Gondolatátvitel  Kevesebbet kellene olvasnunk és többet gondolkodnunk, ha azt akarjuk, hogy elménk gyarapodjék, és értelmünk fejlődjék. Ha komolyan vesszük elménk művelését, töltsünk minden nap egy órát valami komoly és súlyos könyv tanulmányozásával, s ötpercnyi olvasás után tíz percet gondolkozzunk, és így tovább az egész órán át. Ezzel szemben rendszerint úgy csináljuk, hogy gyorsolvasással eltöltünk egy órát, aztán félretesszük a könyvet a következő alkalomig. Ezért olyan igen lassú az emberek gondolaterejének a növekedése.Azok, akik nem tudnak gondolkodni, de azt hiszik, hogy tudnak, nem nagyon haladnak előre. Jobb, ha tisztában vagyunk gyöngeségünkkel, mint ha erősnek képzeljük magunkat, holott gyöngék vagyunk. Gyöngeségeink felismerése – az elme elkalandozása, a meleg, a fáradtság érzése, mely az agyban fellép, ha huzamosabb ideig igyekszünk követni egy nehéz gondolatmenetet – megfelel annak az érzésnek, amelyet erős izommunka után izmainkban érzünk. Rendszeres és kitartó, de sohasem túlfeszített gyakorlással a gondolaterő éppúgy gyarapszik, akár az izomerő. S amint gyarapszik, hatalmunkba is kerül, és meghatározott céljainkra is felhasználhatóvá válik. Ilyenfajta gondolkodás nélkül a mentális test lazán összefüggő és szervezetlen marad. A koncentráció elsajátítása nélkül – tudniillik, hogy gondolatainkat egy dologra tudjuk összpontosítani - a gondolaterő egyáltalában nem is használható fel. Manapság majdnem mindenki szeretne a gondolatátvitelhez érteni, és arról ábrándozik, milyen szép lesz, ha majd távollevő kedveseinkkel telefon és e. posta igénybevétele nélkül érintkezhetünk. Sokan azt hiszik, hogy ezt igen könnyű megvalósítani, és meglepődnek, mikor kísérleteik teljes kudarcot vallanak. Pedig olyan világos, hogy előbb gondolkozni kell tudnunk, mielőtt gondolatainkat átvihetjük; hogy a kitartó gondolkodásból származó erő képes csak a gondolatáramot a térben továbbítani. Az emberek legtöbbjének gyönge, bizonytalan gondolatai csupán apró rezdüléseket okoznak a gondolati atmoszférában, pillanatok alatt jelennek meg és tűnnek el, nem alkotnak határozott formákat, s az életüket fenntartó erő a lehető legcsekélyebb. Ha azt akarjuk, hogy gondolatformánk bizonyos irányban haladni tudjon, pontosan körvonalazottnak és vitalitással megtöltöttnek kell lennie, és elegendő erővel kell bírnia, hogy rendeltetési helyére érkezve önmagát reprodukáltatni legyen képes. Két módja van a gondolatátvitelnek. Az egyiket fizikainak, a másikat pszichikainak nevezhetjük, az elsőt az agy és az elme együtt viszi végbe, a másikat az elme egyedül. A tudat megindít egy gondolatot, mely előbb a mentális, majd az asztrális testben okoz rezgéseket, hullámzásba hozza először az agy éterikus, majd sűrűbb alakú molekuláit; ezek az agyrezgések hatnak a fizikai éterre, amelyben a hullámok tovahaladnak, míg elérkeznek egy másik agyhoz, s annak sűrűbb és ritkább (éterikus) anyagában rezgéseket hoznak létre. A felvevő agy aztán rezgéseket okoz a hozzá tartozó asztrális és mentális testekben, s a mentális test rezgései kiváltják a tudatból a megfelelő megrezdülést. Ilyen sok fokozat van a gondolat haladásának ívén. Nem szükséges azonban ilyen körutat tennie. A tudat, mikor mentális testében rezgéseket hoz létre, ezeket egyenesen a felvevő tudat mentális testére irányíthatja, s elkerülheti a fent leírt körutat.  Lássuk, mi történik az első esetben. Van az agyban egy parányi szerv, a tobozmirigy, amelynek erejét és szerepét még nem ismerik a nyugati fiziológusok, s mellyel a nyugati pszichológusok semmit sem törődnek. A legtöbb embernél kezdetleges szerv csupán, de nem csökevényesedik, hanem fejlődik, s a fejlődés gyorsításával oly állapotba lehet hozni, amelyben tulajdonképpeni szerepét betöltheti, azt a szerepet, amelyet a jövőben mindenkinél be fog tölteni. A tobozmirigy ugyanis a gondolatátvitel szerve, éppen úgy, mint ahogy a szem a látás, a fül a hallás szerve. Ha valaki erősen, megfeszített figyelemmel és koncentrációval gondol egy bizonyos dologra, tobozmirigyében gyönge remegést fog érezni, olyan érzést, mintha hangya mászkálna rajta. Ez a remegés a mirigyet körülvevő éterben megy végbe, s gyönge magnetikus áramot eredményez, ez okozza a mirigy sűrűbb molekuláiban a hangyamászáshoz hasonló érzést. Ha a gondolat elég erős ahhoz, hogy ilyen áramot indítson meg, akkor a gondolkodó tudhatja, hogy sikerült gondolatát oly élessé és erőssé tennie, hogy az immár átvihető. A tobozmirigy éterikus részének rezgései a környező éterben hullámzást indítanak meg, ezek a hullámok kisebbek és gyorsabbak a fényhullámoknál. Minden irányban kiterjedve mozgásba hozzák az étert, az éterhullámok pedig, elérve egy másik agy tobozmirigyéhez, annak éterikus anyagában is hullámzást indítanak meg, s onnan sorban átjutnak az asztrális és mentális testbe, míg végül elérik a tudatot. Ha ez a második tobozmirigy nem tudja reprodukálni a hullámokat, akkor a gondolat észrevétlen marad, semmi hatása nem lesz, mint ahogy a fényhullámoknak sincs semmi hatásuk, ha vak ember szemét érik. A gondolatátvitel másik módja az, mikor a gondolkodó egy gondolatot saját (mentális) síkján teremt meg, s nem küldi le az anyagba, hanem a mentális síkon irányítja közvetlenül a másik gondolkodóhoz. Ahhoz, hogy ezt akaratunktól függően meg tudjuk csinálni, sokkal magasabb mentális fejlettségre van szükség, mint a gondolatátvitel fizikai formájához, mert a gondolat küldőjének a mentális síkon is öntudatosnak kell lennie, hogy tudatosan végezhesse ezt a tevékenységet. Közvetve és öntudatlan azonban mindnyájan használjuk ezt a képességet, mivel minden gondolatunk rezgést hoz létre a mentális testben, ezek a rezgések pedig - a dolgok természeténél fogva – szétterjednek a környező mentális anyagban. Semmi okunk sincs arra, hogy a gondolatátvitel fogalmát csupán bizonyos gondolatnak egyik személytől a másikra való tudatos és szándékos átvitelre korlátozzuk. Mindnyájan folytonosan hatunk egymásra ezekkel a határozott cél nélkül útra bocsátott gondolathullámokkal. Az un. közvélemény is jórészt ilyenekből keletkezik. A legtöbb ember nem azért gondolkodik így vagy amúgy, mert alapos megfontolás tárgyává tette a dolgot, és erre vagy arra az eredményre jutott, hanem azért, mert igen sok ember gondolkodik így, és viszi magával a többieket. Egy nagy gondolkodónak erős gondolata kirepül a gondolati világba, és a befogadásra alkalmas, fogékony elmék felfogják, reprodukálják rezgéseit, és ezzel erősítik a gondolathullámot, mely így megerősödve olyanokra is képes hatni, akiknél az eredeti rezgések teljesen hatástalanok maradtak volna.Ezek szintén hozzájárulnak a hullámok erősítéséhez, melyek most már nagy embertömegekre képesek hatni. A közvélemény, ha egyszer kialakult, döntő befolyással van a nagy többség elméjére, mert szüntelenül hat minden egyes agyra, és bennük megfelelő hullámzásokat indít meg. Vannak bizonyos nemzeti gondolkodásmódok, határozott és mélyre vágott csatornák a nemzet történelméből, küzdelmeiből, szokásaiból adódó gondolatoknak évszázadokon át való ismétléséből származnak ezek. Mélyrehatóan megváltoztatnak és színeznek minden elmét, amely az illető nemzetbe születik, s mindent, ami a nemzeten kívülről jön, megváltoztat ez a „nemzeti rezgésszám”. Mint ahogy a külső világból jövő gondolatokat mentális testünk módosítja úgy, hogy mikor hozzánk jutnak, eredeti rezgéseiket saját rezgéseinkkel gyarapítva – a kettő eredőjét – kapjuk meg, ugyanígy a nemzetek is a más nemzetektől érkező hatásokat a saját nemzeti rezgési sebességüknek megfelelően módosítva veszik csak föl. Ezért van az, hogy az angol és a francia, az angol és a búr, bár ugyanazokat a tényeket látják, saját előítéleteiket is hozzáadják még, s teljes jóhiszeműséggel vádolják egymást a tények meghamisításával, becstelen eljárásmódok alkalmazásával. Ha ezt az egyszerű igazságot felismernék, mennyi nemzetközi viszályt lehetne sokkal könnyebben lecsendesíteni, mint a mostani körülmények között, mennyi háborút el lehetne kerülni, vagy sokkal hamarabb befejezni. Akkor minden nemzet felismerné azt, hogy számolnia kell az adott gyarlóságokkal, s ahelyett, hogy a másikat tenné felelőssé a véleménykülönbségért, mindegyik keresné a középutat a két véglet között, s egyik sem ragaszkodnék mereven a saját álláspontjához. Az egyén számára ebből az állandó és állandó és általános gondolatátvitelből egy igen gyakori kérdés áll elő: Mennyit nyerhet a jóból, és hogyan kerülheti ki a rosszat, tekintve, hogy vegyes légkörben él, amelyben folyton hatnak agyára a jó és rossz gondolathullámok. Hogyan védelmezzem magam az ártalmas gondolatátvitellel szemben, s hogyan vegyem hasznát az előnyöseknek? Elsőrendű fontosságú ezért, hogy ismerjük, miként működik a kiválasztó-képesség.  Mindenki önmaga gyakorolja a legállandóbb hatást mentális testére. Mások csak alkalomadtán hatnak rá, önmaga azonban folytonosan. A szónok, akit az ember meghallgat, a szerző, akinek a könyvét elolvassa, mind hat mentális testére. Ők azonban csak epizódok életében, míg ő maga állandó tényező. A hatás, amelyet önmaga gyakorol mentális testének összetételére, sokkal erősebb, mint bárki másé. Elméjének normális rezgési sebességét ő maga állapítja meg. Olyan gondolatokat, melyek ezzel a sebességgel nem egyeznek, félredob az elme, amikor megérintik. Ha valaki igazul gondolkozik, semmiféle hazugság nem vetheti meg lábát elméjében; ha gondolkodása szertettel teljes, gyűlölet azt meg nem zavarhatja; ha gondolatai bölcsek, tudatlanság meg nem béníthatja. Ebben rejlik a biztonság, s az igazi erő. Az elmét nem szabad parlagon hevertetni, mert akkor bármiféle gondolat gyökeret verhet benne. Nem szabad engednünk, hogy kénye-kedve szerint rezegjen, mert ennek az lesz a következménye, hogy minden futólag érintő rezgésre válaszol.Ebben rejlik a gyakorlati tanulság. Aki megszívleli, hamarosan rájön értékére és fölfedezi, hogy gondolkodással az életet nemesebbé és boldogabbá lehet tenni, és elismeri a mondás igazságát, hogy bölcsességgel véget lehet vetni a fájdalomnak. http://ophh.blogspot.hu/ A tobozmirigyet kívülről egy szemcsés, homokszerű réteg fedi. A tobozmirigy belseje részben sárga vagy aranyszerűen ragyogó anyagból áll, amelynek szemcsenagysága nagyobb, mint a külső oldalán találhatóké. A tobozmirigy külsején és belsejében lévő aranyragyogású szemcséket ici-pici drágakövekhez vagy kristályokhoz hasonlíthatjuk, melyeknek csodálatos tulajdonsága van. Ha az agyban valami esemény, észlelés, tapasztalat vagy hasonló dolog folytán gondolati tevékenység keletkezik, akkor ezt a külső tobozmirigy-kristályok egyike felfogja, rögzíti, majd befelé vetíti.  A kristály a felvett gondolatképet azonban újra vissza is tükrözi, mégpedig különböző irányba.A tobozmirigy tehát olyan, mintha számtalan kis szemmel lenne befedve, amelyek gondolatokat vesznek fel, tartanak meg, tükröznek vissza, majd sugároznak ki. A tobozmirigyben lévő szemcsék olyan kristályok, amelyek az illető személy öröklött és karmikus állapotával függnek össze. A tobozmirigyre egyrészt a szülők és az elődök, tehát öröklött tényezők hatnak, másrészt a mikrokozmosz aurikus szférája, a karmikus tényezők. Összességében ez határozza meg a tobozmirigy mint észlelő- és felvevőszerv minőségét. A tobozmirigynek is van sugártere. Ebben az összefüggésben beszélünk a tobozmirigy aurájáról. Ami a tobozmirigy-aura fajtájának és minőségének nem felel meg, az nem kerül be a rendszerbe, a tobozmirigy azt nem képes belélegezni. Ha ezt az érzékelőteret megérinti valami (és ez szüntelenül, percről percre megtörténik), akkor a tobozmirigy sugárterében a színek és sugarak váltakozását figyelhetjük meg. Ráadásul az az erő, amely megérinti a tobozmirigyet azonnal leárad a szívhez is. A szívnek is hét nézete, hét ürege van. A tobozmirigy-sugártér megérintésére többnyire mind a hét agyüreg azonnal, közvetlenül reagál. Az agyüregeket tükrökhöz hasonlíthatnánk, amelyek felfogják a benyomásokat, és azonmód levetítik őket a hét szívüregbe. A szív gyertyatartója tehát nyomban azoknak a benyomásoknak megfelelően sugárzik, amelyek a tobozmirigyet érték. A teljesség kedvéért tegyük hozzá, hogy minden, ami csak az érzékelő tudatba besugárzik, az a kígyótüzet és az egész idegrendszert is megérinti. Ami tehát egy bizonyos pillanatban bejut a főszentélyünkbe, az gyakorlatilag ugyanabban a pillanatban megjelenik az ujjunk hegyében is." Itt olvasható: Wictor Charon - ÁKASHA KRÓNIKA http://www.scribd.com/doc/137144621/Wictor-Charon-Akasha-kronika  Wictor Charon: A hipofízismirigy és a tobozmirigy A hipofízismirigy Másnéven glandula pituitaria 1. Előlebenyének kivonata sietteti a mellékvese fejlődését és fokozza annak tevékenységét, serkenti a thiroid-mirigy, a csíraképző mirigyek működését és a hormontermelést, ezenkívül óriásnövést, vagy akromegáliát idézhet elő. 2. Hátsó lebenyének kivonata növeli a vérnyomást, csökkenti a pulzusszámot, izomkontrakciót hoz létre, különösen a belek perisztaltikus mozgását erősíti és az uterust szabályozza, amiért mint abortiv szer is használatos /pituitrin/. Egyidejűleg szabályozza a vér cukorellátását is. A glandula megbetegedése /pl. tumor/ általános elhízásra vezet. Koppány írja: "Az agyfüggelék hormonjai irányítják a szilárd vázrészek, főképpen a csontrendszer fejlődését. Mi történik akkor, ha e mirigy működése túlnő a rendes határokon? Ha fiatalkorban történik ez a szerencsétlenség, mikor a csontosodás még nincs befejezve, akkor az egész csontozat és vele együtt az egész szervezet szinte korlátlan növekedésnek indult. Ilyenformán valódi óriások jönnek létre. De ha felnőttebb korban következik be a fokozott agyfüggelék-működés, akkor nem az egész szervezet, hanem csak egyes csontok: így az állkapocs, akar és lábszár fognak kóros módon megnagyobbodni. Az agyfüggelék megcsappant működése viszont általános visszafejlődést, elhízást, a csírasejtek termelésének pangását és a nemi jelleg meggyöngülését eredményezi. Az elhízással párosult nemi tehetetlenség az agyfüggelék megbetegedésére vezethető vissza." Az óriásnövés, a gigantizmus tehát a hipofízis túlzott működésének következménye. Tudjuk a Hermetika titkos hagyományaiból, hogy Atlantisz egy bizonyos periódusában az atlantidák mágikus kísérletezése folytán óriás-fajok szaporodtak el a Földön, melyek kölcsönös háborúkban pusztították, végül pedig kiirtották egymást. Ennek a kornak mellékei a küklopsz-építmények, a Húsvét szigeti bálványok és az akkor uralkodó fajhoz alkalmazkodó őskori állatgigászok: az ichtioszaurusz, plezioszaurusz, dinoszaurusz és a mammutok. Az őskor lemuriái és atlanti korszakában általában nagyobb volt az ember teste, a hipofízis tevékenysége pedig a mainak sokszorosa. A lemuriái ember, de még a későbbi atlantidai is szörnyűséges óriás lenne a homo sapienshez viszonyítva. Az óriás-növésnek és a titánfajok fellépésének különben a mágikus kísérletezésen kívül még más, asztronómiai okai is voltak. A Föld akkoriban a Taurus csillagkép egyik csillag-halmazának közeli gravitációs mezejébe esett /M. 1647/, és a környező csillagóriások ösztönző hatása mint rendkívüli inger hatott a szárazföldi fajták növekedésére az akkor még magas fejlettségű hipofízisen keresztül. Abban az időben a hermetikus hagyományok szerint a naprendszer többi lakott planétáin is óriásnemzedékek éltek. A Messier 1647-es csillaghalmaz 850.000 évvel ezelőtt kb. feleúton, féktávolságra volt naprendszerünktől,1.600.000 évvel előbb pedig közvetlen közelünkben tartózkodott. A belső elválasztású mirigyekkel foglalkozó tudomány másik nagy szakértője: dr. R. C. Hoskins "The Tide of Life" c. művében ezeket a további részleteket adja meg a hipofizismirigyről: "A pituitárium majdnem pontosan az agy közepén helyezkedik el. Súlya kb. fél gramm és 0,5 hüvelyk széles. Az állapotosság ideje alatt megnövekedik; ez az embrió anyagellátásával függ össze. Két részből áll, melyek egy-mástól fallal vannak elválasztva. Belső szerkezete rendkívül bonyolult. Az első és hátsó lebeny nem egyforma felépítésű. Az előlebeny mirigyszerű, s kiválasztási termékeket küld a vérbe. A hátsó lebeny kisebb az elsőnél, s működése a tudomány előtt még nem teljesen tisztázott. Vérellátása szűkös. Szerkezete részben ideg-fibrillum-okat, részben ganglionsejteket tartalmaz, amelyek - úgy látszik - az agy harmadik agykamrájával áll összeköttetésben. Az elülső lebeny a vérbe, a hátsó lebeny részint az előlebeny felé, részint visszafelé, az agyba küldhet hormont." Jelenleg általában azt a mirigyet tartják a legfontosabb szabályozóközpontnak, s úgy hiszik, hogy ez a személyiség kifejezője. A karakteralkat, a temperamentum, a filozófiai hajlam, a koncentráció képessége, a tudományos tehetségek, egyszóval minden intellektuális vonás ennek a mirigynek összetételétől függ. Úgy látszik azonban, hogy jelentősége még ennél is több, s minden élettani területre átnyúlik, mert elsődleges változások a pituitáriumban - változásokkal járnak a mellékvesében, a thyroidokban, a pankreászban, a szexuálhormonokban és az egész endokrinszisztémában. A hipofízis rendkívüli súlyát az a körülmény adja meg, hogy kétoldali kontrollszerkezet. Egyfelől hormonális, másfelől neurális funkciókat végez, illetve ezeket a tevékenységeket szabályozza." - "A hypothalamikus régióban a hipofízis körül olyan centrumok vannak elhelyezve, amelyek a zsírmetabolizmust, a vízellátást, a növekedést és a szexuális fejlődést regulálják." Nemcsak a testre hatnak tehát ilyenformán, hanem az egész endokrin rendszerre, magukra a kisebb kontrollköz-pontokra is.  A tobozmirigy A hipofízisnek kiegészítő szerve a hajdani harmadik szem csökevénye. A szintén központi fekvésű Glandula Pinális magasabban helyezkedik el, mint a hipofízis s ez az agy legrégibb rétege. Embriológiailag az első uterin hónap végén fejlődik ki, mint űrt képező bemélyedés, az agytetőről. A pineális processzus később kitárul és zsákszerű struktúrát mutat, lebenyes kinövésekkel. A hetedik életévtől kezdve homokszerű anyag képződik a lebenyek körül kalcium és magnéziumfoszfátokból és karbonátokból. Ez az "agyhomok", melynek jelentőségével a tudomány nincs tisztában, rendkívül fontos szerepet tölt be. Hét éven alul teljesen hiányzik, úgyszintén nincs meg a született idiótáknál és az aggastyánoknál. Nyilvánvaló, hogy a foszfát- és karbonát szemcsék jelenléte az elmeműködésével függ össze, mégpedig annak virágkorában. Hermetikus hagyományok szerint az agyhomok képződésének titka a mentális elektromosság hatása a környező anyagra. Ha az agyhomokot operatív úton eltávolítjuk, rövid idő múltán újra képződik. Ez a regeneratív funkció a képződő alkatrészek fontosságára vall. A magasabb én, az Isteni Ego, csak hétéves korban veszi teljesen birtokába a testet, azért áll be az agyhomok képződése éppen ekkor. Öregkorban az Ego már leépít, s lassan újra kihelyezi tartózkodási helyét az agycentrumból. A tobozmirigy élettani hatásáról és szerepéről a tudomány kevesebbet tud, mint a hipofíziséről. Foa olasz búvár eltávolította fiatal csirkék tobozmirigyét s meglepetve vette észre, hogy erre az állatok nemi jellegei rohamosan kifejlődtek és általában korai nemi érettség lépett fel. Maguk a nemi szervek is erősen megnagyobbodtak. Más-részről klinikai megfigyelések is - melyeket főleg Marburg bécsi idegorvos jegyzett fel - azt tanítják, hogy a korai nemi érettség oka a tobozmirigy megcsappant működésében van. Öt-hat éves kisgyermekek nemi szervei óriási módon megnövekednek, a gyermek a felnőtt habitusát ölti fel, vágyak gyötrik és szellemileg koraérett. A gyorsvirágzásnak azonban gyors hervadás vet véget, s a gyermek hamarosan elpusztul. Mindezekből az adatokból az derül ki, hogy a tobozmirigy belső váladékot termel, melynek szerepe a csíramirigyek idő előtti működésének megakadályozása, azok sakkbantartása. Ha működése megszűnik, vagy megcsappan, az ivarzás azonnal előtör. Ezek lennének a két misztériummirigy élettani funkciói, s ennyit tud szerepükről a biológia. Természetesen ezek a tevékenységek csak kis részei a pituitária és apineális okkult szerepének. Jó azonban ismerni a mirigyek élettani működését, mert már ebből is világosan kiderül, micsoda félelmes erők vannak ennek a két ellenőrnek kezére bízva, s ez is egy okkal több, hogy misztikus praxisunkban a legnagyobb körültekintéssel járjunk el, mert a veszedelem, amelyben helytelen gyakorlás esetén forgunk, igen nagy. A szervezetben lappangó növekedési határ ma is bármikor áttörhető, s a túlzott vérellátás hiperfunkciót eredményezhet a két mirigy egyikében, ami akromegáliára s más, beláthatatlan bonyodalmakra vezethet. A harmadik szem életre keltésénél tehát ajánlatos az előírásokat a legalaposabban betartani. Még jobb, ha szakértő mester vezeti a kiképzést. Elengedhetetlen, hogy a gyakorlást olyan valaki irányítsa, akinek biológiai orvosi ismeretei megfelelőek, mert a gyakorlás során a szervezet háztartásában apró kilengések jelentkezhetnek, amelyek jelzik a munka menetrendjében szükségessé váló változtatásokat. Minthogy a fejlődés egyéni, nem is lehet a vezérfonálban egyetemes érvényű utasításokat adni a gyakorlás időtartamára nézve. De bizonyos periódusokban erőtúlhalmozódások, pszichikai és mágikus hiperfunkciók is fellépnek, s ezeket rögtön a kellő módon tanácsos levezetni, kiegyensúlyozni. Itt is, mint a misztikus tréning más fajtáinál, pozitív és negatív ciklusok váltakoznak munka közben. Sohasem szabad a pozitív, vagy negatív töltést túlhalmozni. Ez végül is biológiai hiperfunkcióra vezetne. A két misztériumszerv összefüggése A Glandula Pinealisnak titkos összefüggését a hipofízissel csak kevesen ismerik és még az okkult irodalombanis igen ritka a Harmadik Szemre vonatkozó megbízható leírás. A hermetikus hagyományokban a tobozmirigy volt az első szem. Lemuriában, a cherubok leszármazottainak földjén, a tobozmirigy a mentális látás szerve, amely azonban nemcsak képek felfogására való, hanem egyúttal a szaporodás, testalkotás androgin forrása is. Atlantisban a látás és mágikus irányítás a Pituitáriára megy át. Az orgánum most az asztrálsíkkal áll összeköttetésben; az akarati, vágybeli, lassan kialakuló intellektuális funkciók szervévé alakul át. A változó körülmények, a fajok süllyedése, a planéta sorsát intéző egregórák irányítása mellett a felső mentális látás élettani központja elszakad az asztrálsíktól. Az ősi lemur kontinens pusztulása elégtelenné teszi a pusztán mentális szemléletet. A ritkább összetételű mentális anyag alkalmatlanná válik a fokozatosan lehűlő és ezzel sűrűsödő Föld felszínén az életfenntartására. Ez hozza létre az asztrális látás szemét. Egyidejűleg kifejlődik az érzékelés, a fokozottabb fájdalom és gyönyör átélésének képessége. Atlantisz bukása után a Föld még jobban lehűl, s már az asztralitás szerve is elégtelen; most fejlődik ki a fizikai látás szerve, a pituitárium pedig követi elődje sorsát, s visszavonul a kemény agyburok védelme mögé. A tobozmirigy az ind antropológiában az ezerlevelű lótusz csakrájával egyezik meg, a pitiutárium az orrgyöknél fekvő Adzsna-csakrával. A hermetika ezenfelül még a fizikai sík szervét is megadja, ami a már duális szempárban van jelen. Tehát mindent összegezve: a tobozmirigy a mentálsík szerve, a hipofízis az asztrálsíké, a szempár pedig a fizikai síké. A mentális Glandula Pinealis még egységes, minthogy a nemek homogenitásának idejéből származik. A Pituitárium egységes, de már kettős tagozódású, mivel az atlanti korszak elején az ember még androgin-hermafrodita, később azonban követi a bekövetkező nemek kettészakadásának szimbolikus vonalát. A szempár már teljesen kettős, a Homo Sapiens duális természetének megfelelően. Az egyik szem pozitív, a másik negatív töltésű. Egyik az alsóbb asztrálsíkkal és feminin elemmel áll misztikus kapcsolatban, másik az alsóbb mentálissal és maszkulin elemmel. A baloldal negatív, feminin, asztrális, a jobboldal pozitív, maszkulin és mentális. A két szemen, a pituitárium antennáján és a Glandula Pineálison keresztül a titkos praxisban kiképzett neofita a három síkkal állösszeköttetésben. A három szerv a három hermetikus síkösszekötő hídja. Technikai részletek Ennyi élettani előzmény után rátérhetünk a harmadik szem életre keltésének biológiai gyakorlására. Mindenekelőtt állapítsuk meg a gyakorlás akadályait. Vannak olyan lelki tulajdonságú emberek, akik számára a gyakorlás túl veszélyes, sőt egyenesen kárhozatos. Ne fogjanak hozzá ehhez a munkához mindenekelőtt olyanok, akik magas vérnyomásban, érelmeszesedésben, krónikus fejfájásban, vagy komoly idegbajban szenvednek. Az agy és a gerincvelő bármiféle korai bántalma, sérülése, esetleges koponyaűri operációk előzménye, tumorok, Basedow-kór, meningitis stb. tiltják az életre keltés pozíciójának gyakorlását. Ellenben baj nélkül gyakorolhatnak alacsony vérnyomásúak /ha különben a fenti bajok egyikében sem szenvednek/, melankolikus temperamentumok, flegmatikusok, olyanok, akik fejfájásra különösen nem hajlamosak. Speciális részletek tekintetében a vezető Adeptus útmutatásait vegyük figyelembe. Pozitúrák Az eső gyakorlat a már említett embriópozitúra, amelyet egyiptomi reliefeken tanulmányozhatunk. Ez abból áll, hogy a földön ülve, lábunkat felhúzva, összekuporodunk és fejünket térdünk közé vesszük, oly mélyen lehajtva, amennyire csak képesek vagyunk rá.   Minthogy ezt a pozitúrát csak sovány és magas egyének vehetik fel, kevésbé hajlékony termetek számára máspozitúrák ajánlatosak. Ilyen mindenekelőtt: a guggoló fej-támasztás, ami egyszerűen abból áll, hogy térdelő helyzetben felsőtestünkkel előrehajtunk úgy, hogy a fejtető a földet érintse. A testsúly a felhúzott térden nyugszik. így: Újabb gyakorlat az előrehajlás, amit pamlagon, vagy széken ülve gyakorolhatunk, széttárt lábbal, állunkat és homlokunkat két kezünkbe támasztva, miközben a fej könyökünk központi bázisára hajlik. Itt fontos, hogy az előrehajlás mély legyen, s a fej szilárd támasztékot kapjon. A kéz könyökben támaszkodik a székre s szilárdan körülfogja arcunkat. Nehéz, de hatásos gyakorlat a keleti arcfekvés: magunk alá húzott lábbal, gyékényen ülve. Amint látható, mindegyik pozitúra azt célozza, hogy az agy bizonyos részei nyomás alá kerüljenek, fokozottabb vérellátásban részesüljenek. Már az első néhány perc alatt érezni fogjuk, mint áramlik egyre több vér a fejbe. A nyomás, amelyet érzünk, nemcsak a véráramlástól van. Az agy fizikai helyzetének megváltozása gravitációs erőket is üzembe helyez, miáltal a koponyaüregben s az agyvízben úszó kranium előrenehezedik. A változott helyzet nyomást gyakorol a belső centrumokra s az elosztó szervek nagyobb mennyiségű vért és nyirkot préselnek keresztül a tekervények sejtközi állagán. Eközben a tobozmirigy és a hipofízis bővebb vértáplálékot kap, s a nap későbbi szakában végzendő misztikus tréning számára megteremtettük a legkedvezőbb előfeltételeket. Magától értetődik, hogy az előkészítő biológiagyakorlat, illetve kezelés csak hosszú évek múlva állítja be annyira az endokrin centrumokat, hogy magasabb mentális képességek lépjenek fel, s ezek állandósuljanak. Gyakorlatilag lehetséges volna sokkal rövidebb idő alatt is eredményt elérni, de - amint láttuk - ezt a tréninget a súlyos veszélyek miatt nem szabad túlerőltetni! Naponta mindössze néhány percet tölthetünk ezekben a pozitúrákban, kezdve 5 perctől, fokozva egészen 30 percig. Ezen túl azonban sohasem ajánlatos menni. Elég, ha naponta egyszer végezzük. Ha gyakorlás közben úgy érezzük, hogy az agyűri nyomás nagyon erőssé válik, szédülni kezdünk, vagy fejfájás lépne fel, a gyakorlást azonnal fel kell függeszteni. Ha a nyomás csak kismértékű és nem elviselhetetlen, nem törődünk vele, hanem tovább maradunk a felvett pozitúrában. Bizonyos fokú nyomás - amint már mondottuk - elengedhetetlen, mert ez jelzi, hogy a biológiai erők meg-mozdultak és hatni kezdenek. Ilyenkor bizonyos fogásokkal, pl. azáltal, hogy halántékunkat két kezünk közévesszük, kiküszöbölhetjük a feszülési érzetet. Ha a feszülés erre sem szűnik meg, vagy túl kellemetlenné válik, rossz a pozitúra, vagy túl mély az előrehajlás. Mindkét esetben mesterünkhöz fordulunk. A gyakorlás későbbi stádiumaiban megszűnik minden nyomás és feszülési érzet. Az ősi univerzális szimbólumnyelv  A harmadik szem bizonyos fokú új életre keltése alapfeltétele az Akashában való olvasásnak. Felmerülhet a kérdés, hogy egyáltalán miért van szükség biológiai előkészítésre, s vajon az adeptusok mind alkalmaztak-e ilyen gyakorlatokat misztikus képességeik kifejlődése előtt? Erre a válasz az, hogy amennyire az okkult történelmet követni lehet, a nagy beavatottak minden korban kaptak bizonyos kiképzést, melynek lényeges része volt a tudatos, vagy ösztönös revitalizáció. Például az ókorban az óhéber próféták tudatosan az egyiptomi jóga embriópozitúrájában gyakoroltak. Ez a szokás a vallásalapító Mózestől származik, aki azt egyszerűen átvette egyiptomi mesterétől. Közismert a kínai jóga-meditáció szabályzat a messzemenő biológia előírásaival. Maga Buddha hét éven keresztül aszkéta életet folytatott, és a fizikai gyakorlatok minden válfaján átment megvilágosodása előtt, amely hétévvel gyakorlatainak megkezdése után állott be. Hasonló tudósítások maradtak fenn Pythagorasról - Hermes-Toth-ról is mint az atlanti jóga praxisának első leírójáról. Bárhova nézünk, bármelyik adeptust vesszük szemügyre az ókortól egészen az újkori látnokig: dr. Rudolf Steinerig, mindig azt látjuk, hogy a mesterek titokzatos gyakorlatokat végeztek, amelyeknek eredménye a harmadik személetre ébredése volt. A gyakorlatok különféleségük ellenére is azonos eredménnyel jártak, s akár tudatosan, akár nem, biológiai stimulusokat vezettek keresztül az agy elcsenevészedett központjain. A beálló eredmények azonban csak olyankor adtak teljes képet, ha a tréninget magas erkölcsi fokon álló egyén a szellemi síkokon való meditációval kötötte egybe. Ezen a kiegészítő részen fekszik az Ákasha-olvasás művészetének zöme, melyhez kivételes szellemi tehetség, tudás, intelligencia és sokoldalúság szükséges. Mert a misztériummirigyek életre keltése önmagában csak a biosz mágikus energiáit dobhatja felszínre, a magasabb tudatállapotok rejtelmeibe nem vezet be. Ezért a kiképzés mindig kettős. Kozmobiológiai és kozmozófiai. Csak ennek a két iránynak egyesítése adja ki az ősi atlanti ember: a Homo Mágus tudattartalmát s a még régebbi Homo Mentalis pszichikai élményeit. A biológiai faktorok fokozása elengedhetetlen, mert a jelenlegi gondolaterőnk elégtelen, a Homo Sapiens tudatának köre szűk, megismerő-képességének intenzitása alacsony. Az Ákasha engrammjainak megfejtéséhez pedig magas frekvenciára van szükségünk; a távoli kozmosz titánvilágaiból származó üzenetek megfejtésére rendkívüli képességeket kell kifejleszteni. A közönséges ember tudatának világossága gyertyafény az adeptus tudatának reflektora mellett. A kozmikus elme sokszázezer gyertyafény erejű reflektorok vetítőerejét igényli, úgyszintén a kozmikus öntudat. És az erő, a frekvencianövekedés önmagában még nem elegendő, mert ezenkívül a kozmikus üzenetek idegen, ismeretlen világnyelven vannak fogalmazva, tehát azt előbb el kell sajátítani, hogy értelmébe valaki behatolhasson. Az Ákasha azon a nyelven közvetíti tudósításait, amely a szellem őslétezésének világnyelve. A módszer szimbolikus, és az ősi ismeretek élő jelképei. Minél közelebb vagyunk a civilizáció kezdeteihez, minél régebbi korokra megyünk vissza, annál feltűnőbb, hogy a népek írása, nyelve, megnyilatkozási formája szimbolikus. A hieroglifák eredetileg élő képek átvitelei. Az ősi kultúrember, az atlantida tudata mindenben élőképeket, sokdimenziós emblémákat látott. A képek magukban foglalták keletkezésük titkát, értelmét s jövőjüket. A gondolatok közlése is túlnyomórészt ideavetítésen alapult. Ez a fokozott képszerűség a mozgó, változó, folyamatos teremtés állapotában lévő formaalkotó tendencia a létesülés legnagyobb misztériuma, mely a halhatatlan ideák soha nem szünetelő tevékenységének következménye. Elképzelni, beszélni, vagy teremteni - egyetlen fogalom volt a mágikus atlantida számára! Ugyanez a mód volt időtlen idők óta az Őskozmosz általános nyelve. Ebből a forrásból sugárzódtak valósággá az Ákashából kilépve a megelőző Manvantárák tapasztalatai, s ez volt az, amit mint a fizikai lét célját, az ősanyag visszamaradt állaga Manu törvényeiként őrzött meg a későbbi örökké-valóságok részére. Az ősi egyetemes szimbólumnyelv kulcsszavai azonban veszendőbe mentek az elállatiasodott ember számára. Noha az ábécét megőrizték a titkos hagyományok, minden neofitának újra meg újra meg kell tanulnia olvasni a természet könyvében. Az ábécén kezdve, egyszerűbb szavakat alkotva, később eljuthat az összefüggő mondatokig, s ha már elegendő gyakorlata van a nagy könyv ábráinak szemléletében, kezébe kaphatja a titkos krónika még nem közölt köteteit is. Ennek az előkészítő tanulmánynak elvégzése alaposan próbára teszi a neofita türelmét és kitartását. A stúdium megköveteli, hogy testtel-lélekkel belemerüljünk az elmúlt világok eszmekörének jelképeibe. Az elemi útmutatás alapján tanulmányozni kell halott fajok vallástörténetét, régi mítoszokat, meg kell fejteni az istenek születéséről szóló hagyományok között rejlő magasabb értelmet. A régi világ szimbolizmusából magunkévá kell tennünk mindazt, ami hozzáférhető. Akkor azután egy idő múltán, amely igen hosszúnak tűnhetik előttünk, minden természeti tárgyat, élőlényt, formát és cselekvést jelképnek fogunk látni. Az emberek tevékenységében örökéletű, személytelen tendenciák megnyilatkozását látjuk majd. De megelevenedik a lelketlen természet is, és a természeti erők játéka mint hatalmas elemi szellemek, démonok és cherubok élettevékenysége fog feltűnni. Ez az a pont, amikor érthetővé válik előttünk a nagy költő - Goethe - mondása: "Minden földi dolog csak egy halhatatlan szimbólum, porba öltöztetve." Forrás: Wictor Charon - ÁKASHA KRÓNIKA A Beszélő Fény krónikájában való olvasás tankönyve Az F.H.R.C. mesterképző tanfolyamának titkos vezérfonala TOBOZMIRIGY A TESTÜNK CSODÁJA A tobozmirigy embernél az agy közepén, a két félteke között elhelyezkedő parányi mirigy, mely toboz alakjáról kapta a nevét. A mellékelt ábrán jól tanulmányozható az emberi agy keresztmetszete és az egyiptomi szimbólum, aHórusz szem formai hasonlósága. Vajon az egyiptomi, ősi civilizáció többet tudott agyunk működéséről időszámításunk előtt 3000 évvel? Érdekes a feltevés és mélyen elgondolkodtató…  Az agyunkhoz nyéllel rögzülő, fenyőtobozhoz hasonló alakú mirigyről sokféle vélekedés volt már az orvos-történet során, tartjuk pl. “harmadik szemnek” is… Mi az igazság, milyen érdekes összefüggések derülnek ki a tobozmirigyről? Anatómiai bizonyíték Kevesen tudják, hogy anatómiai bizonyítékai is vannak a harmadik szemnek. A régészeti leletként megtalált halak koponya részén fellelhetõek a nyomai. Napjaink állatai pedig egy tobozmirigy nevû szervvel rendelkeznek, ami a koponyába bejutó fénytõl függõen mûködik. Persze nem csak az állatokban, hanem az emberi koponyában is találunk ilyet; nálunk ez egy borsó nagyságú mirigy, ami mélyen, a koponyaalapi részen helyezkedik el, és ugyanaz a szerepe, mint az állatoknál: a látószerv által felfogott ingerekre (azaz közvetetten fényre) reagál. Koordinálja az éjszakai/nappali hormonális mûködést, valamint az alvás/ébrenlét ciklusát, azaz idegen eredetû szóval a biológiai óránk ún. cirkadián ritmusát. Hogyan befolyásolja a melatonin az alvás/ébrenlét ciklusát? Működésének mélyreható vizsgálata során kiderült, hogy egy melatonin nevű hormont választ el, amely a véráramba kerül. Normál körülmények között ennek szintje alacsony napközben mivel a beeső fény a tobozmirigyben gátolja a melatonin nevű hormon termelését, míg más hormonokra, melyek a nappali életben fontosak, serkentőleg hat. A fény kihunyásakor melatonin termelődik, és álmosak leszünk. Éjszaka emelkedik meg, szintjének csúcsa pedig éjjel 3-4 óra körül van(REM), majd fokozatosan csökken, ahogy közeledik az idő az ébredéshez. Meditáció közben is igen sok szabadul fel! A tobozmirigy és a melatonin termelése tehát erősen összefonódik az alvás/ébrenlét ciklusával, és az utóbbi években – gyakran megalapozatlanul – egyre nagyobb jelentõséget tulajdonítanak neki. Az kétségtelen, hogy a melatonin felelõs a hosszú utazáskor megjelenõ idõeltolódás által okozott problémákért. Ekkor ugyanis az történik, hogy a melatonin termelésének megszokott ciklusa és az azt szabályozó sötétség-világosság ciklusa már nem lesz szinkronban, aminek eredménye pedig fáradtság és rossz közérzet lehet. Az átálláshoz általában 5-6 napra van szükség. A melatonin közvetlenül a szervekre gyakorolt hatása ismeretlen. Az azonban mindenki elõtt ismert, hogy a fáradtság hatással van kedélyállapotunkra és teljesítõképességünkre. Megnöveli a REM-ciklus hosszát, és élénk álmokat eredményez, emiatt alvászavar ellen adják. Hat a test hőmérsékletére, és álmosságot okoz. Befolyásolja az immunrendszert is, bár ennek módja még nem ismert. Antioxidáns – ennek következtében rákellenes – hatása van.  Nem csak a növényeknek, az embernek is szüksége van napfényre A szem és a fény tehát nem pusztán az agy képalkotásában játszik rendkívül fontos szerepet, hanem közvetetten a hormontermelésben és a pihenésben is. Jóllehet nem vagyunk képesek annyira hasznosítani a napfényt, mint a növények, de semmiképp sem szabad lebecsülni jótékony hatását. A homlok közepén kifejlõdõ harmadik szem a mitológiában és jó néhány kultúrában gyakran visszaköszönõ téma. Õseink sejtettek valamit, vagy véletlen, hogy tényleg van egy mirigy az emberi koponyában, melynek ugyan az a szerepe, mint a szemeknek, vagyis a látószerv által felfogott ingerekre (azaz közvetetten fényre) reagál? Dr. Rick Strassman munkásságának köszönhetően (lásd előző videó) mára már tudjuk, hogy a tobozmirigy képes egy erős hallucinogén anyag, a DMT (dimetiltriptamin) előállítására is. A DMT számos növényben is megtalálható, pl. a híres Ayahuascában is, amit a dél-amerikai sámánok ősidők óta használnak a szellemvilággal való kapcsolattartásra. A DMT képes az ember tudatát a teste elhagyásával “túlvilági” síkokra szállítani, és azok a dolgok, amiket az ember ott lát, azok nem hallucinációk, hanem valódiak, ugyan úgy valódiak azok az intelligens lények is, amik ezt a síkot lakják. Kijelenthetjük, hogy a tobozmirigy a metafizikai “harmadik szem” biológiai szerve. A harmadik szem segítségével olyan dolgokat láthatunk, melyek a hétköznapi szemek számára láthatatlanok. A gyerekekben még jól működik, ezért fogékonyak a “természetfeletti” jelenségek észlelésére. Biztos mindenkinek voltak furcsa “álmai” és élményei gyerekkorában, melyeket nem tudott megmagyarázni. A gyerekek olyan dolgokat is látnak, amiket a felnőttek már nem. A tobozmirigy felnőttkorra nagyrészt elveszíti a különleges képességeit, de egy baleset vagy különleges technikák újra aktiválhatják. Sokszor lehet hallani olyat, hogy valaki egy fejsérülés után elkezdett szellemeket látni és hasonlók. Az inaktiválódás bizonyos anyagok lerakódása és felhalmozódása, valamint a spirituális funkciók kihasználatlansága miatt következik be. Pl. a fluorid nagy mennyiségben képes felhalmozódni a tobozmirigyben (pl. fogkrémből). A sok lerakódott ásványi anyag valamint a kihasználatlanság működésképtelenné teszi a tobozmirigy harmadik szem funkcióját és ez felnőttkorra (de inkább 10-15 éves korra) általában be is következik. Bizonyos technikák segíthetnek újraaktiválni a harmadik szemet, pl amikor az ember olyan hangokat ad ki, amik rezgésbe hozzák a tobozmirigyet. VILÁGBIZTONSÁG NYÍLT TÁRSASÁG JELKÉPRENDSZERE A TOBOZMIRIGY AZ EMBERI AGY FELÉPÍTÉSE – HÓRUSZ SZEME  A vizuális gondolkodással, a meditációval, a képzelettel és az álommal szoros kapcsolatban. Így vagy úgy, de az agy, az egy! Elölnézetből egy hármashalom. A köztiagy a két agyfélteke között sólyom alakot formál. A sólyom kitűnő látásáról ismert, ezért méltán hordozza magával a képi gondolkodás, a szárnyaló képzelet szimbolikáját is. Figyeljük meg az ősi egyiptomi ábrázolások adta hasonlóságokat! A köztiagy, az agy középső része tartalmazza az álmok, a meditatív állapot és a vizuális gondolkodásmód alapját képező tobozmirigyet. Az agy (más néven agyvelő; ógörögül ἐγκέφαλον, enképhalon, „a koponyában”) a gerincesek központi idegrendszerének a koponyaüregben elhelyezkedő része. Énképhalom! Az epitalamusz a tobozmirigy szárában található mag (Nucleus habenularis). A tobozmirigy (glandula pinealis; corpus pineale) egy kis, kúp alakú képlet, amelyet a tobozmirigy szára (habenula) a köztiagyhoz rögzít. Hátrafelé nyúlik, így a középagy hátsó felszíne mögött fekszik. A legősibb, középső részt köztiagynak és hüllőagynak is nevezik. KALCIT MIKROKRISTÁLY AZ AGYBÓL, A TOBOZMIRIGYBŐL  Pásztázó elektron mikroszkóppal készült felvétel. A Kalcit lapokban alkotja a kristályszerkezetet. Az emberi agyból, a tobozmirigyből elkülönített mikrokristály. A kalcit, mint “mészkő-észkő”.. Gondoljunk bele, milyen sok információ tárolható a lapokon. Egyes kalcit kristályok vastartalommal bírnak, így az agy elektromágneses tulajdonságain keresztül kölcsönhatásban állnak. A kémiai-biológiai folyamatokkal szintén kölcsönhatásban áll ez a rendszer. Agyunk közepén helyezkedik el, az evolúciós szempontból legősibb részén. Harmadik szemként is hívják. Melatonint termel mely a mélyalvásért is felelős. Hatékony rákellenes szer. Teljesen sötétben jobban termelődik. A kék fény hatására szinte megszűnik a termelődése. A tobozmirigy környékén a fluor 70-szer nagyobb koncentrációban fordul elő mint a test bármely más pontján. A Fluor önmagában az egyik legerősebb méreg és a legerősebb katalizátor. A fluor a legelektronegatívabb az összes elem közül. AZ EMBERI AGY KÖZEPÉN TALÁHATÓ TOBOZMIRIGY TARTALMAZZA: TERMÉSZETES MIKROKRISTÁLYOK  A tobozmirigyben lévő kalcit kristályok egy része vastartalmuk miatt elektromágneses tulajdonságokkal bír. (mészkő-észkő) Kémiai hatásra a kristályszerkezetben változás jön létre. A vaterit kalcium-karbonát, a borátok, karbonátok, nitrátok ásványosztályban az önálló kalcitcsoport tagja. A hexagonális rendszerben kristályosodik. Főleg ortorombos kristályokban található. Gyakori tömeges kristályos, finomszemcsés megjelenése. A kalcit és aragonit polimorf változata, megkülönböztetni csak a kristályszerkezet alapján lehet. Nevét felfedezőjéről, Henrich Vater német minerologusról kapta. Az agy belső részét a biológiai és elektromágneses rendszerek védik, ugyanis más részei is tartalmaznak mágneses és vastartalmú részecskéket. KALCIT KRISTÁLYOK  Pásztázó elektron-mikroszkóppal (Scanning Electron Microscope) készült kép. Az aragonit karbonát ásvány, dimorf alakja a kalcit, vagy mészpát. Kristályai rombos oszlopok sokszor tű alakú halmazok; gyakoriak az összenőtt többszörös ikerkristályok. Az aragonit rostosan, gömbösen, kéreg módjára, és ágas-bogas formában is megtalálható. A színeződéseket elsősorban a vas (Fe) tartalom okozza. Az emberi agyban, a tobozmirigyben előforduló, mágneses kristályszerkezetek. AZ AGYBAN MEGTALÁLHATÓ MÁGNESES TULAJDONSÁGGAL BÍRÓ RÉSZECSKÉK: MAGNETIT  Pásztázó-elektronmikroszkópos kép az emberi agy hippocampus (kampós) részéből: magnetit részecskék A hippokampusz (hippocampus) az előagy (nagyagy) egy része, az emberben a halántéklebeny csúcsában, a kéreg (a hatrétegű neocortex) alatt található képlet, a gerincesekben az archicortexet (archipalliumot) képezi. Ötrétegű kéregből épül fel (allocortex). Nevét az emberi agy koronális metszetében megjelenő, csikóhalra (lat. Hippocampus) emlékeztető, görbült formájáról kapta. A primitív emlősökben az agykéreg felszínének 30-40%-át is kiteszi, az emberben ez az arány már elenyésző. A magnetit (Haidinger, 1845) , vagy más nevein: mágnesvasérc, mágnesvaskő egy vastartalmú szabályos rendszerű oxidásvány amely a spinellcsoport ásványegyüttes tagja. Ikerkristályai gyakoriak. A legfontosabb vasérc. Ezen felsorolt kristályok tulajdonságaik alapján reagálnak az eletromágneses térre, a körülöttünk lévő rezgésekre. Finomérzékelésnek vagy érzék feletti érzékelésnek is hívják azt ha valaki tudatosan képes “fogni” a körülöttünk lévő teret. Biztos volt már olyan, hogy valaki ellenszenves volt pedig nem tudtál róla még semmit. De érezted, hogy valami zavar vele kapcsolatban. Vagy fordítva, mintha már ezer éve ismernéd annyira jól kijöttök. Ekkor egymásra ”hangolódtok”. A távérzékelésben (EPR -paradoxon vagyis féreglyuk) is fontos szerepe van, gondolsz valakire és 1 perc múlva pont Ő hív telefonon. Megérzed valamelyik hozzátartozóddal történt valami….de akár a jövőbe is belelpillanthatsz. A tobozmirigy ezen lehetőségeit lehet tudatosan is végezni, erősíteni. Erre sok guru, jógi képes, de akár átlag ember is, ha vigyáz erre a szervre és nem hagyja ezen funkció idegpályáit elhalni (szóval tudatosan vagy anélkül, de gyakorol, testben lélekben szellemben tisztulni). Tobozmirigy kristályok A modern orvostudomány a közelmúltban fedezte fel, hogy az emberi agy belsejében, legfőképpen a tobozmirigy állományában kalcit kristály struktúrák vannak beépülőben. Sok gyermek ma már az agy aktív kristályos elemeivel születik. Az emberiség nagy része viszont kénytelen a fejlődése érdekében saját indíttatásából aktiválni azokat. A fentiek tükrében rendkívül izgalmasnak tűnik a kérdés, hogy mi is lehet a funkciója ezeknek az ásványi képződményeknek és kristályos struktúráknak az emberi agy belsejében. Főleg akkor, amikor tudjuk, hogy a kristályok a legmagasabb rezgésszintet képviselik az ásványbirodalomban. A kristályok több mint 80.000 éve állnak az emberiség szolgálatában. Az ősi civilizációkban gyógyításra, illetve információ- és energiahordozóként használták őket. Atlantiszban például a gyermekek a homlokukhoz, közvetlenül a harmadik szem pontjához érintett kristályokból férhettek hozzá a tudás anyagához – természetesen ráhangolódva a megfelelő hullámhosszra. A kristályoknak sok ágazatban van jelentősége már napjainkban is, többek között az informatikában, a híradástechnikában, az óraiparban, az űrkutatásban, a hadiiparban, az alternatív gyógyászatban stb. Még izgalmasabb a gondolat, ha tudjuk, hogy ezeket a kristályokat, az Univerzum bármely más pontján fellelhető kristályokhoz hasonlóanfinomhangolással az ember szolgálatába lehet állítani. Elektromos, elektromágneses és mágneses impulzusokat közvetíthetünk, vagy fogadhatunk a segítségükkel. Az elektromos frekvenciák (rádióhullámok) természetüknél fogva áthaladnak a testeteken, anélkül, hogy különösebb zavart okoznának.Csak a megfelelő vevő képes a vételükre. Jelenleg is sok elektromágneses frekvencia áramlik át a fizikai testeken de az ember, speciális eszközök (rádió, TV, telefon, stb) hiányában azonban még nem tudja érzékelni azokat. Úgy tűnik, hogy a kristály képződmények megjelenése az emberi agyban, ezt a helyzetet meg fogja változtatni. Sőt, majd egy szép napon még feleslegessé is teheti a közbeiktatott eszközök használatát. Az emberi agy kristály struktúrái, a tobozmirigy hatásmechanizmusának ismerete, a melatonin hormon kutatási eredményei , minden bizonnyal forradalmasítani fogják majd az emberi kommunikációt, az oktatást, az orvostudományt, az ipart – röviden az ember teljes társadalmi berendezkedését. A hyper-tudatos ember rendelkezésére áll ma már számos eszköz és technika is, hogy az agyában elhelyezkedő tobozmirigy kristálystruktúráit finoman, saját tempóban behangolhassa. A behangolás vagy aktiválás vértezheti fel az embert az oly hőn áhított multidimenziós képességekkel. Milyen hatásai lehetnek az új képességek kialakulásának? - A tudatalattival történő együttműködés felerősödése. - Óriási felismerések nyomán az emberi kapcsolatok ugrásszerű javulása. - Az elkülönültség érzését felváltja a közösségtudat. - Erősödik a biztonságérzet, megszűnik a félelem, a stressz.. - Az egyén rálel az Isteni Tervében kijelölt útjára, rátalál a szenvedélyére. - Hosszantartó egészséges élet. Stb Az ember alkalmazkodása a folyamathoz e fenti és hasonló képességek kifejlődését hozhatja. Most van az idő, amikor meg kell találni a fényt még a sötétségben is. Itt az idő, hogy az ember meglelje a fényt és a szenvedélyt önmagában. Ebbe az irányba tett legkisebb lépés is megváltoztatja az életet. Az emberek kristályossá válnak Már hallottunk a kristály gyerekekről és az indigó gyerekekről, akik a telepatikus kommunikációt, mint velük született képességet hozzák már magukkal. Nem tudják ugyan, hogy miként lehet alkalmazni, de van egy belső kommunikációs adottságuk, amelyet egy kis munkával finomra hangolhatnak és alkalmazhatnak. Ezzel a képességgel bárki rendelkezhet, ugyanis ez a képesség az emberi agyban formálódó kristályokkal való együttműködésből ered. Nagyon érdekes hatása lesz az emberiségre, amint ezeket a kristályokat az ember megtanulja alkalmazni. Krizantén 77. üzentében ez áll: „Az emberi agyban elől a homlok mögött középen helyezkedik el a Tobozmirigy, ami jó embereknél a harmadik szem. Ezen keresztül kapja az intuitív gondolatokat, a lélek irányítását is. Ha a lélek irányítása sikeres, akkor ez a szerv fizikailag is fejlődik, sejtszaporodás jön létre. Ezek a sejtek mind jobb és jobb antennaként szerepelnek. Gonosz-rossz embernél a Tobozmirigy fejlődése leáll, sőt sejtpusztulás révén csökevényesedés áll be, melyet a sok rossz gondolat idéz elő. Jó és rossz gondolatokra, lelkiállapotra azonnal reagál, ezért Isten ítélőszékének is felfoghatjátok. Itt dől el minden pillanatban, hogy ki, mennyi információt, lehetőséget, tudást kap az égi csatornán, vagy mitől zárják el, mit vesznek vissza tőle, mert rossz gondolatait nem tudta jóra alakítani. Ezért nem lehet semmilyen technikával és álszenteskedéssel senkinek a harmadik szemét kinyitni. 25% jó, 75% rossz felosztásnál nyílik automatikusan, és az előbb elmondottak alapján növekszik ill. csökken fizikailag és spirituálisan egyaránt.” Minden ember születésekor az Univerzum teljes tudását hozza magával. Ezt a tudást, azonban csak akkor kezdi használni, ha eljut arra a rezgés-tartományba, ahol egy-egy témával kapcsolatos „ajtó kinyílik”…. Vagyis a felismerés és a megértés párosul. És még egy nagyon fontos tétel járul ehhez: Ez teszi ki az agyban tárolt tudás 50%-át. Vagyis egy ilyen átlagos embernek, mint amilyen vagyok nem az agy teljes,- 100 %-os tudásából kell a fentieket levezetni, hanem csak a feléből,….az 50%-ból. Így már egészen más a képlet!!!! Akiben a jó gondolatok rendszeres használata meghaladja a 25%-os arányt az már átlépte a „jó-rossz” tartomány felezővonalát. Akár az 1%-os meghaladás is a jó oldalra billenti el a többséget, hiszen a 26% több mint az 50 fele. A korábbi években csak Karácsonykor adott ilyen ajándékot Krizantén, amikor elmondta, hogy ki hol tart a lehozott adósság-pontok ledolgozásával. És sorba vettük a jelen lévő lányokat…. Volt, akiknek 35-40 % között, volt, akiknek 30-35 % között mozgott az arány. A jelen lévő két fiú maradt a végére, én pedig természetesen utolsónak. És itt jött a meglepi: a fiúk százalékos aránya egységesen 25-30 % között van. Később ugyanilyen százalékkal jelölte meg Tűzvirág azokat a fiúkat is, akiket elsőre nem tudtunk megkérdezni, mert nem voltak jelen. Elgondolkodtató az eredmény!!! Mit jelent ez a hétköznapokban? Az anyagi világban, a Földön a férfi hatóerő nélkülözhetetlen a gyakorlati életben. A mag úgy töri át a csírázás után a föld kérgét, hogy fává nőhessen. A kiscsirke csőre hegyével feltöri a tojás héját, hogy kikeljen, és felnőhessen. Vagyis a hatóerő léte és használata a földi élet velejárója, nem ezzel van a baj. A baj ott kezdődik, amikor a férfi hozzászokik, hogy a hatóerő az eredményes, a győzelemre vezető eszköz, és nem akar mást használni. Mindent ezzel akar megoldani. A női szelídséget, befogadást, szeretetet lenézi, és nem tartja alkalmasnak semmi másra, csak az ágyban való használatra. Gőgösségében nem az összefogást, hanem az uralkodást tartja elsődlegesnek. Pedig az, aki uralkodik a másik fölött….azt általában nehéz szeretni. Lehet félni tőle….esetleg tisztelni….de megszeretni sokkal nehezebb. A szeretet nélkül pedig nincs igazi egység, nincs összetartozás.” “  “Az érzékszervek, a gondolkodási képességhez hasonlóan, utat biztosítanak azon energiák számára, melyek a különböző központok vagy csakrák által hatnak. A tobozmiriggyel kapcsolatban álló csakra a legfontosabb. Az ezoterikus irodalomban a pineáliszt harmadik szemnek is nevezik, a hinduk leggyakrabban egy a szemük fölé tett pötty alakjában hordják . Mivel külső szemeinkkel közvetlen kapcsolatban áll, a szemek sugárzásának segítségével mindig a kereső ember által járt út kihatásait mutatja. Isten fény, Isten szeretet. Az ember keresőként megtanulja Istent felismerni saját magában és a dolgok mélyén. Az érzékszervekkel felfogható külső dolgok akkor már nem játszanak többé meghatározó szerepet. Jan van Rijckenborgh a Nincs üres tér című könyvének 8. fejezetében a következőket írja: „(A szem) igazi feladatát illetően tehát vak, hatástalan. Ebben az állapotunkban a világot és az emberiséget kizárólag vágyaink és kívánságaink, és az ennek alárendelt agygondolkodásunk tükrében látjuk. Szemeink szerepe így teljesen önző és önfenntartó; az „én” a központ. Bárhová pillantunk, ezt azzal a kívánsággal tesszük, hogy ‘mi elégít ki engem?’, ‘mi táplálja az én-emet?’, ‘mi szolgálja az én üdvösségemet?’ […] A szemével Ön – létállapotával tökéletesen megegyezve, valamint mágneses állapotának megfelelően – a külső, énmegvalósító dolgokat vonzza magához. Csak ha egyre inkább önmagára és belülre irányul, valamint képes lesz lélek-állapotában, tehát mágneses állapotában, a nagy változást megvalósítani, csakis akkor fog a szeretet fénye az Ön szemeiből sugározni.” Milyen találó is a Tao Te King 12. fejezetének harmadik szakasza: „Ezért a bölcs a belső életével foglalkozik, és nem a szemeivel.” ” Foto Creathor Felhasznált források: vanmagyarazat.blogspot.com szellemkulcs.blogspot.hu vilagbiztonsag.huhttp://tudnodkell.info/ |
Főoldal > Energia, aura, csakra >