 Vajon miért pont hét napból áll egy hét? És miért hét szín alkotja a szivárványt? Véletlen-e, hogy hét feje van a sárkánynak, és hetedhét országot bejárva lehet csak legyőzni? Egyszerű véletlenek ezek, vagy valamiféle misztikum övezi a hetes számot?Akik félelemmel tekintenek a hetes számra, azért teszik, mert szerintük minden nehézség, gond és baj hétévenként jelentkezik erőteljesebben. Például a hetedik év vízválasztó egy párkapcsolatban, amit ha túlélünk, együtt maradunk – mondják. Sőt, azt a megállapítást is sokszor hallhatjuk, hogy hétévente lecserélődnek a sejtjeink, így megváltozik az ízlésünk, és részben a gondolkodásunk, szemléletünk is. Ezzel az elmélettel pedig párhuzamba állítják azt is, hogy a nagy változás hatására szerencsétlen dolgok történnek velünk. Talán ezek a félelmek szülték azt a sok negatív mesehőst, kifejezést és szólást, amelyek mára már beépültek a köznyelvbe, és ezért el sem gondolkodunk az eredetükön? Ilyenek például a heten, mint a gonoszok, hét szűk esztendő, hétpróba kifejezések, vagy akár az a babona, hogy ha eltörünk egy tükröt, hét évig nem lesz szerencsénk. A hetes szám a testünkben Tény, hogy néhány változás valóban hetes ciklusokban zajlik le szervezetünkben. Például bőrünk elsz*rusodott felső rétege mintegy hét nap alatt, hajkoronánk pedig hét év alatt újul meg teljesen. Nagyjából hét hónapos korunkban nőnek ki az első tejfogaink, amelyeket aztán hétéves korunk környékén veszítünk el. A kislányok körülbelül tizennégy éves korukban válnak biológiai értelemben nővé, és negyvenkét éves (6x7) koruktól kezdve várható, hogy előbb-utóbb bekövetkezik a nem kívánt klimax. A sejtek aktivitása pedig a hetedik „X" után kezd hirtelen csökkenni. Végül még egy érdekesség: az ember memóriája hét különböző szót tud egymás után megjegyezni. A sorsfordító hetes Az asztrológia szerint az a bolygó, amely a hetes számmal leginkább összefüggésbe hozható, a Szaturnusz, amelyet „sorsbolygónak" vagy a „végzet bolygójának" is neveznek. Amikor megjelenik a horoszkópunkban, mindig valami nagy, jelentőségteljes változást hoz. A Szaturnusz körülbelül huszonnyolc év alatt tesz meg egy teljes kört pályáján, ekkor visszatér, és a többi bolygóval együtt ugyanolyan pozícióba rendeződik, mint amilyen felállásban a születésük pillanatában volt megfigyelhető. Megjelenése mindig valamilyen újdonságot, változást hoz, amellyel megbirkózni nagy kihívás és sorsfeladat. Olyan tulajdonságainkat formálja át, amelyek a megjelenéséig nem voltak az erősségeink, és amelyben fejlődnünk kell. Például ha valaki még nem élt együtt senkivel párkapcsolatban, és komolyra fordul a dolog, akkor az összeköltözés egy olyan új helyzet, amit meg kell tanulnia kezelni. Vagy fordítva, van aki szinte alig élt egyedül, és egyszer csak véget ér egy hosszú kapcsolata — ekkor meg kell tanulnia az egyedüllétében is megtalálnia a boldogságot. Tehát komoly akadályokat gördít ekkor elénk az élet, melyek leküzdése nehéz, de ezáltal erősebbek, határozottabbak, bölcsebbek és felnőttebbek leszünk.  A Szaturnusz hétévente tesz meg negyed kört, ekkor is megjelenik asztrológiai képletünkben. Ezen hétéves periódusok nehézkesebb, problémásabb időszakkal kezdődnek, melynek során sikertelenebbnek érezhetjük magunkat, sok a megoldandó feladat, és túl nagy a megpróbáltatás. Ha végiggondoljuk, hogy fejlődésünk során melyek voltak életünk fő szakaszai, valóban azt láthatjuk, hogy körülbelül hétévente zárul le egy-egy ciklus, és indul egy kezdeti nehézségekkel teli új időszak. Az első hét év a boldog gyermekkor időszaka, majd meg kell birkóznunk az iskola adta kihívásokkal. Tizennégy éves korunk környékén a kamaszodás problémáit kell leküzdenünk, huszonegy évesen pedig a felnőtté válás gondjaival szembesülünk. Majd eljön a kritikus huszonnyolcadik év, a nagy feladatok és sorsfordító döntések ideje. Független hetesek Számmisztikai szempontból is érdemes megnézni, mit takar a hetes szám. Az ember sorsszáma az életfeladatunkat jelölő szám, amelyet úgy kapunk, hogy születésünk dátumának számjegyeit összeadjuk, és egyetlen alapszámmá képezzük. Például ha valaki 1973. október 4-én született, akkor sorsszáma 7, mert 1+9+7+3+10+4=34, és 3+4=7. Akinek a sorsszáma 7, az nagyon emelkedett utat jár be, amelyet a spiritualitás, a nagy és önzetlen sikerek, barátságok, jelentőségteljes találkozások, tudományok, de egyben az élettől és haláltól való félelem jellemez. Nevünket is leképezhetjük egyetlen számmá (ld. lejjebb!) Ha nevünk betűinek megfeleltetjük ezeket a számokat, és összeadjuk őket, majd hasonlóan mint a sorsszám esetében, egyetlen alapszámmá képezzük, akkor kapjuk meg nevünk számértékét, amely jellemez bennünket. Akinél a végeredmény hét, függetlennek, intuitívnak és elrugaszkodottnak nevezheti magát. A vallásokban is fontos Aki valamelyest ismeri a Bibliát, tudja, hogy a hetes szám nemegyszer előfordul benne. Attól függően, hogy ki melyik nézetet érzi igaznak: szerencseszámnak vagy éppen balszerencsésnek tartják. Ez a teremtés száma, de gyakran nevezik Isten számának is, mert hét nap alatt teremtette a világot. A hét pecsét feltörése hét angyal jelenlétében történt a Jelenések könyvében. Hét bő esztendőt pedig hét szűkös év követett József történetében, Mózes I. könyvében. Sőt, főbűnből is pontosan hét van a katolikus vallás tanításai szerint. A lámaizmust gyakorló tibetiek szerint is mágikus szám a hetes, mert pontosan negyvenkilenc (7x7) napból áll a lélek köztes állapota, vagyis az az átmeneti időszak, amely a haláltól a lélek új alakban való megjelenéséig tart. A héber vallásban a hetes a tökéletesség száma, amely a harmóniát és teljességet hordozza. A hetes szám utalhat a fáraók hét lelkére az egyiptomi vallásban, akik hasonlóan, mint a druidák, hét lélekben, illetve hét énben hittek. Végül érdemes megemlíteni a hetes szám központi jelentőségét az ősmagyaroknál is. Az ugorok a hetes számrendszert használták, erre utal a magyar, vogul és osztják nyelvekben az, hogy a hét nemcsak számot, hanem hét napból álló időtartamot is jelöl. És ki tudja? Talán innen származtatható a hétfejű sárkány, a hetedhét ország, és többek között a hét vezér kifejezés is. Szerző: Dennkinger Anita Forrás: http://www.maximanet.hu Hetes, a misztika és a szentség száma Már Babilonban is előszeretettel használták a misztikus hetest a különféle varázslásokhoz, az ősi Egyiptomban pedig valóságos kultusza volt ennek a számnak. A fáraók idején hét évig kellett az embernek valamit tennie, hogy a vágya beteljesüljön, és ténykedése szerencsét hozzon, mindenféle kérést és fohászt hétszer recitáltak, sőt a varázsigéket is többnyire hét kő, hét aranygolyó és hét lenfonál fölött mormolták, hétszer járták körbe a szent állatot, és hét csomót kötöttek az amulettekre. A meséknek hét tündére, hét törpéje volt, a varázsszövegek hét istenről, hét szent olajról és hét balzsamról tettek említést. A mágikus hét nem más, mint a dinamikus három és a statikus négy összege, Isten számaként pedig a szakrális hármas és a földi négyes együttes értéke. A hetessel jelképezik a világmindenség struktúráját, az idő ciklikus törvényét, a hét napjait, az ünnepek időtartamát, a színkép árnyalatait, a tér vegytanát, a hangsor hét hangját. Elterjedésében feltehetően a Hold hétnaponkénti periodikus változása játszott szerepet, ennek alapján osztották fel a hónapokat hetekre. A bűvös hetes tisztelete talán legjobban a zsidók vallási időbeosztásában figyelhető meg. Szent szombatjuk, a szabbath, vagyis a nyugalom napja hetednaponként ismétlődik, pünkösdkor a heteket ünneplik, sátoros ünnepük és gyászszertartásaik hét napig tartanak, a halott fejét hétszer mossák meg hideg vízzel, a gyászidő hét napján át ég a hozzátartozókért gyújtott mécses. Philon (i.e. 20 - i.u. 40) alexandriai zsidó filozófus a hetest a Föld ünnepének, a világ születésnapjának tekintett. A hagyományos zsidó esküvő a bor vagy must fogyasztása közben hétszer recitált - az ifjú párt a zsidó közösséghez kapcsoló - áldással végződik. A Talmud a bölcs embert hét tulajdonsággal ruházta fel. Ezen ismérvek szerint a bölcs nem beszél olyan ember előtt, aki tudományban és korban megelőzi őt; nem szakítja félbe más beszédét; nem válaszol elhamarkodva; kérdez és felel, amint illik; rendet tart a beszédében; megmondja, ha nem ért valamit; helyesli az igazat. A Biblia szerint József álmában hét kövér és hét sovány tehenet látott, ami hét gazdag és hét szűk esztendőnek felelt meg, Noé minden állatból hetet vitt a bárkájába; Jákob hét esztendeig szolgált Ráhel kezének elnyeréséért, ám nagybátyja, Lábán becsapta, és idősebb lányát, a csúnya Leát csempészte Jákob ágyába. A hagyományosan hét napig tartó ünnepség után Lábán megígérte Jákobnak, hogy odaadja neki Ráhelt, de ehhez ismét hét évet kellett szolgálnia. Salamon király templomát hét évig építették, a frigyláda előtt hét pap, hét harsonát fújva, hét napig járta körbe Jerikót, amelynek falai azután leomlottak. Dánielt hét oroszlán vermébe vetette Dáriusz. Dániel megjósolta Nabukodonozornak, hogy hét egységnyi időtartamra barommá változik. Káinnak hétszer kellett vezekelnie a testvérgyilkosságért. Énok az ősatyák sorában a hetedik, Ádámnak hetedíziglen leszármazottja volt. A Matuzsálem halálát követő hétnapos gyász eltolta egy héttel az Özönvíz kezdetét. Az Ószövetség hét nagy pásztora: Sét, Énok, Matuzsálem, Ábrahám, Jákob, Mózes és Dávid. A szakrális hetes azonban nemcsak a zsidó vallásban terjedt el, hanem a keresztény hitben is fel-felbukkan, például az Anyaszentegyháznak hét szentsége, hét főbenjáró bűne, hét erénye van; a Miatyánkban hét kívánság szerepel, a Szentlélek ajándéka ugyancsak hetet számlál. A szentségeket a szivárvány hét színével jelölték. A hetedik szentség a kék színnel jelölt házasság. Szűz Máriát hét öröm és hét szomorúság keserítette, Jézus hétszer szólalt meg a kereszten: „Atyám, bocsáss meg nekik, nem tudják, mit cselekednek. Ma velem leszel a Paradicsomban. Asszony, íme, a te fiad! Istenem, Istenem! Miért hagytál el engem? Szomjas vagyok. Bevégeztetett. Atyám, kezedbe ajánlom lelkemet.” A különböző látomások hét pecsétről, hét harsonáról, hét csészéről, hét levélről szólnak, de a Jelenések könyvében még hét csillag, hét mennydörgés, hét arany gyertyatartó is szerepel. Egyébként a Bibliában a hetes állítólag 433-szor fordul elő. Jézus hét kenyérszaporításából még hét kosárra való maradt; hét ördögöt űzött ki Magdolnából. A keresztény mitológiában heten vannak a főangyalok, az arkangyalok és a világvezető szellemek, az Arkhonok. Lévén hét halálos bűn, Dante Alighieri (1265-1321), a legnagyobb itáliai költő Isteni színjátékában a holt lelkeknek a Purgatórium hét körén kellett átjutniuk, hogy megtisztuljanak. A keresztény szerzetesek körében hét elítélendő magatartás vagy főbűn ismert: az érzéki vágy, vagyis a szexuális bujaság, a gőg vagy a kevélység, a harag vagy az indulatosság, az irigység, a lustaság, a fösvénység valamint a falánkság (és iszákosság). Az erények száma is hét, ezek: a megfontoltság, a bátorság, a mértékletesség, az igazságosság, a hit, a remény és a jótékonyság. A zsidókhoz és a keresztényekhez hasonlóan, a muzulmánok is szívesen használták a szent hetest. Allah a hetedik ég fölött trónol, hét fényáruk, hét paradicsomuk, a mennyországnak hét kapuja, a pokolnak hét zónája van. A próféta lova Burák a hetedik mennyországba vitte fel Mohamedet. Mohamed unokatestvére Ali hét sírban nyugszik, ugyanis a holttestét szállító teve hét tevévé változott, és tetemét hét irányba vitte el. A Korán minden szavát hétféleképpen értelmezik, Allahnak hét megnyilatkozása, attribútuma ismert: ő az élet, a tudás, a látás, a hallás, a szó, az akarat és az örökkévalóság. A buddhizmusban is felbukkan a hetes, hét nappal Buddha születése után halt meg Májá királynő, mert az a drága edény, amelyben Buddhát kihordta, soha többé nem szolgálhatott világi célra - vélik a buddhisták. A buddhizmus megalapítója, Gautama remeteségének hetedik évében érte el a buddhaállapotot, a megvilágosodás fája alatt hétszer hét napig ült élvezve a tökéletes bölcsesség boldogságát. Az első mandala készítője, Padmaszambhava, miután befejezte művét, hétnapos hálaimába mélyedt. Ha a tibetiek varázsmantrájának első szótagját nem „om”-nak, hanem az eredeti „aum”-nak ejtik, akkor a hét szótagú „Aum mani padme hum” jelentése megfelel Brahmá hét fiának, a hét bolygónak, a hét színnek és a hét napjainak. A tibetiek megtisztító szertartásán mondott hálaima is hét szótagú: „Om-ma-ni-pad-me-hun-hrih”. A hetes számnak a halotti kultuszban is jelentős szerepe van, egy hétig tart, amíg a halál után a holttestből a lélek végképp elköltözik. A tibeti buddhizmus tanítása szerint a bardo vagyis a köztes lét, tehát az az időtartam, amíg az elhunyt lelke egy új testben reinkarnálódik hétszer hét, azaz 49 nap. Az indiaiak azt gondolták, hogy a föld hét szigetből áll, a világ hét részre tagolódik és rajta hét emberfajta él. Szúrja napistent hét vörös ló vontatta, Vritra szárazságdémon hét folyót torlaszolt el, Diti magzatát Indira villáma hétfelé hasította, hétnyelvű volt Agni tűzisten, hét szájú és hét sugárnyalábú az imádság istene, Brihaszpati, és Siva isten fejéről hét ágban patakzott le az égi folyó, a Ganga. Indiában hét vörös testrészt különböztetnek meg: ez a tenyér, a talp, a szemek, a körmök, az íny, a nyelv és az alsó ajkak. A taoisták szentírásában hét isteni és hét halhatatlan rend felelt meg a mennyország hét régiójának, a sintó vallásban hét istenű a szerencse; a dzsain hős, Mahávira kötele hét darabra szakadt szét, amikor felakasztották. A sumérok égi úrnőjében, Inninben hét erő lakozott. Gilgames rabszolgája, Enkidu, hét napig szeretkezett egy szajhával. Az ugariti Danniilu hős hét napig fohászkodott Ilu istenhez gyermekáldásért. A kínaiak csillag szövőlánya és tehénpásztora minden hetedik hónap hetedik napján találkozhattak egymással. A koreai Pari-Kondzsunak azt jósolták, ha rossz évben házasodik meg, akkor hét lánya, ha jó évben, akkor hét fia lesz. Mivel nem vette komolyan a jövendölést, a szerencsétlen évben kötött házasságból hét lánya született. Az óoroszok hét istennek rótták le kegyeletüket, és a „minden oroszok atyjának” tartott Kerisztosznak mindössze hét foga volt. A görögöknél Apollón kultuszában volt közkedvelt a hetes, az ünnepek alkalmából hétszeres tisztálkodást vagy hétszeres imádkozást írtak elő, de nem volt ritka a hét napos vigasság vagy a hét napos böjt sem. Apollón születési ünnepségét minden hetedik év hetedik hónapjának hetedik napján tartották meg. Ezen héttagú kórus szerepelt és a szent hattyúk hétszer úszták körbe Apollón születési helyét, Délosz szigetét. Folytatva a sort, Thébának hét kapuja, hét hadvezére volt, hét tagból állt az athéni törvénykezés, és az athéni katonák sohasem indultak háborúba a hónap hetedik napja előtt. Hét harcban elesett hőse volt az ókori Thébának. Heten voltak a szervita szent rend alapítói, akiket később szentté avattak. A keresztények és a muszlimok körében jól ismert a hét efezusi alvó. A legenda szerint a Decius féle keresztényüldözés idején (i. u. 250), miután nem voltak hajlandóak pogány áldozat bemutatására, hét keresztény katona elrejtőzött egy barlangban, ahol álomba merültek, s csak akkor ébredtek fel, amikor 200 év elteltével felnyitották a barlangot. Más népeknél is bőven akad a hetesre példa. A régi Rómát - mivel hét dombra épült - hét dombú városnak (urbs septicolis) nevezték, és a rómaiak hét napon át helyeztek el ciprus- és fenyőágakat az elhunyt háza elé. A szemitáknál, ha a szombat hetedikére esett, akkor ezen a napon hétszer kenték be tisztító olajjal beteg testrészt. Az ukrán asszonyok Péntek istennő hét haját fonták be. A szlávok a húsvét után hetedik napon adóztak a hősök emlékének. A csuvasok káromkodásukban „hét kötőfék hosszra” vagy „hét föld alá", vagyis a hét pokol fenekére küldték haragosukat. A vogulok a hetedik ajtót hétrét tárták fel, a házat hétszeres lakattal zárták le, hét fakardot forgattak meg, a hétkérgű földjüknek hét közepe volt. A skandinávok csodakovácsa, Volunk hattyúlányt vett feleségül, aki hét év elteltével elhagyta. A törököknél a halotti tor hét napig tartott, az eljegyzésre a leánynézést követő hetedik napon került sor. A szultán hét ágyast tarthatott, a bíróságnak hét principális tisztviselője, hét törvényszéki funkcionáriusa volt, és minden testületet, tanácsot hét-hét főtiszt irányított. A fiúkat hétéves korukban metélték körül. A szlovákok pedig azt hitték, hogy a hétéves kora előtt megnyírt gyerek megbutul. Misztikumánál fogva a hetes egyik alapszáma a népmeséknek: a sárkányok többnyire hétfejűek, de a gonoszok, az ördögök, a boszorkányok, a fivérek, a nővérek is heten voltak. A mesék hőse hétmérföldes csizmában jutott el a hetedik határba. A titok hétpecsétes volt, a hét országra szóló lakodalom ellátszott hét határig. A magyarok legfőbb istene a hetedik mennyországban lakik, és a hetes a legteljesebb boldogságot szimbolizálja. A hét rétegű poklot a föld hét csínjának hívták. Hét évenként remegett a föld, amikor megmozdultak a világot tartó cetek. A hetes számos népszokásban, babonás hiedelemben is felbukkan. A kis táltos jelöltek hétéves koruktól tanulhatták a táltos mesterséget. A sámánok hétszer kiáltottak és hét napig utaztak. Hetesével járt a rossz, hétféle nyavalyát ismertek, a mennykő hét öl mélyre fúródott a földbe. Átokban hétrétű görcs és a hetvenhét istennyila volt a leghatásosabb. A nagyon izgága gyerekre azt mondták, hogy hét ördög bújt bele. A hetedik gyerek a magyar néphitben természetfölötti erővel rendelkezik. Mindent tudott, a jövőbe látott, hét, tizennégy vagy huszonegy éves korában meglátta a földbe rejtett kincset. Emellett gyógyító képességgel is rendelkezett, ha foggal született, táltos vált belőle. Rendkívül szerencsét jelentett, ha a hetedik gyerek a hetedik évben kincset talált. Göcsejben a csecsemő pólyájába hét hétre rózsafüzért raktak, s a rontás elleni fürdővizet kizárólag csak a hetedik gyerekként született no készíthette el. A törököknél a szerelmi bánat ellen gyógyírként hét kútból és hét hullámból merített vizet kellett inni. A babonás emberek szerint az a gonosz elleni legjobb védekezés, ha egy dologhoz hét évig ragaszkodunk, ez bizonyosan szerencsét hoz. Eredményesnek tartották továbbá azokat az összejöveteleket, amelyeken hét személy vett részt, ugyanis ez azt jelentette, hogy az adós hamarosan megtéríti a tartozását. Kedvelték a hetest az orvoslásban is, Dél-Franciaországban a hetedik fiú hetedíziglen fiának rendkívül gyógyerőt tulajdonítottak, ami abból állt, hogy elég volt csak megérintenie a beteg testrészt, az rögtön meggyógyult. A skótok a hetedik fiú hetedik fiát látnoki képességűnek tartották. Az angoloknál pedig a hetedik fiú rendelkezik a legtöbb talentummal, és világi sikerekre van predesztinálva. A hetedik fiú, hetedik fia a gyógyítás művészetével van megajándékozva. A hetedik lány, hetedik lánya a távolbalátás képességével rendelkezik. A boszorkány gyógymódok között elterjedt az a szokás, hogy a beteg ingét hétszer kellett a déli irányba tartó folyó vizébe mártani. A legtöbb hatásos gyógyírnak hétféle növényt kellett tartalmaznia. Indiában hét vörös testrészt különböztetnek meg: ez a tenyér, a talp, a szemek, a körmök, az íny, a nyelv és az alsó ajkak. A hét mágikus erejével hozták összefüggésbe az emberi élet jelentősebb állomásait, ugyanis azok mind a heteshez kötődnek; a gyereknek hetedik hónapos korában bújnak ki az első tejfogai és a huszonegyedik hónap körül kezd el beszélni, a hetedik évben nőnek ki a csontfogai és kezdenek kihullani a tejfogai. Kétszer hétévesen érik nővé a lány, ennyi idős korban serdül a fiú ifjúvá és háromszor hétévesen cseperedik férfivá. Hatszor hét évesen éri el életereje teljét, kilencszer hét évesen lép be a klimax korba. Elterjedt nézet az is, hogy hét évenként alakul át az emberi test, a modern biológiai kutatások szerint körülbelül hét évenként az emberi test összes sejtje kicserélődik, formálódik át az ember felfogása, szokásai, nézetei megváltoznak, érzései idomulnak. Sőt talán az is igaz, hogy hétévenként alakul ujjá és cserélődik ki ismeretanyaga. A régi kínai orvoslás hét érzelmet különböztetett meg: a boldogságot, a haragot, a szorongást, a töprengést, a bánatot, a félelmet és a rémületet. A kínaiak hét okot soroltak fel, ami elegendő volt ahhoz, hogy a válást az asszony hibájából mondják ki. Ilyen ok volt a meddőség, a kicsapongó életmód, a féltékenység, a veszekedős természet, vagy ha a feleség tiszteletlenül viselkedett férje szüleivel, ha lopós volt, vagy valamilyen undorító betegségben szenvedett. A hetes szám kultuszáról árulkodik az ókor hét csodája: az egyiptomi, gízai piramisok Kairó közelében, Szemirámisz királynő függőkertje Babilonban, Mauzólusz király síremléke, a Halikarnasszoszi mauzóleum, Artemisz (Diána) temploma Epheszoszban, a görög Olümpiában lévő, Pheidiasz Zeusz szobra, a Rhodoszi kolosszus, az óriási bronzszobor, az alexandriai világítótorony, vagy Kürosz perzsa uralkodó palotája. De említhetjük a középkor hét bámulatos építményét: a római Kolosszeumot, az alexandriai katakombákat, a kínai nagy falat, a dél-angliai Stonehenge-et, a Pisai ferde tornyot, a nankingi porcelán tornyot és a bizánci Hagia Sophiát Konstantinápolyban. Hét szent könyv maradt az utókorra: a keresztények Bibliája, az óizlandi Edda, a kínaiak filozófiai műve, az "Öt császár", a muszlimok Koránja, a buddhisták Tripitakája, a hinduk Védája, a perzsák zend Avesztája. Hét görög bölcset tartanak számon: az athéni Szolónt, a milétoszi Thalészt, a spártai Kheilónt, a priénéi Biaszt, a lindoszi Kleobuloszt, a mütilénei Pittakoszt és a korinthoszi Periandroszt. A magyar történetírás hét törzsről - Nyék, Megyeri, Kürt-Gyarmat, Tarján, Jenő, Kéri, Keszi - és hét honfoglalási vezérről, vagy más néven hét magyarról - Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm - számol be. Richard Johnson a keresztség hét bajnokáról írt, e szentek: Angliában Szent György, akit hét évig tartott fogságban Marokkó fekete királya, Almidor. Walesben Szent Dávid, aki hét évig aludt Orimandine elvarázsolt kertjében, ahonnan Szent György segítségével menekült meg. Skóciában Szent András, aki kiszabadított hat hölgyet, akik hét évig éltek fehér hattyúként. Írországban Szent Patrik, aki cellába zárva hét év alatt saját kezével ásta meg a sírját. Franciaországban Szent Dénes, aki hét évig élt szarvasként. Olaszországban Szent Antal, aki Szent György fiait mentette ki a fekete kastélyból úgy, hogy a csodatévő szökőkút vizével eloltott hét lámpát. Spanyolországban Szent Jakab, aki hét évig tartó némaságban szenvedett egy zsidó nő iránt érzett olthatatlan szerelme miatt. A hetes varázsos hatását idézi az északiak azon elképzelése, miszerint Barbarossa álmában hétévente fordult meg, Olgier, a dán acélbuzogányát hétévenként verte a padlóhoz, Olaf Redbeard, a svéd, minden hetedik évben csukta le a szemét, Charlemagne pedig hétévenként pattan fel álmából, hogy helyet foglaljon trónján. Az építészek is szívesen fordulnak a heteshez, egy középkori Szent Gallen-i tervrajzon jól elkülöníthető a hetes tagoltság, a hét szerzetesi házzal, a hét lépcsőfeljáróval, a hét liturgikus stációval. Angliában, London egyik városnegyedét „Seven dials”-nak hívják, nevét egy hétágú oszlopról kapta, amely részben St. Giles-ben állott, mutatván az onnan kiinduló hét utcát. De megemlíthetjük a yorki katedrális északi kereszthajóját is, amelyet hét nővérnek neveznek, a hét hosszú csúcsíves ablaka miatt. Ugyancsak a hét nővér elnevezést kapta a Borthwixk által öntött hét híres ágyú is. Gyakran szerepel a hetes szimbólumként: a mitológiai létrák hét foka, az istenek rangsorát és a hetes világrendet mutatja, a hét lépcső a bábeli torony hét lépcsőjére utal, amelynek fokai egyenként jelzik a köveket, a tüzet, a növényeket, az állatokat, az embereket, a csillagokat és az angyalokat. A héttagú csillagkép talán a legszentebb az összes között, mert ennyi csillagból áll a Fiastyúk, a Kis- és a Nagy Göncöl, valamint az Orion csillagkép. A sámánfák és a héberek szent gyertyatartói egyaránt hétágúak. Allah hét nevét formázza a rózsás rozetta. Hét galambbal jelenítették meg a katolikusok a szentlelket. A négyzet és a háromszög együttesen fontos szerephez jutott a kultikus építészetben. Alul a négyzet a testet jelképezte, a háromszög pedig a fölfelé törekvő lélek szimbóluma. Misztikus jellege miatt alkalmazták szellemek megidézésére, megszállottság leküzdésére, kísértetjárás megszüntetésére, ördögűzési praktikák végrehajtására. A babonások úgy tartják, hogy termékennyé válik az az asszony, aki a férjének a nadrágszíját hétszer egy fa köré tekeri; sohasem lesz baja a törvénnyel annak, aki a hetedik hónap hetedik napján mos hajat. Szerencsétlen dolog április hetedikén vagy december hetedikén házasságot kötni. Viszont szerencsés életre számíthat az, akinek a születési dátumának (év, hó és nap) számjegyeit összeadva a hetes többszöröse adódik. A talányos hetes megdolgoztatja az elmét, talán az egyik legismertebb egyiptomi találós kérdés: Hét ház mindegyikében hét macska. Mindegyik macska hét egeret evett meg. Minden egér megevett hét kalászt. Minden kalászban volt hét búzaszem. Mennyi ezek összege? (A helyes megoldás: 19 607, vagyis 7 ház, 49 macska, 343 egér, 2 401 kalász és 16 807 búzaszem volt.) A numerológusok szerint, aki 7-én született a Neptunusz vibrálásában áll. Rendkívül eredeti, impulzív, nagyfokú képzelőerővel és empátiakészséggel rendelkező ember, aki vonzódik az okkult tudományokhoz. Érdeklődik az ezoterikus rejtélyek, a mitológia, az űrkutatás, az UFO-k és minden ismeretlen iránt. Van benne intuíció, jövőbelátó képesség és megnyugtató magnetizmus. Felelősségteljesen és lelkiismeretesen dolgozik, de ha negatív hatás éri, összezavarodik. Szerencsés napjai a vasárnap és a hétfő, hasonlóan a 2-es számú emberhez, akihez erősen vonzódik. Színei az ibolyakék, a rózsaszín, a csillogó világos színek, a zöld árnyalatai, a fehér és a sárga. Kövei a féldrágakövek, a krizolit, a kalcedon, ametiszt és a smaragd. Féme az alumínium. Virága a primula. Eleme a víz. Hangulatára kedvezően hat, a szimfonikus zene, a népzene és a hárfamuzsika hallgatása. Gyengesége, hogy túlzottan aggályoskodó, könnyen válik szorongóvá, frusztrálttá. Idegrendszeri labilitáson túl hajlamos mindenfajta nehezen diagnosztizálható betegségre. Fogékony a mérgezésre és a daganatos megbetegedésre. Forrás:http://www.erzsebetrosta.hu |
Főoldal > Szimbólumok >