 A nyugat-afrikai Dogon törzsnek elképesztően pontos és részletes ismeretei vannak az univerzumról. Állításuk szerint ősi űrhajósok adták át nekik ezeket az ismereteket. Vajon igaz lehet?
 Sok más afrikai törzshöz hasonlóan a Dogon törzs is homályos múlttal rendelkezik. A Bandiagara fennsíkon telepedtek le, valamikor a 13. és a 16. század között, és a mai napig itt élnek. Az év legnagyobb részében a Timbuktutól 500 kilométerre, délre található elhagyatott, száraz, sziklás terület ad otthont aprócska, sárból és fűből épített falvaiknak.
A Bandiagara szikláinak tövében meghúzódó dogon falucska
Bár a legtöbb antropológus a ,,primitív" kategóriába sorolná őket, a szomszédos törzsek azonban cáfolnák ezt a besorolást. Nem is szolgáltak rá erre a kategóriára, attól eltekintve, hogy életmódjuk alig változott a hosszú évszázadok során. Hidegen hagyják őket a nyugati technikai vívmányok, vallásuk és filozófiájuk gazdag és összetett. Valószínűleg boldog és elégedett emberek, akiknek az élet alapvető értékeiről szóló gondolataik vannak.
A Dogon egy primitív törzs, de mégis szilárdan hisznek abban, hogy a Szíriusz csillagrendszerből érkezett lények tanították és "civilizálták" őket
Látogatók a Szíriuszról
A dogonok azt állítják, hogy eredetileg a Szíriusz csillagrendszerből jött lények tanították és civilizálták őket. Ezt olyasvalamivel támasztják alá, ami elég alapos asztronómiai ismeretről tanúskodik, márpedig egy ilyen elszigetelt törzs esetében ez elég hihetetlen. Nagyon jól tudják, hogy a Szíriusznak, az égbolt legfényesebb csillagának van egy társcsillaga, amely kicsi, sűrű és rendkívül nehéz, ráadásul puszta szemmel láthatatlan. És ez pontosan így is van. DE. A társcsillag létezését a nyugati csillagászok csak a 19. század közepén kezdték sejteni, részletesen pedig csak az 1920-as években írták le, lefényképezni pedig az 1970-es években sikerült.
Ez az érdekes csillagászati tény képezi a dogon mitológia középponti tételét. Ezt szövik bele legtitkosabb szertartásaikba, ezt jelenítik meg a homokrajzokon és építészetükben, és ez látható a faragásokon, valamint a takaróikba szövött mintázatokon. Ezek olyan minták, amelyek minden bizonnyal több száz, de akár ezer évesek is lehetnek.
Dogon barlangrajzok. Hűen ábrázolták látogatóikat.
Bolygóközi kapcsolat
A dogonok ismereteit szigorú vizsgálatnak vetették alá annak érdekében, hogy kiderítsék, amit állítanak, igaz-e vagy pedig ismereteik egy földi forrásból, például egy arra vetődött misszionáriustól származnak.
Először is kérdéses, hogy nekünk - nyugatiaknak - hogyan jutottak tudomásunkra a dogon hiedelmek? Csak egyetlen forrásunk van, de az nagyon alapos.
1931-ben két ismert francia antropológus elhatározta, hogy hosszú időn át tanulmányozni fogják a dogonokat. A következő 21 év alatt majdnem állandóan a törzzsel éltek.1946-ban az egyiket magukhoz hívták a dogon papok, hogy megosszák vele legszentebb titkaikat. Az antropológus részt vett a rituálékon és szertartásokon, és megismerte a törzs rendkívül bonyolult szimbólumrendszerét, amelynek gyökere az a hit, hogy léteznek kétéltű élőlények, amelyeket ők Nommo-nak hívnak, és amelyek az űrből jöttek, hogy civilizálják a Földet.
Elliptikus pálya
A két antropológus felfedezéseiről később könyv is íródott, amely lehengerlően világosan tudtunkra adja, hogy a dogon hitrendszer valóban az asztronómia meglepően pontos ismeretén alapul, amellyel keveredik az asztrológia egy fajtája is. A középpontban a Szíriusz található, valamint azok a csillagok és bolygók, amelyek szerintük a csillag körül keringenek. Szerintük a Szíriusz fő társcsillaga, amit po tolo-nak hívnak, a Földön található, bármely anyagnál nehezebb anyagból van, és 50 éve elliptikus pályán mozog.
Mindez valóban igaz. De a nyugati csillagászok csak 150 évvel ezelőtt jöttek rá, hogy valami különös dolog történik a Szíriusz körül. Felfigyeltek bizonyos szabálytalanságokra a csillag mozgásában, és csak azzal a feltételezéssel tudták ezt magyarázni, hogy a közelben van egy csillag, amely a gravitációs erejénél fogva zavarja a Szíriusz pályáját. Az 1920-as években Sir Arthur Eddington kidolgozta azt az elméletet, amely szerint bizonyos csillagok ,,fehér törpék", azaz életük végén járó csillagok, amelyek összezuhantak magukba és így szupersűrűek lettek.
Szíriusz - az égbolt legfényesebb csillag. De társa, a Szíriusz B nevű fehér törpe olyan halovány, hogy az 1970-es évek végéig nem is tudták lefényképezni. A dogonok mégis olyan homokrazjokat készítettek, amelyeken a Szíriusz társcsillagával együtt látszik.
Meghökkentő probléma
A csillag leírása pontosan megegyezett a dogonok verziójával. De hogyan szerezhettek tudomást a csillagról az Eddington elméletének1928-ban történt megjelenése, és a két antropológus 1931-ben történt megérkezése között eltelt három évben? Először is, hihető-e a dogonok csillagászati ismereteinek bizonyítéka? Másodszor, ha az első kérdésre igen a válasz, akkor hogyan tettek szert ezekre a komoly ismeretekre?
Ősi bölcsesség
Ekkor egy másik kutató is színre lépett - Robert Temple -, akit ez a két kérdés igencsak megfogott. A forrásanyagok gondos átolvasása révén Temple egy idő múlva meggyőződött arról, hogy a dogonok valóban az ősi bölcsesség professzorai, amely nem csak a Szíriuszt érinti, hanem az egész Naprendszert. Ők azt mondják, hogy a Hold ,,száraz és halott, mint a megszáradt, halott vér". A Szaturnuszról készített rajzukon egy gyűrű látható a bolygó körül. Tudják, hogy a bolygók a Nap körül keringenek, és szent építészetükben meg is örökítették a Vénusz mozgását. Tudnak a Jupiter négy ,,fő holdjáról", és tudják, hogy a Föld a tengelye körül forog. Hiszik, hogy végtelen számú csillag létezik, valamint azt, hogy a tejútrendszerben létezik egy spirituális erő.
Az ismeretek nagy része a dogon mitológia és szimbolizmus útján jelenik meg. Szerintük a földi objektumok azt jelképezik, ami az űrben történik. A Szíriusz esetében a központi tények vitathatatlannak tűnnek. A dogonok szándékosan a legkisebb, mégis a legfontosabb tárgyat választották - a létfontosságú gabona egyik szemét -, hogy a Szíriusz B-t szimbolizálják.
Temple különösen plasztikusnak találta a törzs homokrajzait. A tojás alakú ellipszist még lehet magyarázni valahogy, mint ami az ,,élet tojását" jelképezi. De a dogonok ragaszkodtak hozzá, hogy az űrpályát jelent - egy olyan dolgot, amelyet csak sokkal később (a 16. században) fedeztek fel, és amiről biztos nem tudhattak az afrikai tanulatlan törzsek. De akkor is pontosan oda helyezték a Szíriuszt, ahova kellett: az ellipszis széléhez közel eső fókuszpontba, nem pedig a középpontba, ahogy bárki más tette volna.
 A Nommo
Szóval, még mindig az a kérdés, hogyan is tettek szert a dogonok erre a nem éppen földi tudásra? A dogon papok szerint a válasz nem kétséges. Szilárdan hisznek abban, hogy a Szíriusz-rendszer egyik bolygójáról a távoli múltban kétéltű lények érkeztek a Földre, és információkkal látták el a tanítványokat, akik aztán a századok során továbbadták ezeket az ismereteket. A lényeket Nommo-nak hívják, és úgy tisztelik őket, mint ,,az Univerzum figyelőit, az emberiség szülőatyjait, az emberiség elveinek őreit, az esőosztókat, és a víz urait".
A dogonok leírása a lények leszállásáról, rendkívül pontos. Azt tartják, hogy a bárka Dogon-föld észak-keleti részén ért földet, azon a területen, ahonnan a dogonok eredetileg származnak. Még a bárka leszállásának hangját is leírták. Azt állítják, hogy leszállás közben a Nommo szava szállt a négy égtáj felé, és olyan hangja volt, mintha a Debo-tó közelében található aprócska barlangban lévő négy, hatalmas kőtömböt speciális ritmus szerint ütögetnék a gyerekek. Valószínűleg egy mennydörgő, vibráló hangot próbálnak meg leírni a dogonok.
A jobbra fent látható dogon rajz a Nommo nevű, kétéltű lények egyikét ábrázolja, akik az árbázolt bárkán, vagyis űrhajón érkeztek. A dogonok komoly csillagászati ismereteiket is ábrázolták rajzaikkal.
Döntő bizonyíték
Robert Temple soha nem ingott meg elképzelésében, miszerint a dogonok állítása igaz. Azt nyilatkozta, hogy saját kutatása révén győződött meg erről. Csalásra utaló jeleket nem talált, viszont egyre több olyan jelre lelt, ami teljesen beleilleszkedik a képbe. A kritikus kérdés tehát még mindig az, hogy a dogonok megszerezhették-e ismereteiket hétköznapibb, magyarul ,,földibb" módon, vagy valóban az általuk leírt történet alapján tudnak a Szíriusz rejtélyről.
http://noiportal.hu
Dogonok
Az Észak-Afrikai dogon törzs, a Niger folyó nagy kanyarulatában, 300 mérföldnyire délre Timbuktutól - ahol az őseik mintegy 500 évvel ezelőtt letelepedtek - Maliban élő nép a Bandiagara fennsík szirtjei tövében, és különös eredetmondáiról vált ismertté. A Mali Köztársaságban található Bandiagara fennsíkra úgy a XIII-XVI. század tájékán telepedtek le, s itt élnek azóta is elszórt falvaikban és a fennsík holdbéli sziklái tövében sárból és szalmából rakott szokatlan formájú házaikban évszázadok óta szinte változatlan életmód szerint; pásztorkodásból, kecsketartásból és némi gabona termeléséből, s a kopár sziklák közt fellelhető tüzelő összegyűjtéséből tengetve életüket. A fennsík sziklái között rejtőzködik egy barlang, melynek bejáratát a dogonok egy kiválasztottja őrzi, akit élelemmel a törzs tagjai látnak el. E barlang sokezer sziklarajza közt bújik meg a dogonok homályos múltba vesző mitológiája. A dogonoknak meglepően pontos csillagászati ismereteik vannak. Tudomásuk van arról, hogy a Naprendszer bolygói a Nap körül keringenek, tudnak a Jupiter holdjairól, a Föld tengely körüli forgásáról, s arról is, hogy még végtelen számú csillag létezik. A nyugat-afrikai dogon törzs eredetmondája szerint őseiknek a Szíriusz csillagról érkezett hüllőszerű lények, a nommók adták át a bölcsességet. A dogonok mondáiban az az egyik érdekesség, hogy olyan információkat tudtak a Szíriuszról (és annak kísérőjéről), amit a tudósok csak jóval később fedeztek fel. A dogon papok hiedelme szerint a Szíriusz egyik bolygójáról a távoli múltban kétéltű lények érkeztek a Földre és tanították, információkkal látták el őket. Barlangjuk falán a velük és űrhajójukkal való találkozást is megörökítették.
A dogonok leírása a Szíriuszról egyezik a valósággal. Az érdekessége az volt az egésznek, hogy a csillagászoknak csak úgy 150 évvel ezelőtt sikerült megerősíteniük a dogonok által lerajzolt Szíriusz körül keringő kisebb csillag létezését, azt, hogy a körülötte észlelt szabálytalanságok egy csillag létezését feltételezik, mely gravitációs erejénél fogva zavarja a Szíriusz pályáját, s később alátámasztották a többi adatot is, vagyis a súlyáról állítottakat. A szabálytalanság okozóját, a társcsillag létezését Alvan Graham Clark csillagász találta meg 1862-ben.
 A dogon törzs hiedelemvilágának középpontjában a Szíriusz áll. A barlangrajzok közt szereplő tojás alakú ellipszisről hiszik és állítják, hogy egy keringési pályát ábrázol és az ellipszisen a Szíriuszt ugyanarra a helyre helyezték, ahol az valójában van: az ellipszis széléhez közel eső fókuszpontba, és tudnak a Szíriusz társcsillagáról is, és azt állítják, hogy az 50 éves periódusokban kerüli meg a Szíriuszt. A törzs 50 éves időközönként ünnepli meg az ehhez kapcsolódó "Szigui-ünnep"-et, pompás rituálékkal kísérve. Az 1930-as években két néprajztudós, Marcell Griaule ésGermaine Dieterlen felfigyelt a különös törzsre, és több évtizedet töltöttek köztük, majd az 1950-es években az Afrikanisztikai Társaság erről könyvet is adott ki. A könyvet olvasva felfigyelt a dogonokra később Robert K. G. Temple amerikai tudós a szanszkrít- és a keleti tudományok szakértője is, aki Párizsba utazott, hogy felkeresse Dieterlent, hogy személyesen beszéljen vele a dogonok közt szerzett tapasztalatairól, majd személyesen is elment Maliba, hogy végére járjon a mítosznak: "Kezdetben csak kutattam. Szkeptikus voltam. Csalást szimatoltam, mert nem tudtam elhinni a dolgot. Aztán egyre több, a képbe illő részletet ismertem meg" - írta később. "... minden dolgok elején voltAmma isten, aki a semmin pihent. Amma gömbbe volt zárva és ezen kívül semmi nem létezett (ez azonos lehet az ősrobbanás előtti gömbbel). ...
 A dogon nyelvben Amma isten neve valami szorosan és állandóan összetartott, ugyanott lévőt is jelent. Valamiféle anyagi erő, mozgás és energia egyben. Az általános mitológiai istenek általában anyagtalanok, ezzel szemben Amma anyagi, sűrű energiagóc. Egyisten, azaz kívüle más isten nem létezik. Amma nem a világ teremtője, hanem az azt uraló törvényeké. Ebben a gömbben spirálmozgás révén keletkezik az un. "po", vagyis a legkisebb anyagrészecske. Ez a részecske pergő mozgással sugározza az energiát, ilyenkor hang és fény keletkezik. Ezt pedig nem lehet sem látni, sem hallani. Amma méhében a világ, tér és idő nélkül volt. Az idő és a tér egybemosódtak. Amma kinyitotta a szemét. Erre méhéből kijött minden és spirális alakban terjeszkedni kezdett, kirajzolódott hát a világ terjedése.Amma kétszer teremtette meg a világot. Az elsővel elégedetlen volt , így elpusztította azt. (talán utalás Atlantiszra, vagy Mu földjére?)
"Határa van a csillagvilág egésznek, melynek egy része a mi földünk is, az egész pedig spirál alakban forog. Amma isten pedig sok világmindenséget teremtett és azok is spirál alakúak". A legtöbb mitológia úgy véli, hogy Földünk a világ közepe, a dogonoké azonban kivétel. Szerintük a spirál alakban mozgó csillagmiriádok világa lakott. A dogonoknak pedig nincs csillagászati távcsövük. Említik a Föld ellipszis pályájának rendellenességeit és tudják, hogy a Hold "száraz és halott". A Naprendszer szabad szemmel jól látható bolygóiról említést tesznek, de a Jupiter négy, egyenként tízegynéhány kilométer átmérőjű holdjáról is tudnak, melyeket elsőként Galilei fedezett fel távcsővel, és amik szabad szemmel teljesen láthatatlanok. Ezekről úgy tartják, hogy "oda vannak kötve a Jupiterhez" és le is rajzolják őket. Ez arra utalhat, hogy forgásidejük megegyezik a Jupiterével és ez úgy hat, mintha hozzá lennének rögzítve. Rajzaikon ellipszis pályát rajzolnak - nem ismerik Keplert! - és olyan dolgokról számolnak be, amit földi szem soha nem láthatott, kivétel ha űrhajóból nézte a Szíriuszt. Sőt a Szíriusz B nagy anyagsűrűségét is megemlítik, amit pedig csak az utóbbi években tudományos számítások hosszú sorozatával számítottak ki a tudósok. (Egyetlen kávéskanálnyi anyag a bolygóból kb. 150 földi kilót nyomna!) Egyszóval a dogonok szerint az emberek ősei a Szíriuszról érkeztek. A dogonok is csak olyan törzs, mint az összes többi, csak egy kicsit más mitológiát tisztelnek. Ahhoz ugyanis, hogy egy eldugott afrikai törzs ilyen információkra tudásával tegyen szert, vagy nagyon magas fokú mágikus hatalomra, vagy kimagasló pontosságú precíziós műszerekre lett volna szüksége évszázadokkal ezelőtt. Kétszázhatvan csillagkonstellációt ismernek, - többet, mint a hajós nemzetek összes csillagjósa valaha - és ezeket saját jeleikkel le is rajzolják. Modern felfogást vallanak az anyag keletkezéséről, vagyis "a legkisebb részecske elmélet" szerint áll fel a világképük. Említést tesznek a kettős spirálról, ami feltűnően hasonlít a DNS-ről alkotott képre.
 Tény, hogy spirituális és materiális itt nem válik el egymástól. Mivel a mindenki számára érthetőtől halad a csak a beavatottak számára érthető felé, az exoterikustól az ezoterikushoz, érti a módját annak, hogy mindenkinek elérhető legyen, hogy az ismereteiknek megfelelő szinten szóljon az emberekhez, és a képességeiknek megfelelően mutatkozzék meg nekik. A szájhagyomány egyszerre minden: vallás, megismerés, természettudomány, szakmai beavatás, történelem, szórakozás és felüdülés, és minden egyes részletétől bármikor el lehet jutni az eredeti egységhez. Túl sok lenne a véletlen összefüggés, ha mindezen tények, csak fikciók lennének. Lehetett e olyan modern kori beavatkozás a törzs életébe, mely befolyásolhatta ábrázolásaikat? Bizony lehetett, mert Gurman István szerint a Szíriuszról és naprendszerünk távolabbi bolygójáról szóló ismereteik vélhetőleg azon angol és francia csillagászoktól származhatnak, akik a XIX. század végén bizonyíthatóan kapcsolatba kerültek a nyugat afrikai néppel, akik aztán nem kis kreativitásról téve tanúbizonyságot, az új ismeretanyagot tradicionális hiedelemvilágukba integrálták. De kérdem én, akkor A XIII. és XIV. században letelepedett nép eredetmondái csak a XIX. század óta léteznének? Ezzel részemről a kérdéssel nem is kell tovább foglalkozni. Miért kell olyan teóriákkal próbálkozni a tények ismeretét illetően, amelyek hitelteleníteni próbálják az ősi hitvilág szerint élő törzsek mondavilágát?Amennyiben ismereteik és tudásuk nem mende-monda, hanem szerintem igencsak figyelemre méltó, érdemes elgondolkodnunk mondanivalójáról. Érdemes lenne megfigyelnünk életmódjukat, tudásukat mire használják, stb... Egy kis figyelmet szerintem mindenképpen megérdemel, hátha közelebb visz minket afelé, amerre tartunk.
http://tudatosebredes.blogspot.com/ |
