Mindenki szervezete egyéni módon reagál a stresszre és a negatív érzelmi behatásokra. Az érzelmi tényezők által kiváltott zavarok egyike a táplálkozási zavar. A váta alkatúaknál ez gyakran kóros étvágytalansághoz és soványsághoz, míg a kapha alkatúaknál kényszeres evéshez és túlsúly felgyülemléséhez vezethet. Miért fogyunk? Az anorexia és a kóros soványság között van egy alapvető különbség. Az anorexiás ember általában pszichés okokból kifolyólag a szükségesnél kevesebb táplálékot vesz magához, vagy egyoldalúan táplálkozik. A kórós soványságban szenvedő ember elegendő táplálékot fogyaszt, a szervezete mégsem képes hasznosítani az. A viselkedésbeli különbségen túl azonban e két betegség között számos hasonlóság van, hiszen az ételt a szánktól, de a sejtjeinktől is megvonhatjuk a negatív érzelmi programok által. Pszichés okok Az anorexia pszichés okai között szerepel az a téves elképzelés, hogy a médiában látott manöken-ideálnak kell megfelelnünk, és ezért folyamatos táplálékmegvonásba hajszoljuk magunkat. Ez viszont a váta-dósa fokozódását eredményezi, ami az étkezések során puffadást okoz a vastagbélben. Vagyis annak ellenére, hogy keveset eszünk, a hasunk felpuffad, és kövérnek nézünk ki, a közérzetünk pedig egyre rosszabb. A negatív érzelmek, pl. stressz, depresszió, aggodalmak, lázadás, szereplési vágy, megfelelési kényszer mind olyan tényezők, amelyek táplálkozási zavarokba torkollhatnak. A düh, amelyet az a frusztráció válthat ki, hogy valaki másnak kell engedelmeskednünk, gyakran zugevést eredményez, mivel ez lehetőséget ad, hogy valamit élvezzünk és irányítsunk. Azok a fiatalok, akik úgy érzik, hogy nem kapnak elég törődést, figyelmet, szeretetet, sokszor a végletekig lesoványodva próbálják kiharcolni azt. A túlzott megfelelési kényszer, önmagunkkal szemben támasztott túlzott elvárások, félelem a kudarctól mind-mind olyan önértékelési zavarok, amelyek táplálkozási problémát eredményezhetnek. A váta-dósa sajátosságai A kóros soványság a váta-dominancia legtipikusabb anyagcsere-betegsége. Az alábbiakban a váta-dominanciára jellemző egyéb anyagcsere-zavarokkal együtt tárgyaljuk ennek kezelését. Modern nyugati társadalmunkban elenyésző annak a lehetősége, hogy valaki szociális körülményei miatt nem tud megfelelő mennyiségű és minőségű táplálékhoz jutni. Hiánybetegségek azonban gyakran előfordulhatnak, ha a táplálkozás egyoldalú, nem teljes értékű. Ilyenkor a legjellemzőbb eset a makronutriensek (fehérje, zsír, szénhidrát) elégséges vagy túlzott bevitelével párosuló vitamin-, vagy ásványi anyag-hiány. Az ilyen hiánybetegségek azonban a legtöbb esetben látensek maradnak, és nem nyilvánulnak meg kóros soványság formájában. A konkrét anorexia kialakulásában tehát két tényezőt különíthetünk el: 1. Elégtelen tápanyag-bevitel a makro-, illetve mikronutriensek terén; 2. A tápanyagbevitel megfelelő, de a szervezet nem képes megfelelően hasznosítani azt. A modern orvostudomány szerint a kóros soványság elsődlegesen a neuro-endokrin rendszer zavaraival hozható összefüggésbe, ami arra is enged következtetni, hogy a pszichés tényezők jelentős szerepet játszhatnak az alultápláltság kialakulásában. Ez összhangban áll az Ájurvéda tanításaival, miszerint a felfokozott váta feszült idegműködést, stresszt okoz, ami negatívan befolyásolja az emésztési folyamatot. A fent említett első tényező, vagyis az elégtelen tápanyagbevitel oka pszichés is lehet, pl. bizonyos képzelt elvárásoknak való megfelelés, „fogyókúra-mánia”, önértékelési zavarok, depresszió. Az ilyen pszichoszomatikus tényezők egyik megnyilvánulási formája az, hogy az illető tudat alatt elutasítja a táplálékot, így pl. evés után kihányja azt, vagy hasmenést kap, vagyis a szervezet nem tudja hasznosítani. A maddzsá-dhátuban felhalmozódott méreganyagok következtében az éhségérzet vagy a bélperisztaltika is lecsökkenhet, ami további emésztési zavarokhoz vezet. A gyenge agni A második tényező, vagyis az elégtelen hasznosulás esetében, ha a pszichés körülményeket sikerült rendezni, az emésztési folyamatokat kell egyensúlyba hozni. A váta-zavar sajátossága a rendszertelen emésztés és a gyenge emésztési tűz. Elsődlegesen több, kisebb étkezést kell végezni, naponta akár 5-6 étkezést is. Ezeket mindig ugyanabban az időpontban érdemes végezni. Az étel legyen meleg, tápláló, frissen készített, tartalmazzon emésztést fokozó fűszereket. Csökkentsük a sültek, élvezeti ételek, hideg ételek, italok és nyers zöldségek fogyasztását. Időnként a gyümölcsöket is érdemes pároltan, fűszeresen adni. Az ételek lehetnek édesek, de vegyük figyelembe az ételek társítására vonatkozó elveket! A kóros soványság kezelését ezen kívül rendszeres meleg, olajos masszázzsal kell kiegészíteni, ami oldja a stresszt, és stimulálja a bőr anyagcseréjét. A vátára különösen nyugtatóan hat a meleg, szeretetteljes érintés. Végezzünk rendszeres testmozgást melegben, ami nem túl megerőltető az ízületek számára, pl. Agni-jógát. A túlzott edzésmániában (exorexiában) szenvedőknek viszont korlátozniuk kell a mozgást napi 1-1.5 órára. Székrekedés, puffadás A váta-zavarhoz kapcsolódó további problémák a vastagbél panaszai, mint pl. puffadás és székrekedés. Ha ezek jelenlétét is tapasztaljuk, akkor vegyük figyelembe a következőket: Az étrendben érdemes csökkenteni a puffadást okozó zöldségek (káposztafélék, karfiol, karalábé, brokkoli,) és a hüvelyesek fogyasztását, illetve ezeket készítsük el puffadást csökkentő fűszerekkel (római kömény, fűszerkömény, édeskömény). Növeljük az élelmi rost mennyiségét (főleg teljes gabona és magvak fogyasztásával). A rosttartalmú ételekkel együtt ne együnk cukrot vagy édes gyümölcsöket. Emellett a bélflóra rendezése is javasolt pl. probiotikumok (bélbaktériumokat tartalmazó készítmények) segítségével. A gyakori székrekedés esetére ugyanezek az ajánlások vonatkoznak, illetve növelhetjük az ásványi anyagok bevitelét (lehetőleg természetes formában). A székrekedés helyi kezelésére az Ájurvédában a bhaszti-(beöntés)-terápiát alkalmazzák. Emellett a következőket kell megfontolnunk a váta-zavarok általános kezelésénél: - Kerüljük a finomított ételeket (főleg a fehér liszt, fehér cukor és adalékanyagok), és készételeket; - Lehetőleg zárjuk ki a húsételek fogyasztását; - Lehetőleg zárjuk ki a dohányzást, alkohol- és koffein-fogyasztást; - Lehetőleg zárjuk ki a gyógyszerfogyasztást (főleg nyugtatók, altatók, antidepresszánsok); - Fogyasszunk legalább 2 liter folyadékot naponta, lehetőleg melegen. A székrekedés pszichés okai között elnyomott agresszió, „elengedni nem tudás”, látens konfliktusok, képtelenség a stresszhelyzetek kezelésére is szerepelhet. Fájdalmak A váta-panaszok másik megnyilvánulási formája a fájdalmak, pl. idegfájdalmak, fejfájás, ízületi fájdalmak. Ezeket alapos méregtelenítéssel, mozgással, főleg jógával, légzőgyakorlatokkal és relaxációs, meditációs gyakorlatok rendszeres végzésével lehet kiküszöbölni. A fejfájás táplálkozási ajánlásai között az egyes élelmiszerekben található aminosav-származékok, illetve ízfokozók, az alkohol, koffein és nikotin kizárása, valamint emelt magnézium- és omega-3-zsírsav-bevitel szerepel. Az ízületi lerakódások esetében az állati eredetű táplálék teljes megvonása (kivéve a tejtermékeket) javasolt. Étvágyjavító receptek: Fogyasszunk emésztést fokozó fűszereket (gyömbér, feketebors, hosszúbors, cayenne, curry, kurkuma, fahéj, szegfűszeg, kardamom) Fogyasszunk citrusféléket, almát, savanykás szőlőt napi rendszerességgel, éh gyomorra. A friss gyömbér, citromlé és só keveréke is jó étvágygerjesztő. Fogyasszunk gyógyteát a következő összetevőkből: Brahmi (Bacopa monnieri), Gotu kola (Centella asiatica), kamilla, feketenadálytő, Jatamansi (Nardostachys jatamamsi). Fogyasszuk a következő ájurvédikus készítményeket: trikatu (fokozza az emésztést), triphala (megszűnteti a szorulást), chyawanaprash (általános roborálószer) Végezzük a következő jógagyakorlatokat: íjpóz, csónak, páva, kakaspóz (feltámasztott lótusz), oroszlánpóz, gyémántülés, szó-ham légzés, uddzsájí pránájáma. new.nlcafe.hu/ |
Főoldal > Gyógymódok, terápiák >