Ahhoz, hogy megértsük a világegyetem és az életünk mûködését, sorsunkra gyakorolt hatásait, meg kell ismernünk milyen energiák léteznek, és hogyan hatnak ránk és környezetünkre. Sokszor olvashattunk és hallottunk már az energiákról. Azt azonban tudnunk kell, hogy rengeteg féle létezik és mindegyik hatással van mindenre. Éppúgy a környezetünkre, mint az emberi szervezetre és a pszichére. Van egy adóállomás ez az univerzum a lét, Isten. Minden megtalálható benne, pénz, siker, egészség, jólét, boldog párkapcsolat, szegénység, betegség stb. Pozitív és negatív dolog, hisz hogy valami létezhessen az ellentétének is léteznie kell. Ha nem létezne pozitív, akkor nem létezhetne a negatív sem, de épp így fordítva is. Egyik dolog feltételezi a másikat. Ez a dualitás. Nem lenne nõ, nem lenne férfi és fordítva. Természetesen, mivel minden energia és rezgés ezek a dolgok az univerzumban, körülöttünk és az életünkben mindaddig míg meg nem valósulnak – energiát nem adunk nekik, hogy materializálódhassanak – csak mint lehetõségek, rezgések léteznek. Abban a pillanatban viszont ahogy elkezdünk egy dologra fókuszálni – gondolat, érzés, tettek és szavak – elkezd megjelenni a fizikai világban is. Attól hogy egy dolog épp pozitív vagy negatív lesz, tõlünk függ. Miért mondom ezt? Mert így van. A dolgoknak mindig két oldala van. Vegyünk példának egy pesszimista és egy optimista embert. A pesszimista tudjuk jól a dolgok negatív oldalát veszi észre elõször. Pl. A nyárban nem annak örül, hogy jó idõ van, és sok olyan dolgot tehetünk, ami csak ebben az idõben végezhetõ. Pl. Napozás a szabadban, grillezés a szabadban, stb. Hanem arra figyel, hogy már megint 35 c fok van, izzadok, nem bírok aludni és így tovább. Mi történik? Õ ezt az idõszakot negatívan fogja megélni, mert ezekre koncentrál. Nem lesznek szép emlékei a nyárról, mert csak a rosszat látja meg benne. Õrá így fog hatni, ezáltal ezt éli meg. Amilyen a gondolata, olyan lesz a cselekedete – pl. mivel meleg van, inkább bent ül a szobában, magányosan és bosszankodik , nem élvezi az életet– olyan lesz a történése is…. De az optimista ugyan ebben az esetben arra gondol, igen meleg van és izzadok még is jó, mert élvezhetem a napsütést, szépen lebarnulok, barátokkal vízi sportokat ûzhetünk stb. Tehát a jó oldalra figyel, ez van elõtte. Innentõl fogva rá mindez pozitívan fog hatni, ez által a gondolatai érzései pozitívak lesznek, melybõl a cselekedetei is pozitívak lesznek és a történései. Ki lesz a boldogabb? Elõször nézzük a gondolati energiát. Hallhattuk már, hogy gondolataink, érzéseink, kimondott szavaink hatással vannak életünkre és mások életére is. Miért van ez? Mert minden rezgésekbõl áll, még a testünknek is van egy rezgésszintje. Ez egy fizikailag bizonyított tény, mérhetõ rezgés. Hogy éppen milyen történések és események vannak az életünkben bizony sokban függ attól, hogy milyen rezgésszinten vagyunk abban a pillanatban. Képzeljük el, hogy a hangulatunk, a gondolataink és az érzéseink egy átlagos, semleges állapotban vannak, bár igazság szerint valójában ilyen nincs, hiszen mindig mozgunk, folyamatosan hatnak ránk dolgok, ezért energiaszintünk és rezgésszámunk folyamatosan változik. De tegyük fel, hogy most épp nyugalmi állapotban vagyunk. Nincsenek kimagaslóan pozitív, de negatív gondolataink sem. Épp nem történik semmi különös éljük a hétköznapi életünket. Egyszer azonban kapunk egy boldogító hírt, mely egész napra örömmel tölt el bennünket. Azon a napon szinte minden megy, mint a karikacsapás. Valahogy még a dolgok is jobban sikerülnek, pont van egy parkolóhely, épp idõben érkezünk valahova és ezzel mondjuk egy valamilyen elõnyre teszünk szert... Ez azért van mert a boldogságunk megemelte rezgésszintünket, ha boldogok vagyunk nem tudunk negatívak lenni. Miért? Mert egyszerre két féle dolog nem lehet jelen. Ugyanúgy, mint a télben nem lehet nyár vagy fordítva. Egyik sem létezhet a másik nélkül, de egyszerre sem lehetnek jelen. A mágnes sem tud egyszerre vonzani és taszítani, hogy melyik fog bekövetkezni az attól függ, hogy mely pólusok csatlakoznak egymáshoz. Mikor rezgésszintünk megemelkedik – függetlenül attól, hogy ezt hogyan érjük el: jó hír, boldogság mert szerelmesek vagyunk, történés mely örömmel tölt el bennünket, vagy egyszerûen azért mert gondolatainkat és érzéseinket nem a negatív dolgokra hanem a pozitív dolgokra irányítjuk - úgy mûködünk mint egy rádióvevõ állomás. Még egy példa: fogorvos :) szükséges rossz, vagy épp jó? meglátás kérdése. Erre mondják a rosszban is keresd a jót. El kell menjünk mert probléma van a fogainkkal. Félünk, izgulunk, pénzbe kerül stb. De itt ne ezt lássuk hanem azt, hogy ok ez van, de most kisebb fájdalommal vagy épp fájdalom nélkül megúszom, mert még idõben vagyok, pénzbe is kevesebbe kerül most egy lyukat betömetni, mint idõvel kihúzatni és mondjuk koronát feltetetni. Ezért van az,hogy az egyik embernek látszólag minden sikerül, míg a másik csak kínlódik. Nem mindegy hogy milyen beállítottságúak vagyunk. Egy- egy eseményt, történést hogyan fogadunk. Itt majd a karmáról is beszélnünk kell. Ha szeretnénk életünket megváltoztatni, elsõsorban a gondolatainkat kell megváltoztatni. Ezek az érzéseinkre és a tetteinkre is hatni fognak, melyek megváltoztatják történéseinket. Gondolataink hozzák létre a valóságunkat. A gondolat nem más, mint energia, amit mi valamely érzelemmel töltünk meg (pozitív és negatív egyaránt) pl. félelem, boldogság… attól függõen milyen töltésû ez a gondolat olyan formában fog megvalósulni. Ez mit jelent? Azt, hogy amit egyszer elküldünk az vissza fog térni hozzánk és meg fogjuk tapasztalni. Tehát nem mindegy hogy mire, kire, hogyan gondolunk és mit várunk el. Mert ez alkotja tapasztalásunkat és alakítja történéseinket. Fontos, hogy tudatosan gondolkodjunk, hisz felelõsek vagyunk saját valóságunk megalkotásáért. Egyszerûnek hangzik, de sok gyakorlást igényel. Például, ha a Földön élõ minden ember a békére és a szeretetre irányítani gondolatait, akkor megszüntethetõek lennének a földünkön az oly nagy problémát okozó háborúk, elnyomások, éhínségek. De addig, amíg egy is akad köztünk, aki nem uralja gondolatait és sok benne a negatív gondolati erõ, ezek csak részben valósulhatnak meg. Sokan felteszik a kérdést, hogy miért van az, hogy a rossz dolgok hamarabb megtörténnek mint a jó dolgok. Vagy életemben szinte csak nehézségek és rossz dolgok vannak, alig történik velem jó, pedig folyamatosan a jóra koncentrálok. Már tudjuk, hogy a gondolati energiák miért képesek mindent megvalósítani és azt, hogy hogyan is bánjunk velük, ha szeretnénk életminõségünk javítására használni. Hasonló a helyzet a gyógyító energiákkal is. Itt most nem arról lesz szó, hogy hogyan gyógyítsunk másokat, inkább Önmagunk testi-lelki gyógyítása a cél. Mások gyógyítása nagy felelõsség és tudás, valamint engedélyhez kötött. Ezt csak érintõlegesen fogom ismertetni. Mivel tudjuk, hogy gondolati energiáinkkal mindenre képesek vagyunk, éppen ezért testi –lelki egészségünk helyreállításában és megtartásában is nagy szerepe van. Ha betegek vagyunk, akkor gyógyulásunkat nagyban segíti gondolkodásunk, vizualizációnk és hitünk. Ezt akár egy orvos is igazolhatná, ha megkérdeznénk tõle, hogy a betegei között melyik csoportban nagyobb a gyógyulási százalék, valószínű azt válaszolná, hogy azok a páciensek akik hisznek a gyógyulásukban, pozitívan állnak a dolgokhoz hamarabb és nagyobb százalékban gyógyulnak meg (akár súlyos betegségekbõl is) , mint azok akik pesszimistán és gyógyulásukba vetett hit nélkül vetik alá magukat a kezeléseknek. Az élet minden megjelenési formája, az élettelen dolgok is sem mások, mint energia, amelyek egy végtelen energiaforrásból táplálkoznak. Ez által akár a fák, a kövek tudatához is kapcsolódhatunk, vagy beszélgetést is kezdeményezhetünk velük a sajátos frekvenciáikon. Abban a pillanatban, amint megértettük a rezgéseket, a vibrációkat, bármilyen betegséget, rossz hangulatot képesek leszünk meggyógyítani a rezgések megváltoztatása által. Kérdezem: biztos? Gondolkodjunk el egy pillanatra. Szinte minden emberben létezik a félelem, ez az elsõ olyan dolog melyet már csecsemõ korunkban megtanulunk. Felnõttként sem sokban változik a félelemhez kapcsolódó viszonyunk. Féltjük gyermekünk, félünk, hogy elkésünk valahonnan, félünk, hogy elkapunk valami nyavalyát, amit épp a híradóban sulykolnak már napok óta, és még sorolhatnánk. A félelem egy érzelem és elég erõs. Tehát mikor valamit el szeretnénk érni és elküldjük a pozitív gondolatainkat, akkor elvárható lenne, hogy hamarosan megvalósul. Igen. De ehhez még kell egy érzelem, egy pozitív érzelem. Pl. öröm, ezért mondják, hogy örülj úgy, mint ha már meglenne, ezzel energiát adsz a dolognak és valóban bevonzod életedbe.De nem minden esetben történik ez így, mert elküldtük kívánságunk éreztünk örömet is, vagy láttuk amint a mienk az a dolog, vagy megtörténik, bár fél órával késõbb vagy akár egy nappal késõbb hirtelen eszünkbe jut az a kívánság és kételkedünk, vagy félünk, hogy mi van akkor, ha még sem?.... Már meg is akadályoztuk azt, egy gátat szabtunk a megvalósulásának, mert kételkedünk, megijedünk stb. Ezért mondtam nem könnyû dolog ez a teremtés, de megtanulható. Teremteni már most is tudsz, csak eddig lehet rosszul használtad és negatívan teremtettél. Hát most itt az idõ, hogy változtass rajta! Gondolataink és érzéseink folyamatos kontrolálásával és tudatosságunkkal elérjük azt, amit akarunk.Egy nagyon fontos megjegyzés még ehhez: mindig olyat kívánj Önmagadnak vagy akár másnak, amivel nem ártasz! Ezt nagyon gondold át, hisz néha észre sem vesszük hol is az ártás abban a dologban. Senki ne keseredjen el, ha ez nem megy még folyamatosan és néha nem sikerül valami. Minél többször oda figyelünk, és ha felfedezünk egy negatív gondolatot, kijelentést azonnal változtassuk pozitívra ezzel már el is hárul az akadály. Fontos a hit és ne engedjük az agyunknak, hogy egy pillanatra is azt gondolja, hogy: "ugyan már….. hülyeség, úgysem sikerül stb…." Csak próbáld meg, hiszen minél több siker élmény ér, annál nagyobb lesz a hited és egy idõ után már mindennel így leszel, innentõl kezdve megváltozik az életed. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy ha valaki beteg ne forduljon orvoshoz, vagy ne szedjen gyógyszert, vagy halasszuk el a mûtétet, de a megelõzésben és a gyógyulás rásegítésében igen is sokat tehetünk Önmagunkért és akár másokért is! Ha úgy gondolod, hogy ez túl nehéz neked - vagy lehetünk olyan betegek hogy képtelenek vagyunk pozitívak lenni, mert a fájdalom nagy úr - akkor legalább imádkozz, és higgy abban, hogy amit kérsz megkapod! Az ima mindig segít. Másokért gyógyító képesség hiányában ugyanígy hatásos az ima és az, hogy a beteget egészségesnek és boldognak látjuk. Ezzel ugye nem a betegségre hanem az egészségre koncentrálunk ami már fél siker. Így tudunk pl. megváltoztatni embereket. Ha a férjed csak korholod hogy ilyen meg olyan vagy… stb. azzal pontosan ezt erõsíted nála, de ha õt olyannak látod amilyennek szeretnéd pl. szeretetteljes , dolgos stb. és meg is dícséred amikor van rá okod, bármely kis apróságért, akkor lassan olyanná is válik. Mert a pozitív dolgokra koncentrálsz és ezeket várod el. Ez meg is valósul. Gondolj csak bele hány olyan történetet, filmet láttál már ahol csodás gyógyulások történtek. Mindenhol a hit volt az, ami segített és a pozitív elvárás. Hallottál már olyat, hogy valaki folyton panaszkodik és a betegségre koncentrál ennek ellenére kicsattan az egészségtõl? Hát biztos nem. Sõt, inkább azt, hogy az ilyen ember egyre betegebbé vált és akár még a dolgai is egyre rosszabbá váltak. De olyat már biztos hallottál, hogy halálos beteg volt, és minden orvosi diagnózis ellenére (akkor is mikor megmondták neki, hogy meg fog halni) nem adta fel, hanem hitt és tudta hogy meggyógyul. Így is lett. Azt mondod még is volt, van olyan, hogy valaki mindent megtesz, hisz, elvár imádkozik mégis meghal? Akkor ez miért van? Igen ilyen is van. Itt lép be a sorsunk, ha van valami amit meg kell élnünk, vagy épp itt az idõ és menni kell, független attól hány évesek vagyunk….. akkor menni kell. De ezt felvállaltuk még születésünk elõtt. Ez a karma... Önmagunk gyógyítása Egy példa: lázasak vagyunk, természetesen bevehetünk egy gyógyszert, sõt ha a láz megkívánja, akkor kell is. De ha még csak most kezdõdik a baj, akkor megpróbálhatjuk ezt természetes módon is kezelni... Így például fejfájás esetén, mikor még nem szükséges a gyógyszer, akkor kezdhetjük azzal, hogy elképzeljük magunkat egészségesen, fejfájás mentesen, és megpróbálunk egy olyan pillanatra gondolni, amikor még minden rendben volt és boldogok, egészségesek voltunk. Hasonló a hasonlót vonza! Tudom, hogy könnyû ezt mondani, de nem minden esetben könnyû ezt megtenni. Még is próbálnunk kell, tenni azért, hogy jobb legyen. Mikor valaki azt mondja légy pozitív ez igaz, de nem minden esetben vagyunk képesek ezt megtenni. Mi a megoldás? Mindig a képességeinkhez, körülményeinkhez, lelkiállapotunkhoz mérten törekedjünk arra, hogy pozitív gondolataink legyenek. Hogyan tudjuk ezt elérni, pl. ha épp egy depresszív idõszakunk van? A következõ lépésben vizsgáljuk meg mi, hogy mi az, ami miatt dühösek vagyunk? Nagyon õszintén kell ezt megtennünk. Magunknak nem hazudhatunk még akkor sem ha olyannal találjuk magunkat szembe, mely kellemetlen lehet vagy épp fáj. Ha tudom valaminek az okát, akkor már tudok rajta változtatni…. és így tovább. Innen már egyre könnyebbé fog válni a dolgok más szemszögbõl történõ meglátása, ezzel segítve Önmagunkat a megértés és változás útján. Az, hogy mennyire vagyunk képesek ezt a folyamatot meggyorsítani egyedül tõlünk függ. Elsõ lépés, hogy csak egy fokkal próbáljunk meg pozitívabbak lenni. Nem tudunk a béka bizonyos feneke alól rögtön a mennyekbe kerülni:) Pl. düh, harag, elkeseredettség, szomorúság…….. szomorúságunk fel kell oldani, - ez csak megértéssel és idõvel lehetséges, dühünket ki kell adni, de ne ártatlan emberekre és szeretteinkre öntsük ki ezt a negatívumot, hanem próbáljuk más módon. Van akinek segít, hogy kimegy a szabadba és ott, ahol ezzel senkit nem bánt kiüvölti magából. Van aki kitáncolja, vagy épp az edzésben vezeti le. Sok módja van ennek, a feladatunk pedig az, hogy megtaláljuk számunkra a legmegfelelõbbet. A szomorúságot pl. szerettet személy elvesztése csak megértéssel és idõt adva Önmagunk számára szoríthatjuk ki életünkbõl. Garantálom, hogy sokkal jobban fogja magát érezni mindenki. Ez már egy fokkal feljebb van mint az elõzõ állapot. Innen már egy kicsit könnyebb lesz tovább építkezni. Még egy utolsó szó: MINDENKI KÉPES RÁ HOGY ÉLETÉT MEGVÁLTOZTASSA. Nincs akaraterõm, én félek, stb…. ez nem kifogás. Mindenkiben benne van minden. Tudjuk ugye? Mint az univerzumban is. Pozitív és negativ egyaránt létezik bennünk, csak elõ kell hoznunk magunkból a jót. Ha kell kérhetsz segítséget, de az úton neked kell végig menned! Mit jelent tudatosan élni? Minden cselekedeted, gondolatod és érzésed tudatosan irányítod. Ez a tudatosság. Tehát nem engedhetjük meg az érzelmeinknek, hogy uralkodjanak rajtunk. Nekünk kell az érzelmeinket uralni. Sokan azt gondolhatják..... nagyon szép, de hogyan? Úgy, hogy pl. egy vita közepén az ember oda sem figyel a másikra mert a saját igazát hajtja. Folyamatosan emelkedik a stresszhormon, míg azt veszi észre, hogy már üvölt, néha meggondolatlanul bántja a másikat szavakkal stb... Na ez az amit kontrollálni kell. Egy vitát le lehet folytatni úgy is, hogy a hangom csak határozott, de nem üvöltő, figyelek a másik érveire és álláspontjára, de érvényre juttatom az enyémet is. Nem engedem meg, hogy a düh elöntsön. Azt mondhatják, igen de akkor csak elfojtom. Ez igaz, és nem helyes. Ki kell adni, de másképp.... Mi nem a másik embert akarjuk bántani, csak a dühünket szeretnénk kiadni. Mindenkinek meg kell találni a számára legmegfelelőbb stressz levezetést. Lehet például meditációval, légzéssel, jógával, futással stb.. Van akinek ki kell üvöltenie magából, hát tegye, de nem a párjára, gyerekére stb... hanem menjen ki a szabadba és üvöltse ki. Vágjon földhöz egy tányért vagy táncolja ki magából.Sok megoldás van, de mindig figyeljünk arra, hogy ne a másikat bántsuk ezzel. Egy idő után már erre sem lesz szükség, mert a düh megszűnik majd. Hisz a düh az egónkból fakad. Ahogy változunk, egyre kisebb lesz az egó bennünk és már nem dühít a másik mert látjuk mit miért tesz és mond. Ezért nem tudunk haragudni, csak szeretni őt. Nem mondom, hogy ez egyik hétről a másikra megtörténik, mindennek idő kell, de el fogod érni. Az energiák attól hogy nem látjuk még léteznek. A kimondott szó, kigondolt gondolat, az érzelmek mind-mind energia. Attól, hogy milyen szándékból jött határozza meg a minőségét. Szomorúságból csak szomorú energia lehet, szeretetből csak szeretettel teli energia lehet és így tovább. Amilyen a kibocsájtott energia, olyan lesz a visszacsatolás. Gondoljunk csak bele, ha valaki, valami felé szeretetet sugárzol az kivirul, meggyógyul. De ha az ellenkezőjét teszi, mondjuk utálat, düh megy felé, lebetegszik, mérgesebb lesz és ez fog visszajönni. Hát gondolkodj, légy tudatos mielőtt cselekszel! doranacsadas.hu Dr. Dispenza világszerte ismert az elme és az anyag kapcsolatáról szóló eredeti elmélete miatt. A tudós valódi hírnevét első neves dokumentumfilmjével 2004-ben szerezte. Kutatásai segítették közzétenni a tudat rendkívüli lehetőségeit, és azt a képességét, hogy szinaptikus kapcsolatokat hoz létre az erős koncentráció. Képzeljük csak el: minden új érzés, elképzelés vagy érzelmi élmény egy elkerülhetetlen, új kapcsolatot eredményez a csaknem 100 milliárd agysejtünk között. De hogy valóban létrejöjjön a változás, koncentrálni kell a feltételes reflex megerősítésére. Ha rövid idő alatt újból sor kerül egy ilyen élményre, a kapcsolat megerősödik. Ha a kísérlet nem ismétlődik sokáig, a kapcsolat gyengébb lesz, vagy teljesen eltűnik. A tudomány úgy tekint az agyra, mint valami statikus és fix dologra, de valójában van egy erős képessége a változásra. A legújabb idegtudomány tanulmányok azt mutatták, hogy minden testi tapasztalat gondolkodásunk szervére (fáradtság, félelem, öröm, hideg) úgy hat, hogy megváltoztatja az agyunkat. "Mi van akkor, ha a gondolkodás által a belső alkímiánkat a normálistól eltérő állapotba hozzuk olyan gyakran, hogy a szervezet önszabályozó rendszere végül úgy ítéli meg, hogy ez az abnormális állapot valójában normális?" - Kérdezi Dr. Dispenza 2007-ben megjelent könyvében.Dispenza ragaszkodik ahhoz, hogy az agy nem képes különbéget tenni a fizikai érzés és egy érzelmi élmény között. Így, amikor az elménk elsősorban negatív gondolatokra fókuszál, a "szürkeállományt" könnyen meg lehet téveszteni, és a testet egy fájdalmas állapotba lehet hozni. Dispenza álláspontját egy kísérlet segítségével igazolja, melynek során önkéntesek gyűrűs ujját egy rugalmas eszközzel nyomták napi egy órát, négy héten keresztül. A kísérlet után az ujjuk 30 százalékkal lett erősebb. Ugyanezen időben egy másik önkéntes csoportnak el kellett képzelnie, hogy azonos módon nyomják az ujjukat, de valójában nem látták, vagy érintették az eszközt. Négy héttel később az ujjuk 22 százalékkal erősödött! Évek óta tanulmányozzák a tudósok, hogy milyen módon irányítja a tudat az anyagot: a placebo hatástól (amikor valaki elkezdi magát jobban érezni, miután állítólag gyógyszert kapott) a Tummo gyakorlatig (A tibeti buddhizmus gyakorlata, amikor gyakorlója a nulla fok alatti hőmérsékleten meditál, és közben izzad). A gyakorlat ilyen hatása a fizikai állapotra csak egy melléktermék, ami úgy tűnik, hogy az idegsejtek közötti kémiai reakciók eredménye. Dr. Dispenza kutatását egy kezdődő krízis szakította félbe. Amikor kerékpározott, egy autó elütötte. Hogy visszaszerezze járóképességét, át kellett mennie egy olyan eljáráson, ami krónikus fájdalmat okozhat egész életére. Dispenza úgy döntött, hogy kihívás elé állítja a tudományt, és kijuttatja magát ebből a helyzetből a gondolatai erejével, és működött. Kilenc hónappal később Dispenza képes volt járni. A sikertől megihletve úgy döntött, hogy az életét az elme-test kapcsolat vizsgálatának szenteli. Eltökélt volt abban, hogy vizsgálja a tudat hatalmát a test kezelésében, ezért Dr. Dispenza számtalan embert kérdezett meg, akik megtapasztalták az úgynevezett "spontán javulást". Ezek az emberek súlyos betegségekben szenvedtek, akik úgy döntöttek, hogy figyelmen kívül hagyják a hagyományos kezelést, mivel sohasem épültek fel teljesen. Dispenza arra a következtetésre jutott, hogy ezek az emberek rendelkeztek azzal a megértéssel, hogy a gondolataik meghatározák az egészségi állapotukat. Amikor a gondolataik megváltoztatására összpontosítottak, betegségük hihetetlen módon eltűnt. Függetlenül attól a ténytől, hogy Dispenzanak sikerült bizonyítania a gondolatok képességét a fizikai állapot megváltoztatásában, sokan mégis szkeptikusak maradtak az ötletével kapcsolatban. Elmélete, az "ember saját valóságába vetett hite" úgy tűnik, mintha közelebb állna az áltudományhoz, mivel nem hangzik túl tudományosnak. Talán a tudomány még nem áll készen annak felismerésére, hogy a fizikai állapotot meg lehet változtatni a tudat erejének segítségével, Dr. Dispenza amellett érvel, hogy valójában ez történik. "Nem várom el, hogy a tudomány lehetővé teszi számunkra, hogy tovább menjünk, mert ha így tennénk, ez egyfajta vallásba fordulna. Meg kell maradnunk "kívülállóknak", és valami természetfelettit tennünk. Amikor már teljes mértékben bízunk a képességeinkben, akkor létrehozhatunk egy új tudományt." - mondja Dispenza. |
Főoldal > A szív útja >