Helyezkedjetek el kényelmesen egy széken, a gerincetek legyen egyenes. Ez a fajta ülésmód akkor sikerül a legjobban ha mielõtt leülnétek hátranyomjátok álló helyzetben a feneketeket, és így ültök le, már elõre a kiegyenesített gerinccel. Ez a tartás az energiák akadálymentes keringése miatt fontos, és azért is, mert ezzel a tartással az agy nem tompul el, hanem akár hosszú idõn át is friss marad.
Helyezzétek kezeiteket tenyérrel lefelé, lazán a combjaitokra. A nyelvetek hegyét enyhén érintsétek a szájpadlásotokhoz, de ügyeljetek arra, hogy ne érjen a nyelvetek hegye sem a fogaitokhoz (mert elálmosodhattok), sem pedig a hátsó lágy szájpadlásotokhoz (mert megrekedhet az energiaáramlás). Körülbelül a kemény szájpadlásotok közepéhez érintsétek a nyelveteket, miközben lazán tartsátok csukva a szátokat.
Csukjátok be a szemeteket vagy félig tartsátok nyitva (ízlés dolga - a csukott szem késõbb majd a vizualizálás képességének kifejlesztésénél lesz kulcsfontosságú). Lélegezzétek ki a tüdõtökbõl az összes levegõt az orrotokon át (récsaka fázis), és ezután szintén az orrotokon át lélegezzetek mélyen, lassan és lágyan be, ügyelve arra hogy elõször a hasatok teljen meg levegõvel, azután a mellkasotok alsó rekeszizomrésze, majd pedig a tüdõtök felsõ része (puraka fázis). Miközben belélegzitek a levegõt, számoljatok el 3-ig úgy, hogy minden számolásnál testrészetek egy része alulról felfelé megteljen levegõvel. Tehát így : 1 - alhas, 2 - gyomor, 3 - tüdõ, Ha ez megvan, akkor két számolásnyi ideig tartsátok bent a levegõt (kumbaka fázis), majd ezután fújjátok ki, szintén három számolásra, úgy, hogy elõször a hasatokból menjen ki a levegõ, utána a rekeszizom tájékáról, majd végül a tüdõtök felsõ részébõl. Tehát a fontos az, hogy onnan fújjuk ki a levegõt ahonnan elkezdtük a belégzést. Ez a légzésmód megnyugtatja és áttisztítja a teljes energiarendszert. 3:3-as légzésnek nevezik, a 4:4-essel még ne próbálkozzatok meg, mert az kezdetben sokaknak megerõltetõ lehet.
Aki már haladott a légzéstechnikákban az kipróbálhatja a 4:4-est. Ez a bevezetõ gyakorlat egyfajta tudatlenyugtató és ráhangoló rendeltetésû. 1 egységnyi idõ = körülbelül 1 másodperc (kivéve a levegõ benntartásánál, mert ott rövidebb, azaz szinte úgy látszódjon, mintha vissza se tartanád a levegõt, csak harmonikusan átmegy a belégzési fázis vége a kilégzési fázisba)
3:3-as Alap Légzéstechnika színvizualizácóval egybekötve
Megjegyzés: Mielõtt ezt a gyakorlatot elkezdenéd, mindenképp el kell sajátítanod a sima 3:3-as alap légzéstechnikát!
Ebben a gyakorlatban ugyanazt a módszert végezzük, mint a 3:3 légzéstechnikánál, csak itt már bevonjuk a folyamatba a színvizualizációt is.
A 3:3-as légzéstechnikánál elõször kilélegeztük a tüdõnkben levõ összes levegõt, majd utána szünet nélkül rögtön lassan és
mélyen belélegeztünk. Most is ugyanígy teszünk, de itt most már belégzés közben a fehér színre kezdünk el koncentrálni.
Belsõ szemeinkkel fehér színt látunk a belégzés alatt. Belégzés után, benntartjuk a levegõt két egységnyi ideig, és közben ez a
fehér szín fokozatosan elkezd vörösödni, majd kilégzéskor a vörös szín átvált kékbe. Tehát így kezdünk :Kilégzés-belégzés.
Belégzés közben az orrunk hegyénél fehér fényt látunk beáramlani a testünk középvonalán, mellkason keresztül le az alhasba,
majd a két egységnyi visszatartott levegõ alatt az alhasban a fehér szín bevörösödik, majd kilégzéskor az alhasi vörös fény
elkezd felfelé haladni a mellkason át, közben fokozatosan kékre vált a színe és végül az orrunkon keresztül a kék fény elhagyja a testünket.
Ezután lehet újra ismételni, amíg jólesik, mindig fehér fénnyel kezdve a ciklusokat.
1 egységnyi idõ = körülbelül 1 másodperc (kivéve a levegõ benntartásánál, mert ott rövidebb, azaz szinte úgy látszódjon,
mintha vissza se tartanád a levegõt, csak harmonikusan átmegy a belégzési fázis vége a kilégzési fázisba)
3:3-as Alap légzéstechnika hangkiadással egybekötve
Megjegyzés: Mielõtt e gyakorlatba belefognál, mindenképp sajátítsd el a 3:3 alap légzéstechnikát színvizualizációval !
Az eddig elsajátított 3:3-as légzéstechnikát és színvizualizációt, most összekötjük a hangkiadással. A hangunk nagyon fontos energetizáló eszköz.
A legendák szerint a régi atlantiszi mesterek hagyományozták a hanggal való gyógyítást és energetizálás képességét az emberiségre.
A tibeti iratokban a hanggal való munka atlantiszi gyógyító tudományként szerepel.
Amikor belélegzünk, akkor fehér fényt lélegzünk be és magunkban halljuk a belsõ füleinkkel az OMMMMMMMMMMMM azaz az A-U-M õshangzót.
Az A teremt, az U fenntart, az M pedig beteljesít.
Ez nagyon fontos egyetemes õsi hangrezgés.
Amikor benntartjuk a hasunkban a vörös fénnyel telt levegõt, akkor halljuk belsõ füleinkkel a lágyan kiejtett és hosszan elnyújtott ÁÁÁÁÁÁÁÁH hangot.
Minden õsi hagyomány a teremtés-fenntartás rezgéseként ismeri.
Ezután, amikor kifújjuk a vörösbõl kékre váltott fényt, akkor magunkban halljuk a szív rezgésszótagját, azaz a HUNNNNG-ot (G-t elharapva ejtjük vagy egyáltalán nem ejtjük) vagy szanszkritül : HUMMM- t.
Az elején jól meg kell nyomni a hangsúlyt így : HUnnnnn (g). Ezután a fejünkre koncentrálunk és belégzés után, kilégzés közben kimondjuk az OMMMM-ot miközben fehér fényt látunk a fejben.
Ezután a torkunkra koncentrálunk és vörös fényben úszva kiejtjük az ÁÁÁH szótagot.
Majd végül a szívközpontunkra összpontosítunk, mélykék fényben látjuk ragyogni és megnyomva az elejét, kiejtjük hangosan a HUnnnnn(g)-ot.
Az OM a fizikai testet, az AH az energiarendszert, a HUNG az elmét, a tudatot tisztítja meg. Így tisztul meg a test, a beszéd, és a tudat egymásután.
http://auranka.hu/gyakorlatok/legzestechnikak
|
