NÉHÁNY SZÓ AZ AUTIZMUSRÓL  Mi az autizmus? Az AUTIZMUS az agyműködés fejlődési zavara, mely genetikai tényezők, illetve az agyat ért károsító hatások következményeként jön létre. A tünetek az első három életév során jelentkeznek, és csaknem minden esetben egész életre szólóan megmaradnak. A károsodás mértéke különböző, a súlyosan megzavart fejlődéstől az enyhe szociális zavarig terjed. 10 000 ember közül 4-5 mutat súlyos, 15-20 enyhébb autista tüneteket. Fiúkban négyszer gyakoribb, mint lányokban. Az autizmus főbb jellemzői Szociális téren: Az autista személy nehezen alakít ki kapcsolatokat, nem észleli megfelelően a többi ember érzéseit, nem érti a szociális elvárásokat. Súlyosabb esetben közömbös az emberek iránt, úgy kezeli a másik embert, mint egy tárgyat. A kommunikáció és beszéd területén: Az autista emberek gyakran nem tanulnak meg beszélni. Amennyiben kialakul a beszéd, az gyakran szokatlan (pl. visszhangszerűen utánoz, a személyes névmásokat felcseréli, a szokásostól eltérő intonációval, hangmagasságon beszél, stb.). Az autisták beszéde gyakran nem kommunikációs célú, az őt érdeklő témáról monológ formában beszél. A gesztus és a mimika használata nem megfelelo, a beszéd hiányát nem pótolja jól értelmezhető gesztusokkal. (pl. a felnőtt kezét húzva jelzi szükségleteit, a kommunikáció során nem megfelelően használja a szemkontaktust, stb.) Az érdeklődés, tevékenység területén: Az autista gyermeknél a fantáziadús szerepjáték nem alakul ki, az érdeklődése, játéka beszűkült (pl. tárgyakat sorba rendez, pörget, egy-egy szerepjáték elemet ismételget, stb.) Az autista személy gyakran ragaszkodik az azonossághoz, a megszokott rutinhoz. Gyakoriak a sztereotip mozgások (pl. kezekkel "repdesés", ütögetés, hintázás). Az autizmushoz gyakran társulnak egyéb tünetek Gyakori az eltérő érzékelés. Az autista ember általában nem szereti, ha megérintik, vagy nem viseli el, ha piszkos lesz a keze a tapintási túlérzékenység következtében. Gyakran csökkent a fájdalomérzete, vagy hangokra közömbösen esetleg túlérzékenységgel reagál. Gyakoriak az étkezési és alvászavarok (pl. extrém mértékű válogatás, éjszakai nem alvás). Alacsonyabb intelligenciaszint, értelmi fogyatékosság, vagy szórt, egyenetlen teljesítmény gyakran társul hozzá. Bizonyos készségekben, amihez nem kell szociális érzék, kiemelkedo képesség is előfordulhat. Gyakoriak a hangulati élet zavarai (pl. ok nélküli sírás, nevetés, túlzott félelmek.) Súlyos esetben önagresszió előfordul (pl. kézharapás, fej beverés). Forrás: www.esoember.hu  AZ AUTIZMUS KLINIKAI KÉPE... ...sokféle lehet, a jellegzetes tünetek közül bármelyik hiányozhat, a viselkedésben megmutatkozó fő tünetek azonban, amelyek a diagnózis alapjául is szolgálnak, azonos funkció-területen jelentkeznek: 1. A korai kezdet jellemző Valószínűleg típusos esetben az állapot veleszületett, de értékelhetõ tüneteket csak 1,5 éves kor után találunk, mert ekkor jelennének meg a normális fejlődés során az autizmusban érintett és mai módszereinkkel már vizsgálható funkciók. 2. Minőségi károsodás és általános elmaradás három területen: a) a reciprok (kölcsönösséget igénylő szociális interakciókban (a metakommunikáció, pl. szemkontaktus használata a szociális kapcsolatok szabályozásában, a kölcsönösség, a kortárskapcsolatok, a vigasz, az öröm, élmények kölcsönös megosztás stb.); b) a kommunikációban (beszéd kialakulása, a kialakult beszéd funkcionális használat, pl. társalgás fenntartására, illetve nem beszélő gyermeknél kompenzációra való törekvés más eszközökkel, a beszéd metakommunikatív oldala, mint ritmus, hangsúly, intonáció stb.) és a játékban (változatos és spontán szerep-, illetve imitatív játék); valamint c) a rugalmas viselkedés-szervezés területén (pl. sztereotip, repetitív, (azonosan vagy azonos jelleggel ismétlődő), illetve azonossághoz való ragaszkodást tükrözõ tünetek). A tünetek 3-5 éves korban, tehát az óvodáskorban a legtípusosabbak, illetve legsúlyosabbak. Kisgyermekkorban --a beszéd fejlődésének zavara (olykor visszafejlődés), --magány szeretete, --szűk körű érdeklődés, amely ebben a korban főleg a tárgyak fizikai jellegzetességeire vagy azonos aktivitásra irányul,  a szimbolikus játék hiánya, sztereotip mozgásos tünetek (pl. kezek röpködõ mozdulata, bizarr tartások, grimaszok, lábujjhegyen járás), illetve a szenzoros viselkedés furcsaságai (pl. szagolgatás, vizuális ingerek keresése) a jellemzőek. Egyre nyilvánvalóbb a szociális kapcsolatteremtés és a kommunikáció alapvetõ fogyatékossága (nem teremt vagy kezdeményez kapcsolatot, a szülőkkel is csak szükségletei kielégítésére, a társakat figyelmen kívül hagyhatja, átgázol rajtuk, fél tõlük, agresszív, idegenekkel gátlástalanul elfogadó vagy kedves, a veszélyeket nem ismeri fel, stb.). A környező világ megismerésének zavara, a kommunikáció lehetetlenségét is okozhatja a jellegzetes ragaszkodást az azonossághoz, a ritkább kóros fokú leválaszthatatlanságot az anyáról, a frusztráció és félelem kapcsán jelentkező düh- és szorongási rohamokat, pl. nyilvános helyen, vásárlás közben, közlekedés során, várakozáskor. Jobb értelmű gyermekeknél a szűk körű, sztereotip érdeklődés már nem szenzoros ingerekre irányul, hanem szociális tartalommal nem bíró, vagy funkcionális értelmétől elvonatkoztatott témákra, érdeklődési körökre: pl. térképek, közlekedés, járművek, országok és fővárosok, lakcímek, és gyakori a zene szeretet. A tünetekbõl egy-egy gyermeknél nem találjuk meg az összeset, és súlyosságuk is igen változó lehet. A régebben abszolút diagnosztikus kritériumként értékelt szemkontaktus-hiány például csak a legsúlyosabb autistáknál fordul elő. (A jellemző tünet a szemkontaktus gyenge, a szociális funkció szempontjából fogyatékos használata, pl. bámulás). A diagnózis a gyakorlatban a lehetséges 18 hónapos kornál általában jóval később születik meg, az ellátó rendszer és a szakemberképzés hiányosságai miatt. Az iskoláskorig vagy még tovább kezeletlenül maradt fejlődési zavar és deviancia gyógyító és fejlesztő célú ellátása a növekvõ korral egyre nehezebbé válik, bár a nevelhetőség, taníthatóság idõszaka az autizmussal élõ fiatalok esetében benyúlik a felnőttkorba, így sohasem túl késő a fejlesztést elkezdeni.  Avatárok segítik az autista gyerekeket Egy amerikai kísérlet tanúsága szerint autista gyerekek könnyebben lépnek kapcsolatba avatárokkal (animált virtuális rajzfilmfigurákkal) játék közben, mint a többi gyerekkel. A virtuális játszótársak hosszútávon is segíthetik őket a szociális készségek elsajátításában. Az érzelmi számítás és a virtuális avatárok egyik neves kutatója Justine Cassell és kollégái olyan játékokra erősített szenzorokból és egy virtuális avatárból álló rendszert hoztak létre, mely együtt játszik a gyermekekkel. Az amerikai Northwestern Egyetem professzorra abból indult ki, hogy az autista gyermekek szociális készségei kevésbé fejlettek, mint átlagos társaiké. Kevésbé tudják érzelmeiket megosztani másokkal, illetve rosszabbul is azonosítják be a többiek érzelmeit. Ennek következtében gyakran feszültséget élnek át társas helyzetekben az autista gyerekek és keveset, vagy egyáltalán nem kommunikálnak a többiekkel. Cassell arra volt kíváncsi mennyiben módosul ez a viselkedés animált karakterek esetében. Rendszerükben Cassellék a virtuális játszótársat egy képernyőn jelenítik meg egy babaház mögött. Az autista gyermek a házban lévő szenzorokkal felszerelt bábukkal és tárgyakkal játszik. Játék közben az avatár az érzékelők adataiból ki tudja következtetni, hogy a gyerek milyen tevékenységet folytat, és a játéktér melyik területén. Így tekintetével folyamatosan követni tudja a babaházban történteket és egy előre felvett gyerek hangján kommentálhatja is az eseményeket. A virtuális ágens korlátozott módon ugyan, de csevegni is képes a gyermekkel. A kísérletek tanúsága szerint az autista gyerekek szívesebben beszélgetnek az avatárokkal, mint átlagos társaikkal. A folyamatos társalgás nagyon hamar kialakul, ami igen ritka az autistáknál hétköznapi szituációkban. Cassell azzal magyarázza eredményeiket, hogy míg a szokásos társas helyzetekben az autistáknak komoly stresszt okoz társaik viselkedésének váratlansága, addig a számítógéppel való interakciók során kiszámítható partnerre lelnek a virtuális lényekben. Forrás: www.agent.ai Autista-szülők tízparancsolata 1. Koncentrálj mindig a jelenre, tekintsd úgy, hogy minden új nap egy tiszta lap. Ha utánagondolunk, nem vagyunk sem mi, sem mások igazán urai se a jövőnek, se a jelennek. Bár sokan azt hiszik, hogy azok... 2. Soha ne becsüld le a gyereked képességeit. Engedd meg neki, bátorítsd őt, várd el tőle, hogy legmagasabb képességeinek megfelelően fejlődjön. 3. Vedd őt körül pozitívan gondolkodó emberekkel (családtagokkal, szakemberekkel), akik megosztják veled a tapasztalataikat, tanácsaikat, támogatásukat. 4. Találd meg és használd ki a legmegfelelőbb nevelési és tanulási környezeteket minél korábban. 5. Ne feledkezz meg az párod és a többi gyerekeid érzelmi szükségleteiről sem. Emlékeztesd őket gyakran arra, hogy azért, mert több időt töltesz ezzel a gyerekkel, az nem jelenti azt, hogy őt jobban szereted, mint a többieket. 6. Kövesd saját lelkiismereted, igazán csak a gyerekednek tartozol felelősséggel a vele kapcsolatos határozatokban. Nem fontos mindig indokolnod cselekedeteidet a barátoknak, a világnak. 7. Légy őszinte érzelmeiddel kapcsolatban. Elvégre nem lehetsz szuper szülő a nap minden órájában. Engedd meg magadnak, hogy érezz néha kis adagokban haragot, féltékenységet, szánalmat, csalódottságot is, igenis, néha levertséget, depressziót. Nem tesz jót az egészségednek ha letagadod azokat. 8. Légy jóindulatú magaddal szemben. Ne koncentrálj mindig csak a tennivalókra. Tekints vissza néha az elért eredményekre is és gratulálj magadnak. 9. Engedd meg magadnak az élet élvezetét. Elvégre tapasztalataid képessé tettek arra, hogy az átlagembernél jobban tudd értékelni az élet apró csodáit. 10. Soha ne veszítsd el a humorérzékedet. A nevetés a legjobb gyógyszer a stressz ellen. Autisták Országos Szövetsége 1085 Budapest, Baross u. 28. II. 6/A.Tel: (1) 354 1073 Fax: (1) 302 0194 Kék szám: 06 (40) 200 821 E-mail: info@esoember.hu |