Főoldal‎ > ‎Krisztus-tudat‎ > ‎

Az emberi fejlõdés

01. Az Embernek (és az Univerzum minden Lényének) meghatározott fejlõdési folyamaton (evolúción) kell keresztül mennie.


02. Ezt a fejlõdési folyamatot (többek közt) az asztrológiai jegyek is jelzik. Az Ember számára 12 fokozatú fejlõdés létezik. Ezeket a fokozatokat mindenkinek végig kell járnia, kihagyni, kikerülni nem lehet, kivétel nélkül mindenkinek el kell érnie a tökéletességet.


03. A tananyagot mindenki saját maga határozza meg, az általa kitûzött célok, elõidézett okok, és körülmények formájában. A környezet, (ország, család, életút, a fizikai test, stb.) abszolút tökéletesen biztosítja, hogy kivétel nélkül, (függetlenül bármilyen hitrendszertõl) mindenki azokkal a megoldandó feladatokkal kerüljön szembe, melyeket kizárólag neki kell megoldania, illetve átélni.

04. A fejlõdés lényege: különbözõ képességek megszerzése, az életben elénk került feladatok (problémák) helyes és maradéktalan megoldásához.

05. Az élete során felmerült problémákat bárki rosszul oldja meg, kikerüli (nem oldja meg), a probléma mindaddig újra elõjön, (VIII. Tv.) amíg egyszer sikerül helyes döntést hozni, azaz amíg meg nem szerezzük a megoldáshoz szükséges képességeket. Aki normális hétköznapi életét éli, az ugyanúgy (esetenként gyorsabban) fejlõdik, mint aki útkeresés címén össze-vissza csapong, a könnyebb, gyorsabb, látványosabb, út megtalálása reményében.

06. Az életben megoldott problémákból leszûrt tapasztalatok eredménye (összessége) a bölcsesség.

07. Mindenki úgy ítéli meg, hogy az a legnehezebb út amit õ követ, mert más problémáit könnyen meg tudja oldani, a sajátját viszont nem.

08. A tudatos önfejlesztésnek igen sok, (de mindenki számára egyéni) útja van. Ilyen kitaposott utak például a különbözõ jógi irányzatok, a harcmûvészetek, a Kereszténység, és más vallási irányzatok, a Rózsakereszt, Antropozófia, Ezotéria, Misztika, Hermetika, Teozófia, Alchimia, a különbözõ Mágikus irányzatok, stb.

09. A különbözõ szellemi utakat összekeverni, vagy ötvözni nem szabad, mert mindegyik összefüggõ egészet alkot, filozófiája általában más, elvi alapjai nem helyettesíthetõk egymással, így összekeverve nem gyorsító-fejlesztõ, hanem romboló, félrevezetõ hatást eredményeznek. Bármelyik úton is indul el valaki, mindegyik út ugyan oda vezet, nincs jobb, vagy rosszabb út.

10. követendõ utat mindenkinek saját magának kell kiválasztania, azt, amelyik az adottságainak legjobban megfelel.

11. Bármelyik úton halad valaki, egy idõ után "különleges" képességek birtokába jut, (ezek a fejlõdés fokmérõi). Az elért képesség (fejlettségi szint) tesz alkalmassá (képessé) további - magasabb szintek elérésére -, ugyan úgy, mint az iskolában.

12. Az a tudás (képesség), amit valaki megszerzett, akár a mindennapi fizikai életben, akár szellemileg, a késõbbiekben saját céljainak és erkölcsi felfogásának megfelelõen szabadon használható.

13. Aki az általa választott úton gyorsan halad, (mert gyorsabban akar megfelelõ tudást és képességet szerezni), rájön, hogy mire az áhított képességet megszerezte, már nem kell használnia, mert már nincs rá szüksége. Ez természetes, hiszen a feladat a képesség megszerzése, ha ezt a képességet valaki elõre megszerzi, - a problémát, melynek éppen az a feladata, hogy az adott képességet kifejlessze -, már meg is oldotta.

14. A mágikusnak nevezett képességek minden Teremtõ Elme (így minden Ember) született képességei, ugyan úgy, mint például a gyaloglás. Gyalogolni is minden embernek meg kell tanulnia és ezt a képességét is mindenki egyéni céljainak (feladatának) megfelelõen alkalmazza. Természetes, hogy aki nem tanul meg lassan járni, nem fog tudni futni sem.

15. A különbözõ szellemi irányzatok más és más képesség megszerzését tûzik ki célul, így például egyes jogik az akaratot, mások a bölcsességet, vallások a szeretet és alázatot igyekszenek megvalósítani önmagukban. A Mágikus szellemi irányzat is egy a sok önfejlesztési módszer közül, amely az Univerzum megismerését tûzi ki célul, a test, a lélek és a szellem egyenlõ fejlesztésével (iskolázásával), a tudás, a képességek, a tapasztalat és bölcsesség megszerzése illetve kifejlesztése útján.

16. Ezért a Mágia, mint az Univerzum megismerésének tudománya, Szent Tudomány. Természetes, hogy ugyan ezek a képességek és ismeretek más szellemi irányzat útján is megszerezhetõk.

17. Történelmi tény, hogy az így megszerzett képességeket nem mindenki használta csak az Univerzum megismerésére.

18. Földi értelemben csak az minõsül tudománynak, ami le van írva, ha valaki megismétli, ugyan arra a következtetésre és eredményre jut. A különbözõ szellemi fejlõdéssel elért ismeretekre ez ugyan úgy érvényes, nagyrészt le is írhatók, de megismételni csak az tudja, aki a meghatározott képességek birtokában van, azaz nem bárki által megismételhetõk, ezért általában más eredményt is adnak, így földi értelemben ezek az ismeretek nem minõsülnek "tudomány"-nak.

19. Bármelyik választott úton is halad valaki, az eredményes fejlõdéshez rendelkeznie kell bizonyos képességekkel. Ilyen alapvetõ képességek:

· kifogástalan egészség,
· szilárd akarat,
· megingathatatlan hit,
· bizonyos értelmi képességek,
· bátorság, elszántság,
· önfegyelem, kitartás.

20. Ha ezek bármelyike hiányzik, ki kell fejleszteni. Ezek az alapvetõ tulajdonságok az eredményes mindennapi élethez - bármelyik szakterület eredményes gyakorlásához - is szükségesek, ezért mindenkinek érdemes figyelmet fordítani rá.

21. Bárhol is él valaki, bármilyen szellemi irányzatot is követ, mindenhol külön meghatározott elõírásokat és szabályokat kell betartania (például egy ország jogszabályai, családi hagyományok, vallási parancsolatok stb.). Ugyanúgy minden intenzív szellemi fejlõdési irányzat saját szabályokat ír elõ, melyeket minden követõjének célszerû kételkedés nélkül betartani.

22. Az ismeretek megszerzésének alapvetõ módszere a tanulás. Született képességeinek megfelelõen mindenkinek meg kell tanulni használni testét, az érzelmeit és értelmét. Ezeket az alapvetõ ismereteket a családban és az iskolában lehet elsajátítani, a kor által ismert tudományos eredményekkel együtt.

23. A tanultakat el kell hinni, mert az ismeretek nagy részét egy Ember még élete végéig sem lesz képes saját tapasztalatok útján bizonyítani, vagy megismételni. (Ezért minden tudás alapja a hit). Tudást mindenki annyit szerezhet amennyit képes és akar. Ismereteket szerezni lehet megfigyeléssel, olvasással, kísérletezéssel, megfigyeléssel, rendszerezéssel, gyakorlással stb., lehet közösségben és lehet egyénileg is.

24. "Magasabb rendû" tudás megszerzéséhez az említett módszerek kívül más módszerek is ismertek:

· inspiráció (sugallat, ihlet), föld elem tulajdonság (+),
· koncentráció (összpontosítás), tûz elem tulajdonság (r),
· intuíció (ösztönös felismerés), víz elem tulajdonság (s) ,
· meditáció (befogadás) levegõ elem tulajdonság (=),
· kontempláció (személõdés ), Mezõ tulajdonság (�),

melyek mindenki számára elsajátítható ismeretszerzési módszerek, csak meg kell tanulni használni. A szükséges gyakorlati ismeretek a megfelelõ könyvekben megtalálhatók.

25. Vannak olyan módszerek, melyeket csak alaposabb képzés és gyakorlás után lehet ismeretszerzésre használni, ilyenek:

· asztrális és mentális vándorlás (belsõ testek kiléptetésével más világok meglátogatása),
· evokáció (különbözõ lények megidézése, a Földön nem ismert tudás megszerzésére),
· "Akasha Krónika" olvasása (tudat áthelyezése a múlt, jelen, és jövõ ismereteinek megszerzésére).

Az így szerzett ismereteket óvatosan kell kezelni, mert téren és idõn kívüliek, helyes idõbe illesztésük nagyon nehéz, ezért gyakran tévedéseknek tûnhetnek. A módszerek akárki által elsajátíthatók, az egyes szellemi irányzatok pontos útmutatást és gyakorlatokat tartalmaznak, melyeket követve a megszerzett képességek birtokában tovább lehet fejlõdni. A megszerzett tudás birtokában mindenki olyan irányban halad tovább, specializálódik, amelyik egyéni érdeklõdésének, ambícióinak leginkább megfelel (nincs semmilyen "Isteni" korlátozás).

26. A tudás kötelességekkel is jár, nem csak magunkat kell vele fejleszteni, hanem kérésre (aki ezt igényli) tovább is kell adni az arra méltóaknak, segítéség nyújtásra, mások útjának egyengetésére is kell használni (lásd VIII. Tv). Ha bele gondolunk, ez is természetes, (hiszen minden felnõtt, szülõ ezt teszi saját gyermekeivel), e nélkül az emberi faj nem maradhatna fenn, és az Emberi fejlõdés megszûnne.

27. Az összes említett módszer, az ezek által megszerezhetõ ismeret õsidõktõl az Emberiség birtokában volt, ezeket alkalmazták is, sõt olyan szintre fejlesztették, hogy képesek voltak elpusztítani vele saját civilizációjukat is...
 /forrás: http://torvenyek.extra.hu//