A migrén kezelése


Szendi Gábor:
A migrén kezelése

A migrén minimum a lakosság 8-12%-át érintő, sok szenvedést, munkakiesést okozó probléma. A kapható gyógyszerek nem mellékhatás mentesek, nem is feltétlen hatékonyak és sokszor méregdrágák. Utánajártam, mi a tudományosan igazolt természetes gyógymódja a migrénnek.

2011 nyarán egy talán sokak érdeklődésére számot tartó tanulmány jelent meg három indiai kutatóorvos tollából a Medical Hypothesisben. A szaklap arról ismert, hogy mindenkinél előbb publikál az orvostudományban szokatlan, netán a gyógyszeripar érdekeit sértő, vagy az ortodox orvoslással ellentétes szellemben írott tanulmányokat.
A paleolit táplálkozás sok embernek enyhítette, vagy szüntette meg migrénjét, de sokuknak nem. A tanulmányt olvasva újra és újra megerősödött bennem az a gondolat, hogy a paleolit nem véletlen hatott sok embernél, pl. az általános gyulladásszint vagy az inzulinszint csökkentésén keresztül. Mégis, világos, hogy a migrénben olyan speciális patomechanizmusok is jelen lehetnek, amelyek nem mindegyike reagál a paleolit táplálkozásra. Részben azért sem, mert a paleolit közösségben elterjedt nézet szerint -s könyveimben én is ennek adok hangot-, a mai élelmiszerek vitaminokban és ásvány anyagokban, nyomelemekben hiányosak. Ez betudható a föld túlzott használatának, a szállítás és raktározás igényeit is figyelembe vevő korai betakarításnak, és természetesen a vásárlóhoz eljuttatás során is számos károsodás éri az élelmiszerek vitamin és ásványi anyag tartalmát.

A szerzők bevezető összefoglalójukban rámutatnak, hogy a migrént neurológiai eredetűnek próbálják tekinteni, de igazából a lényegét még senki nem magyarázta meg. A WHO szerint a világon 303 millió ember szenved migrénben. A pubertásig a két nem azonos arányban szenved migrénben, ám a nemi érés beindulása után az arány eltolódik a nők kárára, 70% nő és 30% férfi szenved felnőttkorban a migréntől. E különbség azt az ismert tényt mutatja, hogy a női reprodukciós funkciók (menstruáció, terhesség, szoptatás, menopausa) közvetve vagy közvetlenül kapcsolatban van a migrénnel. A hormonok meghatározóak az ásványok anyagcseréjében és ez központi szerepet játszhat a migrén mechanizmusában.
A hipotalamusz-hipofizis-hormonmirigyek-ingerületátvivő anyagok-ásványi anyagok kapcsolatok kiegyensúlyozottsága rendkívül fontos, minden zavar ebben problémákhoz vezethet.
A szakirodalom áttekintése alapján meghatározónak látszik a réz, vas, cink, magnézium és szelénmegzavart homeosztázisa.
Az alábbiakban röviden, leegyszerűsítve összefoglalom a szerzők áttekintését.

Hormonok, ásványok - okok és következmények

Ösztrogén
Az ösztrogén fokozza a réz felszívódását és elnyújtja az ürülését. A réz gátolja a cink hatását és felszívódását. A cink alapvető a melatonin szintéziséhez, s a melatonin fokozza a cink felszívódását. Migrénes nőkben a cink és a melatonin gyakran hiányzik, amit a réz felhalmozódása csak súlyosbít. Az alacsony melatonin szint súlyosbítja a migrént.
Az ösztrogén az agy, migrénes fájdalom szempontjából fontos területen fokozza a fájdalomérzékelést és csökkenti a fájdalomcsillapító neurális hatásokat. A menstruációs migrén a szerzők szerint az ösztrogén e hatásával függ össze.
Megjegyzem, hogy a paleolit táplálkozás csökkenti az ösztrogénszintet, ami az egyik oka lehet a migrén javulásának.

Kortizol
A kortizolt a mellékvesekéreg állítja elő, s a kortizol a májban fokozza a réz és vas megkötő fehérjék szintézisét. A migrén gyakran társul depresszióval, ami a "mellékvesekéreg-kifáradás" következménye. A lecsökkent kortizolszint sok szabad rezet és vasat eredményez a vérben. A szabad vas és réz számos folyamaton keresztül szabad gyököket hoz létre.

Progeszteron

A progeszteron főként terhesség alatt magas szintű, fokozza a cink felszívódását. Figyelemreméltó, hogy terhesség alatt javul, vagy teljesen megszűnik a migrén. A progeszteron az ösztrogén ellen hat, és fájdalomcsillapító hatása van.

Prolaktin

A magas prolaktinszint alacsony cinkszinttel jár. A szoptató vagy menstruáló nőkben magas az ösztrogénszint, ami fokozott rézfelvétellel jár. Bár, a szoptatás első harmadában (első 3-4 hónapjában) a szoptatásnak védőhatása van, vagy az alacsonyabb ösztrogén, vagy az emelkedett oxytocin és vazopresszin miatt. Utóbbiak fájdalomcsökkentő hatásúak.

Fogamzásgátló használata

Az aurával járó migrénesek állapota fogamzásgátlóra erősen romlik. A Réz-T nevű fogamzásgátló méhbe helyezése ugyancsak ront a helyzeten, mert folyamatosan réz szívódik fel belőle.

Klimax

Klimax előtt és alatt a migrén romlani szokott, de utána javul. A hormonpótlás elkezdése változó képet ad. Sokaknál ezzel kezdődik az aurás migrén.
A nők ilyenkor sok kadmiumot vesznek föl, különösen a dohányosok a cigiből, s a kadmium kiszorítja a cinket. A kadmium fokozza a vas felszívódását is, ami tovább ront a cink és magnézium hiányon.
Összességében a kadmium magas szintje több okból is ront a migrénen.

Pajzsmirigy hormon

A tiroxin az ösztrogén ellen hat, vagy ellensúlyozza. A migréneseknél gyakori a pajzsmirigy alulműködés. A pajzsmirigy alulműködésnek -teszem ezt én hozzá - általában két oka van. Az egyik a glutén okozta autoimmun folyamat, a másik a túlzott szénhidrátfogyasztás. Mindkettőt orvosolja a paleolit táplálkozás (lásd. Paleolit táplálkozás és korunk betegségei vonatkozó fejezetét.)
További tiroxincsökkenést eredményez a magas rézszint, mert ez gátolja a vas felszívódását, és a vashiány pajzsmirigy alulműködést okozhat. (A vashiány egyik alapvető oka szokott lenni a gabonafélék fogyasztása, mivel a gabona korpája gátolja a vas felszívódását, továbbá a gabona gluténje rejtett bélgyullladást okoz, ami felszívódási zavarokhoz vezet. )
A szerzők itt bonyolult magyarázatba kezdenek, hogyan okoz a réz áttételesen magas inzulinszintet, ami viszont gátolja a pajzsmirigy működését. A szerzők láthatólag mindent a fémek vérszintjével akarnak magyarázni, ezért muszáj itt közbevágnom. A magas inzulinszint ugyanis egyszerűen a nyugati étrend következménye, és ez a hiperinzulinizmus ezek szerint áttételesen rontja a migrént. Ismét egy mechanizmus, amin keresztül a paleolit táplálkozás javíthat a migrénen, hiszen a hiperinzulinizmus paleóra megszűnik.

Mellékpajzsmirigy hormon

Ez a hormon fontos a D vitamin szintéziséhez, s mindkettő kell a magnézium felszívódásához. A magnézium és B6 vitamin szabályozza a nitrogénoxid (értágító) hatását. Migrénesek általában alacsony B6 és magnézium szintet mutatnak.

Melatonin

Alacsony szintje magas ösztrogénnel párosulva ront a migrénen.

A migrén kezelése

Áttekintve az ásványi anyagok, hormonok és ingerületátvivő anyagok viszonyát és szerepét a migrénben, egy vizsgálatot terveztünk. Ebben 30, 25-45 év közötti személy vett részt (11 férfi, 19 nő).
A kezelés a következőképen nézett ki:
A, reggelente reggeli után egy órával 75 mg cinkszulfátot (itt a lényeg a cink!) vízben feloldva meginni
B, naponta egy kapszula B-komplex bevétele 10 napig (felfogásom szerint ezt folyamatosan kell szedni)
C, Egy kapszula A vagy E vitamin bevétele 10 napig (ugyancsak folyamatosan érdemes szedni)

A vizsgálat hat hétig tartott. Már két hét után némely páciens jelentős javulásról számolt be, négy hét után már mindenkinél drámai javulás volt, s a hatodik hét után majdnem mindegyik beteg migrénmentes volt. A betegeket 3 éven át követték, és ez idő alatt egyiküknél sem jelentkezett többé migrén.

További kezelési lehetőségek:

A szerzők ugyan hangsúlyozzák a magnézium fontosságát, különös mód a magnézium pótlásról nem gondoskodtak.
Pedig 2009-ig három palcebokontrollos vizsgálat igazolta, hogy a magnézium napi szedése megelőzi, vagy jelentősen csökkenti a rohamok számát és intenzitását.
Az egyik vizsgálatba napi három adagra osztva 360 mg magnéziumvegyületet szedtek, és szignfikánsan jobban javultak a placebocsoporthoz képest.
Egy másik vizsgálatban 600 mg vízben oldható magnéziumvegyületet ittak a személyek. Ebben a vizsgálatban a betegek 18%-ánál hasmenés jelentkezett. A magnéziumcsoportban 42%-kal, a placebo csoportban 16%-kal csökkent le a rohamok gyakorisága.
A harmadik vizsgálatban 600 mg magnéziumot alkalmaztak és szignifikánsan javult itt is a betegek állapota.
Mivel a magnézium toxikus szintet is elérhet, a szedésével azért nem árt óvatosan eljárni, írja Sun-Edelstein és Mauskop 2009-es összefoglalójukban.
Idézik azokat a vizsgálatokat is, amelyekben intravénásan beadott magnézium oldotta a migrénes fejfájást azokban, akikben a kezelést megelőzően alacsony volt a magnézium szint, azaz a magnézium alacsony szintje kapcsolatban volt a migrén kialakulásával.
A magnéziumhiány legkifejezettebb azoknál a nőknél, akiknek migrénje a menstruációhoz köthető.
Sun-Edelstein és Mauskop napi 400 mg magnéziumvegyület bevitelét ajánlja migréneseknek, premenstruális szindrómában szenvedőknek, hideg végtagúaknak és izomgörcsöktől szenvedőknek.

Több vizsgálat igazolja a gyömbér hatásosságát is migrénben. Napi 1-2 grammot (mások szerint fél-egy teáskanálnyit) érdemes kapszulában, ostyában, vagy vízben elkeverve por alakban bevenni.
Egy 2011-es vizsgálat őszi margitvirág (Chrysanthemum parthenium) és gyömbér kombinációját találta hatásosnak migrénben. A szer kétszer hatásosabb fájdalomcsökkentő volt, mint a placebo.

A szerzők említik a melatonin fontosságát, s valóban, több vizsgálat igazolta, hogy migréneseknél, de klaszter fejfájásban is, a melatonin szint alacsony. Mivel a melatonin termelődése a 30-40-es évektől fokozatosan csökken, sokan úgy gondolják, hogy mindenkinek pótolnia kéne, tekintve a melatonin központi szerepét a hormonrendszer szabályozásában.
Peres összefoglalója szerint a migrénesek több, mint fele tapasztal kapcsolatot migrénje és alvása között. Gyakori a felébredéskor vagy éjszaka kezdődő migrén, az alvási szokásokban történő változás kiváltotta migrén. A vizsgálatok migrénesekben alacsonyabb melatonin szintet találtak, s a depressziós migrénesekben ez még alacsonyabb volt. Sajnos migrénben kevés vizsgálat történt melatoninnal, de ezek sikeresek voltak. Más fejfájásokban inkább vizsgálták, ahol szintén hatásosnak találták. Általában 3-9 mg-ot alkalmaztak esténként lefekvéskor.
Wilhelmsen és mtsi. 2011-es összefoglalója a melatonin általános szorongáscsökkentő és fájdalomcsökkentő hatását tárgyalta. Mind állatkísérletek, mind humán vizsgálatok igazolták, hogy a melatonin krónikus fájdalmakban csillapító hatású. Migrénben, fibromialgiában, irritábilis bélszindrómában egyaránt hatásosnak találták. A melatonint legolcsóbb külföldről beszerezni, mert Magyarországon a Nordpharma kapta meg a melatonin gyógyszertárakon keresztüli árusításának monopóliumát, és durván vissza is él vele. Kicsit furcsa szabályozás, nevezzük versenysemlegesítésnek, hogy a Norpharma árusíthatja méreg drágán a melatoninját, de a vitaminforgalmazóknak tilos. Csak összehasonlításként: A Biovea melatoninja 120 db 3 mg-os, 3450 Ft-ba kerül, ugyanennyi mennyiség a NordPharmánál 10 200 Ft. Ha nincs versenytárs, akkor ugye annyit kérek, amennyit nem szégyellek.

Ha tehát én migrénes lennék, akkor:
1, áttérnék paleolit táplálkozásra
2, rendesen szednék vitaminokat, köztük A, E és B vitaminokat is.
3, minden este lefekvés előtt fél órával bevennék 3-9 mg melatonint
4, szednék cinket
5, szednék magnéziumot
6, szednék gyömbért

Fokozatosan vezetném be a paleolitra áttérés után ezeket a szereket, ugyanis lehet, hogy már a paleo és a vitaminok megoldják a migrént, mint sokan azt tapasztalják. A cink, magnézium és gyömbér bevezetését ilyen sorrendben követném. Melatonint 40 fölött mindenképen szednék (szedek is). A cink kapcsán érdemes elolvasni vagy újraolvasni azt a korábbi ajánlásomat, miszerint a cink menstruációs görcsökben is igen hatásosnak bizonyult Mindez arra utal, hogy a cink valamiképp tényleg fontos szerepet játszhat a menstruációval kapcsolatos fájdalmak enyhítésében.


A legtöbb ajánlott étrendkiegészítő beszerezhető pl. a Vitaminkirálynál.

A B komplex  
A vitamin (a 10 000 NE-sből kétnaponta egyet szednék)
E vitamin komplex (csak komplexet érdemes szedni, napi egy az ajánlott)
Cink (ebből max 3x1-et szednék)
Magnézium (ebből 1-2-öt szednék)
Gyömbér (ebből 1-2-öt szednék)

Irodalom:
Cady RK, Goldstein J, Nett R, Mitchell R, Beach ME, Browning R. A double-blind placebo-controlled pilot study of sublingual feverfew and ginger (LipiGesic™ M) in the treatment of migraine. Headache. 2011 Jul-Aug;51(7):1078-86.
Dhillon KS, Singh J, Lyall JS. A new horizon into the pathobiology, etiology and treatment of migraine. Med Hypotheses. 2011 Jul;77(1):147-51.
Peres MF. Melatonin, the pineal gland and their implications for headache disorders. Cephalalgia. 2005 Jun;25(6):403-11.
Sun-Edelstein C, Mauskop A. Role of magnesium in the pathogenesis and treatment of migraine. Expert Rev Neurother. 2009 Mar;9(3):369-79.
Wilhelmsen M, Amirian I, Reiter RJ, Rosenberg J, Gögenur I. Analgesic effects of melatonin: a review of current evidence from experimental and clinical studies. J Pineal Res. 2011 Oct;51(3):270-7.