Ide kattintva a világ csodáit "látogathatod" meg:  Az egyiptomi történelem elején a Vízözön után, i.e1o.5oo az egyiptomi területeken királyság volt. Eleinte a királyok az Istenek voltak, majd az ő leszármazottai, később emberek. Mikor az Istenek uralkodási vágya, illetve harcuk rosszul alakult akkor egyfajta káosz után létrejött a fáraó mint uralkodói forma. A mai Egyiptom csak innentől kezdve számolja történelmét. I.e. 3.4oo. A fáraók különös helyzetben voltak, ugyanis egyfelől már-már Isteneknek hitték magukat, másfelől úgy tudták hogy haláluk után felelnek minden földi tettükért és ha jól cselekedtek, akkor az Istenek közé kerülnek az örök élet birodalmába. .
Érdekes volt még a fáraók megítélése is, a nép szerette őket mindegy hogy jó vagy rossz uralkodók voltak. A jó dolgokat mindig a fáraók bölcsességének tulajdonították a rossz döntésekért pedig soha sem hibáztatták. A fáraó tehát mindig az a teljhatalmú uralkodó aki mindig bölcsen dönt és sosem hibázik. Mindez talán abból ered, hogy az első fáraók Istenek voltak és nem emberek. Egyiptom történelme akkor kezdődött amikor az Istenek kiemelték az országot a vízből és mocsárból azáltal hogy szabályozták a Nílus vizét. Gátakat építettek és ehhez hozzájárult, hogy a Vízözön óta lassan kiszáradt a mocsaras terület.
Gízai piramisok: Bár sok piramis található Egyiptomban azonban az igazi a Gízai. Itt három piramis található. Egy hatalmas, ennek központja pontosan az északi szélesség 29 fok 58 perc és 55 másodpercen helyezkedik el a 3o. szélességi kőrtől csupán egyhatvanad foknyi távoéság
Az Egyiptomi piramisok nagy részét a fáraók építették. Összehasonlítva a Gízai piramisokkal hatalmas a különbség. A fáraók nem tudtak tökéletes piramist építeni. Többen is megpróbálták de ezek többnyire a hatalmas súlyuk miatt összedőltek. A belső kialakítás is teljesen más. Szintén sok a járat, kamra de nem annyira mérnöki precíz, hanem inkább titkos, rejtett. A piramis egész belseje tele van a fáraót dicsérő hieroglifákkal, a fáraó halála utáni útjának leírásával.
Szinte nincs üres felület a belsejében.
Ami még fontos, hogy a fáraók sosem voltak eltemetve a piramisokban. Ezt ma már minden kutató elismeri. Ha találtak is holttesteket, azok biztosan nem a piramis építésének idején kerültek oda, hanem évszázadokkal később. A fáraók piramisai építészetileg nem sikerültek olyan jól, nagyon sok összeomlott, megrogyott. Minden fáraó épített magának egy-egy piramist, és igyekezett az előző uralkodóénál nagyobbat építeni. Természetesen ez a sok folyamatos piramisépítés megviselte az ország gazdaságát, nehezen tudták megvalósítani. Nem egyszer előfordult, hogy nem járt sikerrel az építkezés, ilyenkor valamelyik félbemaradt építményt folytatták, vagy egyszerűen a fáraó beköltözött egy régebbi piramisba. Fontos volt még az időtényező, ugyanis a fáraók nem voltak örök életűek, uralkodásuk gyakran 30-40 évig tartott, ez idő alatt el kellett készülni. A Gízai piramisok i.e. 10.500 körül épültek (a Vízözön után, mely i.e. 11.000 körül zajlott).
A Gízai piramis első feltárásátAl Mamoon arab sejk végezte, i.sz. 820 ban. Mivel nem ismerte a bejáratot, ezért vaktában el keztek alagutat ásni és hamarosan belefutottak egy már meglévőbe. A piramis belsejében fehér port találtak mindenhol szanaszét és több helyen lábnyomokat, sietős haladás nyomait. Fantasztikus élmény lehetett több ezer év után megtalálni a régi nyomokat. A Gízai nagy piramisra jellemző, hogy tele van légaknákkal, és érdekes mód a belsejében levő nagy kamrában a hőmérséklet állandóan 20 fok C, függetlenül attól, hogy kinn meleg van, vagy hideg. Már Napóleon tudóscsoportja megállapította, hogy biztosan nem temetkezési célt szolgált, hanem az állandó hőmérséklet és páratartalom miatt biztosan technikai felszerelést tároltak, üzemeltettek. Szintén érdekes, hogy a piramis belsejében bárhol is vannak emberek, egymás beszédét tisztán, érthetően és kellemes hangerővel lehet hallani, tehát lehet egymással kommunikálni. Az egyiptomi piramisok már emberi alkotások. Mivel temetkezési célt nem szolgáltak, céljuk az volt, hogy a Gízai piramisok analógiájára (melyek az isteneket navigálták), a fáraók halál utáni mennybemenetelét navigálják.
Természetesen a fáraók emberi vonásokkal rendelkeztek, azaz mindegyik nagyobbat akart építeni, mint az elődje, ha nem sikerült, elfoglalt egy már meglévőt, hisz haláláig meg kellett egyet építeni, különben hogy navigál el a túlvilágra. Mivel az építtető mindig egy fáraó volt, ezért aztán a belsejét a fáraó bölcsességéről, tudásáról szóló hieroglifák, képek ezreivel díszítették, had lássák az istenek, mennyire megérdemli az örök életet.
Ha lehet a Szfinx rejtélye még megoldatlanabb. Építésének ideje csak nagyjából deríthető ki, mert i.e 5 000-ben már írtak róla, illetve i.e. 1 400 körül már restaurálták. Mikor kiderült, hogy alagút köti össze a mellette található nagy piramissal, akkor kiderült, hogy kb. egy időben épültek.
Richard C. Hoagland a "The Monuments of Mars, a City on the Edge of Forever" c. könyvében érdekes kapcsolatot mutatott ki a Marson talált Arc-al. Kutatásiért tudományos kitüntetést kapott.
A legtöbb nemzet büszke múltjára, ezt ők öntudatnak nevezik. Ez kifejezetten igaz azokra a nemzetekre, melyek nagy múlttal rendelkeznek. Az esetek többségében azonban az öntudat nem engedi felszínre jönni a valós információkat. (A szerk. megjegyzése: a magyar nép miért nem hajlandó büszke lenni múltjára?) Példa erre Mexikó, ahol az olmékok mint régi, dicső, nagy tudású ősök, maradandót alkottak. Mikor a tudósok el kezdték feszegetni, hogy az olmékok Afrikából jöttek, és bizonyították ezt a gyerekek porcelán játék elefántjaikkal (Amerikában sosem voltak elefántok), a sumer leírásokkal, illetve a tudósok által bizonyított időpontokkal (i.e. 3000), akkor a mexikói múzeumokból eltűnt minden, ami erre utalt, szinte egyik napról, a másikra. Helyhiány miatt a raktárakba kerültek, a mexikóiak pedig kikérték maguknak, hogy az olmékok Afrikából jöttek volna. Törökországban is hasonló a helyzet, tudni kell, hogy Sin isten, akiről később a Sínai-félszigetet nevezték el, i.e. 600 körül komoly központot hozott létre. A törökök büszkék is erre, és igyekeztek eltűntetni minden olyan régészeti leletet, mely repülőket, űrrepülőket ábrázol, mondván akkoriban nem voltak repülők. Néhány éve az „egyéb” kategóriában kiállítottak egy-két ilyen űrrepülő szobrot, de hamar újra eltüntették, arra hivatkozva, hogy ezek a tárgyak zavarják a vallásos emberek gondolkodását.
Mindettől nem különbözik Egyiptom sem, ahol az egyiptológusok egyértelműen elzárkóznak attól, hogy földönkívüliek alkottak volna bármit. Egyszerűen bántja öntudatukat és nem is hajlandók beszélni róla. Történelmük i.e. 3500 körül kezdik, hogy mi volt előtte, az tabu, pedig a sumer leírások beszélnek a Gízai piramisokról, piramisháborúkról Marduk befalazásáról a Gízai piramisba, sok-sok történelmi eseményről, és személyről, például Oziriszés Széth istenek vérre menő harcáról Egyiptom területének birtoklásáért, Isisistennőről és fiáról Horusról, Thothistenről, stb. Mindez történelemkönyvként le van írva a sumer régészeti leletekben.
Az egyiptológusok fenntartják, hogyKhufu (Keopsz) fáraó építette a legnagyobb Gízai piramist, Chefra a következőt, míg Menkaura a harmadikat. Azonban Keopsz uralkodása előtt, keletkezett egy győzelmi emlékmű, mely egy, az Észak-Egyiptomban uralkodó király,Menes magasztalására született, ebben le van írva, hogy Menes Felső és Alsó Egyiptom királya, mindez legalább 500 évvel Keopsz előtt. Az emlékmű beszél a Gízai piramisról és annak rejtélyeiről, többek között a ma használatos DNS jel is szerepel az ábrázolásban. A piramis helyét úgy jelöli meg, hogy a Szfinx mellett. (A fáraó korszak előtt királyok uralkodtak, ezek először istenek vagy leszármazottai voltak, később királyi dinasztiák alakultak. A királyi korszak bukása után kezdődött a fáraó, mint uralkodói korszak) A nagy piramisban az egyetlen Keopszra utaló jel egy piros festékkel írt felirat, melyet szemtanúk szerint egy 1837-ben festett fel egy feltáró. Ráadásul az ábrázolás csak a modern értelmezésben olvasható Khufunak, az ő korabeli olvasatban Ra-nak. (Thoth Isten eltávolítása után Ra/Marduk volt a főisten, úgy nevezték, hogy a láthatatlan, mert sosem volt egyiptomi területen, hanem a sumer területeken háborúskodott). A festéket akkoriban elemezték, és kiderült, hogy egy közönséges, a helyiek által használt jelölő festék, mely nem bír ki több ezer évet. Külön érdekesség, hogy semmilyen más jelölés nincs a piramis belsejében, egy hieroglifa sincs bevésve a falakba, és főleg nem festve.
Két angol tudós, Robert Bauval ésAdrian Gilbert rájött, hogy a Gízai piramisok elhelyezkedése teljesen megfelel az Orion csillagkép csillagjainak, azonban nem a Keopsz idejéből, hanem több ezer évről korábban, i.e. 10490 körüli időkből. Akkor istenek uralkodtak az akkori területek felett és nem emberek, és a fáraó mint fogalom sem létezett még.
1986-ban, két francia régész Gilles Dormion és Jean-Patrice Goidinvalamilyen csoda folytán (nemzetközi megegyezés) engedélyt kapott, hogy a piramis belsejében műszeres méréseket végezzen. A szponzor a francia energetikai társaság volt. Az ok, amiért támogatták a kutatást az volt, hogy több piramis ábrázol villanykörteszerű alkotásokat, mintha azok mesterséges fényforrások lennének. Gravitációmérő készülékükkel hamar kimutatták, hogy a vastag falakon túl létezik legalább egy üreg, mely belső terem lehet. Sikerült lyukat fúrniuk a falba, céljuk az volt, hogy kamerát helyeznek be a belső üregbe. A kemény kőfal átfúrása után érdekes homokra futottak, ez különleges homok volt, mintha valamivel keverték volna és semmi köze nem volt a kint található homokhoz. Jelentésükben azt írták, hogy értékesebb, mint az arany. Az eset publikálása után két nappal hazaküldték a kutatókat. Az egyiptomi laboreredmények szerint a homok Egyiptom teljesen más részéről származik és fémmel van bevonva. Amerikai laborvizsgálatok alapján megállapították, hogy a homok kvarc kristályokból áll, melyek szokatlan módon vasoxiddal vannak bevonva, és bele van keverve egy szokatlan mesterséges anyag, akár a mai műanyag.
1987-ben, mikor már elült a „homok” vihar, jöttek a japánok még komolyabb műszerekkel. Őket már kevésbé engedték be a piramisba, ezért főleg annak környékét kutatták. Kiderítették, hogy a Szfinx alatt és környékén sok üreg található, és egy átjáró van a nagyobbik piramis és a Szfinx alatt található üreg között. Mikor a japánok ásni szerettek volna, akkor őket is hazaküldték, viszont megígérték, hogy hamarosan nemzetközi fórumokon megvitatják a témát. Sosem történt meg, azonban bebizonyosodott, hogy a nagy piramis egy időben épült a Szfinxel. 1920-ban a Szfinx teljes teste homokban volt, de ez így volt Napóleonkorában is (ő ásatta ki), sőt i.e.1400-ban is, ekkor már javítani is kellett az erősen megkopott Szfinxet. A műszeres vizsgálatok megállapították, hogy a külső kő felületek közül, csak a fej az eredeti, a többi mind javított. Több nyugati egyetem is elemezte a Szfinxet és megállapították, hogy az erózió, mely ma főleg az eredeti felső részen látható, nem a szél műve, hanem a vízé. Mindent egybevetve megállapították, hogy életkora legalább 11-12.000 év.
Ezek után ma nem sok esély van, hogy hozzáértő szakember vizsgálódhasson akár a piramisban, akár a környékén. A nemzet öntudata nem engedi meg, hogy beengedjék az idegeneket, majd azok sorra bizonyítják, hogy földönkívüliek alkották a mai napig is álló három igazi piramist. A piramis belsejében időnként restaurálási munkák folynak, nem tudni milyen céllal.
Az Egyiptomi Múzeum Kairóban komoly mennyiségű régészeti leletet állít ki, természetesen az egyiptológusok szemszögéből. Minél fontosabb volt egy fáraó, annál előkellőbb helyen és nagyobb területen van bemutatva minden hozzá köthető lelet. Így nem is meglepő, hogyChefren fáraónak hatalmas szobra van, a szobron maga Hórusz isten vigyáz rá. Az sem meglepő, hogy Menkaura fáraónak is hatalmas szobra van kiállítva, ő a harmadik Gízai piramis építőjének van kikiáltva, azonban hozzájuk képest sehol sincsKeopsz. Ő csak egy kis szobrot hagyott hátra az utókor számára saját magáról, az is egy hátsó helyen található. Míg a másik két fáraó nevéhez rengeteg egyéb lelet is köthető, addig Keopszhoz semmi.
Hát így emlékezik meg Egyiptom a világ legtitokzatosabb, leggigantikusabb, napjainkban is látható sok ezer éves alkotás vélt alkotójáról?
Ugyanakkor „hely hiányában” sok érdekes lelet nem kerül bemutatásra, például olyan alkotások, melyek messzeKeopsz előtt említik a Gízai piramisokat, a két piramisháborút, a DNS-t ábrázolják, űrrepülőket, helikopterszerű repülő eszközöket, leszállási térképet a földre vezető úton, stb. Valahogy elkerülte a kiállítók figyelmét és megtekinthető az „egyebek” kategóriában egy hidraulikus lendkerék, melyet Gízától nem messze déli irányban találtak, és ez kísértetiesen hasonlít a NASA számára fejlesztés alatt álló példánnyal. A kiállítóknak abban igaza van, ha Keopsz korában létezett olyan tisztán emberi tudás és technika, hogy egy Gízai piramist építsenek, akkor simán el tudták készíteni ezt a hidraulikus lendkereket a maga tizedmilliméteres pontosságával, melyet ma számítógép vezérelt forgácsológépekkel valósítunk meg.
Az első és talán a legfontosabb elgondolkodni magán a piramis alakján. Megállapítható, hogy az 52 fokos oldaldőlésű piramis különlegesség a világegyetemben. Egyetlen fáraó sem tudott ilyet építeni, életkoruk is töredéke a Gízai Nagy Piramisénak. Azok akik ilyen tömegű köveket meg tudtak mozgatni, azok nem primitív népek voltak, hanem voltak olyan okosak és tudták, hogy egy földi dimenzióváltást csak a kőépítmény él túl. A spirituális világ használ egy meditációt, melynek a neve Mer-Ka-Ba. Ez a legerősebb ilyen jellegű meditáció, népi neve asztrál kasza. Itt két ilyen piramist forgat az ember maga körül, és hatalmas energiamező jön létre körülötte. Egy ilyen tanuló kurzus 400.000 Ft-ba került Magyarországon 6-8 évvel ezelőtt. A szabadkőművesek képzésénél is alappillér.
Ez működik nem csak embernél, hanem a Föld viszonylatában. Az amerikaiak hajtották végre a Philadelphia kísérletet. A második világháború vége felé a haditengerészet azt kutatta, hogy hogyan tegyenek teljesen láthatatlanná egy hadihajót. A kísérletek Tesla vezetésével kezdődtek, azonban az ő titokzatos halála után Neumann vezetésével folytatták. Van néhány nem túl szerencsés, még ma is létező túlélő. Tudjuk, hogy nincsenek véletlenek, a Gízai Nagy Piramis a Föld energetikájához kapcsolódik, ezt definiálja mind a forma, mind a hely. A Nagy Piramis alatt található nagy kamrát 1984-ben lezárták a látogatók elől. Az ok, hogy ijesztő és megmagyarázhatatlan események történtek, melyek során sok turista halt meg. A halált sokszor olyan mérges pókok és kígyók okozták, melyek nem is léteznek Egyiptomban. Az utolsó eset során mérges gáz ölt meg egy egész csoport turistát, mintha terroristatámadás lett volna, pedig nem volt. A hivatalos, de nem publikus magyarázat szerint itt találkozik a harmadik és a negyedik dimenzió. Minden amit érzünk, gondolunk, az megtörténik. A mai kor embere, tele félelemmel, aggódással, életre kelti félelemit. Ennek mintájára született a Gömb c. film.
A Piramis alatti alagútban olyanok is történtek, hogy valaki becsukta a szemét, esetleg meditált és egy teljesen másik teremben találta magát. Ehhez hasonló, mikor álomszerű élményeket éltek át a látogatók. Sok cikk jelent meg ehhez hasonló eseményekről. Az egyiptomi hatóságok tudják, amit tudnak, még ha nem is mondják, de rájöttek, hogy csak az alagút vége a veszélyes, ezért 1985-ben megnyitották az alagút nagy részét, csak a vége van lezárva, kissé álcázott formában. Azóta nem történtek sem balesetek, sem „megmagyarázhatatlan” események.
Érdekes hely még Dendera temploma. Itt található egy oszlop, mely egy adott pontig a múltat ábrázolja képi formában, majd az adott ponttól a jövőt. Markáns példa erre a kinagyított részlet, hiszen ez a mai kor katonai arzenálját ábrázolja. 1991-ben egy nyugalmazott katonatiszt elmondta, hogy ez az ábrázolás a Sivatagi Vihar hadművelet. Ez volt az egyetlen olyan háború, ahol az ilyen helikopter és az ilyen tankok egyszerre vettek részt a harcban. Sem addig, sem azóta nem volt ilyen ütközet.
A Szfinx vélhetően egyidős a Nagy Piramissal, hiszen alagút köti őket össze, mint tudjuk ezt japánok kimérték, éppen ezért megtiltották a további kutatásokat. Napjainkra a Szfinx megdőlt a jobb válla irányába, a jobb váll és a mancs reped szét. Másfelől a fej úgy néz ki, mintha le akarna esni. Az egyiptomiak nagy erőfeszítéseket tesznek, nehogy mindez bekövetkezzen, hiszen akkor sok minden láthatóvá válna, amit nagyon nem szeretnének. Thoth szerint mikor leesik a feje, akkor láthatóvá válik egy időkapszula. Szintén Thoth szerint a Szfinx alatt város is lehet. 1996-ban az egyiptomiak leástak a mancs mellett, és ahogy azt a japánok kimérték egy termet találtak, illetve 12 emelet mély épületkomplexumot. A teremben fénymezőre bukkantak, illetve energiakapura, melyen átmenni nem tudtak. Egy spirituális mester tudta hosszas kísérletezés után kikapcsolni.
Igazából a fáraóknak és a piramisaiknak az Egyiptomi kultúra szempontjából, másodlagos szerepük van. Leszámítva a Gízai piramisokat amiket nem a fáraók építettek. Az egész kultúra, tudás a papok kezében volt és érdekes hogy amíg az Istenek a sumér területeken egy bizonyos fajta kultúrát és tudást adtak az embereknek, ugyanezek az Istenek az Egyiptomi civilizáció számára valami addig ismeretlen, szokatlan tudást, biztosítottak.
Az első uralkodók Ozirisz és Széthnevű földre szállt Istenek voltak, akik meg kelett volna hogy osztozzanak a területen azonban állandóak voltak az ellenségeskedések. Még a leszármazottak is harcoltak égi szekereikkel az égbolton. (erről egyiptomi írások is fennmaradtak) Végül az Istenek úgy döntöttek, hogyOzirisz fia Hórus uralkodhat egyiptomban. Ekkor alakult ki a fáraó mint uralkodó és ő a kapcsolattartó Istenek és emberek között. Az Istenek a papoknak már teljesen mást tanítottak mint a sumér civilizációban. Nagyon komoly spirituális oktatás folyt a templomokban. A csillagászatnak itt is nagyon komoly szerepe volt. Azt tanították hogy a földön minden a Nap és a csillagok hatása alatt áll és ahogy az univerzumban mindenhol, úgy a Földön is minden rezeg.
Abban hittek hogy az emberi tudatot ki tudják tágítani azzal, ha hatalmas piramisokat emelnek, amik precízen vannak betájolva és az univerzum energiáit hívják segítségül az emberi tudat megnyitásához. Spirituális gondolkodásukat és energiáikat nem az anyagi javak megszerzésére öszpontosították, hanem a belső béke megteremtésére. Valamint a korlátolt ember-állat szuperlénnyé való átalakítására.
Az életet Isten által tervezett folyamatnak látták, melynek során az ember egymás után többször reinkarnálódik, hogy tökéletesítse magát és feljebb kerüljön az Univerzum ranglétráján. Azáltal hogy a lélek többször üjjászületik emberi testben folyamatosan tökéletesedik és tanul az elkövetett hibákból. A lélek reinkarnálódik és mindent érez egy olyan helyen amely két szélsőséges oldalból áll. Ez az a kettős bipoláris univerzum amely lehetővé teszi a két elem összehasonlítását az igazság megértésének érdekében. A szenvedés által képesek vagyunk értékelni a boldogságot. A gyötrelem által képesek vagyunk értékelni a békét. Azzal hogy sok életet végigélünk és összehasonlítjuk mindkét szélsőséget megértjük, hogy a valóság csupán a szeretet semlegességének a középpontjában létezik. Az ember minden élete után másik szintre emelkedik, több információhoz békéhez és harmóniához jut több életenergiával rendelkezik, megértőbb emberré válik aki mindent tisztel és egyre nagyobb energiára tesz szert. A szeretet semleges akár az Isten. A Denderában látható zodiákus bebizonyította, hogy ez a tanulási folyamat egy kozmikus ciklus során képes beteljesíteni önmagát.
.
A képen ugyan nincs jelőlve, de fontos hogy érthető legyen. A kőr közepe jelzi a központi csillagot ami körül kering az egész Naprendszer. 2o12-ben lép be a naprendszerünk a vízöntő jegyébe és ekkor zárul egy 25.92o éves ciklus is. Ezért is és még más egyéb okok miatt is van esély egyfajta dimenzióváltásra. Nem a Nibiru-ról szól a 2o12-es év és a Maja kalendárium.
Tizenkét állatövi korszak létezik ennek során a naprendszer teljesen körbefordul a tizenkét csillagkép befolyása alatt. Ezalatt a 25.92o év alatt hétszázszor születünk újjá különböző testekben, helyeken, időben, körülmények között, és személyiségekben. Az ember minden születéskor másmilyen jegyet kap a csillagokból sugárzó erőktől. Ezek végén minden egyes ember kozmikus cikluson megy keresztül, energiát kap a 12 csillagképből és az égbolt befolyásából ami mónosítja a tudatot.
Az első vallási központ Annu-ban jött létre az ikrek korának kezdetén, Krisztus előtt 6.62o-ban. Ezt a korszakot az építészetben és a művészetben a szimetriának szentelték. Az IstenüketAtum-Ra nak nevezték. Atum-Ra hozta létre a mindenséget. A második vallási központot Menfis-ben hozták létre a bika korának kezdetén Krisztus előtt 4.46o-ban. A harmadik központ Hermópolis-ban jött létre. A negyedik vallási központot a kos korszakának beköszöntének kezdetén alapították meg Thébában, Krisztus előtt 2.3oo-ban. Az emberi tudatot Amon-Ra-nak nevezték.
Egyiptomot templomok és vallási központok köré építették. Luxor templomában az Egyiptomi gyerekekből választottak ki néhányat a papok, tudásuk és fogékonyságuk alapján akik tanításaik után képesek lesznek arra, hogy vezessék az emberiséget és jól bánjanak a természet erőivel. Ezzel egyben lehetőséget is adtak ezen gyerekek számára arra, hogy később papokká váljanak. Megtanították őket az Isten és az Univerzum révén végbemenő tökéletessé válás folyamatára. Tudománnyal, művészettel, vallással és filozófiával foglalkoztak. Megtanították nekik az önuralom gyakorlását és azt, hogyan őrizzék meg életerejüket és értsék meg a tisztelet és a szabad akarat fontosságát. A papoknak az volt a feladatuk, hogy vezessék az embereket az általános javuláshoz vezető úton.. Tudásuk elismeréseként néhány paphoz hozzátették a Hotep nevet (a békés ember). Például: Inhotep vagy Ámenhotep. Ezek a papi szervezetek még a fáraók hatalmát is beárnyékolva határozták meg Egyiptom sorsát. A szervezet jelképeként Hórus szeme szolgált. Ez a szimbólum minden Egyiptomi templom falán megjelenik. Hórus az emberi sólyom jelképezi a lelket amint a halandó és behatárolt folyamat végére ér és megérti a világmindenség folyamatát.
A Hórus szem papjai békésen vezették templomaikból az ebereket a tökéletessé válás útján úgy, hogy információt fedtek fel előttük Istenről, az Univerzumról és arról a folyamatról amin az emberi tudat keresztül megy. A növendékek a templomok falai közt éltek és legalább 21 évig tanultak és képezték magukat hogy papokká és papnőkké válhassanak. A növendékek közt nem volt nemi megkülönböztetés. Ahogy a növendékek fejlődtek bizonyos szintek elérése után, más-más Nílusmenti templomokban tanultak tovább. Minden templom más-más információt tanított az Univerzumról és létezésünkről. Az oktatás első fázisa hét évig tartott, ami alatt a növendékek általános tudást kaptak a világmindenségről.
A Kom Ombói templom segített megérteni a kettős és polarizált Univerzum fogalmát, hogy összehasonlíthassák az ellentétes oldalak különbségét és így megérthessék a világot. A főpapok olyan létesítményeket is építettek amik felerősítették a tanítványok halálfélelmét, amit megtanultak kontrollálni és megértették hogy a halál csak egy lépés egy másik tanulási élmény felé. A tanítványokat magas falakkal elzárt területen, krokodiloktól és kígyóktól hemzsegő területeken, termekben ahol oroszlánok és más vadállatok voltak, tették próbára elszántságukról. Megtanulták lassan leküzdeni az elhagyatottságtól való félelmüket, a támadó és védekező ösztöneiket.
Természetesen a tanítványok érkezése előtt olyan szinten megetették az állatokat hogy azoknak tán élni sem volt kedvük. Ezt azonban a tanítványok nem tudták, de lássuk be az önmagukba vetett hitük, az hogy leküzdötték a félelmeiket és bementek a vadállatok közé, hogy nem volt halálfélelmük, hatalmas segítség lenne a mai ember számára is, hiszen ez pozitív gondolkodásra tanít, a mindennapi szorongások amik igen is befolyásolják az ember életét, a haláltól való alaptalan félelem, mennyivel megkönnyíthetné a mai ember életét is. Arról nem is beszélve hogy a dimenzióváltásnál ha kis időre összecsúszik is a harmadik és negyedik dimenzió, ahol a gondolataink valósággá válnak (Gízai piramis lezárt belseje) a félelem nem ismerése a pozitív gondolkodás, egyenlő a felsőbb szintre való jutással!! Erről bővebben, később Dimenzióváltás résznél még lesz szó.
A Luxori templomot az emberi test mintájára tervezték. Minden szoba egy egy szervet jelképez a hét csakrával. Minden szoba a hozzá kapcsolt szervről adott információt, azok működéséről, jelentőségéről. Itt koncentrációs és mozgási gyakorlatokat is végeztek. Megtanulták tudatosan lassítani a szívverésüket, légzésüket, felismerni az agy rezgéshullámainak különbségét bizonyos állapotokban (Alfa, Théta stb... meditáció). Ezen tudások bírtokában a tanítványok később képesek voltak testüket mégjobban kontroll alatt tartani, kiváló műszerré téve azt. Minden templomot más más-nak szenteltek. Matematika, csillagászat, gyógyítás, spiritualitás. A papok a templomok tetejéről tanulmányozták a csillagképeket valamint minden csillagászattal kapcsolatos elméleteiket, tapasztalataikat és azok hatásait. Így a Nílus áradásait is ki tudták számolni és a nap-éj egyenlőség jelentősségével is tisztában voltak.
A tanítványok a második 7 évben tanulmányozták a jobb agyféltekét, a szivet és abból fakadó értelmet (szeretet), keresték a gondolat és a meditáció közti különbséget. Megtanultak magukra összpontosítani, különbséget tenni a magasabb rendű én és az egó között. Azonosulni egy másik lénnyel, vagy tárggyal, míg azzá nem tudtak válni szellemileg amire gondoltak. Ismerték a telepátiával való kommunikáció bizonyos szintjeit, megtanulták megváltoztatni a rezgésszíntűket, hogy kontrollálják a külső döntéseket. Behatóan tanulmányozták az állatokat és rovarokat, bejegyezték az ismereteiket. Ismerték az állatok szokásaikat vemhességi idejüket, szaporodási viselkedéseiket.
Az Abydos-i Ozirisz templom a reinkarnációval foglalkozott. Az életre úgy tekintettek, mint a fejlődési folyamat részére. Mindegyik személyiség olyan erőt képvisel, amely formálja a jellemet, bizonyos viselkedésre sarkallja az embert és tökéletességre, vezető élettevékenységet hoz létre. Az Abydosi Ozirisz templomban több ezer ember élt ez a templom 15o km-re északra fekszik Thébától. Épült Krisztus előtt 1.3oo körül. A templomban 7 szentély és számos más célt szolgáló helyiség volt. A tudás sok életen keresztül szélesedik ki a tudatban, hogy lassan bölcsességgé alakítsa az ember tudatlanságát. A folyamat során az ártatlan lelkekből tapasztalt lények válnak, akik felfogják létük értelmét. A merev és feszült ember aki a félelem alacsony rezgésszintjén él, rugalmas és éteri teremtménnyé fejlődik a reinkarnáció során, olyanná aki a szeretet magas rezgésszintjén létezik. A tökéletessé válás folyamata az ellentétek egyetemes iskolájában az egymással szemben álló polarizált és kettős tényezők. A fény és a sötétség, az anyag és a szellem, a szenvedés és a boldogság valóságában zajlik. Az ellentétek lehetővé teszik hogy összehasonlítsuk az egymással szemben álló részeket. Az ellenséges helyzetek képessé tesznek bennünket arra, hogy megmondjuk melyik vezet az igazi spirituális fejlődéshez, a békéhez és harmóniához.
A templom kapuja csupán csak évente négy alkalommal nyílt meg, négy jelentőségteljes napon. Azokon amelyeken a csillagok által vezetett társadalom, az építészetén keresztül megmutatta a nap mozgásával kapcsolatos ismereteit az embereknek. A nap-éj egyenlőségnek és a napfordulóknak alkalmával, amik meghatározzák a Föld éghajlati ciklusait. A Nap sugárnyalábjai jelölik az évszakok változását, a Nílus áradását, a vetés és aratás kezdetét. A nap első sugarai bevilágítottak az ajtón és megvilágították az Amon-Ra szentélyt az arany bárkát. A hajó a tudat Földi útját és a nap égi útját, valamint a napok és évek okát jelképezi egy olyan Univerzumban ami soha sem áll meg.
A lélek minden életben új egyéniséget vesz fel, hogy átélje az új sorsa által meghatározott helyzeteket. Szabadon dönthet arról, hogy adott körülmények közt hogyan cselekedjen és hogyan elemezze viselkedése eredményeit, ily módon fejlődik. Több millió döntést hoz ami által lassan megtapasztalja hogy döntései milyen következményekkel járnak. Abban apillanatban amikor a templomba látogatók megértik ezeket a szimbólumokat, elérkezik egy új kor a vízöntö kora ( 2o12 ) és az emberiség átéli egy ciklus végét, átél egy szellemi változást. Áll a hieroglifákban.
Ozirisz nővére Ízisz életre kelti az emberi tudatot, melyet I. Seti jelképez, aki az egész emberiség pásztorbotját tartja a kezében.
A reinkarnáció során az ideiglenes tudattal rendelkező halandó és korlátolt ember állandó tudatú, halhatatlan lénnyé változik (miután megtanult mindent és nem kell újra reinkarnálódnia) aki a saját akarata szerint képes behatolni az anyagba és elhagyni azt. Az embernek nem csak egy élete van. A halál csupán ajtó a körülmények változásához és egy újabb sors beteljesítéséhez. Mindegyik élet más tanulsággal szolgál az ember a tökéletessé válás folyamat a tisztelet és belső béke által élőbb utóbb eléri a halhatatlanságot, mivel egyszerűen már nem születik újjá. Ezen alapul Ozirisz mítosza.
A két ellentétes erő mely először az agyban majd a polarizált világban megmutatkozva lehetővé teszik a fejlődést. Az ember élete, melyet befolyásol a két alapvető ellentét, meghatározza az ember viselkedését és a cselekedeteit, melyek következményeiből tanul. A szenvedés képessé tesz a boldogság és béke felismerésére, megértésére. Az Ozirisz mítosznak négy alakja van. Négy testvér akik természetes módon párokat alkotnak és ezzel két ellentétes erőt képviselnek. A fényt és a sötétséget. Ozirisz és Ízisz képviselik a fény erejét amely a spirituális felé hajtja az embert, a harmónia felé, a tudat javítása felé ők a reinkarnáció vezetői. Set és Nephtys (Neftisz) jelképezik a sötétség hatalmát ami az anyag felé hajtja az embert, az érzéki örömök felé a tudattalan mélysége felé, a tudatlanság mozdulatlansága felé. Ozirisz a hím aktív erő, az akarat amely a megszerzett bizonyosságon alapul. Azon a bizonyított információn amely a harmóniát a békét és a boldogságot előidéző tevékenységeket erősíti. Set képviseli az eredeti állati természet súlyát amely késlelteti az anyag spiritualizációját. Ez a gyönyör és önzőség felé irányuló akarat még akkor is, ha másoknak káoszt és szenvedést okoz.
Egy történet amely kiolvasható a hieroglifákból a lélekvándorlásról.
Toth a túlvilág írnoka, jegyzi fel a sors könyvében azt a leckét amelyet az újászületett lélek meg fog tanulni. Halálakor pedig feljegyzi az elért eredményt. Anubis a sakálfejű ember vezeti a halott lelkét ebben az anyagtalan világban.
A sakál jelképezi a vezérlő erőt. A sivatagban eltévedt egyiptomiak a sakált követve találtak vissza a civilizációba. Anubis Maat-nak az igazság Istennőjének mérlegére helyezi a szívet, annak a jelképét amit a halott gondolt, érzett és tett.
Ezt az igazság tollával ellensúlyozza, hogy megállapítsa, megtanulta-e a lélek a neki rendelt leckét. Ezután fogadja őt Toth az íbiszfejű ember. Ő jelképezi az egyetlen Istent amikor megsokszorozza a teremtés lényeit, minden egyes döntés eredményét mérlegre teszi. Értékeli a nehéz helyzetekben hozott döntéseket, az erre az életre szóló alapvető leckét. Ő írja a sors könyvét, feljegyzi milyen változásokon ment át a lélek a fejlődés folyamatában. (érdekes mi is azt mondjuk, hogy a sors könyve meg van írva) Milyen nevet, milyen alakot vett fel, hol született, milyen helyzeteket élt át és milyen eredményeket ért el. A több állat testéből összeállított szörnyalak jelképezi azokat a formákat, amelyekben a lélek újászületett és megjeleníti különböző állati természetének különböző momentumait. Az állati erő az, amely a lelket az anyag felé hajtja, a vágyak és az érzékek. Ez Seth ereje.
Minden emberi lény sötét oldala. (mai megfelelője lehetne akár a sátán is) Ez hátráltatja a fejlődési folyamatot. A lelket saját tudatának fénye vezeti és végleges felszabadulásának pillanatában, amikor bevégzi újászületéseinek ciklusát, mert mindent megtanult, Hórusz vár rá. Hórusz utasítja hogy lépjen be új teste szentélyébe, itt találhatók a tudatát irányító egyéb erők is. Ezek vezetője Osiris az a mozgatóerő amely segíti a fejlődést, a megtisztulást és az állati szenvedélyek elhagyását. Vele van Izisz és Nephtis. Ők testének azokkal az érzékeivel és érzelmeivel kötik össze amelyek elfoglalják azt az új életet amelybe beleszületik.
A teremtés első szakaszában, a világmindenség megjelenése előtt, csak egyetlen abszolút Isten létezett, a kezdeti egység amelyet Atum-Ra nak neveztek. Atum-Ra soha sem jelent meg fizikai formában. A hieroglifákban általában arany korongként a fény forrásaként ábrázolták. Atum-Ra az abszolút Isten az univerzum teremtése előtt létezett statikus, homogén egység. Örök állandó és megváltoztathatatlan. Mindent tud és mindenütt jelenvaló. Ptah Istennek az a pillanata amikor akarata megnyilvánul a teremtésben és létrejön a világegyetem. A második szakaszban Isten létrehozza az akaratát, Isteni energiáját hogy nyilvánvalóvá tegye a világegyetemet. Megteremti az anyagot. Az univerzumnak ezt a mesteri alkotóját Ptah-Ra nak nevezték. A Ptah jogarnak mély szimbolikája van az életet létrehozó energiára utal. Ptah azt a pillanatot jelképezi, amelyben Isten akarata összesűríti az eredeti anyagot, amit mi léleknek nevezünk. (Ma már orvosi laboratóriumokban bizonyított hogy ha meghal valaki azután lassan fény, egyfajta összesűrűsödött energia távozik a testéből, ami abból adódik, hogy az életünk folyamán a sejtjeink energiát, fényt termelnek. Ez a fény azonban csak laboratóriumi eszközökkel mérhető. Ezt szintén léleknek nevezzük). http://www.mibenhiszel.eoldal.hu |
Főoldal > Érdekességek >
A képen Ízisz életre kelti a tudatot. Ez az az Isteni pillanat amikor a lélek beleszáll a testbe, hogy az élete során hozott döntéseinek megértésével meglelje az Univerzum igazságait. Az ember az egymást követő életekben olyan helyzeteket él át amelyekben más elemekkel kerül kapcsolatba. A nehéz helyzetek jelentik azt a leckét amelynek megtanulására megszületett. A reinkarnáció során az ember lassan toleránssá válik, megtanul tisztelni másokat, megtanulja, hogy ne akarja megváltoztatni a másik embert. Rugalmassá válik, mert megérti hogy mindenkinek küldetése van, megérti hogy arra valók az életfeladatok, hogy megtanulja, mindene megvan amire szüksége van az ebben az életben adódó feledatai megéléséhez, amit nem változtathatunk meg hiszen akkor az az illető nem fejlődik a maga ciklusában. ( Ezzel az egy dologgal magyarázható az is, amiért rabszolgatartó társadalom ellenére, a szeretet és megértés felé igyekeztek mindazzal együtt, hogy nem volt jó dolguk a rabszolgáknak). Úgy tartották, nekik ahoz meg kell még tanulni az engedelmességet, a nélkülőzést, ezért születtek rabszolgának. Ez kicsit ellentmondásosnak tűnhet, de ha belegondolunk abba, hogy a lélek szabad akarattal rendelkezik amiáltal megválaszthatja hova, milyen körülmények közé születik a megtanulandó lecke miatt, akkor érthető ez a gondolkodást. Tehát minden ami történik tökéletes, nem véletlen. Ha ezt belátjuk, az emberben nagy bizalom alakul ki Isten iránt.
