INTUITÍV LÉGZÉS

Az Újjászületés, angolul „Rebirthing” légzéstechnika megalkotója Leonard Orr, aki, Maxwell Maltz, Carl Rogers és Abraham Maslow mellett, az Emberi Potenciál Mozgalom úttörőinek és alapítóinak egyike. Ő az Újjászületés Légzéstechnika Mozgalom (Rebirthing Breathwork Movement) alapítója, amely mára a hat kontinensen több mint 10 millió emberhez jutott el. Leonard az 1962 és 1974 között átélt több száz spontán újjászületés élménye során fedezte fel, majd tökéletesítette a légzéstechnikát, amely ma több néven is ismert: Újjászületés Légzéstechnika (Rebirthing Breathwork), Tudatos Összekapcsolt Légzés (Conscious Connected Breathing) vagy Intuitív Energia Légzés (Intuitive Energy Breathing). Az Intuitív légzés nem tipikus transztechnika, nem nevezhető sem meditációs módszernek, sem sportnak, sem jógának vagy relaxációs technikának, mindazonáltal mindegyiket magába foglalja. Módosult tudatállapotba vezet, meditatív fókuszt ad, energetizál, felemel, majd ellazít. Lényege: megtanulni a lélegzet által vezetve lélegezni. A légzés, illetve az emberi tudatállapotok, hangulatok, érzelmek és a gondolatműködés között szoros összefüggés áll fenn. Amikor megijedünk, automatikusan visszatartjuk a lélegzetünket, megkönnyebbülés esetén sóhajtunk, ha izgatottak és feszültek leszünk, a légzésünk azonnal felgyorsul. Ugyanez érvényes fordítva is: amikor sóhajtunk egyet, azonnal oldódnak a feszültségeink, ha visszatartjuk a lélegzetünket, elménk szinte automatikusan elcsendesül. Ha szakavatott szemmel figyeljük meg egy ember légzését, pontos következtetéseket vonhatunk le nemcsak fizikai állapotáról és aktuális hangulatáról, hanem identitásáról, önértékeléséről, önbizalmáról is. Ha néhány percig követjük légzését, könnyen ráhangolódunk, átérezzük, mi zajlik bensőjében. A légzés és a lelki állapotok kölcsönös kapcsolatát felismerve, több ősi tradíció használta a légzést arra, hogy módosításával pozitív hatást gyakoroljon az ember testi és lelki állapotára. Ennek legkifinomultabb módszertanát a jóga rendszerében találjuk, ami rendkívüli változatosságot vonultat fel, nemcsak a technikák számát, hanem azok célját és hatásmechanizmusát tekintve is. A légzés-, illetve tágabb értelemben vett ’lélekzés-szabályozás’ a jóga negyedik fokozatát képezi (pranayama). A lélekzés-szabályozás célja többrétű: • a megváltozott légzés-ritmus felrázza a fizikai szervezetet a tespedtségből • megváltoztatja a vérkeringést és az anyagcserét, ennek révén kihat az idegrendszerre és a test valamennyi szervére egyaránt, elősegíti a betegségek leküzdését és hozzájárul az egészség fenntartásához • lehetőséget ad az ösztönökön való uralkodás elsajátítására is • kiterjeszthető a szubtilis területek lélekzéseire, lehetővé téve, hogy a gyakorló, a légzéssel analóg módon, begyakorolja a gondolkozás és képzeletfuttatás megfékezését is, megszüntetve elméjének minden ösztönös működését. Egyre közismertebbé válik a tény, hogy a légzés sokkal komplexebb jelenség, mint pusztán a test oxigénellátásáról való gondoskodás. A jóga tanai szerint a légzés során „pránát” lélegzünk be, ami igen leegyszerűsítve úgy fordítható: energia. A lélegzet tehát maga az élet, amellyel képesek vagyunk a test és az elme energiakészleteit felszabadítani és szabályozni. A légzésünk módja olyan tükörnek tekinthető, amely kifejezi, milyen a viszonyunk az élettel és embertársainkkal. A belégzés megmutatja, mennyire vagyunk nyitottak, hajlandók arra,hogy elfogadjuk mindazt, ami a környezetünkből felénk áramlik, s hogy mennyire tudunk megelégedni azzal, ha megkapjuk, amit akarunk. A kilégzés feltárja, mennyire érezzük biztonságban magunkat. A környezetünk elfogad minket? Elutasít? Harcolnunk kell azért, hogy megszabaduljunk valamitől? Van bátorságunk egyáltalán megszabadulni attól, ami nem kívánatos számunkra? Sokan fájdalmas, égető élményként élik meg az első lélegzetvételt, amelyhez – a születés körülményeitől függően – több korai fájdalom is kapcsolódhat. Ilyen esetben már egészen korán arra a következtetésre juthatunk, hogy a légzés nehéz, hogy az élet szenvedés, hogy mindenért meg kell küzdeni, semmi nem megy könnyedén. Az elidegenített emberi kapcsolatok között formált hitrendszerünk, világnézetünk kialakulása nem szűkíthető a születési, vagy még azt is megelőző tapasztalatok körére, hiszen életünk során további nagy erejű események is formáló hatással vannak ránk. Mégis, a születés már kezdetekkor mélyen meghatározza a gondolkodásunk, érzelmi reakcióink, viselkedésünk irányultságát, így egyfajta mederbe tereli én- és világképünk további formálódását. Sok negatív élmény hatására olyan érzelmi alapú logikát teremthetünk, ami csak saját magunk számára hordoz értelmet, kívülről inadekvátnak, értelmetlennek tűnik. Amikor valamilyen félelmet élünk át, egy helyzetre nem találunk biztonságos megoldást, a megoldatlanság feszültsége izmainkban szorításként jelenik meg. Ez a szorítás blokkot képez az életenergia természetes áramlásának útjában. Az Intuitív Légzéssel helyreállíthatjuk a megszakadt áramlást, amivel elsőször bepillantás-szerűen, majd mind hosszabb időre igent mondunk az életre és a változásra. Az Intuitív Légzés egy fekvő helyzetben végezett, általában 1,5-2 óra hosszú, személyes vezetéssel támogatott egyéni, dinamikus, módosult tudatállapottal operáló légzéstechnika, mely során megtanuljuk tudatunkon és testünkön átengedni a bensőnkből felmerülő emlékeket. Az Intuitív Légzés folyamatában megnézzük, mi történik akkor, ha egy olyan légzési formát kezdünk el szándékosan követni, amely egy önmegvalósító, céltudatos, energikus ember sajátja. Egy elfeledett minta ez, mely gyermekkorunkban lehetett sajátunk, amikor még szabadon éreztünk, gondolkodtunk és kapcsolódtunk egymáshoz. A belégzés lassú és mély, dinamikus, könnyen érkezik, a kilégzéssel harmonikusan összekapcsolt. A jóleső belégzés feltölti az egész mellkast, és képes az egész tüdőt átszellőztetni. Nincs benne erőltetés, nyomás, sürgetés, és nincs visszatartás sem. A kilégzés erőfeszítéstől mentes, mindössze a belégzés ereje és felgyülemlett lendülete teremt dinamikát annak kezdeti szakaszán. A be-, és kilégzés gördülékenyen egymásba olvad, és egy törésmentes körfolyamatot alkot. A két ütem dinamikus, mégis gyengéd összekapcsolása különleges változásokat generál a tudatállapotunkban, és azzal párhuzamosan a testünkben. Az összekapcsolt légzésben a kontrolltartó mechanizmust tesszük félre. A kontroll hiányában hullámokban törnek felszínre mindazok az érzések, érzelmek, emlékek, ösztönök, késztetések, amelyek elrejtésén egyébként nap mint nap dolgozunk. A légzésre hangolódva megváltozik a tér, módosul az érzékelés, a gondolkodás, az identitás, egészen az én-érzés gyökeréig. A kibontakozó, újraéledő energiaáramlás egy energiakörben nyer formát. Elsőként apró, vibráló, bizsergő érzések jelennek meg a test különböző részein, egymástól szeparáltan, melyeket valamely negatív hiedelem feloldódásaként értelmezhetünk. Ezek a fizikai és mentális regeneráló folyamat beindulását, majd előrehaladását jelzik. Tovább lélegezve a helyi vibrációk mind erősebbé válnak, és átterjednek a test további részeire is, végül kibontakozik egy egész testet átjáró, színtiszta életenergia áramlás. A légzés segítségével egy időre helyreáll benned a rend és a töretlen harmónia. Majd, ahogy egyre többször járod végig az energiakört, megtanulod, hogyan lélegezheted ki magadból a negatív gondolataidat és érzéseidet, úgymint a depressziót, szomorúságot, haragot, utálatot, féltékenységet, feszültséget, vagy akár a fizikai fájdalmat is. Olyan egyszerű dologról van szó, hogy a legtöbb ember nem is hisz gyógyító erejében, amíg meg nem tapasztalta. http://www.integralintezet.hu