Piramisok Kínában  A történelmi Kínát olyan dolgokból ismerjük, mint a Nagy Fal és uralkodói dinasztiái vagy a remek kínai áruk. A kínai piramisokról nem sokan hallottak, pedig Kínában sok piramis is található, számuk meghaladja a 100-at. Legtöbbjük Xian városától 70 mérföldes körzetben található. Ez a térség teljesen ismeretlen számunkra, bár ez változhat, ha Kína nyitottabban áll hozzá. A kínai piramisról készült első fotó 1945-ben készült, a II. Világháború végén. Ez a Nagy Fehér Piramis, a Qin Ling Shan hegyekben áll, kb. 60 mérföldre délkeletre Xi'an városától. A fényképet 45 éven keresztül a Amerikai Hadsereg őrizte, mielőtt a nyilvánosság tudomására jutott. A legnagyobb áttörés akkor következett, amikor Hartwig Hausdorf, német író és kiadónak lehetősége volt bejutnia néhány tiltott területre. Ekkor talált meg és fotózott le sok piramist. Aztán Hartwig Hausdorf megírta kínai útjának tapasztalatait és a beszámolót a piramisokról. A piramisok Kínában épp olyan hatalmasak, mint bármely más piramis, melyek Egyiptomban, Mexicóban vagy a világ más pontján láthatóak. A képek, melyek időről időre előkerülnek, lehetővé teszik a kutatók számára, hogy az ősi világ képének darabjaiból összerakják a múltat. A főpiramis területe a Qin Chuan alföldön van, Kína középső részén. Qin Lin Völgy Qin Ling Shan hegység - 100km-re délnyugatra Xi'an-tól Moa Ling - Xianyang városka közelében, 50km-re nyugatra Xi'an-tól Wei Ho folyó északra Xi'an-tól (Kínai Birodalom) Stensi Shandong - Kő Piramis Taibai Shan hegység - 10,000 láb magasan, a Qin Ling hegység legmagasabb pontján. Vajon a piramisok a kínai uralkodók síremlékeként épültek, vagy csak másolatai voltak a már létező nagy Fehér Piramisnak? "Az első császár" c. televíziós dokumentumfilmben a piramisokról úgy nyilatkoztak, hogy azok kínai császárok síremlékei voltak. Hartwig Hausdorf elmélete szerint földön kívüliek kapcsolatára utal, melyet könyvében, a Kínai Roswell-ben fejt ki. Az ősi szövegek szerint, melyet az agyag hadsereg melletti földhalomban találtak, úgy számolnak be róla, mint a kínai császár pihenő helye. Úgy feltételezik, hogy tartalmazza a kínai birodalom modelljét, folyékony higanyból folyókkal, a tetőn pedig az eget ábrázolták csillagokkal és konstellációkkal. A szöveg beszámol a létező agyaghadseregről is. Ez a leírás pedig korrektnek bizonyult, ennek tekintetében feltételezhetjük, hogy a szöveg többi része is igaz. Sok tudós szerint csillagászati jelentőségük is lehetett, és elképesztő matematikai, geometriai tudásról árulkodnak. Sok piramist beültettek földdel és fásították, hogy természetes képződménynek tűnjenek. Eddig még senki sem ásta ki ezt a sírt, de a próbálkozások mérgező anyagok jelenlétét mutatták, ezért erre bármiféle kísérlet nagyon veszélyes lenne. Egy nagy kérdés marad: Minden piramis olyan mint ez, vagy ez a kivétel? Ezek azok a kérdések, melyeket nem lehet megválaszolni addig míg egy alapos feltárás el nem kezdődik.  Az egyetlen kínai piramis, melynek a közelébe betehette a lábát egy nemzetközi kutatócsoport. Szigorúan titkos kínai piramisok Egészen a tavalyi év végéig a kínai hatóságok hallgattak a piramisokról, mégpedig elsősorban azért, mert a kínai Sen-si tartomány tiltott területén találhatóak, ahol Kína katonai és csillagászati kutatásainak középpontja is van. A helyzet csak az utóbbi időben változik. Idén a titokzatos építkezésekhez rögtön két tudományos expedíció is készülődik. Az elsőt kínai kutatóintézetekkel közösen szervezik, a másiknak nemzetközi jellege lesz. Egyik expedíciónak sem lesz lehetősége a titokzatos építkezések mélyébe pillantani. A kínai kormány ugyanis 2050-ig zárolta azokat, mondván: akkor érdemes ezekkel foglalkozni, amikor a tudósoknak teljesen új eljárások és berendezések állnak rendelkezésükre a vizsgálatokhoz. Az expedíció tehát csak a piramisok környezetére korlátozódik. A nagy erővel zajló előkészületek ellenére a mai napig nem biztos, hogy az expedíció valóban vizsgálódhat a helyszínen. A legutolsó hírek ugyanis arról szólnak, hogy a kb. 2000 négyzetkilométer nagyságnyi terület a tudományos kutatás előtt továbbra is hermetikusan elzárva marad. Rykov Források: www.freeweb.hu/apilis/ Kína, a piramisok hazája?! Ha piramisról hallunk, elsőre mindenkinek Egyiptom jut eszébe. Pedig a Kr. e. IV. évezredtől Peru XVI. századi spanyol meghódításáig az emberiség számos piramist épített. A 4500 évet (sőt, talán jóval többet) magába foglaló időszak alatt szinte nem volt olyan kor, hogy a világ valamely pontján ne fáradoztak volna a geometrikus formájú hatalmas építmények létrehozásán. Vajon időben és térben egymástól ennyire távol eső kultúrák, amilyenek például az ókori egyiptomi, a korai buddhista, a maja, az inka, a tolték és az azték, a brit-szigeteki kelta, a mississippi indián hogyan juthattak el ugyanahhoz a formához? Bátran kimondható: kizárt a véletlen egybeesés. A korai civilizációk között jóval magasabb fokú kapcsolat állt fenn, mint azt korábban gondoltuk volna. Mára kiderült, hogy piramisban nem Egyiptom, hanem Kína az igazi nagyhatalom. Több mint 100 piramis található egy száz km-es körzetben Xian városa körül, mely város az agyagharcosoknak köszönheti hírnevét. A kínai piramisokról először két ausztrál kereskedő számolt be, akik 1912-ben jártak arrafelé. A rengeteg mesterséges domb felkeltette kíváncsiságukat és a helyi buddhista szerzetestől kérdezősködtek felőlük. Egy öreg paptól megtudták, hogy az építmények sírhelyek, de hogy mikor és kinek épültek, azt senki nem tudta. A kolostor legősibb, ötezeréves feljegyzéseiben is csak annyi szerepel, hogy a - kínaiul lingnek nevezett halmok nagyon régiek. A kereskedők azt is megtudták, hogy a piramisok abból a korból származnak, amikor a „régi” császárok uralták Kínát. Ezek az uralkodók nem földi eredetűek, hanem a menny fiainak leszármazottai. Azoké, akik üvöltő, tüzes fémsárkányokon érkeztek erre a bolygóra ... A piramisok következő említése több mint egy évszázaddal későbbi: 1945-ben James Gaussman, az amerikai légierő pilótája gépével Indiából Csungkingba tartva átrepült a terület fölött és légifelvételeket készített, melyeken több piramis is látható.
A hatvanas években szintén amerikaiak fotózták le az építményeket - ezúttal a világűrből. Az egyik éppen Kína fölött repülő Apollo űrhajó fedélzetéről egy asztronauta kilenc szokatlan felszíni képződményt vett észre. Amikor a képeket előhívták és kinagyították, kiderült, hogy amit az űrhajós látott, az kilenc hatalmas, legyező alakban elrendezett piramis. Mindez Xiantól délnyugatra, a Tabai-Shan hegységben található. Napjainkban egy német kutató, Hartwig Hausdorf foglalkozott legtöbbet a témával: többször járt a helyszínen, beszélt kínai kutatókkal, és felvételeket készített e rejtélyes alkotásokról. Hausdorfnak nem volt könnyű dolga. A kínai hatóságok ugyanis ismeretlen okokból titkolni igyekeznek a piramisok létét. Több mesterséges hegyet beültettek fenyőfával, hogy természetes alakulatnak látszódjék. (A titkolódzás egyik magyarázata lehet, hogy a környéken van a kínaiak egyik űrközpontja is.) Amikor Hausdorf a kínai akadémia illetékeseinek megmutatta Gaussman fotóit, csak néhány piramis létezését ismerték el. A német kutató azonban kitartó volt, aminek meg is lett az eredménye: mára már több mint 100 piramist találtak egy nagyjából 2000 négyzetkilométeres területen. A piramisok építőanyaga agyag és föld, mely az építésük óta eltelt hosszú évezredek alatt majdnem kőkeménységű lett. Kőből csupán egy piramis épült Shandongban és az is csupán 20 méter magas. A piramisokat megrongálta az erózió és a mezőgazdasági termelés is hagyott rajtuk nyomokat. Legtöbbnek a teteje lapos – néhánynak templomot építettek a csúcsára. A földhalmok magassága általában 25 és 100 méter között van. Ám van közöttük olyan, melynek magassága meghaladja a 300 métert is. Ez az ún. Nagy Fehér Piramis, mely Xiantól 50 km-re délnyugatra található. Az építmény formáját tekintve hasonlít a teotihuacani nappiramishoz, magassága viszont ötször akkora, még a híres Kheopsz-piramisét és kétszer meghaladja. Építőik gondosan tájolták a piramisokat. Az egyik újonnan felfedezett építmény szinte pontosan Kína földrajzi középpontjában helyezkedik el. Ezt és a többi mesterséges hegyet is a csillagok és égtájak szerint építették. http://dolgozzotthonnetmunka.hupont.hu/49/kinai-piramisok |
Főoldal > Érdekességek >