A hatvanas években úgy gyógyították az epilepsziát, hogy átvágták a két agyféltekét összekötő idegnyalábot. Mivel ilyen műtétet ma már nem végeznek, megismételhetetlen kísérleti anyagot jelentenek az akkor műtött betegek a két agyfélteke külön-külön történő vizsgálatára.
Kaliforniai kutatóorvosok ilyen szétválasztott agyú betegeken végeztek kísérleteket. Kettéosztott képernyőn tettek fel nekik kérdéseket, akár két különböző kérdést a bal és a jobb szemüknek, válaszolniuk pedig nem szóban kellett, hanem a kezük ügyében lévő öt-öt emeltyűvel.
Az emeltyűk jelenthették például a „nem”, az „alig”, a „közepesen”, a „meglehetősen” és a „nagyon” válaszokat, ahogy az a tesztlapokon megszokott. Mivel a kezükkel válaszoltak a feltett kérdésekre, a két agyfélteke válasza elvált egymástól, a jobb kéz a bal agyfélteke, a bal kéz a jobb agyfélteke válaszát adta a feltett kérdésekre. Az ép agyú emberben a két agyfélteke együttműködik, befolyásolja egymás válaszát. A szétválasztott agyú betegek viszont tisztán adták a két agyfélteke külön-külön válaszát.
A vizsgálatot több kísérleti személyen elvégezve, minden esetben az adódott, hogy a két agyfélteke válasza között jelentős különbség van. Például, akinek kisgyermekkori brutális bántalmazások okozták a műtéttel később megszüntetett epilepsziáját, annak az egyik agyféltekéje nyugodtan gondolt vissza a hajdani bántalmazásokra, a másikban az eltelt évtizedek dacára nagy felindulást váltott ki az emlék. Akiktől önértékelést vártak a vizsgálatban, azok bal agyféltekéje alulértékelt, jobb agyféltekéje túlértékelt önképet adott ahhoz képest, amit barátaik és rokonaik mondtak róluk.
A kutatók feltételezték, hogy az egy agyban két gondolat az ép agyú emberekben is fellelhető, csak az agyféltekék együttműködése ezt elnyomja. Ezért olyan kísérletet terveztek, amelyben ép agyú embernek is meg tudták szólítani külön-külön a két agyféltekéjét. A látóidegek elrendezése olyan, hogy mindkét szemből mindkét agyféltekébe eljut a kép. Kivétel ez alól a recehártya belső széle. A bal recehártya jobb széléről csak a jobb agyféltekébe, a jobb recehártya bal széléről csak a balba jut kép.
Ezért a kísérleti személyekre olyan szemüveget adtak, amely az egyik szemet teljesen letakarja, a másiknak pedig csak a külső szélén hagy egy kis látványt, ahonnan a recehártya belső szélére vetítődik a kép. Hetven olyan személyt vizsgáltak, akiket a múltban erős trauma ért. 60 százalékuk erősebb, ezen belül 30 százalékuk lényegesen erősebb félelmet érzett, ha a jobb szemük jobb szélének (csak a bal agyféltekéjüknek) mutattak az egykori traumára emlékeztető képet, mint ha a bal szemük bal szélének (csak a jobb agyféltekéjüknek). A kutatók úgy gondolják, hogy ez az eltérés felhasználható lesz a trauma utáni pszichiátriai kezelésben.
forrás: http://web.interware.hu/valas/Valas/hirek/biomed/twohalfs.htm Az agyféltekék konfliktusaAz emberi agy működésének mechanizmusa a pszichológiai kutatások egyik területe. Az alább látható kis teszt segít megérteni az emberi agy működésének apróbb részleteit. | Próbáld meg felsorolni a színeket, nem a szavakat! | | SÁRGA | KÉK | NARANCS | | FEKETE | PIROS | ZÖLD | | LILA | SÁRGA | PIROS | | NARANCS | ZÖLD | FEKETE | | KÉK | PIROS | LILA | | ZÖLD | KÉK | NARANCS | A jobb agyfélteke felelős a színek érzékeléséért, a bal agyfélteke az olvasásért.
|
Agyféltekék aszimmetriája Agyunk két, nagyjából szimmetrikus féltekéből áll. Mindegyik félteke a test ellenoldali felét irányítja, és onnan kap információkat. A féltekei aszimmetria (lateralitás) tehát azt jelenti, hogy a bal agyfél a jobb kezet irányítja, és a tőlünk jobbra lévő tárgyakat észleli. Az idegpályák aszimmetrikus elrendezésén túl a két félteke információfeldolgozó képessége is eltérő.
Már a 19. században észrevették, hogy míg a bal halántéki lebeny sérülése többnyire súlyos beszédzavarhoz vezet, a jobb oldal hasonló sérülése csak nagyon ritkán. A nyelvi képességek mellett a bal félteke előnye elsősorban a logikai és számtani feladatok terén mutatkozik. A téri tájékozódás vagy a vizuális, képeken alapuló gondolkodás viszont a jobb félteke kompetenciája. A jobb félteke előnyben van az érzelmek kifejezése és az érzelmi jelzések percepciója terén is. A bal félteke feldolgozási módjára jellemző a részletek egymást követő elemzése, míg a jobb félteke az információtömeg egészéből egyszerre próbál jelentést formálni.
A legtöbb funkció esetében a gyengébb félteke is rendelkezik bizonyos kapacitással, a különbség inkább mennyiségi jellegű. A kezesség szorosan összefügg a féltekei aszimmetriával, de a kapcsolat nem közvetlen. A jobbkezesek 90 százaléka rendelkezik bal féltekei beszéddominanciával, a balkezeseknek viszont csak mintegy kétharmadánál van jobboldali előny. A féltekei aszimmetria-viszonyokban, a kezességen túlmenően is, jelentős egyéni különbségek mutatkoznak.forrás: http://www.lelkititkaink.hu |
