélteti a leírtakat:

Dandasana


Lépésről lépésre

Ülj le a földre, lábaidat nyújtsd ki előre összezárva. Előfordulhat, hogy a törzsed nem merőleges a talajra, és kicsit hátraesik. Ennek az lehet az oka, hogy a combhajlító izmaid még nem elég rugalmasak, és az ülőcsontjaidat visszahúzzák a térdeid felé, a csípőd hátsó részét pedig a talaj felé. Segíthet, ha egy összehajtott plédre vagy párnára ülsz, hogy megemeld a csípőd, így merőlegessé válik a törzsed.

Ha ellenőrizni akarod a törzsed helyzetét, a legegyszerűbb, ha háttal a falhoz ülsz. A keresztcsontod és a lapockáid érjenek a falhoz, a fejed hátsó része és a derekad viszont ne. Tehetsz egy kis méretű, összecsavart törülközőt a derekad és a fal közé.

Ülj az ülőgumóid első részére, a csípődet pedig úgy billentsd, hogy a szeméremcsontod és a farokcsontod egyenlő távolságra legyen a talajtól. Feszítsd meg a combjaidat, nyomd őket a talajba anélkül, hogy a hasadat megfeszítenéd, forgasd a combjaidat finoman egymás felé, a lágyékodat pedig húzd hátra a keresztcsontod felé. A lábfejeket feszítsd hátra, a sarkaidat pedig nyújtóztasd előre.

Emeld ki a mellkasod, ehhez képzeld el, ahogy az energia a szeméremcsontodtól a szegcsontod felé áramlik, majd a a hátadon a vállaidon keresztül a farokcsontig. Majd képzeld el, hogy a farokcsontod megnyúlik a talaj felé.

Úgy gondolj a gerincedre, mintha egy rúd volna a törzsedben, amely erősen be van gyökerezve a földbe. Ez a pont legyen az alapja a testednek. Tartsd ki a pózt legalább egy percig.


Anatómiai fókusz

A hát felső része


Terápiás alkalmazás

Ülőidegzsába


Hatásai

Erősíti a hátizmokat
Nyújtja a vállakat és a mellkast
Javítja a testtartást


Nem javallott

Bármilyen csukló vagy deréksérülés esetén


Tanácsok kezdők számára

Rakj egy, kettő vagy három hengerpárnát a combtöveidhez, hogy segítsenek lenyomni a combjaidat.


Előkészítő ászanák
:

Adho Mukha Svanasana
Uttanasana

Savasana – Hullapóz



Hullapózban jelképesen „meghalunk”. Testünk eddig érzékelt határai eloszlanak, és boldog semlegesség tölt el bennünket. Hogy milyen érzés a hullapóz? Semmilyen.







A savászana helyes megvalósítását azzal kezdd, hogy testrészeidet szimmetrikusen rendezed el. Figyelj arra, hogy mindkét oldalad egyenletesen feküdjön a padlón, és hogy mindkét füled azonos távolságra legyen a vállaidtól. Lazítsd el az összes izmod, még csontjaidat is. Képzeld el, hogy egész tested a talajba süpped, majd szétfolyik, mint az olaj. Ezután nyugtasd meg érzékeidet. Lazítsd el a nyelvgyököt, engedd a szemgolyódat besüllyedni a szemgödörbe, majd nézz le a szíved felé. Belső füledet engedd a koponya hátsó része felé lazulni (közben figyeld a légzésed hangját). Arcbőrödet lazítsd el az orrnyeregnél, majd képzeld el, hogy lefolyik a halántékod felé.

Végül próbálj elengedni minden gondolatot (vagy legalábbis amennyit tudsz). Még ha nyugodtan és mozdulatlanul is fekszel a talajon, észre fogod venni, hogy az jár a fejedben, hogy mit kéne „csinálni” ebben a pózban. Ejtsd le agyadat a koponya hátsó részére, és pihenj.
Forrás: Yoga Journal
Köszönet a fordítóknak: http://aum.hu