Tudatállapotok Aki átélésből ismeri, tudja, hogy a lélek mélyére vagy magasságába szálláshoz különös lelkiállapot, módosult tudatállapot szükséges. Természetes, hogy más lelkiállapotban vagyunk, ha a megszokott, hétköznapi életünket éljük és másban, ha imádkozunk. Az átlagember három fõbb tudatállapotot ismer: • A hétköznapi éber tudatnak nevezett állapotot, amit a fő, az érdembeli valóságot tapasztaló, a realitás lelkiállapotának ismer. Mint majd látni fogjuk, ennek viszonylagosságát mutatták ki az újabb vizsgálatok. Ezt a tudatállapotot nevezte el a transzperszonális pszichológia OSC (ordinary state of consciousnes, Tart 1969, 1975, 1982) állapotnak. • Ismeri még mindenki az álom, a félálom állapotát, az elalvás előtti vagy ébredés utáni álomittasságot. • A szokásos ébrenlétitől eltérő tudatállapotokat összefoglaló néven megváltozott, módosult tudatállapotoknak ASC (altered state of consciousnes) nevezi a transzperszonális pszichológia (Tart 1989). Civilizációnk emberének értékrendje szerint a két utóbb említett alacsonyabb rendûnek számít. A transzperszonális pszichológiai megfigyelések és vizsgálatok szerint ez a szemlélet azonban így meglehetősen hiányos, sőt torzult. Több vallási és ezoterikus rendszer, valamint a lélektani tapasztalatok szerint van több más és az OSC állapotnál nagyobb jelentõségû tudatállapot is. A magasabb rendû élmények, meglátások, sőt egyes ún. nagy álmok is lehetnek különleges, kiemelkedő szellemi értékeket hordozó jelenségek. Mózes könyveinek elbeszélése szerint Isten csak a legkezdetibb időkben szólt az emberekhez közvetlenül, azután már csak álmokon át. Módosúlt tudatállapotot, más néven transzállapotnak nevezzük. Mit is értünk transzállapoton? A transzállapot, más néven módosult tudatállapot fogalmának meghatározása nem egyszerű feladat. Abból kell kiindulnunk, hogy létezik valamilyen normál tudatállapot, s ehhez képest bizonyos feltételek bekövetkezése esetén megváltozhat ez a normálisnak tekintett állapot. Az egyes relaxáció módszerek, valamint a hipnózis is egyfajta megváltozott tudatállapothoz vezet. A tudatunk nyugodt, a testünk lelassul, azt szinte nehéznek érezhetjük. A legfőbb változás az agyhullámokban következik be, az ébrenléti alfa hullámokról úgynevezett béta hullámokra vált át. Ez az állapot leginkább az ébrenlét és az alvás közötti szakasznak felel meg, amelyet a legtöbb ember szinte észre sem vesz egyébként. A transzállapot egy olyan állapot, melynek során a testünk már az alvási üzemmódban, azonban tudatunk a teljes éberség szakaszában van. Többféle módszer létezik ennek az állapotnak az elérésére, egyszerű relaxációs módszerekkel (ilyen például az agykontroll módszere is) saját magunk is elérhetünk egy alacsonyabb szintjét, azonban szakember (hipnoterapeuta) segítségével mélyebb transzállapotot is megtapasztalhatunk. Miről ismerhetjük fel, hogy megfelelő tudatállapotba kerültünk? A mély transzállapot elérésének konkrét jelei vannak. Hidegérzetet tapasztalunk, mely kellemetlen ugyan, de nem borzongató. Mentális érzékelésünk megváltozik, minden lelassul. Egy fajta testen kívüli élmény is párosul ehhez az érzéshez, olyan, mintha a szellemünk a testünktől fokozatosan távolodna, illetve az érezhetjük, hogy nem tudjuk akaratlagosan mozgatni végtagjainkat. Nem kell félnünk ettől az állapottól, ugyanis tudatunk képes bármikor visszaállítani a normális ébrenléti állapotot, amihez csupán annyi szükséges, hogy erre koncentráljuk. A különféle transzállapotokat sokféle területen alkalmazzák. Egyik ilyen maga az orvostudomány, mely a hipnózist a különféle lelki- és pszichoszomatikus megbetegedések kezelésében használja sikerrel. A hétköznapi élet során – saját tapasztalataim alapján is – például az önismeret, célok, vágyak elérésében pedig hasznos eszköz lehet a különféle relaxációs és meditációs gyakorlatok elsajátítása, melyek nagyban hozzájárulnak a hétköznapi élet okozta stressz káros hatásainak leküzdésében és a problémák megoldására irányuló megoldások megtalálására. A tudatalatti tartalmak módosúlt tudatállapotban hozzáférhetővé válnak (álmok,szabad asszociáció,relaxáció,imagináció,stb.) Cél : introspekció (saját lelki állapotunk megfigyelése) fejlesztés önismeret önkontroll terápia A teljesítmény centrikusság az ember megnyugvási képességét erősen fenyegeti,ebből adódóan testi és lelki panaszok állhatnak elő.Az 1920-as évektől elterjedtté váltak olyan terápiás módszerek,amelyek a jóga és hipnózis elemeiből fejlődtek ki.Ezeknek a módszereknek viselkedéskontroll jellegük is van. A következőkben csak néhány alapfogalmat említenék részletesebben. Relaxáció Meditáció Imagináció Relaxáció : Ellazulást,ellazítást jelent.Középkori francia eredetű szó,jelentése : elengedni a rabot.A relaxáció eredménye képpen megszabadulunk a testünket és pszichénket megbénító feszültségektől,testi,lelki,szellemi elengedettséget,harmóniát érhetünk el.Testi önismeretünk nő,felidézhetővé válnak az életünk során megélt események testi lenyomataik alapján. A relaxáció előfeltétele a meditatív,és imaginatív munkának.Ezeket a tudatmódosító gyakorlatokat már évezredek óta használja az emberiség.Az önmegismerés egyik fontos eszköze a módosúlt tudatállapotok elérése és az azokban végrehajtott gyakorlatok.A relaxáció lényeges hatóeleme,hogy amit elképzelünk,testünk meg is valósítja.A relaxációs technikák révén befolyásóljuk az izmok feszítését,a szívritmust,vérnyomást,légzést,és egyéb testi funkciókat. A legtöbb relaxációs módszer az izmok ellazítására koncentrál.A szorongás vezető tünete ugyanis az izomfeszülés,ami akár izomlázat is okozhat,vagy fáradékonyságot,fejfájást,derékfájást. A relaxáció egyébb élettani hatásai : javul a szervek,főleg az agy vérellátása csökken az anyagcsere sebessége csökken a vér tejsav tartalma jelentős mértékben csökken a vér koleszterin szintje nő a vér endorfin szintje több alfahullám keletkezik Ez jelentősen javítja a test sejtjeinek megújulási folyamatait.Egy 20 perces relaxáció legalább annyi stressztől szabadítja meg szervezetünket,mint 3-4 óra alvás. Meditáció : Lelki művelet,célja a tudat kiürítése,lecsendesítése,gondolatnélküliség.Ennek elérésében segítséget jelent a koncentráció. tárgyra (pl.gyertya) képre (pl.mandala) hangra (pl.mantra) lélegzetre Imagináció : Imaginálni jelentése elképzelni.Belső képekkel végbemenő lelki folyamat,amelyek keletkezhetnek spontán,akár relaxációs fázisban és lehetnek irányítottak.A képi szimbólumos gondolkodás egy korai,a verbális gondolkodásra épülő,gondolkodást megelőző szintű művelet,amivel elérhetjük,megjeleníthetjük élményanyagunkat. -aktív imagináció : olyanná formálom a képet,amilyenné látni szeretném -passzív imagináció : valamire koncentrálás,hagyom,hogy felmerüljön valamilyen kép,szimbólum a tudattalanból. http://lelekportal.webnode.hu/ |