Főoldal‎ > ‎Merkaba‎ > ‎

Lemúria és Atlantisz

Lemúria és Atlantisz

LEMURIA 

Lemuria egy ősi civilizáció, mely Atlantisz civilizációja előtt létezett. Úgy tartják, hogy fizikailag Észak-Amerika és Ázsia/Ausztrália között volt található. Lemuriára hivatkoznak Mu néven is, vagy Motherland of Mu (Anyaföld) néven. Fénykorában Lemuria lakossága igen fejlett és erősen spirituális beállítottságú volt. Bár konkrét fizikai bizonyítékokat nehéz lenne találni az ősi kontinens létéről, sok ember "tudja", hogy szoros kapcsolatban áll Lemuriával. 


egy cikkben olvastam, hogy a lemuriaiak egy sokezer évvel ezelőtt bekövetkezett pólusváltás következtében, az éghajlati változások elől menekülő, nomád életmódot folytatott törzsek egy megmaradt csoportjából kialakult civilizáció. A pólusváltással haltak ki pl. a dinoszauruszok.... 

és most következzenek részletek az Élet virágának ősi titka c. könyvből: 

...Thoth elmondása alapján Ádám és Éva ideje után egy jelentős tengelyváltozás következett be, melynek eredményeképpen a földrész elsüllyedt és egy másik földtömeg emelkedett ki a Csendes óceán vizéből Ezt ma Lemuriának nevezzük. Thoth szerint Ádám utódai itt telepedtek le és fejlődtek szabadon. 65-70.000 évig időztünk Lemurián. Gyorsan lépkedtünk az evolúciós ösvényen, számos kísérletet hajtottunk végre önmagunkon és igen sok fizikai változást foganosítottunk a testünkben. Megváltoztattuk csontrendszerünket, különös hangsúlyt fektettünk a gerincre és a koponyára. Javarészt jobb agyféltekés, női természetű lények voltunk. Egy evolúciós ciklusban minden esetben dönteni kell arról, hogy a férfi vagy a női jelleg lesz-e a domináns. Fajunk női jelleget vett fel. 

kutatások: 
Társadalmunk először 1910-ben adott hitelt annak az elképzelésnek, miszerint Lemuria valóban létezett. Nem igazán emlékszünk a részletekre ezzel kapcsolatban, mivel 1912-ben változás történt evolúciónk folyamatában. A hatalmas katasztrófába torkollott kísérletet tulajdonképpen 1913-ban végezték, s személyes meggyőződésem (értsd az író - Durnvalo) szerint az Első Világháború kirobbanása ennek a kísérletnek tudható be. Ezután nem voltunk már többé azok, akik azelőtt. 
Az Első Világháború előtt az USA spirituális növekedési mintája egészen hasonló volt a maihoz. Az emberek rendkívül nagy érdeklődést mutattak a spirituális és pszichikus művek, a meditáció, az ősi múlt megismerése és hasonló természetű dolgok iránt. Sokan tanulmányozták Atlantisz és Lemuria létezésével kapcsolatos területeket továbbá rendkívül sok, a maihoz hasonló gondolati mintával találkozhattunk abban az időben. Az Első Világháború kitörésekor álomba merültünk és nem is igen tértünk magunkhoz egészen 1960-ig. Ám a korallokkal kapcsolatos, Lemuria létezését bizonyító felfedezések, amelyeket 1910-ben tettek, igazán figyelemre méltóak voltak. A korall kizárólag a vízfelszín alatt 45 méter mélységig terjedő rétegben növekszik. Úgy sejtem, 1910-ben a Csendes Óceán feneke magasabban feküdt, mint manapság, mivel az óceán felszínén látható korallgyűrűk sora nyúlt a Húsvét-szigetektől a távoli messzeségbe. 
A tegerfenék egyébként folyamatosan emelkedik és süllyed. Lehet hogy nem mindannnyian értesültünk róla, ám az Atlanti óceán-feneke 1969 decemberében több mint 3km-t emelkedett (lsd. Life magazin 1970. januári kiadása). A Bermuda területén számos sziget tört hirtelen felszínre. Néhányuk még ma is látható, a legtöbbjük azonban újra a hullámok alá merült. Azokban az időkben, amikor Platon leírást adott Atlantiszról, a görögök a Gibraltári szoroson túl csak nagy nehézségek árán tudtak hajózni, minthogy a víz azokon a területeken csupán 3-4,5m mélységű volt. Ma a tengerfenék ismét a mélységekbe vész. 

A Csendes-óceánban felfedezett korallgyűrűk becslések szerint 550m mélységben fekszenek. Ez azt jelenti, hogy eredetileg a gyűrűk belsejében szigetek helyezkedtek el, mivel a korall csak a vízfelszín közelében képes növekedni. Márpedig, ha a gyűrűkre 550m mélységben találtak, az arra utal - mivel45 m alatt nem képesek tovább fejlődni - hogy a korallgyűrűk lassanként süllyedtek a mélybe. 1910-ben a messzeségbe nyúló korallgyűrűk látványa arra a következtetésre vezette a kutatókat, hogy ezen a területen valaha számos szigetnek kellett lennie. 

tanítások: 
A lemúriai civilizáció nagyon fejlett volt, végül Lemuria nagy részét mégis elnyelték az óceán hullámai. Ay éa Teje neve fennmaradt. Ez a pár valami olyat tett, amihez azelőtt soha senki sem folyamodott, legalábbis a mi evolúciós ciklusunkban nem. Rájöttek arra, hogy ha a szeretkezést egy bizonyos módon végezzük és közben meghatározott módon lélegzünk, a gyeremekáldás különleges módon valósul meg, továbbá halhatatlanná lehet vele válni. Ay és Teje alapítottak egy iskolát. A jelen ciklusban ez volt az első misztériumiskola és a Nakaal Misztériumiskola nevet viselte (lsd tantra.) Az iskolában a feltámadás vagy égbe emelkedés tantrán keresztüli megvalósítását tanították. Mielőtt Lemuriát elnyelték az óceán hullámai, mintegy ezer embert képeztek ki, ami 333 háromtagú családot jelent. Ők elsajátították az iskolában tanítottakat, a szeretkezés ezen formáját, ahol ténylegesen nem értek egymáshoz (interdimenzionális szeretkezés). Lemuria kezdett olyan hellyé formálódni a tanítások által, ahol pár évezred leforgása alatt az egész faj egy új tudatküszöb átlépésére válhatott volna képessé. Bár sokat fejlődek a lemúriak, tudatszitjük egy 12 éves gyermek tudatának felet meg. 

Isten szemlátomást nemet mondott a továbbfejlődésre, az idő nem volt megfelelő erre. Épphogycsak elkezdték a munkát, amikor Lemuria víz alá merült. Már jó előre, teljes bizonyossággal tudták, hogy Lemuria el fog süllyedni. Tulajdonukat a Titicaca tóhoz, a Shasa hegyhez és más helyekre menekítették. Thoth elmondása szerint, Lemuria elsüllyedése és Atlantisz kiemelkedése ugyanabban az időben, egy másik pólusváltás következtében zajlott le....

 ATLANTISZ 


... a megfelelő idő elérkeztével a Nakaal iskola tagjai Atlantisz Atlantisz felszínén spirituálisan megjelenítették az emberi agy sajátos rendszerét, amit Lemurián kidolgoztak. Céljuk egy újfajta tudatosság megteremtése volt. 
Thohth szerint először a sziget középvonalán egy kb. 12m magas és 6m vastagságú, a sziget két felét egymástól elválasztó falat húztak fel. A szó szoros értelmében a vízben kellett gázolniuk, ha át akartak jutni egyik oldalról a másikra. Majd erre a falra merőlegesen egy másik falat, kisebb falat emeltek, amely a szigetet most már 4 részre osztotta. Ezután a Nakaal Misztériumiskola ezer tagjának egyik fele - természetüktől függően - a sziget jobb oldalán, másik fele a bal oldalán telepedett le. Hogy ki melyik felet választotta, nem a nemiségtől, hanem a tudati beállítottságtől függött (nőies vagy férfias energiát képviselt.) A sziget két fele teljesen elválasztott volt egymástól, csak nagyon kevesen járhatták be mindkét felét... A következő lépésben az Életfa körvonalait Atlantisz felszínére vetítették.. 


de a 10 helyett 12 kör szerepelt, a 11. és 12. körív a kontinensen kívülre került. Az egyik Udal szigetén helyezkedett el, a másik pedig Atlantisz déli vizeiben fürdött. Az Életfa képét rendkívüli pontossággal vetítették ki. Vannak arra utaló jelek, hogy az Életfa gömbjeit az atlantiszi városok méretének és alakjának meghatározásához használták. Lsd. fenti kép, ahogy Platon látta Alantisz fővárosát: három, egymástól vízzel elválasztott földgyűrűből állt (Platon: Kritiász c. műve szerint). Atlantisz elméje, a Nakaal Misztériumiskola hirtelen, egyetlen nap leforgása alatt életet lehelt az Atlantisz felszínén elhelyezkedő Életfába. Ez a mozzanat az életfa minden egyes körében energiaörvényt keltett. Miután az örvények mozgásba lendültek, Atlantisz elméje pszichikus kommunikáció útján magához szólította Lemuria szülötteit. Az Észak-és Dél-Amerika nyugati partjainál és más helyeken letelepedett gyermektudatosságú lemuriaiak a vonzásnak engedelmeskedve megindultak Atlantisz irányába. Nagyméretű vándorlás vette kezdetét, letelepedtek és nekiálltak városaik felépítéséhez. A 10-ből 8 központba telepedhettek le, a maradék két energiaörvény senkit sem jatott uralma alá, egyetlen ember sem telepedett oda. Az élet azonban maga gondoskodik arról, hogy kitöltse az üres helyet és a maja feljegyzések világosan utalnak arra, hogy bukásakor Atlantisz tíz várossal rendelkezett. 

Thoth elmondása alapján a használaton kívül maradt két örvény földönkívüli fajokat vonzott be. Az elsőként érkezett telepesek a héberek voltak. Thoth állítása szerint a bolygónkon kívülről származtak - bizonyos értelemben ismételniük kellett, mint egy bukott diáknak. Sok olyan dolgot ismertek már, amikről nekünk még nem volt tudomásunk. Törvényesen engedélyt kaptak a Galaktikus Tanácstól, hogy abban az időben evolúciós pályánkra lépjenek. Számos olyan fogalmat és ismeretet hoztak magukkal, amelyekről fogalmunk sem volt, mivel mi még nem értük el a tudatosságnak azt a fokát. Nem jelentettek problémát letelepedésük a Földön. 

Ellenben a másik, ez időtájt a Földre lépett faj hatalmas bajok okozójává vált. Ez a csoport a közeli Mars bolygóról települt át. Tudomás van róla, hogy ez a faj még manapság is jelentős gondokat okoz. A titkos kormányzat és a világ milliárdosai marsi eredetűek, legalábbis marsikus géneket hordoznak sejtjeikben, s egyáltalán nem rendelkeznek emocionális/érzelemtestel. Thoth azt mesélte, hogy a Mars közel egymillió évvel ezelőtt sokban hasonlított a Földhöz. Azután egy lázadás következtében történt velük valami és káosz uralkodott el az univerzumon. Sok bolygó pusztult el az újabb és újabb lázadás következtében, köztük a Mars is. A lázadók megpróbálták magukat Istentől függetleníteni egy új valóságban, de ezzel elszakították magukat a szeretettől. Amikor tehát a marsbéliek és sokan mások egy különálló valóságot teremtettek, elvágták a szeretet kötelékét - leválasztották magukról az érzelemtestet és férfias jellegű emberekké váltak. Érzelemmentes, pusztán logikai utat járó lények lettek. Folytonos háború dúlt mind a Marson mind más bolygókon. Még a Mars pusztulása előtt hatalmas tetraéder piramisokat építettek, majd 3-4- és 5 oldalú piramisokat is emeltek, végül pedig olyan komplexumokat létesítettek, mely képes volt mesterséges Mer-Ka-Ba létrehozására. Lehetséges olyan időutazó járműveket alkotni, melyek úgy festenek mint egy űrhajó. A Mars lakói egy olyan gépezetet hoztak létre, amely segítségével hatalmas távolságokat tudtak bejárni előre és vissza az időben és térben. A marsbeliek egy kis csoportja megpróbált megmenekülni és előre küldte magát az időben. Sikerült egy a letelepedésre alkalmas helyre találniuk. Ez a bizonyos hely a Föld volt, a 65.000 évvel ezelőtti időkben. Nem kértek senkitől engedélyt és a lázadás részeseinként nem járták végig a szokásos folyamatot, beléptek az apró örvénybe és ezzel csatlakoztak evolúciós pályánkhoz. Atlantiszra telepedtek. 

A marsbeliek földreérkezésük után rögtön megpróbálták magukhoz ragadni a hatalmat a gyermektudatosságú földlakók fölött. De terveik nem sikerültek és végül az atlantiszaik és a lemuriaiak leigázták őket. Legyőzték őket, de vissza nem tudták küldeni a marsbelieket. Megállapodás született, hogy a marsbeliek megpróbálják megérteni a belőlük hiányzó női jelleget. Egy időre lecsendesedtek. A marsbeliek lassanként kezdték kivitelezni bal agyféltekés technológiájukat, a melyről a lemuriaiak többnyire semmit sem tudtak, nekik minden ismeretük a jobb agyféltekés technikára korlázotódott, melyről manapság csak kevés ismerettel rendelkezünk. A marsbeliek sorra jöttek bal agyféltekés találmányaikkal, míg végül megváltoztatták evolúciós pályánk polaritását, elkezdtük bal agyféltekénkkel érzékelni a világot, s nőiből férfi jellegűvé váltunk. Megváltozott egész lényegünk. A marsbeliek lépésről lépésre harc nélkül szerezték meg a hatalmat. Megindult a gyűlölködés, a lemuriaiak, atlantisziak és héberek gyűlölték a marsbélieket és viszont. A lemuriaiakat, a női aspektust letaszították és alacsonyabb rendű lényekként kezelték. A helyzet nem változott egészen 26.000 évvel ezelőttig, amikor is a következő periódus kezdetét vette. 

újabb pólusváltás 
A pólusváltással egyidőben egy újabb tudatváltás zajlott le. Először csak egy kisebb pólusváltás ment végbe, minek következtében Atlantisz egy rész a hullámok alá került. Az esemény óriási riadalmat váltott ki, attól tartottak Atlantisz Lemuria sorsára juthat és az egész kontinens elsüllyedhet - és mivel a női agyfélteket egyre kevésbé használták, erre az időre jövőbelátó képességüket már elveszítették. Hosszú ideig rettegésben éltek. Az újabb változás azonban csak sokára jött el, 13.000 év múlva. Ekkor hirtelen, mint derült égből a villámcsapás, egy üstökös tűnt fel az égen. A Földön konfliktus alakult ki, hogyan távolítsák el a közelgő üstököst. A kisebbség, mégis hatalamon levő marsbéliek lézertechnikával akarta szétrobbantani, a lemur népesség, a női aspektus azonban azt mondta az üstökös isteni rendeltetéssel érkezik, hagyni kell had történjen meg Isten akarata. Végül a lemurok meggyőzték a marsbelieket. Az üstökös a Földnek ütközött és az Atlanti-óceánba csapódott. Az égitest maradványai ma 4 állam területén találhatók szétszóródva. A tudomány állásfoglalása szerint 13.000-16.000 évvel ezelőtt ütközhetett a Földnek. Még napjainkban is kerülnek elő újabb darabok. Atlantiszt is érintette az ütközés és két jókora lyukat vágott rajta. A kontinens majdani elmerülésének lehetett ez a valódi oka, de tényleges vízalá kerülése több száz évvel később történt meg. 

Az üstökös becsapódó darabjai éppen a marsbeliek által lakott területeket sújtották. Ez az esemény nagyon fájadalmasan érintette őket és elindított egy felfokozott tudati változást. A marsbeliek fájdalmukban és keserűségükben úgy döntöttek elválnak tűlünk és ezentúl csak magukra hallgatnak, egyedül hoznak döntéseket. Emelett azt is elhatározták, hogy uralmuk alá hajtják a Földet. Vágyuk a hatalom birtoklása haragjukkal egyenes arányosságban növekedett. Nekiláttak egy komplexum megalkotásának, hogy újra létrehozzanak egy mesterséges Mer-Ka-Bat. Az egyetlen bökkenő az volt, hogy már 50.000 földi év telt el azóta és nem emlékeztek pontosan a szerkezetére. Persze ezt nem hitték el. Megépítették. Elindították a kísérletet. A kísérlet közvetlenül egy Mer-Ka-Ba láncolathoz kötődik, mely közel egymillió évvel ezelőtt, a marsi lázadással vette kezdetét. Ha a marsbeliek sikerrel jártak volna, abszolút uralomra tehettek volna szert, de a gépezet beindításakor, szinte már az első percben kicsúszott a kezükből az irányítás, ami a téren és az időn keresztüli zuhanásban nyilvánult meg. A kísérlet következtében a Föld alacsonyabb dimenziószintjeit elválasztó szövedék felszakadt, nem a magasabb, hanem az alacsonyabb szintű lényeknek engedett így átjárást. 

Igen súlyos hibát követtek el a marsbeliek, az ellenőrizhetetlen Mer-Ka-Ba először is rengeteg alacsonyabb dimenzióbeli szellemet eresztett a Föld magasabb síkjaira. Ezek a szellemek totális félelemben éltek, az élethez testet kellett szerezniük, így hát az emberekbe költöztek bele. Az atlantisziak nem tudták megakadályozni hogy birtokba vegyék testüket. 

Bermuda háromszög 
A marsbeliek a kísérletet a mai Bermuda szigetek térségében végezték. Három egymásra épülő, csillag tetraéder alakú elektromágneses mezőt magában foglaló építmény fekszik ott a vizek fenekén, mely az óceán mélyésgeibe és a távoli űrbe nyúló Mer-Ka-Ba mezőt hoz létre. Ez a szerkezet úgyszólván teljesen irányíthatatlan. A terület azért kapta a Bermuda háromszög elnevezést, mert a tetraéder egyik csúcsa -mozdulatlan - ott kibukkan a vízből. A másik két mező ellenirányú mozgást végez - s a gyorsabban forgó erőtér olyakor az óramutató járásával megegyező irányban mozog, ami meglehetősen veszélyes helyzetet teremt (amikor azt mondjuk az óramutató járásával megegyező irányban halad, a mező forrását értjük alatta, nem pedig magát a mezőt. Ekkor úgy tűnik, hogy a mező az óramutató járásával ellentétes irányban forog, ilyenkor pedig torzulások keletkezhetnek az időben és a térben). A világban előforduló torzulások javarésze - háborúk, házassági problémák, érzelmi zűrzavarok stb - ennek a kiegyensúlyozatlan működő mezőnek tudhatók be. A marsbeliek cselekedete minden galaktikus törvényt áthágott. Kísérletüket mégis törvénytelensége ellenére végrehajtották. Az okozott károkat minden bizonnyal rendbe lehet hozni, de semmiképpen sem 2012 előtt (akkor telik le az újabb 13.000 év). 

megoldás: Krisztus-tudat háló 
A mesterséges Mer-Ka-Ba csődjének idején kb. 1600 megvilágosodott mester élt a földön, és ők minden tőlük telhetőt megtettek a helyzet orvoslására. Megpróbálták elzárni a dimenziósíkokat, és megkíséreltek annyi szellemet kiűzni az emberekből, amennyit csak tudtak. 90-95%-ban sikerült helyrehozniuk a károkat mégis továbbra is rengeteg szellemet érzékeltek az emberek. Akkoriban a helyzet rendkívül gyors hanyatlásnak indult. Atlantisz minden rendszere - pénzügy, szocilális stb - összeomlott. Az Atlantiszi kontinens népe súlyosan megbetegedett. A pokol hosszú időre a földre költözött. A halhatatlan emberek imádkozni kezdtek és ezzel magasabb tudatszinteknek nyitottak utat. Mindenkit elhívtak, aki csak meghallotta könyörgésüket, beleértve a nagy Galaktikus Tanácsot is. Ilyen esemény más bolygókon is megtörtént már így a földölkívülieket nem lepte meg. De nem olyan megoldásra volt szükség, ami a lemuroknak segített, hanem az egész Földet érintőre. Erre egyetlen lehetséges megoldás kínálkozott: vissza kellett terelni bennünket a Krisztus-tudatba, a létezés olyan fokába, ahol átélhetjük az egységet, és onnan már szeretetben és békességben haladhatunk tovább. Tudták, hogy ha vissza akarunk jutni a helyes útra, bolygónknak a Krisztus -tudatba kellen kerülnie a 13.000 éves ciklus végére - amihez épp most érkeztünk el. Ha addigra nem sikerül elérnünk ezt a bizonyos tudatszintet, az egész terv kudarcba fullad. 
A földönkívüliek úgy döntöttek, hogy egy szabványszerű eljárást próbálnak ki a földieken, vagyis kísérletnek vetettek alá bennünket, annak reményében hogy segíteni fog nekünk. Segítettek elkészíteni a Krisztus-tudat hálót.

  EGYIPTOM 



hogyan készült el a Krisztus háló? 
Thoth, Ré és egy Araragat nevű lény a mai Egyiptom területére repült. Pontosan arra a helyre, amit ma Ghizai Fensíkként ismerünk. Akkoriban a sivatag helyén trópusi őserdő volt, melyet Khem földjének, vagyis a tudatlan barbárok földjének hívtak. Itt található egy régi egységtudat-háló tengelye. Magasabb tudatszintek utasításai alapján egy új hálót szándékoztek létrehozni a régi központi tengelyén. MIelőtt hozzáláthattak volna, várakozniuk kellett, míg elérkezik a megfelelő pillanat. Azután pedig közel fél ciklusnyi idejük, 12.900 évük maradt, hogy mindennel elkészüljenek a huszadik század végére. 

Először is be kellett fejezniük a háló magasabb dimenzióbeli alkotóinak megteremtését, majd meg kellett építeniük a tmeplomokat a harmadik dimenzióban, mielőtt az egységtudat-háló előtűnhetett volna. Miután a háló megjelent és kiegyensúlyozottan működött, a tervek szerint abban segédkeztek, hogy megtegyük első tudatos lépéseinket a magasabb világokba és igazi otthonunkba, az Istenhez vezető úton. Tehát Thoth és barátai elmentek arra a helyre, ahol az egységtudat-örvény érinti a földet. Ez a hely kb. egy mérföldre található attól a helytől, ahol ma a Nagy Piramis magasodik. Pontosan az örvény tengelye felett hoztak létre kb. egy mérföldnyire a föld belsejébe nyúló lyukat, melyet téglával béleltek. Mindösze néhány percbe tellett megalkotniuk ezt, mivel hatodik dimenzióbeli lények lévén minden gondolatuk nyomban megvalósult. Amikor az egységtudat tengelyéhez igazított lyuk elkészült, feltérképezték a lyukból kilépő tíz Aranymetszés spirált, és megjelölték a helyüket a földfelszín felett. A spirálok egyike a mai Nagy Piramis közelében érinti a Földet. Egy kis téglaépületet emeltek a lyuk előtt; ez az építmény az egész ghizai komplexum tulajdonképpeni kulcsa. Azután megépítették a Nagy Piramist. 

Thoth elmondása szerint a Nagy Piramist ő maga emelte, nem pedig Kheopsz. Azt állítja, hogy kb 200 évvel a póluseltolódás előtt készültek el vele. A Nagy piramis csúcsa, ha a zárókő a helyén volna, pontosan a spirál ívén helyezkedne el. Később a másik két piramis közvetlenül azon a spirálon épült fel. A tudósok légi felvételről vették észre, hogy a piramisok egy logaritmus spirál mentén helyezkednek el. Követték a spirált a forrásig, ott ráleltek a lyukra és a kőépítményre. 


MIután Thoth, Ré ás Araragat megkezdte az új háló megalkotását a spirálok mentén, feltérképezték azt a több mint 83.000 pontot, ahol a két energiavonal átível egymáson és keresztezi egymást a földfelszín felett. Egy síkkal magasabban, a negyedik dimenzióban, az energiamátrix csomópontjain világszerte elhelyezett épületekből és építményekből egy egész hálózatot hoztak látre. Ezen építmények mindegyikének fekvését az Aranymetszés (phí érték)- vagy pedig a Fibonacci spirálok (lsd szakrális geometria) arányai alapján határozták meg és matematikailag mindegyikük ahhoz az Egyiptomban található, manapság Napkeresztként ismert ponthoz igazodott. 

A világ így létrehozott szakrális építményei

 
pl. a Machu Picchu (Peru), a Stonehenge (Anglia), a Zaghouan (Tunézia), Mooréa szigete (Tahiti) stb. 


Mindegyiküket egyetlen tudat teremtette. A háló északi pólusa Egyiptomban, déli pólusa a Mooreá szigeten található. MInden szakrális hely az egyiptomi pólushoz kapcsolódik és a Mooréa-ba vezető központi tengelyen keresztül fűződnek össze egymással. Természetesen egy toruszról van szó.

A NAGY PIRAMIS ÉS A SZFINX 

Mint a képen is látható, hiányzik a piramis záróköve. Thoth szerint a hiányző zárókő 14cm magas és tömör aranyból készült, voltaképpen nem más, mint az egész piramis holografikusan megjelenített képe. Más szóval, a Krónikák Csarnokában rejtőző aranytömb méretarányosan tartalmazza az összes, a piramisban fellelhető helységet és minden egyebet. A másik két piramis csúcsban végződik, kizárólag a nagy Piramis végződik sík felülettel a tetején. A hiányzó terület cseppet sem kicsi, alapja kb. 7.3 négyzetméter. Ez a felület lényegében egy, a Földön létező, különleges űrhajó számára szolgál leszállóhelyül. 

A Szfinx a Nagy Piramis közelében fekszik. A Smaragdtábla feljegyzései és Thoth szerint a Szfinx jóval idősebb a John Anthony West által meghatározott 10-15.000 évnél. Sok jelenlegi kutató hagyta ki számításaiból azt a tényezőt, hogy a Szfinxet létének utóbbi időszakában homok borította. Amikor Napóleon meglátogatta Ghizát, hogy megnézze a Szfinxet, nem is tudta, hogy annak teste a homok alatt rejtőzik, minthogy csak a feje volt látható. Amennyiben ezt a fontos tényezőt is figyelembe vesszük, sokkal idősebbnek kell lennie. 
Thoth szerint a Szfinx többmillió éves. Úgy vélem (értsd Drunvalo, az író)végülis majd ez is bizonyítást nyer, minthogy Thoth eddig még semmiben sem tévedett. Thoth állítását alapul véve a Szfinx alatt kb. egy mérföldes mélységben található egy köralakú terem, sík padlófelülettel és mennyezettel. A terem belesejében rejtőzik a világ legrégebbi mesterségesen előállított objektuma. Thoth szerint - noha bizonyítani nem tudja - ez a tárgy az 500 milió évvel ezelőtti időszakban született, akkor, amikor "az emberi élet kialakulásához vezető" folyamat kezdetét vette. Ez a bizonyos tárgy kb. két háztömb nagyságú, korong alakú, alja és teteje sík felületű. Felső és alsó részének felszíne egy meghatározott mintát követ. Maga a mintázat öt atom vastagságú, máshol csupán 3 atomnyi a szélessége. Ezenkívül átlátszó - átnézhetünk rajta - mintha ott sem volna. Ez a bizonyos tárgy nem más, mint egy hajó, ám motorral vagy más hajtóművel nem rendelkezik. A hajót a gondolatok és érzelmek ereje hajtja és úgy kivitelezték, hogy működésekor összefűződjön az ember élő Mer-Ka-Bajával és kiterjessze azt....
 
ATLANTISZ

Thoth és társai felépítették az egyiptomi komplexumot, hogy elősegítsék a háló újjáépítését, azután magára hagyták az őserdő közepén és visszatértek Atlantiszba, hogy felkészüljenek a katasztrófára. Tisztában voltak vele, hogy a pólusok el fognak mozdulni és Atlantisz el fog süllyedni, tehát várakoztak. Aztán egy nap végül megtörtént. A katasztrófa egyetlen éjszaka alatt játszódott le. A tudomány már bizonyítékát találta annak, hogy a pólusok elmozdulása mindössze 20 óra alatt megy vége. Egy átlagos napra ébredünk, estére azonban már egy teljesen más világban találjuk magunkat. Valamennyien megtapasztalhatjuk majd ezt a változást, amikor az USA óriási darabját látjuk a vízbe hullani. Amikor észlelték a pólusváltozás elérkezésének első jeleit, Thoth, Ré és Araragat visszatért a Szfinxhez és a hajót az égbe lendítette. Mindössze annyit tettek, hogy a molekulák rezgését a Föld vibrációjánál egy oktávval magasabbra emelték. Ily módon lehetségessé vált, hogy a hajó velük együtt elhagyja a Földet és az égbe emelkedjen. Atlantiszba repültek és felvették a Naakal Misztériumiskola tagjait, köztük az eredeti lemuriai halhatatlanokat és azokat, akik az atlantiszi idők alatt érték el a megvilágosodást (ez újabb 600 főt jelentett). Ők lettek az ősi hajó egyyedüli utasai. Nemcsak utasok voltak, hanem egyúttal létrehoztak egy élő csoport Mer-Ka-Bát, amely a hajót egy hatalmas repülő csészealj formájú mezővel vette körül. Igen erős védelmi mező övezte őket, amint Khem földje,a jövendőbeli gyiptom felé tartottak. Thoth azt mesélte, hogy a hajó fedélzetéről látták Atlantiszt elmerülni. 

Egyiptomban a Nagy Piramis tetején landoltak. Ha a megvilágosodott mesterek nem rendelkeztek volna forgó Mer-Ka-Ba mezővel aguk körül, ma nem lehetnének itt és valószínűleg mi sem, mivel a Mer-Ka-Ba mezőik megvédelmezték őket a bekövetkező eseményektől. Miután leszálltak a piramis tetejére, a pólusok fokozatosan kimozdultak a helyükről s az emberi tudat zuhanni kezdett. Ezzel egyidőben a Föld elektromágneses és mágneses mezeje összeomlott, s a Föld bolygón létező minden élet a Nagy Ürességbe, a három és fél napig tartó teljes sötétség állapotába került, amelyről már sok kultúra beszámolt világszerte. Ha a hajó utasait nem védte volna Mer-Ka-Bájuk, a változás időszakába alatt elveszítették volna emlékezetüket...
 
forrás: Drunvalo: Az élet virágának ősi titka
http://willina.gportal.hu/gindex.php?pg=12360825

Lemuria, a titkos föld 

 


 


Máshol is volt titkos birodalom, nemcsak az Atlanti-óceánban. XIX. századi tudósok vetették fel egy elsüllyedt kontinens létezésének gondolatát, hogy megmagyarázhassák az Indiai-óceán környéki flóra és fauna szokatlan eloszlását. 
A lemur (maki) főleg Madagaszkár szigetén él, kis számban a közeli Afrikában, ezenkívül azonban Indiában és a Maláj-félszigeten is megtalálható. Más állat és növényfajok esetében ugyancsak felmerült a kérdés, hogyan jutottak át az Indiai-óceánon? Az adódó válasz: egy földhídon át, amely az Indiai-óceánban a jelenlegi Seychelle-Mauritiusi platón terült el. A vitához a geológusok is hozzátették a maguk érveit, rámutatva egyes közép-indiai, valamint dél-afrikai sziklák és kövületek közti hasonlóságra. Megszületett az Afrikát Indiával összekötő, új kontinens, amely Philip Sclater angol zoológus javaslatára a Lemuria nevet kapta. Az, hogy ez az eltűnt kontinens volt az emberiség bölcsőjének egyik lehetséges helye, sok okkultista számára ellenállhatatlan gondolat volt, s világegyetemükben Lemuria Atlantisz mellett foglal helyet. 
Madame Blavatsky (1831-91), a teozófia megteremtője, titkos tanítókon keresztül kapott kinyilatkoztatás alapján leírta, hogy az ember hét törzsfajon keresztül fejlődött ki, ezek közül a harmadik a lemuriaiak faja. Ezek az ősi lények óriási, majomszerű teremtmények voltak, némelyiknek négy karja volt, míg másoknak egy harmadik szeme hátul a fején. Telepátia révén érintkeztek, s noha tulajdonképpen agyuk nem volt, akaratukkal a szó szoros értelmében hegyeket tudtak elmozdítani. William Scott Elliott, Blavatsky követője már azt mondta, hogy a lemuriaiak csaknem 4,5 m magas, barna bőrű lények voltak. Lapos, homlok nélküli arc, előreugró áll jellemezte őket. Feltűnően távol ülő szemükkel a madarakhoz hasonlóan oldalra is láttak. A lemuriaiak ráadásul valamikor tojásrakó hermafroditák voltak, végül azonban az emberhez hasonló módon szaporodtak. Amikor állatokkal keveredtek, s megszülték a majmokat, a természetfeletti lények, akik addig támogatták őket, megtagadták tőlük a további segítséget. A Vénuszról érkezett "Lángok ura" megfosztotta a lemuriaiakat a halhatatlanságtól és az újjászületéstől, és éppen amikor emberré váltak, Lemuria a tenger mélyére süllyedt. Az okkultisták szerint a lemuriaiak leszármazottai ma is élnek, ők az ausztrál bennszülöttek, a hottentották és a pápuák. 
Egy angol újságíró, Edward Lanser még a Los Angeles Time Starban is megírta 1932. május 22-én, hogy találkozott lemur utódokkal. Egy új sztori reményében Lanser az afrikai Shasta-hegyhez utazott, ahol meséltek neki egy hegyoldalban rejtőzködő titokzatos faluról, ahol még senki nem járt, csak egy nagy látcsővel figyelték a lakóit. Ezek a lemuriai ivadékok a cikk szerint "magas, nemes arcú, rövidre nyírt hajú férfiak. Mezítláb járnak, s makulátlan fehér ruhát viselnek". Szertartásaikat elpusztult földjük, Lemuria emlékére tartják. Több ezer éve észrevétlenül élnek Észak-Amerikában "a tibeti mesterek titkos erejének" felhasználásával, amely képessé tette őket arra, hogy beleolvadjanak környezetükbe, s láthatatlanná váljanak, amikor csak akarják. Nyilván ez lehet az oka, hogy senki nem találja őket.

Mu, az emberiség bölcsője. Természetesen a harmadik óceán sem maradhat ki, ha az emberiség ősi földjét keressük. Az úttörő munkát a 19. század végén egy James Churchward nevű katonatiszt végezte, aki az indiai hadsereg hadnagyaként egy hindu főpap tanítványa lett, aki megismertette őt állítólagos szent egyházi iratokkal illetve ősrégi agyagtáblákkal. Ezeken egy Anyaországnak nevezett eltűnt birodalomról olvashatott. 
További kutatások szerint Mu egy hatalmas, három részből álló terület volt, amely Hawaiitól északra terjedt, déli határait pedig a Fidzsi- és Húsvét-szigetek vonala alkotta. Mu birodalmában a lakosság fényűző otthonokban élt, az emberek óriási, faragott, nyitott tetejű templomokban imádkoztak, műveltek voltak, kitűnő építészek és hajósok kerültek ki közülük, hihetetlen méretű, egyetlen kőből faragott szobrokat, emlékműveket állítottak fel, útjaikat pedig úgy kövezték le, hogy a rések között egyetlen fűszál sem tudott előtörni. Az uralkodó faj csinos, nem egészen világos bőrű, lágy nézésű, sötét szemű, sima hajú nép volt.

Sajnálatos, hogy ez a gyümölcsöző világ vulkanikus tüzek hamujává lett, s olyan tomboló lángok pusztították el több hullámban bekövetkező szerencsétlenségek sorozatában, amelyek három mérföldnyi magasba törtek. A kevés túlélő megvetette lábát Indiában, Mexikóban, Dél-Amerikában Hawaiin, a Fidzsi-szigeteken, a Húsvét-szigeteken, illetve a megmaradt kis déltengeri szárazföldeken. 
A több, mint száz évvel ezelőtti "hiteles leírások" után a Mu iránti érdeklődés ellanyhult, ám napjainkban kutatók egy lehetséges Csendes-óceáni civilizáció nyomait keresve érdekes eredményekre bukkantak. India ókori, csodálatos és titokzatos Muhendzso Daró-i kultúrájának terméke például az a képírás, amellyel gyakorlatilag tökéletesen megegyezik az, amit a Húsvét-szigeteken találtak. Kérdés, miképpen juthatott el ez az írás szinte változatlan formában az óceán túlsó végére? Ugyancsak titok fedi a csendes-óceániai szigetvilágban Nan Madol eredetét. A tengerre épített, mesterséges szigeteken álló hatalmas városnak ma csak nyomai lelhetők fel, egyesek szerint az elsüllyedt Mu fővárosa lehetett.

A magyarok eredete. Vannak mai táltosok Magyarországon, akik azt tanítják, hogy bár Mu kontinense Kr.e. 11 531-ben eltűnt az óceán mélyén, emléke nem halványult el, sőt a magyarokban nagyon is él.

Mu szigetére ugyanis legalább 70 ezer évvel ezelőtt idegenek érkeztek a Szíriusz csillagképből, akik tudással ajándékozták meg az itt élő népet, és megbízták őket, hogy ezt a tudást, a fényt vigyék körbe az egész Földön. A birodalom pusztulása után a menekülőkből lett az egyistenhívő maja nép - amely egyesek szerint a "magya" vagy magyar nép őse. E civilizáció rendkívül magas fokú technikai és szellemi, spirituális tudás birtokába jutott. Hajókat építettek, elindultak nyugat felé, és szellemi gyarmatokat hoztak létre az egész világon. Elérték a mai India, Kína területét, az amerikai kontinensen pedig kiépítették a maja birodalmat.

A bizonyítékok? A maják formakincsében egyesek szerint ott vannak azok az ornamentikai elemek, amelyeket a magyar nép ma is használ, de megtalálható - állítólag - a magyar népdalokra jellemző hangzásvilág, a pentaton zene, a tulipános láda, és sok ősi szó. A tudást tehát az egész világon a Mu földjéről elszármazott "magya" nép sugározta szét.

A szigorú tudományos kutatás mai bizonyítékai persze nem elegendők arra, hogy megbizonyosodjunk az elsüllyedt ősi birodalmak létezésében. Ám az emberek mégis szeretnek hinni csodás eredetükben - hiszen mégiscsak tetszetősebb a gondolat, hogy istenek ivadékai vagyunk, mint a lehetőség, hogy majmoké.

Létezett egykor a lemuriai ember? Az Indiai-óceán környéki flóra és fauna szokatlan eloszlásának magyarázatára 19. századi tudósok vetették fel egy elsüllyedt kontinens létezésének gondolatát. Van ennek a teóriának valóságalapja? Egy újságíró, kinézve az oregoni Portland felé tartó éjszakai vonat kocsijából, szokatlan, piros és zöld fényekre lett figyelmes a kaliforniai Shasta-hegyen. Megkérdezte a kalauzt, aki azt válaszolta, hogy "a lemuriaiak szertartásának fényei"-t látta.



http://www.univerzumiskola.hu