A spirál élmény – Adamus közreműködésével, Geoffrey Hoppe csatornázásában

Elhangzott a Bíbor Körben,

2011. június 4-én

www.crimsoncircle.com

Vagyok, Aki Vagyok, Adamus, a nagyon szuverén birodalomból. Drága Shaumbra, üdvözöllek benneteket a találkozónkon! Üdvözlöm ennek a csoportnak az energiáját – mindazokét, akik most itt vagytok ebben a teremben, és azokét is, akik szerte a világról néztek minket, igen, titeket (belenéz a kamerába) – üdvözöllek!

Akkor rögtön kezdésként vegyünk egy mély lélegzetet!

Szükségem lesz egy pohár vízre, és….csak egy pohárra, víz nélkül. Egy üres pohárra. Félsz, hogy el fogom törni?

LINDA: Igen! (nevetés)

ADAMUS: Tudtam, hogy félni fogsz, hogy eltöröm kedvesem, pontosan ezért is törted össze tegnap este azt a poharat. Hmm. Á!Á! (nevetés) Hogy ma ne nekem kelljen összetörnöm!

LINDA: Nagyon örülök, hogy segíthettem neked!

ADAMUS: Mialatt a poharamra várok….és kávét is kérnék, cukor nélkül, tejszínnel! Á, köszönöm szépen!( Suzy hoz egy poharat) Köszönöm.

LINDA: Köszönöm Suzy!

ADAMUS: Tehát drága Shaumbra….

LINDA: Meg fogod még bánni, de azért köszönöm.

ADAMUS: Na igen! Ma játszani fogunk veletek egy kicsit, mialatt beszélünk. Van hozzá kedvetek? (a közönség válasza: -Igen!)

LINDA: Egészen addig, amíg ez nem veszélyezteti az egészségünket.

ADAMUS: A játék roppant egyszerű. Tudjátok, ti azt hiszitek, hogy azért jöttetek ide, hogy feltöltsétek magatokat. Azt hiszitek, hogy valamiből kevés van bennetek. (vizet önt a pohárba) Félig van? Azt hiszitek, hogy valamiből kevés van bennetek, ezért szerintetek azért jöttetek el erre a találkozóra, hogy feltöltsétek magatokat.

Á! Ez egy illúzió! Ez egy hatalmas illúzió, és a legtöbb ember pontosan így éli az életét – folyamatosan, megállás nélkül annak a pohárnak a feltöltésével próbálkozik, állandóan megpróbál egy kis bőségre, egy kis szeretetre, egy kis kefélésre, vagy bármire szert tenni. (nevetés) Megállás nélkül azt a poharat próbálják teletölteni. Azután abban a pohárban persze egyre kevesebb és kevesebb lesz a víz, ezért újra mennetek kell, és valahol máshol kell azt feltöltenetek. Pedig a dolgok valójában nem így működnek. Megtennéd, hogy egy pillanatra megfogod a poharat? (odaadja a poharat Lindának)

A következő játékot fogjuk ma játszani! (Adamus egy spirált rajzol a táblára)

LINDA: Ez göndör haj akar lenni? (valaki a közönség soraiból mondja: -Ez egy spirál)

ADAMUS: Spirál. Hiszen ez az egész erről szól – a spirálról. Ez nem a pohár teletöltéséről szól, amit folyton folyvást újra kell tölteni. Hanem a kiterjedésről, az állandó, folytonos spirálról.

Tehát ma játszani fogunk egy kicsit – ha van hozzá kedvetek – ma fejlődni fogunk. Ma spirálisan megemeljük az energiáinkat. Ma virágba fogunk borulni. Nem csupán feltöltjük a poharat, hanem kivirágzunk.

Szóval, miközben beszélek, miközben előadom az értekezésemet – legyen az jó vagy rossz, az tényleg nem számít. Sőt mi több, azt is mondhatnám, hogy az cseppet sem számít. (szünetet tart) Csak azt néztem, hogy valaki tapsol-e erre. Nem. Jó. (nevetés) Egy szót sem kellene szólnom…

LINDA: Ez vicces volt.

ADAMUS: Ez vicces volt. (nevetés) Emberek, ti legalább tudtok nevetni!

Tehát a játék a következő: én beszélni fogok sok mindenről…..sok-sok mindenről. Ha úgy akarjuk, akkor jó sokáig beszélhetek, vagy benne maradhatunk a szokásos idő intervallumban is. Itt lesz velünk GE- Guidance Energiája (magyarul: Vezettetés Energia, akit Kathleen Loughery csatornázik) – majd a későbbiekben fog hozzánk csatlakozni, és lesz egy „Kérdések és válaszok” rész, ahol majd meglátjuk, hova visz ez benneteket….

LINDA: Hűha!

ADAMUS:….vagy minket. De mernek majd kérdezni? Mernek?

Tehát miközben a beszédünkkel elterelünk benneteket, miközben ez a szórakoztatás folyik majd…..remélem szórakoztok, ugye? Én remekül szórakozom Sart. (nevetés, mert Sart ma egy angyal jelmezt öltött magára)

Tehát ahogy végigmegyünk a spirálon, közben aprócska szüneteket tartunk majd. Talán észre sem fogjátok venni őket, de ott lesznek ezek az aprócska energetikai szünetek. Tóbiás ezt szeparációs pontnak nevezte. Ez azt jelenti, hogy bekövetkezik egyféle váltás, és a következő ciklust kezded el. Tehát ahogy végigveszem a mai témáinkat, és ahogy keresztül megyünk minden kérdésen, mindig tartunk majd egy aprócska szünetet, ami szinte észrevehetetlen, és így folyamatosan mozgásban tartjuk azt a spirált, és egész nap ezt fogjuk csinálni. (apró jeleket rajzol rá a spirálra) És amikor a végére értünk, akkor egy kicsit máshogy fogtok innen elmenni. Azt fogjátok gondolni, hogy tanultatok valamit. De remélhetőleg nem. Remélhetőleg nem. Ó, az lehet, hogy megcsiklandozom kissé a memóriátokat, de semmi sem fogtok tanunli. De remélhetőleg valamit meg fogtok tapasztalni, át fogtok élni.

Látjátok, itt van ez a spirál. Láttatok már valaha egy nagyon nagy épületet, ami köralakúnak hatott – teljesen kör alakja volt? Pedig valójában mégsem. Az az épület sok-sok lapos téglából vagy üveglapból épült fel, és megadja azt az illúziót, mintha az épület köralakú lenne. De igazából nem az.

A spirál illúziója is ehhez hasonlatos. Élitek az életeteket, és azt gondoljátok, hogy most éppen itt vagytok (felrajzol egy X-et, és húz egy egyenes vonalat), és ezen az úton mész, és délután végére meg azt hiszed, hogy odaérsz (az egyenes vonal másik végére is felrajzol egy X-et.) De ez egyáltalán nem így van. Lényegében ebben a csodálatos spirálban tartózkodsz, ami a te kiterjedésed, fejlődésed. Nem töltesz tele semmiféle poharat sem – azt hittem megfogod(Lindának mondja) – nem töltesz tele semmiféle poharat, mert az a régi minta. Kicsit feltöltöd, és az újra lemerül. (valaki zihálni kezd, ahogy kiönti a vizet a padlóra) Ó, de hiszen ez csak víz! (nevetés) Tudtad, hogy ezt fogom tenni. Azt hitted, hogy majd pontosan az öledbe öntöm a vizet! (nevetés) ÁÁÁ!!!

LINDA: Máskor már megtette!

SHAUMBRA 1 (nő): Tudom, hogy csinált már olyat!

ADAMUS: Abszolút! (felvesz egy másik italt) Ez valami energia ital. Ez nagyon ragadna, ezért nem ezt öntöttük ki!

Tehát ez a játék. A következő egy, másfél óra alatt beszélni fogunk, és ti csak álljatok le a gondolkozással! Engedjétek azt el! Engedjétek meg, hogy megtörténjen!

Mély lélegzet! Első számú spirál. Az első számú szeparációs pont már meg is volt.

Aktuális energiák

A következő….ne gondolkozzatok olyan sokat! Következő. Ez a pár hét intenzív volt, és még nincs vége. Azt mondanám, hogy úgy a negyven százalékán vagyunk túl Pete. És nagyon, de nagyon intenzív volt.

Tudtad, hogy ezt fogom tenni. (elveszi valakinek a kalapját)

SUSAN: Neked hoztam.

ADAMUS: Igen. (előszed valamiféle gyűrött újságpapírt, amivel ki volt tömve a kalap) Valami érdekes van az újságban? (nevetés) Így akartad a tartalmát magadba szívni, hogy közben a fejeden volt? (nevetés) Igen érdekes módja ez az újságolvasásnak – hogy berakod azt a kalapodba! De legközelebb nagyobb kalapot hozz, vagy különben új csatornázót kell választanom magamnak, akinek kisebb a feje. (David készít egy fotót) Még egyet! (csinál még egyet) Oké, jó. Köszönöm.

Tehát drága barátaim, egy elterelés….ö….(ránéz Sartra, aki hófehér angyalnak öltözött) Mi a fene?! (nevetés) Egy illúzió! (még nagyobb nevetés) Ha meghalnék, és azt követően a mennybe jutnék és meglátnálak téged, akkor azon nyomban megfordulnék, és az ellenkező irányba szaladnék! (nevetés) Nos természetesen, nézz csak ide, Cauldre az, aki ezt az idióta kalapot hordja!

LINDA: Gyere ide Sart! Gyere! Legyél a középpontban! Gyerünk! Megérdemled!

ADAMUS: Csodás. Köszönöm.

SART: Hello Shaumbra! (a közönség tapsol)

LINDA: Egy ijesztő angyal!

ADAMUS: Kettes számú elterelés. Vegyetek egy mély lélegzetet!

Látjátok? Azt akarom nektek megmutatni ma, hogy ez ennyire könnyű! Ennyire könnyű! Ehhez egyáltalán nem kell gondolkodnotok! Semmi folyamat, feldolgozás. Máris beszélünk erről, hogy vessetek véget a folyamatoknak!

Tehát ez az elmúlt hónap nagyon intenzív volt, és körülbelül a negyven százalékán vagyunk túl. Hogyan kezeled….jaj, ezt nem lett volna szabad kérdeznem. Hogyan kezeled ezt?

SHAUMBRA 3. (nő): Nagyszerűen.

ADAMUS: Nagyszerűen. Tudtam. Látom a csillogást a szemedben!

Drága Shaumbra, azt akarom, hogy most készítsetek magatokról egy pillanatfelvételt, mivel a Föld energiái még soha nem voltak ennyire intenzívek. Soha nem távozott még el innen ilyen sok energia, és az újak pedig most készülődnek a bejövetelre. Soha nem nehezedett még ekkora stressz a rendszerre. Lényegében meg vagyok lepve. Ha fogadástokat kötő angyal lennék, akkor arra fogadtam volna, hogy a dolgok mostanára már összecsattantak volna. Mert az emberiség tömegtudatának a gumikötele annyira ki van feszülve, annyira nagyon feszes, különösen az elmúlt pár hétben, és ez még jobban, még erősebben ki fog feszülni.

Nos, vannak olyanok, akik segítenek ennek a feszülésnek az enyhítésében. Ők azok, akik szerepelnek a hírekben. Ők….nem akarom azt mondani, hogy feláldozzák magukat, és értetek követik el a bűneiket, de egy bizonyos értelemben mégis ez a helyzet. Áldozathozatalból követik el a bűneiket.

LINDA: Mint Edwards és Schwarzenegger? (nevetés)

ADAMUS: Ezek szerint olvasod a híreket….az ő életük hirtelen a pokolra jut, te elolvasod, és azt mondod: -„De jó, hogy nem én kerültem ebbe a helyzetbe, hogy ez nem velem történt” (nevetés) Pedig veled történt, egy bizonyos értelemben. Annak egy része, ami a hírekbe kerül, lényegében nem a nagy és nehéz dráma. Természetesen történnek traumatikus események. A tőzsde alacsonyabban van, mint az idén eddig bármikor. Mennyire mehet még lejjebb? Talán megtudjuk.

LINDA: Szégyeld magad! Soha ne merészeld ezt hangosan kimondani!

ADAMUS: Talán megtudjuk. Ott van lényegében Görögország gazdasági összeomlása, amit még egy pár ország hamarosan követni fog. De ők ezt nem nevezik a nevén. Mindössze annyit mondanak, hogy a mérleg egy kicsit kibillent az egyensúlyból. De mi tudjuk, hogy amikor a te mérleged egyensúlya kibillen, az összeomlás! (nevetés) Ezért ők…és itt most érzelmekről beszélek, nem annyira az anyagiakról. (még nagyobb nevetés) Szóval…köszönöm. Ma sok bárszékem van. Ez jó. Nem használom őket, de szükség esetére megtartom őket.

Tehát a hírek beszámolnak dolgokról, különösen mostanában – ott a szexuális energia összeomlás, a Kongresszusi képviselő….(Adamus megáll, és rápillant valakire, aki „terhesnek” öltözött fel, és magához hívogatja Adamust) Nem…Nem! (nevetés) Tudod, amikor legutoljára ezt tettem, azon kaptam magam, hogy megint visszainkarnálódtam a Földre. (még nagyobb nevetés) Egyből a születési csatornában találtam magam! A francba! Nem fogok megint bedőlni ennek a régi trükknek!

Tehát itt ez a helyzet ezzel a képviselővel….és kérlek, ne nevessetek!

LINDA: Weiner!

ADAMUS: Igen, Weiner. Ott van Arnold. Mindezek a különféle dolgok zajlanak, a gazdasági helyzetek, meg minden más is. Azon csodálkozom, hogy még nem történt meg az összecsattanás. És tudjátok mi a helyzet? Tudom, hogy ti mindannyian aggódtok emiatt. Tudom, hogy ott van bennetek ez a régi belétek ágyazódott félelem, ami igazából egy roppant mélyen bennetek lévő félelem, egy fenyegető, terrorizáló félelem. –Mi történik akkor, ha minden darabjaira fog hullani, ha minden szétesik? - És én azt szeretném, ha egy pillanatra megállnátok, és nem próbálnátok ezt az egészet a vállatokra venni. Ez az a régi atlantiszi dolog. Á…(ásít egyet)..Atlantisz. De ti még mindig magatokkal cipelitek. Még mindig amiatt aggódtok: - Mi lesz, ha minden szétesik?

Miért, akkor mi lesz? Mi lesz, ha minden szétesik? Á! Tudjátok, egyáltalán nem az fog történni, ami Atlantisszal megesett. Túl sok – úgynevezett „fény energia” áll készen a bejövetelre, vagy már itt is lófrál. Az emberiség tudata igazából egészen….ez egy érdekes egyensúly. Nem fizikai módon fog elpusztulni a társadalmatok, hanem egy nagyon is tudatos módon fog bekövetkezni a társadalmatok fejlődése.

A tudatosság drága Patricia, ahogy ezt te is tudod, a tudatosság nagy jelentősségel bíró szóvá fog válni. Beszélsz a megatrendekről. (Patricia Aburdene-hez beszél, aki a „Megatrendek 2010” könyv írója) Tudatosság. Az emberek egyre inkább elkezdenek tudatossá válni. De nem mindegyikük. És ők pedig ez alkalommal talán nem folytatják az utazásukat ezen a bolygón, és ez rendben is van. Ők talán, a saját maguk módján elmennek valahová máshová, mert itt a tudatosság az új felkelő nap.

Tudatos evés – hallottam, hogy valamelyik nap erről beszéltél Eesa Lindája. Tudatos élet. Fel tudjátok fogni, hogy hány ember él tudatosság híján? Szinte mindenki. Szinte mindenki.

Tudatos bőség. Ez egy teljesen másik téma. Tudatos emberi kapcsolatok. Fel tudjátok fogni, hogy itt van ez az elképesztő méretű hipnózis, amiről már beszéltünk, és mégis, még a Shaumbra is képes ebbe beleragadni. Még mindig hajlamosak vagytok arra, hogy az elnyomjon, a padlóra küldjön benneteket, de tanultok. Tanultok. Ébredeztek. Tanultok, igaz? Mondd azt nekem, hogy tanulsz!

LARRY: Igen.

ADAMUS: Nem! Úgy mondd ezt nekem, mint aki komolyan is gondolja ezt, hogy tanulsz.

LARRY: (Egy kicsit hangosabban) –Igen.

ADAMUS: Még mindig ülsz, a karjaid keresztbe vannak fonva, alig bírod kipréselni a szavakat a szádból. Tanulsz?

LARRY: Igen.

ADAMUS: És mi az, ami tanulsz?

LARRY: Fogalmam sincs.

ADAMUS: Fogalmad sincs. (nevetés) Na hadd adjak egy tippet! Tudatosságot!

LARRY: Ó!

ADAMUS: Tudatosság. Akkor itt most álljunk meg egy pillanatra! Éppen – huss! – magunk mögött hagytunk egy újabb ciklust. Nagyszerű. Olyan sok minden kell, hogy eltereljünk benneteket!

-Tudatosan élni! Te tudatosan élsz?

LARRY: Nem.

SHAUMBRA: (egy nő) Mondd….

LARRY: Rendben, igen.

ADAMUS: Igen? Tényleg?

LARRY: Talán.

ADAMUS: Talán?! Látod, itt van ez a köd, ez a homály – és most nem téged szemeltelek ki magamnak, bár te akartad ezt. Te akartad, hogy ezt tegyem. Szóval van ez a köd, ez a homály, amibe könnyű beleveszni. Ne vádold ezért magad! Hadd tegyem ezt én! (nevetés) Kérem a vicces diát beadni! (a nevető rajzfigurát kéri)

Nagyon könnyű ebbe a ködbe beleragadni, mert te, drága barátom, még mindig mások dolgait veszed magadra. Azt hiszed, hogy nem ezt teszed, de mégis ezt teszed folyamatosan, megállás nélkül, és ez az, ami benne tart téged abban a ködben.

Te…te….ó, én ezt most kimondom. Megtehetem? Nem szereted magad. Hát igen. Szereted nem szeretni magad?

LARRY: Nem.

ADAMUS: Nem? Akkor miért csinálod?

LARRY: Megszokásból.

ADAMUS: Megszokások. Abszolút. Szokások. Talán egy komfortos megszokásból. Mi történne, ha szeretnéd magad, ha úgy mennél el innen, hogy teljes egészében szeretnéd magad? Nem csak gondolkoznál erről, hanem tényleg, igazán szeretnéd magad? Mik lennének a következmények?

LARRY: Boldogság.

ADAMUS: Nem. Akkor az életed egy rövid időszakra pokollá változna. Ez abszolút így van. (nevetés) Azért mondom, hogy ez abszolút így van, mert mindaz, amit beállítottál az életedben, életed teljes alapköve, feltétele a „nem szeretem magam, aminek a következtében tudatlan fogok maradni és hagyni fogom, hogy az emberek továbbra is belőlem táplálkozzanak. Ezek után is gondot fogok viselni mindenki másra, és nem fogok gondot viselni saját magamra”, - annak ellénére, hogy abban a szerepkörben vagy, hogy igazán Szabvány légy. És most vársz egy gyors és jókora rúgásra a…..

LARRY: …Fenékberúgásra.

ADAMUS: Igen, és ez meg is érkezett. És fogd fel, hogy te itt most mindenki nevében beszélsz…..mindenki nevében. Tehát ha úgy sétálnál ki innen, hogy tényleg, igazán szereted magad, abszolút értelemben, akkor a jelenlegi életed úgy ahogy azt most ismered, szétrobbanna. És ez nem rossz, és most ezzel párhuzamot vonok az előbb mondottakkal – azzal a témával, hogy az emberiség pont annyira ki van feszülve, mint egy gumikötél.

Mert akkor minden megváltozna. Minden tovább fejlődne, és az azt vonja magával, hogy sok régi, beragadt energia kitisztulna, mert azok még ott vannak bennetek. De ti még mindig ragaszkodtok hozzájuk, mert ott van az a mély félelem: -De mi lesz, ha elengedem? – Ez az a mélységes mély és ősi, sötét szakadéktól való félelem. – „Mi lesz, ha elengedem? Akkor bele fogok zuhanni!” – És attól félsz, hogy akkor azokat a kicsike kis morzsáidat, amiket az élet örömének nevezel, a többivel együtt bizonyára úgyszintén elveszíted.

-De drága Shaumbra, drága Larry, drága barátaim, elmondhatom nektek, hogy ezek már más idők! Itt az ideje, hogy ezt elengedjétek! Itt az ideje, hogy abbahagyjátok az ezen való gondolkodást, és igazán, tényleg megtegyétek, és igazán szeressétek magatokat – ami a létező legnehezebb dolog, amit valaha is meg fogtok tenni. A legnehezebb dolog, amit valaha is meg fogtok tenni – hogy szeressétek magatokat.

Akkor most vegyünk egy mély lélegzetet! Á, most körülbelül három szintet ugrottunk! Tudom Larry, hogy alig várod, hogy végre visszatérjek innen a terem elejére. (nevetés) Olyan vagy, mint: - Hagyjál már békén! Menj vissza a helyedre! Nyár van! – de nem teszem, mert olyan nagyon jól érzem magam. És te is.

LARRY: Köszönöm.

ADAMUS: Igen, rendben. Mély Lélegzet!

Látjátok? Nem kell ezen a dolgon többé gondolkoznunk! Hu-hu! Egyszerűen csak megengeded magadnak, hogy keresztül menj azon a spirálon. És te kifejezetten ne gondolkozz ezen, ne akarj erre rájönni, ne akard ezt kitalálni, csak menj végig azon a spirálon! Ez ennyire könnyű. El fogom ezt magyarázni. Oké, rendben van.

LARRY: Köszönöm szépen.

ADAMUS: Nagy tapsot kérek Larry-nek. (a közönség tapsol) Ó, nem is én lennék Adamus, ha nem csinálnék ilyeneket. A kérdésem csak az: és temikor következel?

Drága Shaumbra….(Adamus megáll, hogy igyon egy kortyot) Á! A következő spirál! Ez ennyire könnyű!

Ma játszom veletek, vagyis „veletek” játszom, inkább így kellene mondanom. Ez ennyire könnyű.

Azt akarom, hogy véget érjen ez az egész küzdelem, ez a rengeteg mentális stressz, és az összes makyo. Ennek nem kellene így folytatódnia. Ennek tényleg, soha többet nem kell így lennie.

Angyalok és Földönkívüliek

Meg volt a magam – nos az élet nem a legjobb szó erre – meg volt a magam szuverenitás ideje egy hete Varsóban. Imádtam Lengyelországot, és ma is imádom! Rengeteg időt töltöttem ott, és a legutolsó pár egyedüllétben és fizikai testben töltött évemet ezen a bolygón Észak-Németország és Lengyelország Északi részén töltöttem el. Miért? A föld miatt, a természet miatt, az ott jelenlévő energiák miatt, hiszen a természet által képes voltam jól érezni magam, és kapcsolódni magammal.

Azért is töltöttem ott sok időt, mert gyötörtek azok a dolgok, amik a más birodalmakban folytak – a beavatkozások. Az angyalok képesek közbeavatkozni! Ne hülyítsétek magatokat azzal, hogy minden angyal jó! Azt gondoljátok…..(Sartnak mondja) légy szíves állj fel! (Adamus mosolyog) Ez egy jó angyal! Na igen!

Az angyalok….te is angyal voltál, és be is ragadtál! Az angyalok egy része megreked, megrekedt.

És ahogy azt a múltheti összejövetelünk alkalmával elmondtam (Angyalok és Földönkívüliek c. anyag, ami megvásárolható a ShaumbraShoppe-ban) létezett ez a csodálatos szikla, amit ma Földnek hívunk, ami a fejlődés helyeként került létrehozásra. És a fejlődés sokkal nagyobb kegyelemben és sokkal több élmény és tapasztalás által mehet végbe, amikor képes vagy belépni a fizikai anyagba egy ehhez hasonló bolygón. Tehát amikor ezen a bolygón el lettek ültetve a magok….voltak olyan angyali csoportok, akiket Magvetőknek hívunk, akik fizikai test nélkül jöttek el ide, és ők voltak azok, akik ezen bolygón elültették a fényt, amiből az élet kikelhet.

Aztán ott volt még a Megfigyelők csoportja, akik szintén eljöttek ide, és az ő feladatuk az volt, hogy fenntartsák az energetikai kapcsolatokat az Ark Rendje és a Föld között. Ezek a Megfigyelők hatalmas felelősséggel bírtak: Ők voltak azok, akik megfigyeltek és ellenőrzést folytattak, akik segítették az energiák mozgatását, de nem érinthették meg sem a hölgyeket, sem pedig a férfiakat. Nem volt szabad érinteniük.

Nos, ezek a Megfigyelők, egy részük képtelen volt ennek ellenállni. Miért? Mert az angyalok érzéki természetűek. Érzékiek. Ez nem csak szexit jelent, hanem érzékit – amikor érzed a színeket, érzed a zenét, (valaki megérinti Adamust), érzel engem! Az angyalok imádják az érzékiséget. De ez az érzékiség téma egy teljesen másik csatornázás témája!

És ti pedig elnyomtátok a saját érzékiségeteket, mert azt mondták nektek, hogy az egyenlő a szexualitással. De nem az. Az érzékiség azt jelenti, hogy képes vagy kiszagolni az energiát. (Megszimatol valakit) Ó! Igen! Óóóó…

Akkor ugorjunk megint egyet! Igen, fejlődjünk tovább! Igen. Ez az egész elterelés, de mégis csodálatos. Mit is csinálnátok egyébként? Talán TV-t néznétek?

Tehát ezek a Megfigyelők képtelenek voltak visszafogni magukat, ahogy ezt mondani szokták, és elkezdtek beavaltkozni, elkezdtek játszadozni azokkal az emberekkel, akik a Földön éltek, miközben ők aludtak, és az álmokból pedig képesek voltak érdekes dolgokat megtenni. Végeredményben megteremtették az utódjaikat, akiket Nefilimeknek neveznek, és úgy tartják, hogy a Nefilimek jelentik a Föld átkát. Én nem hinném, hogy ez egy teljesen pontos megfogalmazás lenne, de azt biztos, hogy okoztak egy bomlást, szakadást. Erről részletesen beszéltünk – erről az egész közbeavatkozásról. Szóval itt csak azt akarom mondani, hogy csak azért, mert egy létező angyalnak nevezi magát, az nem jelenti azt, hogy nálatok jobban tudják a dolgokat.

Beszéltünk a földönkívüliekről. Hu-hu-hú!!! Miért van az, …..valaki mondja meg nekem, hogy miért van az….(leül Edith-tel szemben), te mondd meg nekem! Miért van az, hogy az emberek átadják a hatalmukat bárminek és bárkinek? Miért van ez?

EDITH: Fogalmam sincs.

ADAMUS: Féltem, hogy ezt fogod mondani. Pedig igenis tudod. Miért adná át egy ember a saját hatalmát bárki másnak?

EDITH: Mert úgy talán könnyebb.

ADAMUS: Beleérve ebbe Istent is…Istent is.

EDITH: Igen, igeh.

ADAMUS: És a földönkívülieket.

EDITH: Ó, mert így nem kell felelősséget vállalniuk saját magukért, a saját életükért.

ADAMUS: Ó! Ugye, hogy tudtad kedvesem! Mert így nem kell felvállalni a felelősséget! (a közönség tapsol) Akkor továbbra is tudatlan maradhatsz. Akkor továbbra is….

LINDA: Akkor ezért most kap Adamus díjat?

ADAMUS: Hármat is!

LINDA. Hármat.

ADAMUS: Népszerű vagy. A Facebook barátod akarok lenni. (nevetés, mert Edith nagyon aktív a Facebook-on)

EDITH: Te mindig a barátom vagy. Szeretlek.

ADAMUS: Igen, tehát így nem kell felvállalniuk a felelősséget. Akkor továbbra is a tudatlanság zónájukban maradhatnak. És nem kell szeretniük – Larry – magukat. És így elaludhatnak a kormánykeréknél – az élet hatalmas kormánykerekénél, ami pontosan ott van. De amikor ez történik, akkor lemaradsz, akkor olyan sok mindenről lemaradsz. Olyan sok mindent kihagysz.

Légzés, menjünk át egy újabb kis körön! Nahát! Látjátok mennyire könnyű? Sokkal könnyebb, mint gondolkozni róla.

Titkok?

Norvégiában egy érdekes kérdést tettek fel nekem, talán az egyik legérdekesebb, legmélyrehatóbb és legbosszantóbb kérdést, amit csak fel lehet tenni. A kérdés valahogy így hangzott: -Adamus….és egyébként ez a személy nagyon komoly volt ….- Adamus, mi a titok? Mi az, amit nem mondasz el nekünk? Tudom, hogy valamit rejtegetsz. Mit? Mit?

Nos, ez egy érdekes kérdés volt, mivel ez a személy ezt teljesen elhitte. (Adamus iszik egy kortyot) Hmm. Kérsz egy kicsit?

Ez a személy teljességgel hitt abban, hogy van valami, amit nem mondok el, amit visszatartok – és ha nem én, akkor valami másik létező, egy könyv, vagy a Felmelkedett Mesterek – mintha mi titkokat őrizgetnénk, mintha szándékosan nem mondanánk el nektek valamit, mintha egy jókora répával….és vannak olyanok, akik ezt állítják, de csak azért, hogy még több tanfolyamra, iskolába járj el, és válj függővé tőlük. Itt és most kijelentem, hogy semmiféle tanfolyamra nem kell elmennetek. Nincs rá szükségetek. Semmit sem kell megtanulnotok.

Nincsenek titkok. Egyetlen egy titok sem létezik. Ez a titok – hogy nincsenek titkok. Nincs semmi olyan, amit mi – én, vagy bármelyik létező, akivel én együtt dolgozom, Tóbiás és a többiek – visszatartanánk, elrejtenénk előletek.

De a kérdés mégis érdekes volt abból a megközelítésből, hogy rengeteg mentális energiát tartalmazott. Itt volt az a személy, aki talán egy kicsit olyan, mint amilyenek ti vagytok, aki még mindig megpróbál rájönni a dolgokra, még mindig megpróbálja kitalálni, megfejteni a dolgokat! Mintha csak lenne egy hatalmas rejtvény, és mi vagyunk azok, akik elrejtettük a darabkákat a pokolban és a kárhozatban és az univerzum távoli részeiben, csak azért, hogy így vegyünk rá titeket arra, hogy próbáljátok azokat megkeresni és összerakosgatni. Mintha nem lenne ennél jobb dolgunk, minthogy megfejteni való rejtvényeket adjunk nektek! Nem – drága Shaumbra! Ez vicces. Kérem a vicces diát! Igen, jó. (nevetés)

Tehát ez egy érdekes kérdés volt, egy érvényes kérdés, ami pont olyan, mint az én pohár vizem. Amit mindig, minden nap, minden héten, minden hónapban fel kell tölteni valamivel, mert szüksége van erre a feltöltésre.

Fel fogtátok-e valaha is, hogy az összes életeitek során, amiket leéltetek a Földön, és az összes feltöltekezéseitekkel – hogy ez a pohár minden bizonnyal lyukas alul, vagy hogy ez az egész illúzió hibás? És én amondó vagyok, hogy az egész illúzió abszolút, teljességgel hamis, mert ez az egész nem az újra feltöltésről szól! És nem valamiféle titokról szól! Nem arról szól, hogy megpróbáld megtölteni és tanulni, majd a végén meg a tetejére behozni valami makyo áldást! Ez a tapasztalásról, az átélésről szól. Ennyi az egész. A megélésről szól.

Az a valaki, aki feltette nekem ezt a kérdést, nyilvánvalóan nem a megélésben tartózkodott a saját életében. Minden bizonnyal meg akarta ezt az egészet fejteni, rá akart jönni a dolgokra. Rengeteget olvasott, ebben biztos vagyok. Laposra unnátok magatokat, ha egy hétvégét vele kellene, hogy eltöltsetek! (nevetés, mert arra vár, hogy beadják a képernyőre a vicces diát) Ó, ez egy kemény csoport. Kemény. Én is kaphatnék egy ilyen elektronikus szerkezetet, hogy be tudjam indítani a a saját nevetésemet? (el lett indítva a nevető hangsáv)

Tehát ez a valaki egyértelműen nem a tapasztalásban vett részt. Az elméjében tartózkodott. Egyértelműen a pohár vízzel való megtöltésével volt elfoglalva, ahelyett, hogy tovább fejlesztette volna a tapasztalását. Nyilvánvalóan abban a típusú energiában tartózkodott, ahol nem szerette saját magát….(A terem hátsó részében van, ahol megmutatják neki, melyik gombot kell megnyomni ahhoz, hogy a nevetés beinduljon) Á, most már tudom hol van! Ha azt látod, hogy errefelé közeledek, akkor tudd, hogy valami viccesre készülök.

De egy érdekes kérdés volt – mintha létezne valami titok, amit mi visszatartanánk tőletek. Szerintem az lehet a titok, hogy a.) nincs semmiféle titok, b.) semmit nem kell megfejteni, semmire nem kell rájönni, semmit sem kell kitalálni – és minél hamarabb túlléptek ezen, annál jobb. Egyetlen nyavalyás, átkozott dolog sincs, amire rá kellene, hogy jöjjetek.

Ez a „ki akarom találni, rá akarok jönni” dolog, amit az emberek művelnek, megszállottság. Gusztustalan. Energia lemerítő. Nagyon régies, elavult. Egy jókora kitalálós társasjáték. Semmit sem kell kitalálnod. Minden azért van, hogy megtapasztald.

Milyen gyakran tagadsz meg saját magadtól egy tapasztalást, egy élményt – hogy megtapasztalj, átélj valami, amit esetleg kivesz a komfortzónádból, egy olyan tapasztalást, hogy beindíts egy üzletet, hogy valami őrültséget tégy, vagy hogy elmenj egy utazásra? Néhányan itt ebben a teremben szeretnének elutazni helyekre, de ezer meg egy kifogásotok van arra, hogy miért is ne tegyétek azt meg – nincs rá pénzed, nincs rá időd, vagy attól félsz, hogy valami…..(a terhes nőnek mondja) Mindig, amikor rád nézek. (Adamus mosolyog)

SHAUMBRA (nő):- Kiterjedek.

ADAMUS: Na persze, éppen kiterjedsz. Igen. Érdekes….(még nagyobb nevetés) Idejönnél hozzám egy pillanatra? Egy tökéletes példája vagy - Isten tudja csak minek – de egy tökéletes példája vagy valaminek. Valaki talán meg tudja nekem mondani. Tökéletes példája vagy annak, amiről pont most beszélek. Nyilvánvalóan egy imádni való, vonzó, gyönyörű, inteligens és nagyon tudatos létező vagy, és minden szót komolyan értettem.

SHAUMBRA (nő): -Egyetértek.

ADAMUS: Egyetértesz. Ez jó. Tehát kiléptél a komfort zónádból, és jelmezt öltöttél, és jól érzed magad. Sok embernek mosolyt csalsz az arcára, és megengeded magadnak ezt a tapasztalást. Megdicsérlek. (Adamus közelebb hajol hozzá, hogy átölelje, majd leáll. ) Jaj, óvatosnak kell lennem. (nevetés, ahogy a nő követi Adamust, aki megpróbál elmenekülni előle) Megdícsérlek. Megdícsérlek, amiért kivételes vagy, és képes vagy megérteni az élet tényét, azt a tényt, hogy az élet egy színjáték. A személyiséged egy színjáték, és abban a pillanatban, ahogy elkezdesz vele játszadozni, akkor az szórakoztató. Mosolyogva fogsz innen hazamenni, mert kiléptél innen. ( a fejedből) És ez így nagyon is jó. Nagyon okos vagy mentálisan, de azt képes voltál egész jól egyensúlyban tartani. Ne nézz így rám! (nevetés) Pont úgy festesz, mint aki a szart is ki akarod verni Cauldre-ből!

Szóval hajlandó vagy játszani, mókázni és tapasztalni. És látjátok, az ő spirál mérője máris mozog. Nem poharakat tölt, amik amúgy is lyukasak alul, és ki fog folyni….(nagy nevetés, ahogy szuggesztíven megigazítja a jelmezét) Tehát most éppen emelkedik a spirálon….(Adamus arrébb megy a közeléből, menekül) -Leülhetek ide? (nevetés) Még ennél is jobbat tudok…(nagy nevetés, mert kimegy a teremből)

Tehát most kiterjed és felfelé halad a spirálon. Jól érzi magát, és….mindig tudnunk kell, mikor kell megtartani a biztonságos távolságot. Biztonságos már visszatérnem a terembe? (A közönség válasza: - Igen) Ezt nem túl….(valaki mondja: -Visszaül a helyére.) –Oké, nos, akkor rendben. (visszajön a terembe) –HŰ!

Szóval Shaumbra, vegyetek egy jókora mély lélegzetet! Megint túljutottunk egy két apró dolgon, egy kevés apró spirálon.

Tehát nincsenek titkok. Ez az élet megtapasztalásáról, átéléséről szól. És a tapasztalást nem kellene jónak vagy rossznak megítélni. Végeredményben, ez az egész bámulatos, csodálatos és ez az egész a kiterjedésről szól.

Nem kellene amiatt aggódnotok, hogy az fájni fog-e vagy sem. Tudjátok először is, a fájdalom tényleg az elméből ered. A fizikai test – ha az elme nem mondja azt, hogy ez fáj…(ráüt David vállára)….Bocsánat. (Újra vállon üti David-et)….hogy ez fáj. (David visszaüt – nagy nevetés) Á!Á! A test nem ismeri a fájdalmat az elme nélkül. Elme nélkül érzelmek sem léteznek. Az elme az érzelmeitek központi székhelye.

Az érzéseitek – az igaz érzéseitek nem fájdalmasak. Hanem beleljesülést nyújtóak. Izgatóak. Nagyon is érzékiek, de soha sem fájdalmasak! Egy igaz érzés – a tudatosság – soha nem lehet fájdalmas. Szóval Larry, és ezt most az összes bennetek élő Larry-nek mondom, a tudatosság nem fájdalmas. Ott ácsorogtok a szikla peremén, a szakadék szélén – amiről csak és kizárólag ti gondoljátok azt, hogy az egy szakadék – mert egyáltalán nem szakadék, ez megint csak egy újabb illúziója az életnek – és azt mondjátok: - De mennyi fájdalom fog érni, ha mégis megteszem ezt a lépést, ha abbahagyom, hogy megpróbáljak rájönni a dolgokra, és nem gyártok több kifogást magamnak arra vonatkozóan, hogy miért nem teszem meg azokat a dolgokat, amiket meg szeretnék tenni? - Ebben nincs fájdalom. A tudatnak nincs fájdalma. Hát nem egy lenyűgöző magyarázat?

Az agy, az elme az, ami létrehozta a fájdalmat. Az agy alkotta meg az érzelmeket – az agy teremtette meg a fájdalmas érzelmeket – de azok nem valódi érzések. Azok nem bírnak valódi tudatossággal.

Akkor most vegyünk egy mély lélegzetet!

Nincsenek titkok. Semmi sincs visszatartva. Az elme beugrik, az ő csodásan alattomos módján, és azt mondja: -Kell hogy legyen valami, amire rá kell jönnöm. – Az elme erre lett beprogramozva. Olyan, mint egy kis robot. Arra lett beprogramozva, hogy folyton rá akarjon jönni a dolgokra, és ti ezt megengeditek, hagyjátok neki.

Az elmúlt pár hétben, különösen akkor, amikor a dolgok kezdtek stresszessé válni – sokan közületek már bölcsebbek vagytok annál, minthogy saját magatokra vegyétek azt, mert felismeritek, hogy az valahonnan máshonnan érkezik – de még mindig hajlamosak vagytok arra, hogy az elmétek beugorjon, és ki akarja azt találni, és meg akarja határozni, minősíteni akarja a történteket. Hiszen már időtlen idők óra ezen a módon működtetek.

A lényeg a megtapasztalás

Képzeljétek csak el egy pillanatra, hogy mi lenne akkor, ha az elme nem próbálná azt meghatározni, minősíteni, vagy ha mégis tenné, akkor az pont olyan lenne, mint ez a hatalmas ventilátor itt fent. Egyszerűen csak figyelmen kívül hagynád. Attól az még ott van, csak te nem figyelsz rá oda. Boldogan és hűsen tartja Lindát.

Szóval az elme sokszor ezt teszi – kifejezetten az elmúlt hetekben – beugrik, és kis üzeneteket küldözget. –Mi folyik? Veszély van? Mit kell tennem? Hogyan rakosgathatnám össze a darabkákat? Hogyan jöhetnék rá arra, hogy mi folyik itt? –És sehogy. Képtelen vagy. Képes vagy ezt elfogadni és ennek kapcsán komfortosan érezni magad? Képes vagy erre? Ez nem könnyű – különösen ilyen sok régi programozás mellett. Az elme kicsi üzeneteket lövöldöz, mindig elemeznie kell, dobozolnia kell, csomagolnia kell és folyton tárolnia kell valahol.

Képes vagy erre (a spirálra mutat), hogy csak tartasz ilyen kis szüneteket, veszel egy mély lélegzetet, és megengeded magadnak, hogy tovább fejlődj? Képes vagy egy tapasztalásra, anélkül, hogy megpróbálnál arra rájönni? Most nagyon emberi fogalmakkal fogok fogalmazni. Képes vagy átélni egy apró kis autó balesetet úgy, hogy nem akarod azt megfejteni? (valaki azt mondja: Jaj!) Ha,ha, ha. (Adamus kacag)

SHAUMBRA: (férfi) Köszönöm.

ADAMUS: Köszönöm, na igen. Kicsit mondtam. Kicsit. Az történne, hogy vezetsz, és valaki hirtelen belédmegy. Rögtön belemész a : - Most a Szellem ezzel mit próbál nekem mondani? – című dologba. Namost, ezt csak az agyad mondja. Ez nem a Szellemed. Az nincs is itt. És hirtelen a tested egy részed fájdalmat érez, és te meg rákezded: - Mit csinálok rosszul? – Semmit! Mindössze átélsz egy tapasztalást! Nevetés, kérném! (nevető dia)

Elkésel egy találkozóról, és megpróbálsz rájönni, hogy mi folyik itt. – Mit is mondott Adamus nyolc hónappal ezelőtt a 14.oldalon? – Az nem számít. Átélsz egy tapasztalást. Erről szól ez az egész. Ez lenyűgöző! Csodálatos! És abban a pillanatban, amikor kiszeded az agyadat abból a tapasztalásból, abban a pillantban, amikor többé már nem engeded, hogy az elméd irányítsa, kontrollálja a tapasztalást, ezalatt értem azt, hogy az bámulatos lesz! Akkor már nem fog érdekelni, hogy hány autó száguld beléd. Onnantól nem fog érdekelni, hogy milyen fájdalmaid vannak a testedben. És amikor többé már nem ezekre fókuszálsz, tudod mi fog történni? Többé már nem lesz rájuk szükséged! Akkor felemelkedsz a tapasztalás egy új szintjére. Igen bámulatos! Eléggé lenyűgöző!

Tehát úgy is mondhatnánk, hogy folyamatosan egy minta játssza ki magát a meglehetősen fájdalmas, ismétlődő tapasztalások kapcsán, amik nem éppen beteljesülést nyújtó élmények voltak. Mégis, mennyire beteljesítő érzéssel járnak ezek a fájdalmak? Mennyire beteljesítő anyagilag leégve lenni? Ezek ugyan tapasztalások, de ha egyszer abbahagyod, hogy megpróbálsz ezekre rájönni, ha végre elengeded ezeket, ha végre befejezed ezt a mentális tevékenyésget, ha végre már csak emelkedsz a spirálon – hú! – meghatározás nélkül, meghatározás nélkül, akkor most már benne vagy a tiszta tapasztalásban. Ez kezdetben kissé nyugtalanító, mert 1400 meg még egy pár fura életed volt itt a Földön, amikor is megpróbáltál mindenre rájönni, mikor is mentális voltál. Nem vagy ehhez hozzászokva. Félsz ettől.

De drága Shaumbra, az elkövetkezendő hetekben, különösen akkor, amikor a dolgok még stresszessebbé válnak, és egy kicsit még nagyobb lesz a kihívás, akkor engedd el, hogy megpróbálj rájönni a dolgokra! Engedd el az összes helyes kis közhelyedet, és az édes kis szavaidat! Engedd el a régi szokásaidat és a hajlamaidat! Csak vegyél egy mély lélegzetet, és ha bármit is teszel, akkor tedd azt, hogy magad elé képzeled magad ebben a kiterjedő, emelkedő spirálban! Ez vagy te. Ez a te életed. Ez a te Földi tapasztalásod. És ez sokkal könnyebbé teszi a dolgokat.

Már régen elmondtam….amikor Tóbiás eltávozott, megmondtam, hogy fejezzétek be a folyamatokat, a feldolgozásokat – de ti még mindig ezt teszitek, bár sokkal kevésbé már – mert a feldolgozás mentális jellegű. A feldolgozás azt feltételezi, hogy valami baj van, amit rendbe kell hozni, amit ki vagy meg kell javítani. De mi van akkor, ha nincs baj? Mi van akkor, ha mindössze a régi tapasztalások mintáit követed, amit már te is rettentesen unsz, és valójában semmit sem kell rendbehoznod vagy megjavítanod?

Feldolgozás. Feldolgozás, folyamatok. Tudjátok, ez a mentális gyötrődés, ez a szorongás, ami bennetek folyik…tudjátok ez nem más, minthogy egy rövidke kis időre megtöltitek a poharat. Beletöltötök egy kis levet, vizet, vagy bánom is én, hogy mit, és ettől a feldolgozást végző személy egy kicsikét jobban érzi magát. De nem jöttetek még rá, hogy ez a pohár valahol lyukas, és kifolyik a beletöltött víz? Nem marad meg a pohárban. És akkor rengeteg pénzt képesek vagytok kifizetni – rengeteg pénzt – valami olyanért, ami végeredményben igazából nem túl jól szolgál titeket.

A feldolgozás egy mentális funkció. A tapasztalás egy formája ugyan, de ismételten szólva, roppant korlátozott. Lényegében fullasztó, fojtogató. Azért fojtogató, mert folyton visszavisz téged a régi szemetedhez, a régi dolgaidhoz. Folyton visszafelé haladsz, és Isten tudja mi mindennel meg nem próbálkozol – más vádolsz miattuk, megpróbálod megfejteni, egy nézőpontba begyömöszölni – de képtelen vagy erre! Az csak egy tapasztalás volt.

Sőt, mi több, ahogy más nagyon sokszor elmondtam ezt ebben a teremben…(megáll egy pillanatra, hogy belevigyorogjon a kamerába)…a múltatok egyébként sem az, amire az elmétek emlékszik belőle. De ebbe most nem fogok megint belemenni.

Vegyünk egy mély lélegzetet!

Engedd meg magadnak, hogy megtapasztald az életet! Vess csak egy pillantást arra, hogy mostanság mit is tapasztalsz? Élvezed? Ha nem, akkor ne próbálj semmit se megfejteni! Ne olvass el egy újabb önsegítő könyvet annak kapcsán, hogy mit is kellene most tenned! Vegyél egy mély lélegzetet, és érezz bele az Én Vagyok-ba! Vagy érezz bele a semmibe, mert a semmi az egyáltalán nem semmi. A semmi egyenlő a mindennel – a szakadék! A szakadék a minden és a semmi. Ott van, de még sincs ott. Nos, nem akarok itt most nagyon filozofikus lenni.

Drága Shaumbra, akkor kezdjünk bele egy újabb körbe itt! Jó!

Eddig keresztül nyomtátok magatokat az életen. Átnyomtátok magatokat az életen, és ezt ti is tudjátok. Ez megmutatkozik a testetekben. Megmutatkozik az álmaitokban. Az élet egy hatalmas erőfeszítésnek tűnik, és minden egyes nap felkeltek, és azt figyelitek, hogy képesek vagytok-e egy kicsit még jobban megfeszülni, még jobban nyomni. Aztán vannak olyan napok, amikor elveszíted a talajt a lábad alól, és akkor ez a nyomás ellened irányul, visszanyom. De mi is lenne az, amit nyomtok, jut eszembe? Makyo! Egyértelmű! A Makyo! Egy jókora makyo labdát görgettek felfelé magatok előtt. Tudjátok, hogy amikor a hógolyó legurul a hegyről, az csak megnövekszik menet közben? Nos, ti ezt pont fordítva teszitek. Egy rakás szemetet görgettek magatok előtt felfelé, (nevetés), ami csak egyre nagyobb szemétté válik! Csak egyre nagyobb szarsággá válik! Na ezt nevezem én az „élet nyomásának”. Az élet nyomása, a létrák megmászása, a lépcsőn való felmenetel, amikor erőfeszítések árán próbáltok meg felemelkedni – és ez nem működik. Ez egy tapasztalás ugyan, de tudom, hogy ebbe már ti is belefáradtatok. Nem működik.

Az életnek egyáltalán nem kellene nyomásnak lennie. Egyátlalán nem. Néhányan ilyen hátborzongatóan furcsa dolgokkal bírtok, és ilyesmiket gondoltok: -Nos, kell egy kicsit szenvednem, más különben nem érzem azt, hogy megdolgoztam érte, hogy megérdemlem. Ha nincs fájdalom, nincs nyereség. – Képes vagy erre azt mondani, hogy ez makyo? Abszolút! Ha nincs fájdalom, nincs nyereség. Ezt meg ki találta ki? Nyilvánvalóan olyan emberek, akik testformáló, gyakorlatozó gépeket készítenek, árulnak. (nevetés) Ez egyértelmű! Briliáns marketing fogás, de ezt az életre is alkalmazzák! Azt mondták nektek, hogy keményen meg kell dolgozzatok ahhoz, hogy bizonyos dolgokra szert tehessetek. Hogy tanulnotok kell. Hogy szenvednetek kell. Hogy mindezen végig kell mennetek. Ez abszolút nonszensz. Badarság. Ez az a régi megpróbálom-feltölteni-azt-a-poharat-vízzel nevezetű trükk. Nem működik. Az életnek briliánsan kegyelemmel telinek és könnyűnek kellene lennie.

Unalmas emberek

Múlt héten csináltunk valamit Varsóban. Egyszerűen azt mondtuk: - Ebből elég volt! Elég volt!Ne tovább! – És énekeltünk. Elénekeltük a „Hit the Road Jack”-et! Elénekeltük ezt a nótát az angyaloknak, mind a két fajtának, minden oldalnak! Nem csak a sötét angyaloknak, hanem az összes angyalnak! Elég volt! Azok az emberek, akik ott voltak Varsóban – nekik többé nincs szükségük angyalokra. A Megfigyelőknek, a Magvetőknek, a tenyésztőknek, és az összes többinek lejárt a szerepe! Bevégeztetett! És most nagyon nagy tapsnak kellene következnie. (a közönség tapsol) Köszönöm. (berakták a nevetést) Nem kell nevetés! Taps kell! (Adamus nevet)

Nagyon hosszú idővel ezelőtt okkal érkeztek ide, még mielőtt ez a dolog, amit igaz tudatosságnak neveztek, a helyére került volna. Azért voltak itt, hogy biztosítsák, hogy ne vesszetek el örökre ezen a bolygón, és nem vesztetek el. Nem bizony.

Most itt vagytok. Többé már nincs szükségetek a Kerubokra, és az összes többi angyali csoportra! És tudjátok mi a helyzet? Ők már egyébként is elvégezték a munkájukat. És tudjátok miért? Mert már belefáradtak az angyali létezésbe.

SHAUMBRA: (nő) –Mert emberek akarnak lenni.

ADAMUS: Emberek akarnak lenni. Abszolút! Most már ők is ide akarnak jönni. Elvégezték a szerepüket, ami az volt, hogy fenntartsanak egyfajta energetikai egyensúlyt, ezzel biztosítva azt, hogy fenntartsátok a kapcsolatokat a többi birodalmakkal, önmagad más részeivel, de ez az egész mára már csak régi szemét. Az angyalok idejétmúltak. (nevetés) És Cauldre most nagyon beijedt, inába szállt a bátorsága emiatt. Ne! Mégis miért rezeltél be? Attól félsz talán, hogy az angyal emberek majd megtalálnak és megölnek Cauldre?! (nevetés) Ők angyal emberek. Nem tudnak ilyet tenni. Kivéve a sötét angyalokat. Ez vicces volt.

Tehát Shaumbra, az angyalok idejének befellegzett, mivel nos, ők már inkarnálódtak. Fizikai testben vannak. Keresztül mennek az élet megtapasztalásán, és tényleg ott tartanak. Ti ott tartotok. Mindössze még nem fogtátok ezt fel teljesen. Még nem egészen fogtátok ezt fel, de tényleg ott tartotok. Elképesztő időkben éltek!

Visszatérve a lényegre: az emberek unalmasak, tompák. Tényleg azok. Valaha is eltöltöttél velük elég sok időt? Te jóságos ég! Tudod mit csinálnak? Feldolgoznak. Feldolgoznak, és makyo ömlik ki a szájukon. Olyan ez, mint: -Fogd be a szád, és légy Te is Isten! – Isten nem beszél. (a közönség éljenez és tapsol)

De tényleg rettentően unalmasak, tompák. Azt akarom mondani, hogy Lengyelországban végeztünk egy kis tisztogatást múlt héten – mert hiányzott onnan a fény. Most itt nem arról a fényről beszélek, amit a sötétséggel szemben áll. Nem is a villanykörte fényéről beszélek, sőt, nem is a napből érkező fényről. Hanem az egyik legalapvetőbb, mag dologról, - ami még csak nem is energia, mert az igazi fény nem energia – az egész teremtésben.

Drága Shaumbra, a Kihakkal való munka során ebben az elkövetkezendő évben, nos itt meg fogjuk tanulni, hogy mi is a fény, hogyan hozzuk ezt be, hogyan tudjuk ezt használni, és hogy ettől nem kell félni. Hogy nem kell ettől félni! Meg fogjuk világítani az életeket! Tudjátok az emberek tényleg unalmasak és tompák. Más szóval, bezáródtak ide, a fizikaiba. Bezáródtak ide, mintha ez itt valami titkos trezor lenne. Unalmasak, lassú észjárásúak és fakók. Tudatlanok. A legtöbb ember tényleg, tényleg, tényleg, de tényleg tudatlan. Ha nem hiszel nekem, akkor legyél tudatos, menj el egy áruházba, vagy a repülőtérre, és csak figyeld őket. És ez nem ítélkezés. Ez ….Cauldre kezd ideges lenni. Azt mondja, hogy ítélkezem az emberek felett. Nos igen! Ezért is vagyok itt! (nevetés) Hogy mozgásba hozzam a dolgokat.

Megint emelkedjünk egyet a spirálon gondolat nélkül, erőfeszítés nélkül. Á!-Á!. Ez jó neked?

LINDA: Mesés.

ADAMUS: Nem kell nekem mesésnek lennem. Milyen a te tapasztalásod?

LINDA: Mesés.

ADAMUS: Nos jó. Tényleg az? Kamera, közelíts rá az arcára! (nevetés) Neki kell Cauldre-val hazamennie, szóval végül megértem.

Tehát drága Shaumbra, az emberek unalmasak, egyhangúak. Nem tudatosak. Be vannak hipnotizálva, és ti ezt tudjátok. Nagyon is jól tudjátok, és mi ezt mind tudjuk. Akkor többé már ne próbáljátok ezt a szőnyeg alá söpörni! A megszokásaik rabjai. Megszállottak. Tényleg nagyon alacsony az energia szintjük.

Elmentünk Lengyelországba, Varsóba, hogy egy kis fényt kapcsoljunk fel, hogy egy kicsit leporoljuk a port, hogy az a belső fény ki tudjon egy kicsit sugárzódni. Tudod, ők cseszegetnek, megszorongatnak, becsavarnak téged, amennyiben nem világít a fényed. Képes vagy ezt felfogni? Összezavarnak. Kihasználnak. Belőled táplálkoznak, amennyiben nem világít ragyogóan a fényed.

Kik azok az „ők”? Hát bárki. A partnered, házastársad, a gyerekeid, a földönkívüliek. A földönkívüliek nem túl fényesek. Nem bizony. És ahogy ezt Cauldre már korábban elmondta, nincs szívük.

Tudjátok, még soha nem találkoztam egy jó földönkívülivel, aki képes lett volna egy jót nevetni. Az emberek tudnak nevetni. Ti tudtok nevetni és sírni is. Még soha egyetlen viccet sem hallottam egy földönkívülitől.

LINDA: Úgy tűnik egy akad itt ebben a teremben is. (valaki egy földönkívüli bábbal játszik)

ADAMUS: Egy földönkívüli vagy egy vicc? (nevetés) De meg is fordíthatom. Az ember az, aki manipulálja a földönkívülit. (nevetés)

LINDA: Ó!!!

ADAMUS: Ez tényleg nagyon vicces volt. (még nagyobb nevetés és taps)

Ők nem nevetnek. Nem sírnak. Képzeljétek csak ezt el! Igen, nekik is van lelkük, de nincs benne a tapasztalásban, nem úgy, mint a tiétek. Nem olyanérzést kelt, mint a tiétek. Mindaz, amit valaha is tettetek, amit akár jónak, akár rossznak ítéltek, mindössze a tapasztalás részét képezte, és ez volt az, ami szívet adott nektek. Ez volt az, ami együttérzést adott nektek, az volt az, amit szeretetet adott nektek. Ezeken a földönkívüli nyelveken nincs is szó a szeretetre. Ők nem használnak szavakat. Ők sípolnak: - „Bi-bi-bi-bi-bi” (nevetés) -Számukra csak tények léteznek, nélkülözik a szubsztanciát.

Akkor kezdjünk bele egy újabb spirálba, ez most egy jó idő erre! Á! Látjátok, hogy ez mennyire egyszerű!

Tehát az, hogy az emberek mennyire unalmasak alapvetően, azt jelenti, hogy itt az ideje fényt vinni a fénybe – önmagatokba. Ezt igazából nem tudod másoknak megtenni, de amikor ők meglátják a tiédet, ó, képzeld csak el, milyen ösztönző lehet ez számukra. Amikor megérzik ezt benned, akkor fel fogják ismerni, hogy ők tényleg mennyire unalmasak, laposak és egyhangúak, és hogy mennyire nem hatékonyak a saját energia felhasználásukat illetően.

Szeretnék erről részletesen beszélni majd valamikor, de az, ahogy az energia behozatalra és felhasználásra és elfogyasztásra kerül, tényleg nagyon nehézkes, és kihívásokkal teli. Nehéz a fizikai valóságban tartózkodni, és nehéz emberi formában élni ezzel a nagyon régi, lassú energia felhasználással. Ez kifáraszt és lemerít benneteket. És ennek nem kell így lennie.

Az energia nagyon tiszta. Nem okoz neked kárt. Néha beszélünk nagyon nagy energia mennyiségek behozataláról. Képes vagy behozni rakomány számra energiát, egész univerzumokat, amik telis-teli vannak energiával, és ez nem lenne hatással rád – nem kellene, hogy hatással legyen rád, mert ez tiszta. De az emberek nem sugárzóak, nem ösztönzi őket semmi, unalmasak, és be vannak záródva, aminek a következtében az a folyamat, ami által a fény és az energia beérkezhet ebbe a valóságba le van lassulva, és rengeteg üres fecsegésen kell keresztüljönnie, hogy végre valahára beérkezhessen a te Most pillanatodba. És ennek nem kell így lennie. Én nem akarom, hogy ez ilyen legyen, és szerintem ezt ti sem akarjátok, és ez az, ahová tartunk – az energia hasznosításába, a ragyogó energia hasznosításba.

Amikor lélegzel, akkor hajlamos vagy sugározni. Évekbe került, mire rávettünk benneteket a légzésre – egy páran nagyon erősen ellenálltatok ennek – pedig amikor lélegzel, akkor elkezdesz sugározni. Akkor elkezdesz felragyogni, és ez az oka annak, hogy a legtöbben abbahagytátok a légzést, mert kezdetben ez igencsak intenzív. Kezdetben ez fájdalmas. Kezdetben ez felhozza az összes szemetedet, a makyo-dat. A makyo-dat pontosan az arcodba vágja, ezért aztán azt mondod: -„Jaj, ez az egész légzés dolog akkora ostobaság. Megyek és keresek magamnak inkább egy csomó könyvet meg tanfolyamot, meg jó bonyolult dolgokat, és úgy teszek, mintha lennének puzzle darabkák, amiket össze kellene rakosgatnom. Nem fogom ezt az ostoba légzést csinálni. Az túl könnyű. Hogyan is lehetne bármiféle hatása? Inkább megyek és szenvedni fogok. És jó sok pénzt fogok költeni a megvilágosodásomra. Keresek egy gurut. A pokolba is, keresek egy földönkívüli gurut, és kemény pénzeket fogok kifizetni, hogy tanuljak. – Így aztán az emberek abbahagyják a légzést, mert bizony fájdalmas a megvilágosodás, a felragyogás.

Ti tanultok, teszitek a dolgokat, azt kellene mondanom, hogy tapasztaltok. Veszel egy mély lélegzetetet és felismered, hogy ennek nem kell nehéznek lennie. Tényleg nem. És bárhol is vagy, bárhol is tartasz, nem a folyamatokkal kell onnan kihoznod magad. Nem a feldolgozásokkal és nem a folyamatokkal kell onnan kihoznod magad. Ez bámulatos. Briliáns. Briliáns.

Akkor most vegyünk egy mély lélegzetet, és kezdjünk bele egy újabb körbe! És ennek pontosan ilyen könnyűnek kell lennie! Igazán.

Közben biciklizhetnél, olvashatnál egy könyvet – nem ilyen önsegítő könyvre gondolok itt - ….kérem a vicces diát! Bármit tehetnél közben. Á – az alvás, micsoda nagyszerű időszaka ez a felfelé haladó spirálozásnak, a kiterjedésnek, a fejlődésnek, ahol is mindezeket a tapasztalásokat magadba fogadod. Micsoda nagyszerű időszak is erre, de nem, ti az alvást is pont ugyanarra a célra használjátok, mint a hétköznapi életeteket – megpróbáltok rájönni a dolgokra. Rengeteg elevesztegetett álom időszak van. Nem az álmaitokban fogjátok azt megtalálni. Tényleg nem, sohasem. Itt most az éjszakai alvás időszakáról beszélek. Nem ott fogjátok megtalálni a válaszaitokat. És látlak ám titeket. Egy páran kimentek éjjelente, kisurrantok – tényleg ezt teszitek – kiosontok, abban a reményben, hogy én nem látlak titeket – és kisurrantok valahova, valamiféle alternatív dimenzióba, hogy megtudjatok ott valamit, és azt remélhetőleg vissza is hozzátok ide magatokkal. De ez nem fog menni.

Aztán alvás időszakaitok nagy részében, álom állapotaitok nagy részében megpróbáljátok keresztül dolgozni magatokat a jelen életbeli problémáitokon. Ez az álom időszak nagy elvesztegetése. Ezért is ébredtek fáradtan. Ezért is ébredtek fáradtan, mert semmire sem kell rájönnötök! Semmit nem kell megfejtenetek, szóval ez csak egy tapasztalás. Mindössze egy tapasztalás – egy bámulatos, csodával határos, de attól még csak egy tapasztalás. Szóval többé ne járkáljatok ki éjjelente azért, hogy megpróbáljatok rájönni a dolgokra!

Vegyünk egy mély lélegzetet!

Ami belül van

Azt mondják – és a legtöbben ezt elhiszik, vagy el szeretnék hinni, vagy azt hiszik, hogy el szeretnék hinni, vagy tanulmányokat folytatnak annak érdekében, hogy megpróbálják ezt elhinni, de mindenesetre azt szokták mondani, hogy: - Minden, amire csak szükséged van, már ott van benned. Minden már ott van benned. – Ez egy hazugság. Ó, igen, igen, igen, igen. Ez egy….ó, én ezt nem fogom bevenni, de nem, ez egy hazugság. A maga idejében jól hangzott. Nagyszerűen hangzott ez, amikor Jeshua ezt mondta, mert ő ezt tényleg így is gondolta, de ő 2000 évvel ezelőtt mondta ezt nektek. 2000 évvel ezelőtt ez talán így is volt. Most nem így van.

Azt szokták mondani, hogy már minden ott van. Jól hangzik. Szeretnéd ezt elhinni, azért rohansz, és megpróbálod kitalálni – Oké, hol van ez? Ha már bennem van, akkor hol van? El van rejtve? Ez egy titok? Adamus tart vissza attól, hogy megtaláljam? Már bennem van? – De nem. Nem rendelkezel vele. És ez a jó hír. Ez a jó hír.

Akkor ezt most minősítenem kell azzal, hogy azt mondom, hogy még soha nem beszéltem erről korábban, és nagyon, de nagyon kevesen lesznek azok, akik meg fogják érteni azt, amit most mondok – alig egy kevesen fogják ezt megérteni. Néhány ember számára azt fogja ez okozni, hogy elfusson. Másoknak meg azt, hogy rossz dolgokat tegyenek Cauldre-vel, de ti készen álltok a magyarázat megértésére. Nincs belül semmi. Abszolút semmi sincs, és ennek így is kell lennie. A tudat nem energia, a tudat nem a dolgokat jelenti, nem a bőséget, ezért az semmi. Mégis a minden. A tudat a minden, de ugyanakkor pedig nincs semmije sem. Nem kell semmit sem birtokolnia, beleértve ebbe a memóriát, az emlékezetet is. Semmit sem kell birtokolnia, még téged sem.

A tudatnak nincsenek függőségei. Nincsenek vágyai, nincs célja vagy úgynevezett szenvedélye. Nincsenek céljai. Ő az, ami. Gyűlölök szavakat használni a meghatározásához, mert akkor rögtön mentálisak lesztek, és megpróbáltok az egészre rájönni.

A tudat az van. A te tudatod az van. Emberi fogalmakkal úgy is mondhatjuk, hogy az mindig is volt és mindig is lesz, de ez egy kissé régiesen hangzik. Az egyszerűen csak van. Imádja a tapasztalást, és nem ragaszkodik hozzá, nem akarja azt birtokolni, vagy legalábbis nem úgy, ahogy ezt ti gondolnátok. Vagyis nem tartja számon időrendi sorrendben mindazt, amit valaha is megtett. Erre semmi szüksége.

Úgyis mondhatnánk, hogy a tudat kinyeri a tapasztalatból származó bölcsességet, pont úgy, ahogy ti fogtok egy narancsot, beteszitek azt a gyümölcscentrifugába, és azt a csodásan finom és édes részt ízlelitek meg. A tudat kinyeri a bölcsességet. Nincs szüksége arra a tapasztalásra, nem kell azzal rendelkeznie, és nem hasonlítgatja azt a bölcsességet össze más entitásokéval – Én bölcsebb vagyok,mint te! – A bölcsesség a semmi, és ugyanakkor pedig a minden. Sajnálom, de az emberi szavak időnként nem a legpontosabbak.

Tehát David, a te tudatod nem tartalmaz mindent önmagában. Nincs minden belül. Sőt mi több, a színtiszta tudatnak nincs szüksége semmire, mégis meg van a maga módja arra, hogy behívja az energiákat, hogy behívja a fényt, behívja azokat a dolgokat, amik azért vannak ott, hogy segítsék őt a játék során, hogy segítsék a megtapasztalást, és azután behozza azokat az energiákat, na nem ide, hanem a közeletekbe, és ezek az energiák, a tudatod szépségére reagálva majd összhangba rendezik magukat. A tudatnak semmit sem kell összhangba rendeznie. Az elmének, az agynak van szüksége az összhangba rendezésre. A tudatnak erre nincs szüksége, mivel ez már elvégeztetett egy csodálatos és ragyogó módon, egy tökéletes módon, teljes összhangban és rezonanciában, egy sugárzó és szinkronisztikus módon.

A tudat soha semmit sem fog birtokolni, és soha semmit sem fog manipulálni. Soha. Te - soha nem fogsz ilyet tenni. Van ez a nagyon régi dolog, hogy neked erőfeszítéseket kell tenned az életedben, ami arra késztet, hogy görgesd csak továbbra is ugyanúgy felfelé magad előtt azt a jó nagy makyo labdát. Erre semmi szükséged. Tényleg nincs erre szükséged. Semmit sem kell felfedezned, ami odabent jól el lett rejtve, mivel odabent lényegében semmi más nem található, csak a saját tudatod, a saját szereteted – ha így tetszik. Nem szeretem a szeretet szót, mert tudom, hogy túl sokatoknak mondták már azt mások, hogy szeretnek benneteket, és aztán meg emiatt szenvedtetek. Tehát…tudat, tudatosság.

Tehát innentől kezdve nincs minden belül. Innentől kezdve szeretném, ha megtapasztalnátok, hogy nincs belül semmi más, csak az Én Vagyok tisztasága. Ez az Én Vagyok az, ami mindent összhangba rendez egy csodálatosan tökéletes módon. De ti ettől olyan nagyon eltávolodtatok, oly messzire kerültetek tőle, mert olyan nagyon megpróbáltok mindent irányítani, kontrollálni az életetekben, hogy az Én Vagyok a maga szépségében – még most is ott van, még mindig rezonáns, még mindig semmi – mert hagyja, hogy folytasd a játékot, hagyja neked, hogy folytasd tovább, és együttérzően mindössze ennyit mond: -Játsszd a játékot, ha ezt akarod!”

És ez tőled függ Larry, ahogy mindannyiótoktól. Ahogy véget vettek a játszmáitoknak, megtörténik az elengedés. Ó, ez olyan érzés, mintha bele akarnátok zuhanni egy aktív tűzhányóba, és a pokol lángjai között égnétek el. De ahogy megtörténik részedről az elengedés, egyszeriben csak minden összeáll. Nem innen a fejedből, hanem innen a szívedből. Hirtelen felismered, hogy: -Vagyok, Aki Vagyok. Nem kell, hogy minden bennem legyen. Nincs szükségem titkokra és rejtelmekre, és semmi ehhez hasonlóra. – Ez ilyen egyszerű. Ennyire egyszerű. Annyira nélkülözi a bonyolultságot. Ez egy ragyogó tervezet a Forrás részéről, tőled.

Soha többet semmiért sem kell megdolgoznod, tényleg nem. Én nem akarom, hogy bármiért is megdolgozz, hogy bármin is dolgozz. Remélhetőleg ezt te sem akarod, hacsak nem kedveled ezt a játszmát.

Elkezded érezni magad…elkezded megismerni magad tudatként, és kizárólag csak tudatként. Még csak nem is az elmúlt életeidként ismered meg magad, és nem is azon dolgok kapcsán, amiket tettél, vagy semmi más alapján sem. Ez az a személyiség megszűnés, amiről már oly sokat beszéltünk nektek, amikor azt mondtuk, hogy engedjétek el a színdarabot. Most már kezdd el megismerni magad! Legyél Önmagad tiszta tudatként! Nincs minden benned. Nincs benned semmi, és nem is kell, hogy legyen. Ez a szépsége. Nem kell lennie.

Tudom, hogy egy páran majd vitatkozni fogtok ennek kapcsán, és jó sok energiát el fogtok vesztegetni erre a vitára. Ez ennek a megtapasztalásról, a megéléséről szól.

Tehát ahogy most megadjuk a kezdőrúgást a Kihak-ot támogatók, a 99-ek számára – ez tényleg egy kezdőrúgás – ez nincs belül. Nincs belül semmi, kivéve az Én Vagyok. Az ÉN Vagyok – amennyiben megbízol magadban, behozza az összes megfelelő energiát erőfeszítés nélkül, és összhangba rendezi azokat a lehető legcsodálatosabb módon, ami semmiféle szenvedést nem okoz neked, és nem kell megfizetned a múlbéli bűneidért, és nem kell többé játszanod a játszmákat és nem kell manipulálnod az energiákat. Ez egyszerűen csak van. Csak van. Micsoda nagyszerű módja ez az Életnek!

Nagyon kevesen tették ezt meg úgy, hogy közben emberi alakban tartózkodtak, nagyon, de nagyon kevesen. Voltak úgynevezett kollektív létezők, briliáns mesterek, de ők egy csoportnyi kollektív energia voltak, ahol is az emberek összejöttek, és bámulatos tetteteket hajtottak végre. De olyan valódi Lélekkel bíró létezők, mint ti? Olyanok csak nagyon kevesen voltak.

Mi ennek az oka? Mi ennek az oka? Nagyon gyakran eltűnődtem én magam is ezen. Sok milliárd létezővel ezen a bolygón, és sok milliárd létezővel a más birodalmakban – miért van az, hogy csak oly kevesen tették ezt meg? Miért van ez Linda?

LINDA: Nem bízunk meg magunkban.

ADAMUS: Ez egynek jó. Nem bíztok meg magatokban. Egy lépéssel ezt tovább vinném. Igen.

ALAYA: Azt hiszem itt van nekünk ez a kollektív tudat.

ADAMUS: Igen! Igen! Két díjat is a hölgynek!

ALAYA: És nagyon nehéz lekapcsolódnunk egymásról.

ADAMUS: Igen? És miért?

ALAYA: Hitrendszer vagy kötődés? Érzelemek egymás iránt.

TIM: Lekapcsolódni a szülőkről.

ADAMUS: Ezt most mikrofonnal fogjuk csinálni, ezért…

ALAYA: Köszönöm.

ADAMUS: Cauldre ma nem hozott pénzt magával, szóval…

LINDA: Ó!

ADAMUS: Igen.

TIM: Ennek köze van az angyali családokhoz, és a velük való kapcsolatunkhoz.

ADAMUS: -Abszolút! Abszolút! Tehát ezeket összekombináljátok. Hogy miért vannak olyan kevesen, akik eljutottak a tiszta tudat pontjára? Mert ti az angyali családjaitok képviselőiként érkeztetek ide, és még mindig javarészt bennetek van ez a felelősség. Össze vagytok kapcsolva a bolygó tömegtudatával, mert szeretitek ezt a bolygót. Ezért aztán természetes, hogy nagyon is össze vagytok kapcsolva a tömegtudattal. Tóbiás elkezdett kiemelni titeket a tömegtudatból, vagy kipiszkálni titeket onnan több évvel ezelőtt, de ez függőséget okoz. Ragadós. Nehéz onnan kijutni.

A tömegtudat nem egy olyan dolog, amiből csak egy kicsit ki lehetne lépni, vagy egy kicsit el lehetne távolodni. Ez egy mindent-vagy-semmit féle dolog, és nehéz megtenni ezt az ugrást, vagy leszakadást.

És még a hab a tortán az, hogy vannak olyanok, akik a nagy egységről beszélnek. Arról, hogy „Ti Mind Egyek Vagytok”. Tényleg meg akarjátok várni, amíg a legutolsó személy is keresztül megy ezen? Nem. Nem. És ennek nagyon is jó oka van. Nekik szükségük van rád. Szükségük van arra, hogy lássák a fényedet. Szükségük van arra, hogy lássanak egy élő, sétáló tudatos Mestert a Földön, mert máskülönben ők nem fognak ezen keresztülmenni. Máskülönben ott fognak hátul maradni, ahol most is vannak. És az a nagy egység, az a nagy Borg továbbra is bel lesz ragadva az ő hatalmas lebegő négyszögébe az éterben. (A Borg egy utalás a Star Trek-ben ábrázolt kollektívára)

Szóval, nem, nem, de nagyon nehéz ám elengedni ezt az egységet, a spirituális családot, a Rendet, a kötelezettséget. Ezért is tették meg mindezidáig oly kevesen. Ezért is történt az, hogy oly sokan visszafordultak, meghátráltak pont akkor, amikor már…metaforikus értelemben a felemelkedés,a megértés, az Én Vagyok megismerésének a határán voltak. Visszafordultak.

És mindezt ma azért hozom fel, és ma mindenről azért beszéltem, mert drága Shaumbra, - menjünk megint egyet tovább a spirálon, ami most egy kicsit ragadósabb, igaz? – igen, és ennek az az oka, hogy ti pontosan itt tartotok.

Megtettétek mindezt – ezt a nagy fejlődést – és egy részetek nem igazán biztos abban, hogy készen álltok-e. Egy részetek nem biztos abban, hogy egyáltalán készen álltok-e az ebből való kiugrásra, mivel végezetül többé már nem is vagytok ezen a spirálon. A spirál – felismeritek – egy illúzió.

És azt mondjátok: - De mi van akkor, ha, mi van akkor ha, mi van akkor, ha? Mi történik a gyerekeimmel? Mi történik a barátaimmal? Mi történik az aspektusaimmal? Mi történik a Föld bolygóval? Mi történik a delfinekkel? Mi történik a bálnákkal? (valaki felnevet) Egy nevetést kaptam. Ezért egy díjat kapsz most. Készítenem kell nevetés díjakat.

Pontosan itt tartotok, és pontosan ezért beszélünk így ezekről a dolgokrók, és ez az, ami a mai napon igazából történik.

Az elme máris be akarja ide magát tölteni. Az elme megpróbálja betölteni a „Mi van akkor, ha…” részeket. Mi van akkor, ha hirtelenjében egy hatalmas ráeszmélésben lenne részed, minden összeállna egyetlen pillanat leforgása alatt, és azonnal egy igazi Mester válna belőled, és ezek az energiák beáramolnának ide, és azonnal összhangba kerülnének minden erőfeszítés nélkül? Akkor egyszeriben csak nagyon különböző lennél mindenki mástól. Sok ember nem fog majd kedvelni téged. Nézd csak meg, mi történt Jézussal! (nevetés) Tessék, most nevettek! Nevettek! (Adamus kuncog) Hát itt tartunk most. És ismételten, ez egy nagyszerű kezdőpontja a Kihaknak.

Kérdések és válaszok

Akkor itt most befejezem az értekezésemet. Végeztünk a spirállal. Most be fogjuk ide hívni a Guidance energiát Kathleen-en keresztül. Egy nagy tapsot kérünk! (a közönség tapsol) Jó. Akkor most most tapsoljunk egy nagyot Kathleen-nek. (még több taps)

(Kathleenhez szólva) Vagy inkább ezt szeretnéd?

KATHLEEN: Nem, jól vagyok.

ADAMUS: Neked ez az, amikor jól vagy? Oké.

KATHLEEN: Nagyon szépen köszönöm.

ADAMUS: Akkor most vegyünk egy mély lélegzetet és mindannyian spirálozzunk együtt! Eljött a kérdések és válaszok ideje!

És jut eszembe, el kell, hogy mondjam, hogy lenyűgöznek a Shaumbra mostanság feltett kérdései. Sokkal jobbak lettek, és tényleg megpróbálnak mag megértésekre jutni, ahelyett, hogy csak komolytalan és haszontalan kérdéseket tennének fel az életmódokról. Mostanában mindössze egyetlen egy nagymamás kérdésünk volt csak, és….és nem akarok most erre rátérni, csak annyit mondok, hogy a nagymamád halott, ha mégis fel akarnád tenni ezt a kérdést. Képes vagy felfogni, hogy ő csupán….a másik oldalon tartózkodik, és van egy tapasztalása. Vissza fog ide térni.

Akkor most mindannyian vegyünk egy mély lélegzetet! Ez itt a kérdések és válaszok ideje, és drága Linda majd odaviszi a közönséghez a mikrofont. Feltesztek egy kérdést, és ha kérhetném ehhez álljatok fel, és a nagy szellem hangotokon kérdezzetek! Bármilyen kérdést feltehettek, és Guidance/Vezettetés Energia és én majd felváltva adunk válaszokat, és minden tőlünk telhetőt megteszünk majd, hogy még jobban összezavarjunk titeket. (nevetés)

És akkor Linda, jöjjön az első kérdés.

KÉRDÉS SHAUMBRA 1 (nő) : Hello!

ADAMUS: Hello!

SHAUMBRA: Annyira izgatott vagyok emiatt a kérdés miatt!

ADAMUS: Jó.

SHAUMBRA 1: Olyan, mintha színültig teli lennék.

ADAMUS: Igen.

SHAUMBRA 1: Sok minden történt velem futólag, ahol egyszerűen csak tudok olyan dolgokat, amit eddig nem tudtam.

ADAMUS: Igen.

SHAUMBRA 1: Péládul, a barátom a motorbiciklijét javította, és én igazából soha nem értettem ennek az egésznek a hátterét, se a motort, se azt, hogy ez az egész hogy működik. De az egyik nap egyszerűen csak tudtam, és nagyon egyszerű volt számomra hogy ez hogyan is működik.

ADAMUS: Igen.

SHAUMBRA: Hogy hogyan is működik ez a kétütemű motor…

ADAMUS: Igen.

SHAUMBRA 1: ….hogy miért kell bele olajat tenni….mindent.

ADAMUS: Igen.

SHAUMBRA: és aztán ez az egész elszállt. De megtörtént más dolgokkal is. Szeretnék ebből többet. Hogyan lehetséges ez?

ADAMUS: Igen, igen. Jó, jó, jó kérdés. És ez egyben azt is mutatja, hogy mi történik mindannyiótokkal. Hirtelenjében már nincs arra szükségetek, hogy elolvassatok egy könyvet. Egyszeriben csak már nem a régi agyatokat használjátok. Az történik, hogy ez az isteni intelligencia….

GUIDANCE ENERGIA: Nem bánod kedvesem, ha félbeszakítunk? (nevetés) Mert a test, amit most használunk, már transzba esett, és bepánikolt, mert nem tudta most mit tegyen. Ezért elküldtük messzebbre, kitettük oldalra. És minden tiszteletünkkel mi szeretnénk megválaszolni ezt a kérdést.

ADAMUS: És hol van Kathleen?

GUIDANCE ENERGIA: A test, amit használunk beleegyezett – jobb szó híján ebbe az egyezségbe. És ez az egyezség úgy működik, ami lehetővé tesz sok fajta emberi tapasztalást – jobban szeretjük ezt így mondani – ami negatív polaritásban volt, és újra lett huzalozva a test – vagy jobban szeretjük azt mondani, hogy bekalibráltuk a testet – úgy, hogy az lehetővé teszi, hogy leszállítsa azt ami mi jelen energiának nevezünk. Mi csak azért nevezzük magunkat Guidance/Vezettetés Energiának, mert arra kértek minket, hogy adjunk egy nevet, szóval miért ne? Igaz? Elég jól hangzik, nem igaz? Energia, ami vezet, igen.

ADAMUS: Kathleen egy kicsit közelebb szeretne jönni.

GUIDANCE ENERGIA: A test, amit ezen a módon használunk, fenntart egy tudatszintet, fenntart egy megértési szintet. Ugyanakkor viszont sok minden, amiről itt szó van annak a tudatnak a határain túl van, amihez ez a test hozzászokott, ahogy veletek sokatokkal is ez a helyzet.

Hogy válaszoljak a kérdésre, hogy mi történik, hát az, hogy a tested kedvesem egy új frekvenciára kalibrálódik, hogy képes legyen befogadni az elmét meghaladó információt. Mi ezt a tudatod felszabadításának nevezzük, ahol is a tudatod felszabadul, hogy megtapasztalhassa azt, amit meg kell tapasztalnia, és az elme már nem ítélkezik azon, amit korábban tudott. Érthető ez?

SHAUMBRA 1: Igen.

GUIDANCE ENERGIA: És ebben az esetben, a test, amit mi használunk – és neki sem tetszik ez a megfogalmazás – egy párbeszédre invitál minket. Ezért most párbeszédet folytatunk. És sokszor feltesz nekünk kérdéseket, amire mi nem válaszolunk, és emiatt kissé hisztizik, kiborul. Ugyanakkor pedig a test, amit használunk azért inkarnálódott, ismételten jobb szavak hiányában, hogy megtapasztalja ezt a fajta folyamatot, amibe ő boldogan beleegyezett.

ADAMUS: És Guidance, én Adamusként tudom, hogy ismerlek téged, a te csoportodat, de nem tudom ezt pontosan meghatározni. Most más a rezonanciád, de tudom, hogy te, mi és a csoportod már dolgoztunk együtt korábban.

GUIDANCE ENERGIA: Igen, természetesen, mert tudod, mi más neveken is ismertek vagyunk, de kedveljük ezt a Vezettetés Energia nevet. Ez energia, ami előbb utóbb megértésre kerül, és miért is ne legyen Vezetteteés, nem igaz?

ADAMUS: Nagyon jó.

GUIDANCE ENERGIA: Legalább nem azt mondjuk magunkról, hogy angyalok vagyunk. (nevetés)

ADAMUS: Ezek szerint hallottad a beszélgetésünket.

GUIDANCE: És természetesen, amikor azt mondjuk, hogy „földönkívüli”, a test, amit használunk megint csak pánikba esik, ezért ezt nem használjuk. Ezért szabadon használjuk a földönkívüli szót, és ez örömmel tölt el minket, igen.

ADAMUS: És Guidance, meg kell hogy kérdezzelek, a csatornázóm iránti minden tiszteletem mellett, hogy én imádom ezt a hangot. Az övé csak teljesen átlagos, de mi a helyzet nálad ezzel a hanggal?

GUIDANCE ENERGIA: Ez a kalibrálás. Ti mindannyian megértitek, hogy a harmonikusok átváltják a fizikai valóságot. Pédául itt van ez a te csodálatos poharad, kedvesem, és ha mi behoznánk egy közelebbi hangot, akkor az egy nanoszekundom alatt széthasítaná ezt a poharat. És ez az a képesség is, amit mi szellemnek vagy ebben az esetben energiának vagy tudatnak nevezünk jobb szavak hiányában, mert tudod kedvesem, ez hatással van a fizikai valóságra, igen.

ADAMUS: Jó.

GUIDANCE ENERGIA: Pont úgy, ahogy egy hang vagy egy pulzáló frekvencia megváltoztatja a valóság természetét, megváltoztatná annak fizikai manifesztációját, ami például egy pohár, igaz? Ezért egy bizonyos kalibrálást választunk annak érdekében, hogy elláthassuk a szolgálatot itt az emberi felfedezés számára, ami mindannyitótokhoz kapcsolódik, akik összegyűltetek és szolgáljátok ezt a kalibrálást, amiről beszélünk. Így van, kedvesem?

ADAMUS: Jó. Akkor most vegyünk egy mély lélegzetet, és menjünk egyet a spirálon!

GUIDANCE ENERGIA: Á, ők itt most spiráloznak, nemdebár?

ADAMUS: Igen, azt teszik. Akkor térjünk rá a következő kérdésre, és Guidance, te válaszolj elsőként, ha megtennéd.

GUIDANCE ENERGIA: -Ez a szándékunk drágaságom. (nevetés)

ADAMUS: Ebben biztos voltam.

ELIZABETH: A földönkívüliek kapcsán, az a kérdésem, mivel beszéltél nekünk a behatolókrók, a közbeavatkozókról és az évek során sokat hallottunk a Plejádiakról vagy a Plejád…

ADAMUS: A Plejádokról.

ELIZABETH: ….a Plejádokról és másokról is, akik különféle módokon adtak át információt, amik mind szeretőnek és együttérzőnek tűntek. És a kérdésem az lenne, hogy minden egyes földönkívüli behatoló, akikről beszéltél – mindegyikre ez vonatkozik, aki földönkívüli, a Peljádok, ők is közbeavatkozók? Vagy mit kellene felismernem ebből az új információból?

GUIDANCE ENERGIA: Igen, a közbeavatkozók. Jó ez a szóválasztás, nem igaz? Mi úgy nevezzük őket, hogy a „szabad akaratba belekotnyeleskedők” (nevetés) Ők azok, aki belekotnyeleskednek a szabad akaratba, és mi Vezettetés Energiaként azt mondjuk, hogy a szabad akarat az egyik legnagyobb ajándéka az isteniségnek –az a képesség, hogy megértsétek azt, amit az entitások itt az Én Vagyok-nak neveznek. És ezért mi a szabad akaratba belekotnyeleskedőknek hívjuk őket, ami azt jelenti például, hogy a testnek, amit használunk – ilyenkor belekotnyeleskedünk a szabad akaratába? Nos, inkább nem! Ez egy megegyezés. Egy megállapodás. Érthető?

Te a csillagrendszerekből érkezőkre gondolsz. Mi csak azokról a lényekről tudunk beszélni, akik kapcsolódtak azokhoz az emberi lényekhez, akik benépesítették a bolygót a modern világ korai napjaiban, akik közelebb álltak a természethez, az istenítés megértésében és az ehhez fűződő rituálékban és ceremóniákban. Sok nevük volt. Nem kedveljük ezen nevek egyikét sem, ezért nem nevezzük néven őket, de vannak olyanok, akik talán a föld őslakosainak nevezhetőek, és akik még nem rendelkeztek azzal a sok modern kényelemmel, mint ti – igen? És az ő megértésükben, voltak olyan entitások és létezők, akiktől szolgálatot kaptak, és egy tudati megértést is egy bizonyos értelemben. És ezek a dolgok voltak akkor is ,most is, és a jövőben is lesznek. Ez megválaszolja a kérdésedet kedvesem?

ELIZABETH: Nem igazán. (nevetés)

GUIDANCE ENERGIA: A szíved megdobbant erre, igaz? Azon tűnődtél, hogy mi is volt a kérdésed, igaz?

ELIZABETH: Nekem ez nem világos, mert szerintem nehéz ez az embereknek, és én 25 éve benne vagyok ebben a dologban, és olyanok, akik fizikusok meg orvosok, és mindenféle emberek az egész világról, akik ragyogó elmével bírtak, információkat osztottak meg velünk, és azt mondták, hogy ezek az információk földönkívüliektől származnak. És voltak közöttük hüllők, zeták, és rossz fiúk. És voltak közöttük Plejádok – „akik könnyedek” – és ezt meg lehetett érteni, mert ők szeretetteljesek és együttérzőek voltak. Szóval a kérdésem mindössze az volt, hogy azok közül, akiket felsoroltam, egyiküknek sincs szívük?

GUIDANCE ENERGIA: Kedvesem, az előbb mondtuk, hogy a szíved hevesebben kezdett verni, amikor megválaszoltuk a kérdésedet. Egyetértesz ezzel? Igen vagy nem?

ELIZABETH: A szívem….ha a szívem bedobbant, akkor az azért volt, mert feltettem ezt a kérdést.

GUIDANCE ENERGIA: Abszolút.

ELIZABETH: Oké.

GUIDANCE ENERGIA: Tehát, ha a szíved ennyire érdekelt ebben, akkor van egy megértésed azokról a bizonyos szintű lényekről, akikről beszélsz – a szív egy együttérzéssel kapcsolódik ehhez.

ELIZABETH: Oké.

GUIDANCE ENERGIA: Igen? Ha azt mondjuk kedvesem, hogy minden válasz benned van, bár az előfordulhat, hogy nagyon hosszú időbe telik, amíg előhozod azokat, nem igaz? Ezért kedvesem azt mondjuk neked, hogy ha olyasvalamiről teszel fel kérdést, mint akik nincsenek testben vagy földönkívüliek – ó, már kedveljük ennek a szónak a használatát – és a szíved ezzel összhangban van – jobb szavak hiányában – egy együttérző energia szintjén, akkor nem ez lenne a te saját vezettetésed? Igen vagy nem?

ELIZABETH: Ha együttérző energiát érzek…..például pár éve volt egy közvetítés, amikor Tóbiás eltávozott….sok Shaumbrával beszéltem, és azt mondták, hogy csodálatos energiákat éreztek Wendy-ből, aki megosztotta velünk a Plejádok energiáját. Szeretetet éreztek – bár lehet, hogy ez rossz szóhasználat – de érezték a meglegséget, az együttérzést és a rezgést.

GUIDANCE ENERGIA: És ezért, ahogy ezt érezted, és a szabad akaratod máris összhangba került ezzel a jóindulatú, szerető energiával, aminek a következtében a szíved érzi ezt a kapcsolatot, és akkor kedvesem innen tudhatod, hogy mi a legjobb neked. Egyetértesz?

ELIZABETH: Igen.

GUIDANCE ENERGIA: Ez a válasz a kérdésedre. Ezek az általad említett lények rendelkeznek-e együttérzéssel? Igen vagy nem? Gyors választ kérek!

ELIZABETH: Jaj istenem, a nyomás! (Nevetés) Néhány entitás néhány csatornázásából csodálatos energiát éreztem.

GUIDANCE ENERGIA: Az emberiség nem mindig tud csodálatos energiákat megtapasztalni, ezért azt mondjuk neked kedvesem, hogyha voltak olyan pillanatok, amikor ezt tapasztaltad, megengedted ezt magadnak, akkor ne hagyd, hogy az elméd összezavarjon téged. És most átadjuk neked a szót kedvesem!

ADAMUS: Valóban. (nevetés, mert Adamusnak kellett egy kis idő, míg válaszolt) Alszom!

Ez sokkal inkább arról szól, hogy az emberek miért adják oda másoknak a hatalmukat? Vannak létezők a más birodalmakban, akik nagyon tanultak, talán nem annyira, mint az emberek, de még mindig ott van az emberekben a vágy, hogy gyorsan átadják a hatalmukat bárknek, aki azt mondja, hogy egy másik dimenzióból való, bárkinek, aki azt mondja, hogy nem tartózkodik fizikai testben. Amikor valaki meghal, ez nem jelenti azt, hogy abban a szempillantásban máris hatalmassá, mindent látóvá és mindent tudóvá válik. Tehát vannak olyan létezők, akik hatalmas együttérzéssel bírnak, de én most visszadobom a labdát, és azt kérdezem, hogy elmennél-e egy olyan orvoshoz egy olyan problémával, ami hatalmas aggodalmat jelent neked, aki soha nem járt orvosi egyetemre? Valószínűleg nem. Kérnél-e egy olyasvalakitől tanácsot, akik soha nem élt ezen a bolygón, aki soha nem élt emberi testben, és aki soha nem járt a Földön, nem járta meg ezt az utat? Szerintem nem. Szerintem nem.

ELIZABETH: Én nem hinném, hogy az emberek hódolni akarnának nekik….a kérdésem nem ezzel volt kapcsolatos, és bármikor, amikor ezeket az információkat hallgattam, amik ezek által a csoportok által kerültek megosztásra, soha nem éreztem azt, hogy bármelyik aspektusomat is át kellene adnom nekik, az információiknak.

GUIDANCE ENERGIA: Igen, és minden bizonnyal az a helyzet, hogy nem engedjük meg, hogy mi válaszoljunk, hanem azt akarjuk, hogy te magad válaszold meg a kérdésedet.

ELIZABETH: Rendben, és köszönöm. (nevetés)

ADAMUS: Köszönöm. És ehhez még hozzátenném, hogy a más birodalmak néhány entitásával való információcsere nagyon is egészséges lehet. De amikor az emberek – nem ti – hanem amikor az emberek hirtelen ezeket a lényeket egy hatalmas piedesztálra állítják, na ez az a helyzet, amikor azt kell, hogy mondjuk, hogy nem, emlékezz, hogy te, az emberi lény, önmagadban nagyszerű vagy.

Szóval a következő lépés az, hogy hogyan kezdünk kommunikálni a más birodalmakkal? És nem abból az álláspontból, hogy megtudd, hogyan éld a kicsike kis életedet itt lent a Földön, és nem azoktól, akik azt mondják, hogy milyen ócska dolog is itt lent lenni – egyáltalán nem. Hanem abból a helyből, amikor a valódi tudatosság hozza létre a kapcsolatot, mert vannak dolgok, amiket meg lehet tudni, meg lehet tanulni ezektől a más birodalmakból.

Következő kérdés:

MARIANNE: Jaj, utálom ezt mondani, de van egy tapasztalásom, amit megpróbálok megfejteni, kitalálni.

ADAMUS: Á, remek! Köszönöm az őszinteségedet.

MARIANNE: Tehát az elmúlt nyolc hónapban benne vagyok egy párkapcsolatban, amitől depressziós lettem, és sokszor nagyon dühbe gurultam. És tudod, azon gondolkoztam, hogy ki kellene lépnem belőle, de amikor kilépek, azon kapom magam, hogy ugyanolyan depressziós vagyok, és a végén mindig visszamegyek. Szóval csütörtökön volt egy óriási hisztirohamom, összecsomagoltam a dolgaimat, és idejöttem. Tudod, mindig azt mondjátok, hogy csak élvezzük a tapasztalást, de én ennek a nagyrészét egyáltalán nem élveztem, és tudod, én tényleg élvezni szeretném. Soha nem szenvedtem ekkora szükséget egész életemben, tudod, hogy folyton csak a poharat próbálom feltölteni, és most csupa olyan dolgot teszek, amit mindig is gyűlöltem. Szóval igazából mi folyik itt? Olyan nagyon mérges tudok lenni…és tudod…

GUIDANCE ENERGIA: Akkor mi ezt most megválaszoljuk, ha szeretnéd – igen! (nevetés)

ADAMUS: (nevetve) Ó, hát persze, naná, hogy szeretném!

GUIDANCE ENERGIA: Igen – ezt éreztük – mert mi imádunk az örömről beszélni, és nem csak az örömteli tapasztalásról, hanem, hogy élvezd azt, és találd meg benne a hatalmadat. Nos, hogy teszed ezt meg, amikor minden jól össze van kavarodva? Úgy, hogy te ezt érzed. Azt mondjuk – és ezeket a dolgokat, amiket mondunk, csak azért mondjuk, mert a nyelv – Adamus ezzel egyetért - elég sok kihívást állít elénk. És tudod, Guidance Energiaként mi csak egyetlen dolgot mondunk, és sokan, akik ismertek minket, tudjátok, hogy amit mondunk, másnap már ki is dobjuk az ablakon. De az általunk használt szavak azért vannak, hogy szolgálatotokra legyen a gyógyulásotokban kedveseim, mert egy kis gyógyulásra van szükség, és ismételten a szavak túlzott használatakor, mi nem úgy értjük azokat, ahogy azok a korábbiakban használatban voltak.

A gyógyulás szó alatt mi egyensúlyt értünk, és amennyiben szenvedsz, amiről tudjuk, hogy ez így van, akkor ennek a másik pólusú, vagy ellenenergiája a sok-sok öröm behozatala lenne, és ezért az egyensúly a hatalomról szól.

Polaritás. Egy elemet fogunk itt a példa kedvéért használni. Tehát van nálad egy elem, aminek az egyik vége a mínusz, a másik pedig a plusz. És mivel most valami olyat tapasztalsz, amit eddig még nem, ez nagy küzdelmet jelent számodra, és ilyenkor át kellene fordítanod azt az elemet a plusz oldalra, és ez a plusz lenne a tapasztalásod pozitív polaritása. Nem azt mondjuk itt ezzel, hogy találd meg benne a jót, mert ahogy ezzel próbálkoznál, tudnád, hogy igazából semmi jó sincs benne. Ezért a válasz egyszerű metafizika. Egyszerűen csak fordítsd meg azt az elemet. Engedd meg magadnak most a pillanatban az örömet, hiszen itt és most ezzel a csoporttal jól érzed magad.

Lélegezz kedvesem. Lélegezz….állj ellen a küzdelem iránti szükségletednek.

ADAMUS: Nos….és mi….

GUIDANCE ENERGIA: Azt mondjuk, hogy nekünk tetszik ez az erőfeszítés kedvesem, ami az erőfeszítés elengedésére irányul. Erőfeszítés mentesség. Megcsinálta. Jó munkát végeztél. Vegyél még egy mély lélegzetet! És ha már belefáradsz az örömbe, vagy ha már nem érzed ezt az örömet, amikor elmész innen, akkor hagyhatod, hogy az elem megint visszaálljon a mínusz oldalra, mert az emberek imádják ezt tenni, igaz? De a saját hatalmadban áll azt a pozitív oldalára állítani, és behozni az öröm szintet az egyensúly érdekében.

Meggyógyultál? Valószínűleg nem, de ez egy jó módja annak, hogy létrehozd az egyensúlyt, ami valami olyan, ami ezidáig meg volt. Egyetértesz kedvesem? Vegyél egy mély lélegzetet!

ADAMUS: És azt is vedd fontolóra, hogy amikor belekezdtél ebbe a párkapcsolatba, az akkori vágyaid, szükségleteid miatt kezdtél abba bele. És most itt vagy, a saját fejlődésedben, és ma már nem ugyanazok a szükségleteid, mint akkoriban, a kapcsolat elején. Ugyanakkor pedig egy részed amiatt aggodalmaskodik, hogy talán még most is ugyanazok a szükségleteid. Talán azokra a dolgokra, amiket a kapcsolatod elején felismertél, már nincs szükséged. Szóval, ahogy mondtam, kisétálhatsz innen egy fejlettebb vagy kiterjedtebb létezőként, visszatérhetsz abba a kapcsolatba a régi vágyak vagy szükségletek nélkül, és egy nagyon is új módon folytathatod ezt a kapcsolatot.

GUIDANCE ENERGIA: Jól mondtad kedvesem.

ADAMUS: Köszönöm. (nevetés) Következő! Még három kérdés jöhet!

MARY: Sok mindenen mentem keresztül ebben az elmúlt hét napban, és mire véget ért a hét, úgy tűnt, hogy a fizikai testemből minden energia elveszett. És pont most beszéltél az üres pohárról, és pontosan úgy érzem magam, mint egy üres pohár. Olyan, mintha semennyi energia sem lenne a fizikai testemben, és tudni akarom, hogy miért engedem meg még mindig ezt a mintát, és miért nem tudom egyensúlyba hozni a testemet.

GUIDANCE ENERGIA: Ó, akkor most megengedjük, hogy te válaszolj először! Tessék!

ADAMUS: Valóban. Amikor érzelmi krízisen és érzelmi folyamatokon mész keresztük, akkor az rengeteg energiát emészt fel. És most megragadom ezt az alkalmat arra, hogy arra várok, hogy mindannyian túllépjetek ezeken az érzelmeken. Ez nem azt jelenti, hogy szívtelen, szeretet nélküli, vagy mélység nélkülivé válsz, hanem ismételten elmondom, hogy az érzelmeket az elme hozza létre, és nem a Lélek, nem a szív. Ahogy ezt elkezded felismerni, rájössz, hogy az érzelmek mennyire nagyon hamisak és mesterségesek, és elképesztően sok energiát emészetenek fel. Tehát azok az érzelmek, amiken keresztül mentél, nagy nyomást gyakoroltak a testedre.

De egy bizonyos módon ezt az előnyödre fordíthatod most, mert ez kifáraszt téged. Lemerít, kiürít téged. És arra a bizonyos határvonalra helyez téged – ami nem más, minthogy ittmaradj vagy eltávozz – és ez a választóvonal, vagy ez az intenzív nyomás, ez a hatalmas döntés az, ami esetenként rávisz arra, hogy végre valahára kilépj az elmédből. És még amikor itt mi beszélünk, amikor eljössz ezekre a Shoudokra, még akkor is elemzel, analizálsz. Van valami…még mindig ellenállsz a tapasztalásnak – a valódi tapasztalásnak. Úgy értem, az igazi tapasztalásnak - talán félelemből, talán amiatt, hogy nem vagy benne biztos, hogy képes leszel-e kezelni azt, ami jön. De most le vagy merülve, és ez minden bizonnyal egy jó dolog, mert így muszájkilépned az elmédből.

Maga az elme is elképesztő mennyiségű energiát emészt fel – az elme/érzelmek részed – és amikor ki vagy merülve és el vagy fáradva, akkor hajlamos lezáródni. Olyankor hajlamos lezáródni. És ez egy csodálatos időszaka annak, hogy az Én Vagyok Jelenléted megjelenhessen, és így megismerheted az Én Vagyok-ot, és megengeded neki, hogy csodálatos dolgokat tegyen, minthogy megadja neked a Zent,és a Motorozás Művészetét, anélkül, hogy egyetlen könyvet is el kellene erről a témáról olvasnod, anélkül, hogy bármit is tenned kellene. Az csak ott van. Hirtelen csak ott a megértés. És mindezeket a dolgokat, amikre olyan nagyon megpróbáltál eddig rájönni, mindezeket egycsapásra megérted. A fákat, azt, hogy a motor, az autó vagy a saját tested hogyan működik – egyszeriben csak tudni fogod, és akkor majd azt mondod: - „Ó, a francba! Hiszen ezt mindig is tudtam! Mi blokkolta ezt?” – Ez az élet. Ilyen a Fényben Élni! És mi ide tartunk! Köszönöm. Guidance Energia, te következel.

GUIDANCE ENERGIA: Ó igen, mi az érzelmeket bosszantónak, kellemetlennek tartjuk.

ADAMUS: Igen, kellemetlenek.

GUIDANCE ENERGIA: A kellemetlen érzelmek – igaz? És mi azt mondjuk, hogy van az elmének sokkal jobb dolga is annál, minthogy az érzelmeket dolgozza fel. A Lélek alatt mi a Forrásból kiáradó életet adó életerőt értjük, és ha ezt az elme elkezdi megérteni, talán ha képes erre a tudatának a felszabadításával, mert túlviszed magad a határain, akkor megértheti azt a kallibrációs állapotot, amiben vagy, és valami másként határozza meg, mint amilyen állapottal most azonosultok, kedvesem. Hm? Szabaduljatok meg ezektől a kellemetlen érzésektől, kedveseim! Igen, tudjuk. Ezt könnyebb mondani, mint megtenni.

ADAMUS: Igen! (nevetés) De mindig leállhatsz, és vehetsz egy mély lélegzetet…..engedd meg magadnak, hogy ugorj egyet a spirálon! És valóban, ahogy Guidance is mondta, ez az egész dolog, hogy megpróbálsz mindennek rájönni az értelmére, a jelentősségére, csak még jobban ki fog fárasztani.

MARY: Köszönöm.

ADAMUS: Köszönöm. Mary, hagyd abba, hogy ilyen keményen próbálkozol minden kapcsán, de tényleg! Következő.

DAVID: Létre fog-e jönni egy olyan nemzetközi szövetségi forma az emberekért és az emberek által az elkövetkezendő pár évben, ami majd a mostani kormányok – akik élén a világ elitjei állnak – helyére lép?

GUIDANCE ENERGIA: Nos, ez csak nem az elme kérdése? Igen? (nevetés) Szabadulj meg azoktól a bosszantó érzelmektől, és csak figyeld, hogy mi lesz!

DAVID: Légy szíves válaszold meg a kérdést!

ADAMUS: Szeretnéd?

GUIDANCE ENERGIA: Azt mondjuk nektek, kedveseim, hogy ezek a dolgok, amikről most beszélsz, a dolgok fejlődésével állnak kapcsolatban, amit mi csak felfedezési céloknak hívunk, és ezek a Földön bekövetkező változások, a fizika megértésében bekövetkező változások, a tudomány megértésében bekövetkező változások. És ahogy az emberek elkezdik felszabadítani a tudatukat és kiterjesztik az elme határait, képesek lesznek olyan bölcsesség befogadására, amire korábban nem voltak képesek, és ez fogja beindítani ezt a természetes hajlamot a szervezés kapcsán esetlegesen, mivel ez az, amit az elme imád!

Ugyanakkor azt mondjuk nektek kedveseim, hogy ezeknek a dolgoknak a fókusza a Földön és a Kozmoszban történő változások, és ahogy a Föld megváltoztatja a helyét, akkor maga a temészet is vele együtt változik. És ahogy a természet változik, kedveseim, úgy változik az emberiség. És ahogy ez változik, úgy mi, akik azért vagyunk itt, hogy szolgáljuk és elősegítsük a tudat felszabadítását, talán azok a szavak, amiket a kérdésedben használtál, szintén meg fognak változni a jövőben. Érted?

DAVID: Igen.

ADAMUS: David, hogy választ adjak a kérdésedre, a múlt során én sok nemzetközi szövetségben részt vettem, ahol is megpróbáltunk egyensúlyt hozni olyan nagy egyensúlytalanságok ellensúlyozására, amit a rendkívül sok vagyonnal, gazdagsággal bíró emberek, csoportok okoztak. És rájöttem valami nagyon fontosra. A választópolgárok voltak azok, akik megengedték, hogy ezek a dolgok tovább folytatódjanak valami okból kifolyólag. Ők engedték ezt meg. Ha egy ország élén egy diktátor áll, az csak azért lehetséges, mert annak az országnak az emberei egy diktátort igényelnek, kívánnak.

Ezen a ponton nem látom – határozottan nem látom – egyáltalán nem látom – semmilyen nemzetközi szövetség létrejöttét, aminek sok oka van – különböző célok, elvárások, különböző kulturális beállítottságok, és egyéb dolgok. És lényegében azt mondanám, hogy a 300 évvel ezelőtti és a mostani helyzet között az a különbség, hogy akkoriban az egyének túlnyomórészt képtelenek voltak ekkora energiát fenntartani, és képtelenek voltak a tudatosságukban tartózkodni, ezért kellett összefogniuk közös erővel, ha változást akartak kieszközölni. De ma már más a helyzet. Az igazi változás az egyénen belül következik be, és erről nem is kell tudniuk vagy gondolkozniuk, és akkor összecsatlakoznak a hozzájuk hasonló tudatosságú emberekkel. És ez az, ami megváltoztatja a világot. És nem pedig a „gyűjtsük össze az embereket, és legyünk mind Egységben és énekeljük el közösen a Kumbaya-t, és…” – ez nem működik. Az Egyesült Államok – energiája nagyon hatástalan és egyben nagyon korrupt is.

De az egyénen belül – benned, és benned, és benned, és mindannyiótokban – amikor saját magatok saját magatokon dolgoztok, amikor elengeditek a folyamatokat és a feldolgozásokat, és megértitek, hogy ti mind szuverén, független létezők vagytok – na ez az, ami mindent megváltoztat.

Én energetikai értelemben azt látom, hogy ahogy az emberek fényesednek, felragyognak, a te fényed drágám, sugárzó és szuverén önmagában. Nem függsz senkitől sem, ugyanakkor mégis azt látom, hogy a te fényed átsugárzódik ide, a másik ember sugárzásának a körívébe. És ti ketten nem függtök egymástól, nem követeltek egymástól semmit, nem utasítjátok egymást semmire, hanem ez egy természetesen létrejövő esemény. Ez nem visz be titeket az Egységbe. Hanem egyfajta szuverén vagy független rezonanciába emel titeket, ami a szó szoros értelmében most megváltoztatja a világot. Tehát ez egyesével következik be, külön-külön minden emberen belül. Köszönöm. (a közönség éljenez és tapsol)

GUIDANCE ENERGIA: Most rávennénk a testet arra, hogy tapsoljon, ha erre képesek lennénk drágaságom.

DAVID K: Én igazából a tapasztalásért vagyok itt. Nincs sok kérdésem, mert mielőtt megjelenik a kérdés, már sok mindent tudok.

ADAMUS: Jó.

DAVID K: De egy részem még mindig kérdéseket akar feltenni, annak ellenére, hogy nincs is kérdésem. Mi a fene ez? Itt ez az érzés, hogy még mindig kérdezni akarok valamit, amikor nincs is mit kérdeznem. (nevetés) Szóval ez lenne a kérdésem.

ADAMUS: Szeretnéd megválaszolni?

GUIDANCE ENERGIA: Az elméd végre lecsendesült kedvesem. Ez egy furcsa állapot, nem igaz? Mi azt mondjuk, hogy amikor az intuíció aktiválódik, és képes vagy azt visszanyerni, ami a hatalmadban áll, akkor az elme ebből a bölcsességből fogadja be a kiáradásokat és az impulzusokat, és akkor benne vagy abban, amit mi egyensúlynak nevezünk. Ez jó érzés, igaz?

DAVID K: Igen.

GUIDANCE ENERGIA: Akkor élvezd ezt kedvesem! Engedd, hogy ez az öröm kicsit áramoljon! (taps)

ADAMUS: Jó, köszönöm. Mindent elmondtál. Akkor jöhet a legutolsó kérdés!

KÉRDÉS SHAUMBRA 5 (nő): A kérdésem az ösztönzésről, az ihletettségről szól. Mi az?

ADAMUS: Á! Remek!

GUIDANCE ENERGIA: Ó, kedvesem, erre azt kell, hogy mondjuk, hogy ez az ÉN VAGYOK, igaz? Ez az Én Vagyok emberi megtapasztalása, és a tudat kifejeződése, mivel te alkotod a tudatod. Az inspiráció, az ihletettség az nem egy cselekedet, nem egy tett. Nem egy gondolat. Ez egy, a tudattal összeköttetésben álló impulzus és egy frekvencia. És ahogy ezt kifejezed, mostanra megkedveltük ezeket a nagyszerű szavakat: Én Vagyok. – A Guidance Energia innentől kezdve egyfolytában sétálgatni fog, és ezt fogja mondogatni: Én Vagyok, Én Vagyok, látjátok? (nevetés)

ADAMUS: Ez az én szövegem. (nevetés)

GUIDANCE ENERGIA: Igen drágaságom! De még nem vagyunk képesek sétálni. A kreatív önkifejezés a tudatban az Én Vagyok. Beszélj te kedvesem, mert erről sokat fel tudsz kínálni!

ADAMUS: Valóban. Az inspiráció vagy az ihletettség az, amikor a tudat, a tisztaság többé nincs korlátozva, nincs visszafogva. Ez az, amikor fizikai testben tartózkodhatsz, és megengedheted, hogy a ragyogásod, a kisugárzásod akadálytalanul, elfojtások és elnyomások nélkül kiáradjon. És amikor ez bekövetkezik, a szó szoros értelmében ebben a spirálban, akkor a tudat olyan nagyon szerelmes a tapasztalásba, olyan nagyon szerelmes abba, hogy képes ebben a formában tartózkodni, hogy egyfolytában csak virágzik. Ez az inspiráció.

Egy inkább fizikai nézőpontból tekintve pedig az inspirácoó az, amikor a lelked annyira tele van izgatottsággal, lelkesedéssel a lényedben, hogy az megnyílik, kiterjed és virágba borul, és ennek következtében egy teljesen másfajta fényt vonz magához, mint amiről ma korábban beszéltünk. Ahelyett, hogy közönséges fényt hozna be – erről majd a későbbiekben fogunk beszélni – most a fénynek egy másik sugarát hozza be. És ez mindent lángra lobbant egy csodálatos módon. Ez az, amikor a Lélek még mélyebb szerelemre lobban saját maga iránt, és még inkább ki akarja fejezni önmagát.

És akkor Shaumbra, micsoda egy nap volt ez! (a közönség tapsol) És Guidance Energia, és Kathleen, tudom, hogy ott vagy, nagyon köszönjük, hogy itt voltatok velünk!

GUIDANCE ENERGIA: Megtiszteltetés és kiváltság számunkra ez, és nagy áldás, hogy mindannyian ennyire össze vannak kapcsolódva egymással és azzal, ami bennük van, amennyiben persze képesek ezt megtalálni. Békében, drágáim.

ADAMUS: Valóban.

És ne stresszeljetek! Emlékezzetek, hogy minden jól van a Teremtés egészében!

És most búcsúzom tőletek.

Köszönöm. (a közönség tapsol)

(Fordította: Telegdi Ildikó