Időjóslás, a népi kultúra megfigyelései, üzenetei Az ember az őt körülvevő természetet figyelve, a természet által meghatározva alakította ki eszközeit. A tudomány csírái ott rejtőzködnek a primitív korszakok ismeretanyagában. A gyűjtögetés során az ember megismerkedett a természettel - növénytani, állattani, éghajlattani ismeretekre tett szert. Megismerte a csillagászat alapjait, s a tűzgerjesztéssel, a különféle szerszámok elkészítésével fizikai, matematikai, kémiai alapismeretei is gyarapodtak. Hamarosan törvényszerűségeket ismert fel, képes lett az elvonatkoztatásra, újabb és újabb szerkezetek létrehozására. Idővel nemcsak a természetes anyagokat, hanem a természetes energiákat is képes lett hasznosítani. Hasznosítja az emberi erőt, a nagyobb kifejtést igénylő munkákhoz az állati erőt, majd olyan egyszerű szerkezeteket alkot, amelyekkel a vizet és a szelet is munkára fogja. Az ember bár állandó harcban állt és áll a természettel, része annak, s a közvetlen környezetében otthonosan érzi magát. Hogy megfelelően tudjon alkalmazkodni, a természet jelenségeit, változásait állandóan figyelnie kellett. Az időjóslások is az ilyen állandó megfigyelések, közvetlen tapasztalatok eredményei, amelyekből az idők folyamán természetesen kirostálódtak a téves megállapítások. A szabadban élő, dolgozó emberek, a pásztorok állandóan ki voltak téve az időjárás szeszélyeinek, s így jó helyi előrejelzést tudtak adni. Nézzünk meg néhány tapasztalaton alapuló időjóslást: Eső
Eső lesz, | | ha udvara van a holdnak;
ha szivárvány látszik a hold körül;
ha a hold színe nagyon sárga;
ha reggel szivárvány van;
ha bokrosodnak a felhők;
ha a távoli hegy közelinek látszik;
ha "pipázik a hegy; ha elmarad a hajnali harmat;
ha messzire hallatszik a harangszó, a vonatzaj, a patak csobogása;
ha a csendes, meleg időben a földön portölcsérek keletkeznek;
ha a füst lecsap;
ha erősebben csípnek a legyek, szúnyogok, bolhák;
ha a madarak hangosabbak, nyugtalanok;
ha a fecske alacsonyan száll, a varjú sokat károg;
ha a hangyák erősen futkároznak;
ha a kakasok gyakrabban kukorékolnak;
ha sokat mosdik a macska;
ha a barmok a levegőt szaglásszák és sokat bőgnek;
ha a kutyák füvet esznek, a földet harapdálják;
ha a hím állatok közösülésre tehetetlennek mutatkoznak;
Hajnali eső "nem kér szállást", mert hamar átvonul.
| | Szivárvány | | A szivárvány megjelenése után már nem lesz eső.
Az ember is megérzi az eső közeledtét: fejfájás, reumás fájdalom, bágyadtság, álmosság, száraz tenyér jelzi. A közeledő esőre utal néhány anyag megváltozott tulajdonsága:
a fatárgyak bedagadnak, nehéz a dugót kihúzni, a kender
szálai összehúzódnak, a hajszálak megnyúlnak, a kő nyírkos lesz, a gyertya serceg, a só összeáll.
Jégeső közeledtét a felhők színéről, a mennydörgés különös, morajló hangjáról lehet fölismerni. A közeli vihart jelzi az is, ha az erdei madarak hirtelen elhallgatnak.
| Jégeső
Jégeső lesz, | | ha nagy tornyos fellegek közelednek
és a fehér felhők szaladnak az égen;
ha a felhő alja leér a földre;
ha nagy melegben hirtelen
hideg szél kerekedik;
és szürke fellegek közelednek;
| Erős szél
Erős szélre utal, | | ha napnyugtakor vörös az ég alja;
ha sűrűn látszanak a csillagok;
ha a hold vörösnek látszik;
ha a nap felkeltekor vörösnek látszik;
| Száraz meleg
Száraz meleg idő várható, | | ha a nap felkeltekor tiszta;
ha reggel és napnyugtakor leereszkedik a köd;
ha bőséges a harmat;
ha a tücsök éjszaka ciripel;
ha a fecske, a pacsirta magasan száll;
ha a pók a hálója közepén terpeszkedik;
ha a háziállatok nyugodtak, jókedvűek;
| Változás
Változik az idő, | | ha a kakas éjszaka kukorékol
| Hideg
Hideg lesz, | | ha a nap sugarai felkelte előtt már látszanak;
ha a csillagok igen fényesek;
ha a varjak összegyülekeznek és erősen kárognak;
ha a vadliba délnek száll;
| Havazás
Havazni fog, | | ha homályos felhők borítják az eget. | Olvadás
Olvadni fog, | | ha a kakasok nagyon kukorékolnak.
A növények, állatok viselkedése hosszú távú időjárási előrejelzést is adhat.
| Hosszú ősz
Hosszú lesz az ősz, | | ha a gyümölcsfák másodszor virágzanak. | Korai tél
Korán beáll a tél, | | ha a vadludak már szeptemberben dél felé húznak | Kemény tél
Hosszú, kemény lesz a tél, | | ha a vakondok ősszel igen magasra túrnak;
ha a hangyák már nyár végén nagy bolyt építenek
| Enyhül
Nem lesz nagy hideg már, | | ha a fecskék kora tavasszal megjönnek. |
Népi kalendárium
Melyik a gonoszjáró nap? Mit jósolnak a napok, a természeti jelenségek? Mit jelent, ha megszólal a pacsirta?
Őseink sok-sok megfigyelését, tapasztalatát már-már elfeledjük, ezért új rovatot indítottunk a Jósda.hu jobb oldalán, a második oszlopban: a Népi kalendáriumot. Itt megtalálják a következő napok ősi magyar névnapjait, eseményeit vagy időjósló természeti jelenségeit is. Április első napjáról kiderül, hogy miért is ez a bolondok napja.
A következő hét napra ezt írja a Jósda.hu népi kalendáriumaÁldás Hava (július) 27. napja
Tardos - Megállt, megmaradt Türk.
Hét Szent Alvó ünnepe, már a Szelepchényi-kódexben föltûnik. Tudomásunk szerint egyetlen hazai ábrázolásunk Székesfehérvár görögkeleti szerb templomának XVIII. századi freskója.
Szent Alvóink szír eredetû legendájuk szerint Efezusban éltek, Decius császár idejében barlangba falazták õket. Kétszáz év múlva feltámadtak, és az eretnekeknek hirdették a test föltámadását. Sírjukhoz egészen a török terjeszkedésig nyugati zarándoklatok indultak Efezusba.
Áldás Hava (július) 28. napja
Délceg -
Pantaleon napja, kisázsiai orvos, vértanú († 305), a Tizennégy Segítõszent egyike. Olajfához kötözve fejezték le. A legenda szerint fejébõl nem vér, hanem tej folyt. Az olajfa gyümölcseivel beborította holttestét.
Áldás Hava (július) 29. napja
Rába - Sötét vöröses, barnás - illír.
Flóra napja, latin eredetû nõi név, jelentése: virág, férfi megjelelõje a Flórián. Flóra a római mitológiában a virágoknak és a virágzásnak, ezen belül fõleg a gabona virágzásának (eredetileg Közép-Itáliában) tisztelt istennõje.
Áldás Hava (július) 30. napja
Csala - Csalogató, csábító.
Abdon és Szennen napja, ókeresztény vértanúk: elõkelõ perzsa ifjak, akik hadifogolyként kerültek Rómába. Itt a keresztények kiváltották õket. Térítettek Spanyolországban, majd Diocletianus idejében (304) vértanúhalált szenvedtek.
Áldás Hava (július) 31. napja
Árboc - Kun elõkelõ, IV. László korában.
Ignác napja, vagyis Loyolai Szent Ignác (1491 - 1556), a Jézus Társaság alapítója. Tiszteletét elsõsorban természetesen rendje terjeszti. Szerzetesi fogadalma elõtt sokáig katonáskodott, a mórok ellen harcolt. Ebbõl is érthetõ, ha híres lelkigyakorlatos könyvében a két zászló: a jó és rossz, a kegyelem és kárhozat lobogója alatt háborúskodók küzdelmérõl szól. Ezért a katonák különösen tisztelték. Ebbõl a hódoltság idején még a törökök is kivették a részüket.
Újkenyér Hava (augusztus) 1. napja
Szerény - Latin Szerénus névbõl, derûs.
Vasas Szent Péter napja.
A Mura-vidéken a szõlõtermelõknek dologtiltó nap, mert úgy vélik, a szemek lehullanának a fürtrõl.
Zagyvarékasi, kukoricára vonatkozó termésjóslás szerint: "Ha Vasas Szent Péter napján még esõ lesz, lesz kukorica, de még akkor se esik, gyühet a Duna vize is, nem lesz kukorica".
Ilyenkor vetették a kerékrépát például Vásárosmiskén, Sárkeresztesen.
Turán patkányûzõ napnak tartják. A patkányoktól való szabadulás egyik módja, ha egy öregasszony a mise alatt minden ajtóra felírja: "Dömötör püspök". A másik módja pedig, ha egy patkány szemét kiszúrják és eleresztik, akkor a többi is elmenekül. Próbálkoztak azzal is, hogy ezen a napon megkerülték a patkánylyukat kilencszer, kilenc Miatyánk elmondásával.
Újkenyér Hava (augusztus) 2. napja
Lehel - A Lél késõbbi változata.
Porciunkula népünk ajkán porcinkula, purcinkula, porcinkulabúcsú, Porcinkulai Szent Ferenc a franciskánus rend három ágának: a ferencrendieknek, minoritáknak és kapucinusoknak, továbbá a velük kegyelmi közösségben élõ harmadrendnek legnagyobb ünnepe.
http://www.josda.hu/nepi_kalendarium.php |
