Bár az időjárás változásai mindenkire hatással vannak kisebb-nagyobb mértékben, minden harmadik ember kifejezetten érzékeny ezekre a változásokra. Az időjárás több, mint negyven különböző tünetet képes produkálni, amik közül egy-kettő jelentkezik az arra érzékenyeknél. Lehet ezzel tenni valamit?
Még mielőtt azt hinnénk, ez is valami civilizációs betegség, nem így van. Az időjárás-változást megelőző csont- és ízületi fájdalom például már a görögök idejében is ismert volt. A reumásokat érinti leginkább ez a jelenség, néha már két nappal hamarabb megérzik a bekövetkező változásokat. Sokan vannak azok is, akiknek eltört egy csontjuk, kificamodott valamijük, megégtek egy testfelületen, vagy valamilyen bőrproblémájuk van, és ezeken a helyeken érzik, hogy valami közeledik a levegőben.
Ezen kívül migrénes fejfájás, hátfájás, émelygés, idegesség, étvágytalanság, nyugtalanság, depresszió is lehet a hirtelen időjárás-változás, vagy frontok eredménye. Ugyanakkor fontos tudni, hogy nem az időjárás az oka annak, hogy valaki érzékeny rá. A frontérzékeny emberek saját szervezete olyan, hogy reagál a környezeti változásokra. Egy egészséges, erős és kiegyensúlyozott ember szervezete nagyon ritkán reagál az időjárásra, ahogy minden egyéb fajta stresszt is jól visel bármiféle kellemetlen tünet nélkül. Mi történik ilyenkor a testben?Amikor az időjárás hirtelen változik, akkor a légnyomás, a páratartalom és a hőmérséklet egyszerre ugrik egy nagyobbat valamerre. A szervezet kiegyenlítő-szabályozó mechanizmusa néhány napon, legfeljebb két héten belül bármilyen klímához képes alkalmazkodni, de addig is jelentkezhetnek kellemetlen tünetek. A testünk a hormonrendszert, a vérnyomást, az immunrendszert és a hőmérsékletet állandóan összehangolja az időjárási körülményekkel. Mivel a nők körében sokkal gyakoribb a frontérzékenység, valószínű, hogy a hormonális ok a legerősebb ennek hátterében.
Miért fáj a vállam?Ha a légnyomás jelentősen változik, az elszigetelt testüregekben és a membránok folyadékaiban a levegő kitágul, illetve összemegy. Akinek gyulladt vagy sérült szövetei vannak az ízületeiben illetve az izmokban, az azért kezd el fájni, mert a kitágult levegő nyomást gyakorol ezekre a szövetekre.
Ráadásul a csontok és az izmok különböző sűrűségűek, és a hőmérséklet vagy a páratartalom változásakor az egyenlőtlen kiterjedés és összehúzódás okoz panaszt a gyulladt vagy sérült ízületekben, izmokban.
Táplálkozás és az időjárásA táplálkozás nagy mértékben segíthet alkalmazkodni az időjárás változásaihoz. Két alapvető dologra kell emlékezned: 1) Amikor meleg van, több folyadékra van szükséged; 2) Amikor hideg van, több üzemanyagra van szükséged. Régen az ember automatikusan igazította a táplálkozását az évszakokhoz, mert azt ették, ami a természetben elérhető volt: friss gyümölcsöt és zöldséget nyáron, aszalt gyümölcsöket, olajos magokat, és gumósokat ősszel és télen. Manapság, a szupermarketek és az élelmiszeripar virágzásakor egész évben ehetjük ugyanazt a műanyag felhozatalt.
Egyébként az téves elképzelés, hogy télre szükség van egy kis hájra a testen: a felmérések szerint a túlsúlyos emberek sokkal kevésbé viselik a hideget, mint a normál súlyúak.
Mesterséges időjárásÉszrevetted, hogy a gyerekek milyen jól elvannak a legnagyobb melegben, a tűző napon is? És hogy futkosnak egy szál pólóban télen anélkül, hogy betegek lennének, vagy panaszkodnának a hidegre? (Feltéve, hogy hagyják nekik, és nem bolondítják meg őket ilyen kijelentésekkel, hogy „meg fogsz fázni”). Az ő hőháztartásuk még teljesen jól működik, és elég erős a szervezetük ahhoz, hogy bármilyen időjárási körülményhez igazodni tudjanak.
Ha szeretnéd, hogy a szervezeted ne érezze meg (akár most, akár később) az időjárás változásait, akkor hagyatkozz a természet hőmérséklet-ciklusaira. Az természetes, hogy télen fűtünk valamennyire. Ám az messze áll a természetestől, hogy hermetikusan szigeteljük magunkat a levegő ellen, és klímaberendezéssel tartjuk állandó szinten a hőmérsékletet télen és nyáron egyaránt. A szervezet hőháztartása ettől teljesen megbolondul.
A friss levegőre is nagy szükségünk van, különösen éjjel, alvás közben. Alváshozegyébként sem jó az a hőmérséklet, amiben nappal jól érezzük magunkat, úgyhogy aki teheti, hűvösben aludjon, és némi szellőzést biztosítson a szobának. Az ember immunrendszerének és anyagcseréjének határozottan szüksége van arra, hogy a bőrét friss levegőáramlat érje, amennyit csak lehet.
Hogyan űzd el a frontérzékenységet?1. Csökkentsd a mesterséges időjárást (hűtés/fűtés) a környezetedben, amennyire csak lehet, természetesen egy ésszerű komfortzónán belül.
2. Fogyassz természetes táplálékokat, és igyekezz az évszaknak megfelelően táplálkozni: lédús gyümölcsök nyáron, aszalt gyümölcsök és olajos magok télen stb.
3. Végezz böjtöt vagy valamilyen méregtelenítő kúrát, ettől az immunrendszered is erősebb lesz, és kevésbé leszel érzékeny a frontokra.
4. Edzz rendszeresen, hogy a vérkeringésed, a hormonrendszered és az anyagcseréd megfelelően működjön. Lehetőleg a szabad ég alatt, még ha ez csak 5 vagy 10 perc is naponta.
5. Tölts több időt a szabadban, és kevesebbet az épületben. Ha mindig bent vagyunk valahol, az nem a természetes közegünk, és növeli az érzékenységet az időjárás természetes folyamataival szemben.
Már nincs nyár, még nincs ősz, és a hőmérő higanyszálában sem bízhatunk. Csípős hidegre ébredünk, és délután vagy verőfényes nap vagy hűvös esőfelhők várnak ránk. Csoda, hogy kedélyünk és közérzetünk is az időjárással együtt változik?
Az időjárás-érzékenység nem velünk született, és nem állandó tulajdonságunk. Többnyire harminc-negyven éves kor között jelentkezik,
kialakulását betegségek, műtétek befolyásolhatják. Szerencsés esetben idősebb korban enyhülhetnek a panaszok.
A tavasz és az ősz jobban megterheli az ember szervezetét, mint a nyár vagy a tél.Ősszel alkalmazkodnunk kell ahhoz, hogy a plusz harmincfokos nyárból a mínusz öt-tíz fokos télbe megyünk át, a világosból a sötétbe; csökken a napsugárzás ereje, és a nyáron fölhalmozott energiatartalékainkat kezdjük fölélni. Ezzel szemben a tavaszt pozitív változásként éljük meg, amikor egyre erősebben süt a nap, egyre hosszabbak a nappalok, újraéled a természet, ilyenkor mégis több a náthás, a beteg ember, mivel szervezetünk tartalékai már kimerültek.
Németh Lajos meteorológus:
– Statisztikai adatok szerint Magyarországon hetente átlagosan egy-két front vonul át. Legváltozékonyabb a tavasz, amikor 24–36 óránként érkeznek frontok, vegyes fronthatások akár 12–24 óránként válthatják egymást. Az év legcsendesebb szakasza szeptember-október eleje, a vénasszonyok nyarának nevezett időszak. Följegyezték, hogy 1975 szeptemberében egyetlen front sem vonult át fölöttünk, ami egyébként nagyon ritka.
Frontok és hatásaik
Öt fő csoportot különböztetnek meg, kétféle meleg-, kétféle hideg- és egy teljesen vegyes frontot. A hideg- és a melegfrontok közül az egyik fajta lassúbb, a másik mozgalmasabb változást hoz, amelyek eltérően hatnak az emberi szervezetre. Erősen hat ránk az a klasszikus melegfront, amely lassan és elsősorban a magasban emelkedő hőmérséklettel köszönt be. Aki erre érzékeny, migrénes fejfájással, fáradtsággal, levertséggel, szétszórtsággal, aluszékonysággal reagál. Ilyenkor megszaporodnak a szív- és érrendszeri panaszok, növekszik az infarktus, a trombózis, a műtétek utáni vérzések veszélye. Az ellenkező véglet időjárási szempontból a betörő hidegfront, a robbanásszerűen bekövetkező lehűlés. Ezt éljük át akkor, amikor a nyári hőségben kitör a zivatar. Ilyenkor mindenki ingerlékenyebb, ideges és robbanékony. Megszaporodnak a reumatikus panaszok, a gyomorfekélyesek rosszabbul érzik magukat, növekszik a görcshajlam, ezért a szívbetegek, az sztmások, a magas vérnyomásban szenvedők, az epilepsziások állapota romolhat, és ilyenkor megemelkedik a koraszülések száma. A másik típusú, az egész légréteget átmozgató melegfront hatása olyan, mint a klasszikus melegfronté, de hozzáadódnak a hidegfrontra jellemző hatások is.
Tehát az időjárás-változásokra érzékenyek migrénnel, fejfájással,
szétszórtsággal és türelmetlen agresszivitással reagálnak. Megszaporodnak a balesetek, föllángolnak a gyulladásos folyamatok, megnövekszik az embólia veszélye. A másik típusú hidegfrontra ugyanígy igaz, hogy hatásában a kétféle fronthatás keveredik, a nyugtalanság, kapkodó idegesség mellett fáradékonyság, lehangoltság tapasztalható. Megérzik a bronchitisben szenvedők, a magas vérnyomásos betegek. Az átlagosnál több koraszülés várható, bár számuk nem emelkedik meg annyira, mint a betörő hidegfrontnál.
Kettős vagy vegyes front esetén teljes erősséggel jelen van mindkét frontra jellemző változás. De nem törvényszerű, hogy mindegyik változás megviselje az embert. Lehet, hogy valaki a tipikus hideg- vagy melegfrontot megérzi, de a vegyes fronthatásra nem reagál.
FRONTOK ÉS MENTŐRIASZTÁSOKMelegfront esetén leggyakrabban köztéri összeesésekhez, szív- és érrendszeri betegekhez riasztják az Országos Mentőszolgálatot. Ha a szülések száma ugrik meg, egy-másfél nap múlva biztosan melegszik az idő. Ezzel szemben a hidegre az epilepsziások reagálnak, és az idegrendszeri panaszok szaporodnak. Amikor a fülledt idő beköszönt, a közlekedési balesetek számának növekedésére lehet számítani. Szinte naptári pontossággal ki lehet számítani, ha egyik nap 28-30 °C-ig fölmelegszik az idő, és éjszaka sem enyhül a hőség, másnap, harmadnap már jóval több balesetet okoznak a szokatlan melegtől kimerült vezetők. Télen inkább a csapadékos idő okoz gondokat, az elcsúszások miatt ilyenkor a baleseti sebészek tennivalói szaporodnak meg, a mentőszolgálatnak pedig szinte megoldhatatlan gondot jelentenek a sérülésekkel és a fagyásokkal küszködő hajléktalanok.
Mit tehetünk a frontok ellen?
Az egészséges szervezet észrevétlenül alkalmazkodik, de a fáradt vagy beteg ember nehezebben bírja a változásokat. Hajszoltan élünk, a nagyvárosi lakos már nem követi a természet ritmusát, immunrendszerünket környezeti ártalmak gyengítik. Ezért fontos, hogy mindenki ismerje a saját szervezetét, a saját reakcióit a külvilág változásaira. Ha előre tudjuk a meteorológiai előrejelzésekből, mire számíthatunk,több pihenéssel, a megterhelő feladatok elhalasztásával, szükség szerint a gyógyszeradag változtatásával elviselhetőbbé
tehetjük a kritikus időszakot.
Légörvények és tünetek
Ember legyen a talpán, aki ezen a nyári időjáráson kiigazodik. Egyszer 40 fok, aztán csak 15... Német kutatók szerint minden második ember szenved a frontoktól, férfiakat és nőket egyaránt megviseli.
A férfiak inkább a hideg-, a nők többsége pedig a melegfrontra érzékeny. Vannak olyan emberek is, akiket a kettős fronthatás visel meg a legjobban.
Normális esetben a szervezet úgy alkalmazkodik az időjárás változásához, hogy szinte észre sem vesszük. A frontérzékenynél viszont a környezeti tényezők megváltozása miatt megbomlik a test működésének egyensúlya.
Magyarországon a frontológia az 1930-as évek közepén vonult be az időjárás-előrejelzés napi gyakorlatába. Az emberre gyakorolt fronthatásokat az orvosmeteorológia kutatja.
Időjárási front ott alakul ki, ahol a ciklonszerűen áramló levegőben egymástól jelentősen eltérő hőmérsékletű légtömegek kerülnek közel egymáshoz. A légörvény keletkezésének időszakában a hideg és meleg levegő még jól elkülönül egymástól. Az a keskeny zóna, ahol érintkezve keverednek, az az időjárási front. Ez az érintkezési zóna az északi féltekén az óramutató járásával ellentétes irányban, a ciklonnal együtt forog.
Hidegfront
Amikor az örvénylő mozgás a hideg levegőt a korábban meleg levegővel borított területre hajtja, akkor köszönt be a hidegfront. Általában heves időjárási jelenségek, zápor, zivatar, szélvihar kíséri. A hidegfrontra érzékenyek ilyenkor szédülnek, gyomor-, vese- vagy epegörcs léphet fel náluk, vagy erősödnek allergiás, asztmás panaszaik.
Melegfront
Ahol a meleg levegő hódít teret a hideg rovására, azon a területen érezteti hatását a melegfront. Leggyakoribb kísérője a csendes eső. A melegfront lassítja a reflexeket, tehát az erre érzékenyek levertnek, kialvatlannak érzik magukat. Ingerlékenyebbek, fáradékonyabbak lehetnek, vérnyomásunk és pulzusszámuk emelkedhet.
Szívfájdító mínuszok
- A kutatások kiderítették, hogy a hideg hónapokban több a szívinfarktus. Az alacsony hőmérséklet miatt ugyanis beszűkülnek az erek – köztük a szív artériái is –, így csökken a szívizmok vérellátása. A hideg a betegek szervezetét is megviseli.
Borús napok
- Hatalmába kerít a rosszkedv, bezárkózunk a szobába, még
a takarót is a fejünkre húzzuk. Pedig ha elzárkózunk a fény elől, agyunkban emelkedik a melatonin-koncentráció, és ez fokozza a depressziót.
Dübörgő zivatar
- Az esős idő nemcsak az emberek hangulatát rontja, de sokan levertnek, kimerültnek érzik magukat. Ezt az elektromágneses hullámok okozzák, amelyek felerősödnek a légkörben eső idején. Vannak, akiknél a kínzó fejfájás jelzi a vihar közeledtét. http://www.kiskegyed.hu/
|
|
