Az, hogy valaki rendelkezik a „harmadik szemmel“, az nem jelenti azt, hogy

használni is képes, tehát az ember tudatától függôen különbözô lépcsôket különböztetünk meg:

1. lépcsô: Intuitív benyomások, úgynevezett sejtések.

2. lépcsô: Egy szituáció képe a múltból, jelenből, vagy a jövôbôl más emberrel, vagy emberekkel kapcsolatban.

3. lépcsô: Egy, vagy több emberrel kapcsolatos szituációk képei a múltból, jelenbôl, vagy a jövôbôl.

4. lépcsô: Képesség arra, hogy egy, vagy több ember múlt, jelen, vagy jövôbeni szituációját tudatosan megjelenítsen maga elôtt.

5. lépcsô: Az ember tud! Minden ember egy rész belôle, mint ahogyan egy rész Istenbôl. Ezáltal minden szükséges információval rendelkezik. Itt a hangsúly a „szükségesen“ van, ami azt jelenti, hogy nem tud és nem kell tudnia mindent, hanem csak azt, ami az adott ember, vagy más emberek számára szükséges.

Az 4. lépcsôig az ember fejlôdôképes, ami azt jelenti, hogy gyakorlással átlépheti a határokat, javíthatja, érlelheti saját képességeit. Minden embernek lehetôsége van a tisztánlátás megtanulására és

a „harmadik szem“ kifejlesztésére, de nagyon kevés spirituális tanár és gyógyító van, aki képes a „harmadik szem“ megnyitására, a homlokcsakra és a hipofízis csatornájának aktiválására. 

Ehhez egy különleges engedélyre és képességre van szükség. A spirituális tanároknak szükségük van ehhez a szellemvilág egy magasabbrendû lényére, mint „keresztszülôre“, aki megadja a beavatás képességét, és a megnyitás felelősségét magára vállalja, valamint ellenôrzi, hogy az az

ember, akinek a harmadik szemét megnyitották, nehogy a tanulás során túlfeszítetté váljon.

Ha valaki nem szeretné végigjárni saját fejlôdése lépcsôfokait, hanem szeretné megnyittatni a harmadik szemét, az jól teszi, ha előtte informálódik. Ehhez hozzátartozik az a kérdés, hogy mi annak a szellemlénynek a neve, aki magára vállalja a megnyitás felelősségét. Azokat a tanítókat és gyógyítókat tehát, akik

ezt a kérdést nem tudják megválaszolni, sőt, esetleg értelmetlenül néznek a kérdés hallatán, jobb ha elkerüljük. Érvényesüljön az a mottó, miszerint „inkább mindenki keressen tovább és kérdezzen

többször, mint késôbb gondokkal küszködjön“. 

Mindezek a kijelentések érvényesek azokra is, akik képesek és akiknek lehetőségükben áll a kundalini-erô felébresztése.

A Kundalini-energia a nyugati országokban csak a keleti tanítások — különösen az indiai jóga — révén vált ismertté. Ez alatt az erô alatt azt értjük, amely az emberben (hátulról nézve) a farokcsont

mögött található kígyóként összecsavarodva, s ezért sokszor Kundalini-kígyónak is nevezik. Ez a titokzatossággal övezett erô az embert a tökéletességhez vezeti, és különleges képességekkel ruházza fel. Tibetben állítólag van egy szerzetesrend, amelynek tagjai képesek meztelen lábbal a hóban járni anélkül, hogy lábaik megfagynának —sôt, a hó megolvad lábaik alatt, olyan hôt

sugároznak ki — a Kundalini-erô jóvoltából, melyet a szerzetesek megtanultak használni.

Mi az igazság, és mi a mítosz?

Tény, hogy mint a harmadik szemnél is, vannak olyan emberek, akik egy teljes mértékben aktív Kundalini-erô-

vel jöttek a világra, másoknál ez az erô csak részben aktív, míg megint má- soknál egyáltalán nem.

A Kundalini-erô a spirituális fejlôdés egy bizonyos szintjén elkezd a gerincen felfelé „csavarodni“. Ha feljut a fejhez, akkor egyfajta „rövidzárlat“keletkezik a fejtetôcsakra és a gyökércsakra energiái, tehát a „föld“ és az „ég“

energiái között . Míg normális esetben  a gyökércsakra földenergiája a nemi csakrán (vagy

más néven a keresztcsont csakrán), az elosztócsakrán át a szívcsakrához folyik,

hogy itt az „ég“ isteni energiájával —mely a fejtetôcsakrán belépve a homlokcsakrához, majd a torokcsakrához jutva kerül a szívcsakrához — egy energiában egyesüljön, addig a rövidzárlat folyamán a két energia közvetlen kapcsolatba kerül egymással.

 Ha ez megtörténik, az ember olyan sok tanulási folyamatot él

meg, amennyit éppen csak képes elviselni, hogy a tanuláson keresztül elérje a tökéletességet. Ezek a tanulási folyamatok olyan sokoldalúak, fájdalmasak és„nehezek“ lehetnek, hogy sokan kívánták már, bárcsak ne lenne aktív bennük a Kundalini-erô. Akadnak azonban itt még más problémák is, amelyeket a Kundalinierô okozhat.

A kundalini-energia két ellentétes, egy forró és egy hideg erôbôl tevôdik össze.

A két erônek állandóan egyensúlyban kell lennie egymással, és akkor nem is

adódhatnak komoly problémák. Ezalatt valós testi problémákat kell érteni. Ha a Kundalini-erô egy embernél még nem aktív, akkor ez az aktivitás az alábbiakkal váltható ki:

1. normális spirituális fejlôdéssel és a tudat ezzel kapcsolatos kitágításával;

2. egy extázis élménnyel (meditáció);

3.célzott gyakorlatokkal, például Kundalini-jóga;

4.egy gyógyító, vagy spirituális tanító segítségével.

Az 1. számú lehetôségnek a tapasztalatok szerint semmiféle negatív hatásai nincsenek, ám a többi lehetőség kapcsán nehézségeket okozhat a Kundalini-energia. Ha csak a forró csatorna aktiválódik, akkor testi problémákat okozhat hőhullámtól egészen az öngyulladásig. 

Minden állam rendôrségi aktáiban vannak olyan esetek, amelyek így, vagy ehhez hasonlóan szerepelnek: „X asszony éppen vásárolni indult, midőn megmagyarázhatatlan okból hirtelen tűznyelvek csaptak ki a hátából, és lángra lobbant. X asszony belehalt sérüléseibe, a gyulladás

okát nem tudták kideríteni, azonban minden külsô hatás kizárható.“ A hideg csatorna egyoldalú aktiválása esetén, a tünetek a hidegrázáson át a megfagyásig vezethetnek. A rendôrségi jelentések általában így hangzanak: „Y úr eltünésének bejelentését követôen a rendôrség munkatársai a házmester segítségével bejutottak az érintett lakásába. Y urat az ágyában találták megfagyva. 

A halál oka megmagyarázhatatlan, a lakásban ugyanis normális hômérséklet uralkodott. Erôszakra utaló nyomokat nem találtak.“

Nem olyan ritkák az ilyen, és ehhez hasonló jelentések, mint azt gondolnánk. A rend őrei tanácstalanul állnak az ilyen problémák elôtt, amikor is nem magyarázható meg a halál oka. Az elégés, vagy a megfagyás bizonyára a legextrémebb hatások az egyoldalú, el-lenôrzetlen Kundalini-erô felszabadulásával kapcsolatban.

Más hatások is járhatnak kellemetlenséggel. A Kundalini-jóga atyja, Gropi Krishna mesél könyvében a „Kundalinijógá“-ban saját élményeirôl, melyeket extázisban élt át az ellenőrzés nélkül szabadjára engedett Kundalini-erô kapcsán. Éveken át a halál szélén állt, családjával együtt harcolt az életéért, mígnem szanszkrit szövegekben gyakorlatokat talált a Kundalini-erôvel kapcsolatosan.

 Ebbôl fejlesztette ki a Kundalini ellenôrzését, és az ellenôrzéséhez való eljutást. Nem az volt a célja, hogy kifejlessze a Kundalini-erô aktiválásának módszerét, mint amilyen magyarázattal ma a Kundalini-jógát számos alkalommal „eladják“.

Aki a még nem aktív harmadik szemét szeretné megnyittatni, vagy Kundalinierejét felébreszteni, különösen fogadja meg az itt elhangzott tanácsokat, hacsak nem éppen arra van kedve, hogy egy „értek hozzá“ típus közreműködésével kényelmetlenségek érjék.