Ide kattintva többet is találsz: http://www.wondersoftheworld.tv/ Stonehenge Stonehenge hatalmas kőtömbökből álló építészeti csoda, a modern világ számára örök rejtvény. Az álló kőcsoportot az angolszászok nevezték el Stonehenge-nek, illetve "Függő kövek"-nek, a középkori írók pedig az "Óriások táncának" hívták. A tudósokat évszázadok óta foglalkoztatja a kövek múltja, és bár a lelőhely misztikus vonatkozásait senki nem vitatja, a valódi rendeltetése máig tisztázatlan. Vajon a kört alkotó emlékmű egykor temetkezési hely volt? Vagy éppen maga volt az élet forrása? Netán történelem előtti csillagda lehetett? Stonehenge az angliai Salisbury-fennsíkon látható, amelynek korát ötezer évre becsülik. Sajnos mára állóköveinek több mint fele eltűnt, ledőlt vagy betemetődött, de nagysága és misztikuma így is néma csodálatra kényszeríti látogatóit. A körkörösen elhelyezett köveket - amelyek között találni ún. trilitont, amely két függőleges kőből és egy rajtuk vízszintesen elhelyezett harmadikból áll - 1666-ban John Aubrey fedezte fel. Az első tanulmányt Inigo Jones, a híres 17. századi régész írta a kövekről. Úgy tartotta, hogy valaha római kori templom lehetett. William Stukeley régiségkutató a 18. században meg volt győződve róla, hogy a druidák temploma volt egykoron, ahol az évszakokhoz kapcsolódó ünnepségeken állat- és emberáldozatokat mutattak be. Ezt azonban a 20. század régészei megcáfolták. A kövek valódi korát megállapítva egyértelművé vált, hogy az emlékmű mintegy 1000 évvel megelőzte a druida kultuszt. Ezzel viszont a csillagászok elméletének adtak szabad utat, miszerint a kövek elrendezése közvetlen kapcsolatban áll a Nap, a Hold és a bolygók mozgásával. Az elemzések során kiderült, hogy a Stonehenge-et három fázisban építették. Az első szakaszban (kora 5000 évre tehető) épületfákból álló kört alakítottak ki, amit vizesárok és földsánc vett körül. A vizesárkot valószínűleg kézzel ásták ki, állati csontokból készült szerszámokkal. A körön kívül 56 lyuk található, ezeket ma "Aubrey Holes"-nak nevezik ("Aubrey-féle lyukak") felfedezőjük, John Aubrey után. Ezekben a mélyedésekben sírokat találtak, ezért látott napvilágot az elképzelés, miszerint vallási célzattal építhették az "objektumot". A külső gyűrű homokkőoszlopai 5 méter magasak és egyenként 26 tonnát nyomnak. Átmérője több, mint 30 méter. Az építkezés második szakasza 4500 évvel ezelőtt zajlott. Ezúttal kisebb, kékkövet (bluestone) használtak, melyek ma is láthatók. A köveket a közel 400 kilométerre található Prescelli-hegyekben bányászták. A szikladarabokat legörgették a tengerhez, majd tutajokon felúsztatták az Avon folyón, végül szárazföldön elvonszolták a felállítási helyükre. Elképesztő mutatványt hajtottak ezzel végre, mivel egy-egy kő súlya nagyjából 5 tonna. Az építés harmadik, végső fázisa nagyjából 4300 évvel ezelőttre tehető. A kékköveknek lyukakat ástak és elrendezték őket. A köveket ezúttal Marlborough Downs bányájából hozták, mintegy 32 kilométeres távolságból. Az út ugyan rövidebb volt, de a szikladarabok a korábbiaknál is tetemesebbek. A köveket párosával állították fel, felül szemöldökfákkal fogták össze őket. Hogy a szemöldökfák a helyükön maradjanak, a köveken bevágást csináltak. Gondosan ügyeltek a kövek egymáshoz képesti pozíciójára és a pontos tájolásra. Azt már tudjuk, mekkora erőfeszítéssel alakították ki a helyet, de a kérdés még mindig adott: vajon mi célból építették Stonehenge-t? Lehetséges funkciójára néhány apró jel utal. A legérdekesebb és legtöbb hívet maga mellé álltó nézetek közül ismeretünk néhányat. Nyári napforduló idején a Nap a Sarokkő és egy másik kő között kel fel. Elképzelhető, hogy az első Stonehenge arra szolgált, hogy meghatározzák őseik maradványainak az éltető Naphoz viszonyított helyzetét. Gerald Hawkins, amerikai csillagász 1963-ban komputerrel próbálta megfejteni a csoport titkát. Arra jutott, hogy Stonehenge olyan megfigyelőállomás lehetett, ahonnan az égbolton lezajló eseményeket nyomon követhették, és a kövek elrendezése közvetlen kapcsolatban áll a Nap, a Hold és a bolygók mozgásával, illetve szüntelenül változó konstellációikkal. Így nemcsak a nyári napforduló, hanem más fontos Nap- és Hold-jelenségek is megjósolhatók. Timothy Darvill professzor Bournemouth Egyetem régészeti tanszékének vezetője szerint Stonehenge maga volt az élet. "Kutatásaink a Preseli-hegyre irányították figyelmünket, hogy megfejtsük a rejtélyt: az ott található kék kövek miért voltak fontosak az ősi idők emberének." - írja tanulmányában, nem is véletlenül. A hiedelem szerint ezek a kövek ugyanis gyógyító erővel bírtak, mert a Preseli-hegyen rengeteg szent forrás található. Még a 18. században is tömegesen zarándokoltak az emberek Stonehenge-hez, hogy letörjenek a mágikus kövekből egy-egy darabot, amit aztán különböző módokon használtak fel a gyógyulás érdekében. Az építmény körül sírokat is találtak, az ezekbe eltemetett emberek nagy része valamilyen betegségben szenvedett. A különböző mozgásszervi bajok, a törött csontok is arra utalnak, hogy azért érkeztek ide, hogy meggyógyuljanak. Így a kőrengeteg akár az élet szimbóluma is lehetett. Egészen más nézetet vall Julian Thomas, a Manchester Egyetem régészeti tanszékének vezetője. Szerinte Stonehenge lakóhely is lehetett, ugyanis munkatársaival kilenc újkőkori lakásra emlékezettő épületet tárt fel a területen. A föld alól előkerült építmények korát az i.e. 3. évezred első felére datálják. A két legnagyobb talán kegyhely volt, illetve az egyik talán a csoport vezetőjének lakása volt. Mindkettőt árok veszi körül és a mellettük látható lyukak egy valamikori fa kerítésre engednek következtetni. A házak körül korabeli használati tárgyakat - agyagedényeket és kőeszközöket - is találtak. Bár az ásatások folytatódnak, de a leletek már önmagukban is kivételesek, hiszen olyan területen kerültek elő, ahol a hatalmas kőkörön kívül eddig semmi egyéb nyoma nem volt a hétköznapi életnek. Úgy tűnik, minden viszonyítás kérdése. A hatalmas kőkolosszusok évezredek óta némán őrzik rejtélyüket, és néha, időről időre nagy kegyesen megengedik, hogy a kíváncsi ember megtalálja a valóság egy-egy fontos mozaikját, hogy végül összeállhasson a teljes kép. Addig pedig nekünk marad a találgatás. A világ leghíresebb megalit emléke valaha talán a mai obszervatóriumok elődje volt, és fontos asztronómiai események előrejelzésére Szolgált... Stonehenge erős mágnesként vonzza a kíváncsi embereket. A hatalmas kőtömbök és környékük idecsalogatják a kutatókat, akik megpróbálják felderíteni a rejtélyt, de az átlagembereket is, akik egyszerűen csak saját szemükkel szeretnék látni ezt a varázslatos helyet. Stonehenge még ma is megmagyarázhatatlan rejtély, pedig már sok, kiváló elme kísérelte meg, hogy feltárja a titkát. Lord Byron a Don Juanban teszi fel a kérdést, amely már sokakat foglalkoztatott. Az álló kőcsoportot a szászok nevezték el Stonehenge-nek, illetve "Függő kövek"-nek, a középkori írók pedig az "Óriások táncának" hívták. Inigo Jones, a híres 17. századi régész, aki Stonehenge-ről az első tanulmányt írta, még úgy tartotta, hogy valaha római kori templom lehetett. William Stukeley pedig, a 18. századi régiségkutató, mellesleg szabadkőműves, meg volt győződve róla, hogy a druidák temploma volt. Csak a 20. század régészei tudták megállapítani a pontos korát, és ez által közelebb kerültek az igazsághoz. Ám a vonatkozó tényanyag még mindig igen szűkös… A stonehenge-i építmény A Stonehenge körül elterülő wiltshire-i vidéken, Dél-Anglia szívében a történelem előtti korokból sok rom található, Woodhenge, Dutrington Walls, a Cursus és több mint 350 sírdomb őrzi az itt élt félnomád pásztorközösségek emlékét, akik állatokat tenyésztettek, búzát termesztettek, és a Salisbury síkságon imádták isteneiket. Ők kezdték el építeni Stonehenge-t Kr. e. 3500 körül… Richard Atkinson brit régész az 1950-es években arra a következtetésre jutott, hogy Stonehenge először egy kör alakú töltés volt, árokkal és 56 lyukkal, melyeket ma Aubrey-lyukaknak neveznek. Ezek a kör kerületén helyezkednek el. Az első oszlop a Heel Stone (Sarokkő) volt, a földsánc bejáratán kívül. A másodikat kb. 200 év múlva állították. A későbbi építők ezeket összekötötték egy párhuzamos töltések szegélyezte út segítségével az Avon folyóval. A "sugárút" hossza mintegy 3,2 km. 80 kőtömböt hoztak ide a 320 km-re levő Prescelly hegységből, Délnyugat-Walesből. Ezeket aztán valószínűleg tutajon szállították a walesi partok mentén, majd a másik Avon folyón Bristolba. A szárazföldön görgők segítségével vontatták, fel egészen Stonehenge-ig, ahol két körben állították fel őket. Az Aubrey gödrök és a középen elhelyezkedő masszív kőkörök között az ún. Y és Z-lyukak két további gyűrűje fekszik, amelyeknek talán csillagászati jelentőségük volt. I. e. 2100 körül 80 kék követ hoztak a helyszínre Walesből, melyekből két koncentrikus kört alakítottak ki. Ezeket később 30 homokkő monolittal helyettesítették. Ezen a körön belül két részleges patkóalakzat állt, amelyek közül a külsőt öt homokkő triliton (két függőleges kő, rajtuk egy vízszintes harmadik), a belsőt 19 faragott kék kő formázta. Néhány megalit tömege eléri a 26 tonnát, úgyhogy ideszállításuk Észak-Wiltshire-ből, meglehetősen nagy vállalkozás lehetett. Ügyesnek, és találékonynak kellett lenniük a kövek felállítóinak is. Két-két függőleges oszlop tetejére óvatosan kellett rátenniük a keresztkövet, gömbcsuklók és eresztékek segítségével. A régi, lebontott kőtömböket később a megalitkörön kívül állítoták fel; ezek azok a kis pillérkövek, amelyek szinte eltörpülnek a trilithonok mellett. A fő körön kívül még több gödröt ástak ki egy nagyobb sugarú kőkör számára, de ez valamilyen oknál fova mégsem készült el. Stonehenge építésének a kezdete után kb. 1500 évvel hajtották rajta végre az utolsó változtatást. A sziklaköveket újból elmozdították, és a körön belül, a jelenlegi helyükön állították fel őket. Ezzel egy időben az Oltárkő néven ismert zöld homokkövet az egyik trilithon elé állították. Tekintve, hogy az újkőkori alkotók egyetlen ásószerszáma a szarvasagancsból készült csákány volt, építészeti teljesítményük egészen elképesztő… Mi célból építették Stonehenge-t ? A gondos tervezés és kivitelezés, valamint a felépítésére szánt több ezer munkaóra bizonyítja, hogy Stonehenge fontos létesítmény volt. Az a tény, hogy az építészeknek éppen a walesi sziklakövek kellettek, azt sugallja, hogy ezek fontos szerepet játszottak. Egy biztos, nem abból a célból készült, hogy a környékbeliek találkozóhelye legyen. De hát akkor mi másért? Lehetséges funkciójára csak néhány apró jel utal. Nyári napforduló idején a Nap a Sarokkő és egy másik kő között kel fel. Elképzelhető, hogy az első Stonehenge arra szolgált, hogy meg határozzák őseik maradványainak az éltető Naphoz viszonyított helyzetét e sarkalatos időpontban ? Az 56 Aubrey lyukban talált, hamvakat tartalmazó sír arra utal, hogy temetkezési szertartásokat is végeztek itt. A lyukak valószínűleg az Alvilág bejáratát jelképezték. Stonehenge építői nem egyszerű földművesek lehettek. Nincs rá közvetlen bizonyíték, de ügyességük és jártasságuk kimagasló tudásról árulkodik. Lehet, hogy Stonehenge-ről még senkinek sem jutott eszébe az igazság. Vagy talán John Michell brit írónak és ezoterikus kutatónak van igaza, aki szerint Stonehenge egy kozmikus templom, amelyet a zodiákus 12 istenének építettek, és amely őseink Világmindenségről alkotott elképzelését jeleníti meg. Stonehenge őrzi a hatalmát Habár e rejtélyes "templomot" kb. 3000 évvel ezelőtt lerombolták, a romok varázsa nem tűnt tova. A környék népe sokáig hitt a kövek gyógyító erejében, amely mindenféle bántalmat meggyógyított. Egy XIV. századi kézirat Merlint, a varázslót ábrázolja, amint könnyedén a helyére emel egy hatalmas kőgerendát. Geoffrey of Monmouth középkori író szerint Stonehenge kőóriásait Merlin szállította a Salisbury-síkságra… A druidák különleges jelekkel rendelkező papi kasztjának tagjai, 20 éven át készültek feladatukra, a szent tan elsajátítására. A mágia mestereinek számítottak, akik képesek befolyásolni a természetfeletti erőket. Papi funkcióik mellett ők irányították az igazságszolgáltatást és erőteljesen befolyásolták az uralkodó kelta törzsfők, illetve Britannia, Írország és Franciaország királyainak intézkedéseit is. A druida név kelta nyelven annyit jelent, "a tölgyfa ismerője"; híveik gyakran sűrű erdőségekben végezték szertartásaikat. Fehér köntösükben számos hadistent és hadistennőt tiszteltek, akiknek az évszakokhoz kapcsolódó ünnepségeken állat- és emberáldozatokat mutattak be. I. e. az I. században,Julius Caesar részletesen írt a druidák tevékenységéről, különösen a félelmetes áldozati rituálékról, amelyek rémületet keltettek a kelták között. A kelták, akiknek hite szerint a lélek a fejben lakozik, féltek, hogy a levágott fejet - amely megőrizte az illető tudatát - esetleg majd mágikus célokra használják. Tudták, hogy a druidák levágott fejeket konzerválnak; néhány ősi druida lelőhelyen találtak is zsugorított fejeket… Évszázadokon át Stonehenge-nél gyülekeztek a falusiak, és az utóbbi 80 évben a modern druidák, akiknek egyébként semmi közük sincs az egykori kelta papokhoz (!!!), itt ünnepelték a nyári napfordulót, fesztiválokat is tartottak több ezer résztvevővel, mígnem 1985-ben a hatóság betiltotta a rendezvényt, hogy megóvja a köveket és a környéket a pusztulástól… Gerald Hawkins amerikai asztronómus komputerrel próbálta megfejteni a kőcsoportok titkát. Arra a következtetésre jutott, hogy Stonehenge olyan megfigyelőállomás lehetett, ahonnan az égbolton lezajló eseményeket nyomon követhették, egy történelem előtti "komputer", csillagászati naptár vagy csillagászati számológép volt, mivel a kövek elrendezése a jelek szerint közvetlen kapcsolatban áll a Nap, a Hold és a bolygók mozgásával, illetve szüntelenül változó konstellációikkal.. Kétségtelen, hogy az "obszervatórium" elrendezése nagyon célszerű és pontos. Őseink mintha birtokában lettek volna mindama tudásnak, melyet a modern kor felfedezői a magukénak vallanak. Úgy tűnik, az volt a céljuk, hogy, felállítsanak egy naptárt, és ábrázolják az égitestek mozgását, mind ezt vallási célból… Bár szinte minden új feltevés alátámasztható matematikai és statisztikai bizonyítékokkal, mindeddig egyetlen elmélet sem oldotta meg Stonehenge rejtélyét… |
Főoldal > Érdekességek >