Bensőséges kapcsolat minden létezővel Nincs távolság közöttünk. Ám erre csak fokozatosan ébredünk rá. Spirituális értelemben véve van egy időszak, amikor többnyire egyéni tudatunkban élünk, és magunkat teljesen elkülönültnek látjuk másoktól. Ez a gyökércsakra fejlődésének szintje, amikor a túlélésre összpontosítunk. Úgy érezzük, túl kell élnünk, ha kell, akár egyedül. Végül elfogadjuk, hogy egy csoport részei vagyunk. A családhoz, barátokhoz, társunkhoz fűződő kapcsolataink mellett, a csoport akár olyan nagy is lehet, mint az emberi faj. Ezt a szintet csoport-tudatosságnak nevezzük. Azután a tudatosság egy magasabb szintjére lépünk, melyet Krisztus-, Buddha vagy egység-tudatosságnak nevezünk, ahol átérezzük az élet forrásához, valamennyi életformához és az univerzum egészéhez fűződő kapcsolatunkat. Amikor elérjük ezt a szintet, felismerjük bensőséges kapcsolatunkat minden létezővel - megértjük, hogy semmi nem létezik a bolygón, amihez ne fűzne bennünket bensőséges kötelék - legyen az ember, állat, növény vagy ásvány - beleértve természetesen a földet és a bolygót körülvevő légkört is. Órási örömmel és csodálattal tölt el bennünket, amikor ennek a tudatára ébredünk, és hatalmas felelősségérzettel is, hiszen megértjük, hogy minden tettünk egyes dolgokra hatást gyakorol az univerzumban. És amint mindenre hatást gyakorolhatok egy suttogással, minden hatást gyakorol rám is, ha hagyom. A tudatosság e szintjén megértjük, hogy sem tér, sem idő nem választ el bennünket egymástól. Az univerzum egyszerűen csak van, a most örök pillanatában. Nincs valódi űr körülöttünk, lényünk kinyúlik az univerzumba, finomtesteink fizikai testünk előtt járnak, és hatást gyakorolnak mindenre körülöttünk. Energiatestünk találkozik és elvegyül másokkal, érzékel, jeleket ad, és előkészíti előttünk az utat azzal, hogy információkat nyújt rólunk. Megálltál már valaha a most pillanatában? Észrevetted, hogy mindegy, milyen nyugodt és mozdulatlan vagy, folyamatosan továbbmozogsz? Testünk kémiai reakciók millióit hajtja végre, sejtjeink születnek és indulnak növekedésnek, miközben más sejtjeink életük végére érnek, és visszajutnak az anyagcsere körfolyamatába. Folyamatos mozgásban vagyunk. Körülöttünk hasonló tevékenység zajlik, melyet soha nem lehet elcsendesíteni. És mégis, ismét megállunk és körülnézünk, azt vesszük észre, hogy még mindig a jelen pillanatában vagyunk. A paradoxon éppen az, hogy jóllehet semmilyen élő dolgot nem tudunk megakadályozni szüntelen mozgásában, folyamatosan a végtelen pillanatban vagyunk. Minden egyes dolog, mely létezett, amikor olvasni kezdted ezt a mondatot, már meg is változott. A "halál" nem vált ki zavart, nem idéz elő szüntet, nem okoz kihagyást a pillanat szívének ritmusában, minden halad tovább. Soha nem ragadhatjuk meg a következő pillanatot, és soha nem követelhetjük vissza az utolsót. Ami elmúlt, nincs többé. Egyedül ez a pillanat létezik - most. Ahogyan ez a pillanat végtelen, végtelen a tér is, amelyben ülve éppen e sorokat írom hozzád. És ahogyan itt vagy ebben a pillanatban, itt vagy ugyanebben a térben is. Itt van fizikai és energiatestem, tengernyi molekula veszi körül, és valahol, közel hozzám vagy távol tőlem, ott vagy te. A te aurád is elkeveredik az univerzális energiamezővel, és a közöttünk lévő rezgések összekapcsolnak bennünket; mindegy, mekkora fizikai távolság van közöttünk. Nincs üresség, csupán folytatása van mindennek, ami létezik. Tehát bármit teszek is ebben a végtelen térben és végtelen mostban, ahol te és én egyáltalán nem vagyunk elválasztva egymástól, azt veled teszem, és magammal is. Aki ebben a térben létezik, akár szeretem, akár gyűlölöm, arra hatást gyakorolok minden tettem. Akár boldog vagyok, és édes szeretetet sugárzok a világba, akár haragos vagyok, és a keserű neheztelés energiáit bocsátom ki magamból, mindent megérintek vele. Halk suttogásom vagy velőtrázó sikolyom, gyöngéd simogatásom vagy karom heves mozgása a levegőn keresztül, ahogy lesújt valakire, megmozgatja a teret, és dominó-effektusként mindenre hatást gyakorol. Azután pedig, mint egy univerzális bumeráng, visszatükröződik az univerzumból, és visszatér hozzám, hogy rám is hatást gyakoroljon. Ennélfogva nem egyének vagyunk, nem is pusztán csoport, hanem bensőségesen és megmásíthatatlanul össze vagyunk kapcsolódva, nem csupán egymással, de minden létezővel. A szívcsakra megnyitása - meditáció  Megerősítés Megnyitom a szívem, hogy szeretetet adjak és befogadjak. Szeretem magam, és az univerzum minden szegletébe szeretetet árasztok. Meditáció Helyezkedj el kényelmesen, olyan testhelyzetben, amit kényelmesnek érzel. Ha fekszel, tegyél egy párnát a térdeid alá. Ha ülsz, helyezd lábaidat a padlóra. Bokáidat ne tedd keresztbe. Természetesen a hagyományos meditációs póz is tökéletes. Most pedig koncentrálj a légzésedre, töltsd meg a tüdődet békességgel és nyugalommal, s kilégzéssel fújj ki magadból minden aggodalmat és szorongást. Hagyd, hogy légzésed lelassuljon, szabályossá és ritmikussá váljon. Miközben lélegzel, engedd, hogy a békesség tested minden részében szétterjedjen. Légy békés, nyugodt, érezd, hogy minden aggodalom és szorongás kiárad a belőled gyökércsakrádon és talpaidon keresztül. Engedd, hogy tested és elméd a békesség állapotába kerüljön. Ezután figyelmed fordítsd a mellkas középpontjában elhelyezkedző szívcsakrádra. Lásd, hogy gyönyörű zöld fényben örvénylik, forog és forog. Lásd magad előtt, hogy egy csodálatos smaragdhoz hasonlóan ragyog. Miközben nézed, ahogy forog, szívcsakra elkezd kinyílni, és rózsaszín fényt pillantasz meg benne. Ez a szeretet színe. Amint tovább nyílik, látod, hogy a fény kezd ki áradni belőle, beragyogja egész testedet, megtölti aurádat, rózsaszín ragyogásban fürdeti minden részedet, a s minden sejtedet szeretettel tölti meg. Érezd, hogy szeretetben és gyöngéd gondoskodásban van részed; most, hogy lényed minden porcikája részese a szeretetnek. Élvezd ezt az állapotot. Most pedig hagyd, hogy a szeretetenergia aurádon keresztül kiáradjon, és szétterjedjen a helyiségben, és egy kilégzéssel engedd egyre messzebbre és messzebbre terjedni: túl a falakon a környező területre. Lásd magad előtt, hogy a szeretet kiárad, és mindent megérint, mindent rózsaszín fénnyel borít be, gyógyít, energizál, harmóniába hoz. Engedd, hogy tovaterjedjen a városban, ahol vagy, és azon is túl, hogy betöltse az egész országot. Egy lélegzettel lélegezd az egész bolygó köré, hadd töltse be, hadd gyógyítsa azt. Engedd, hogy a szívedből kiáradó szeretet megérintsen minden élőlényt, megérintse a bolygó minden részletét. Érezd át, hogy szeretetteljes kapcsolat fűz minden létezőhöz. Most pedig hagyd, hogy a szeretet kiterjedjen az egész világegyetembe, és küldj vele egy gondolatot és kívánságot, hogy minden gyógyuljon, aminek meg kell gyógyulnia, hogy szeretet áradjon oda, ahol szeretetre van szükség, hogy békét, megbocsátást hozzon, hogy helyreállítása a kommunikációs kapcsolatokat. Tedd hozzá saját személyes üzenetedet. Maradj ebben az állapotban egy ideig, majd egy lélegzettel engedd, hogy az energia visszatérjen a bolygóra, vissza az országba, vissza a városba, vissza a helyiségbe, végül vissza a szívedbe. A jó hatás, amit most tettél, örökké fog tartani. Engedd, hogy a szeretetsugár még egyszer felragyogjon a szívedben, tudván, hogy bármikor megnyithatod, és bármikor szeretetet és gyógyító erőt küldhetsz bárhová, ahová csak akarsz. Hagyd, hogy az örvénylő smaragzöld fénykerék bezáruljon a rózsaszín sugár felett, és egy kicsit lelassuljon. Ismét fókuszálj a légzésedre. Lassan és finoman kezdd ismét érezni jelenlétedet a helyiségben. Légy tudatában fizikai testednek. Mozgasd meg az ujjaidat és lábujjaidat. Amikor készen állsz, nyisd ki a szemed. Igyál vizet, és ha úgy érzed, jegyezd fel a meditációval kapcsolatos tapasztalataidat. Dr. Brenda Davis: A szívcsakra megnyitása |