Hogyan alakulnak a napéjegyenlőségek időpontjai az egymást követő években?   A következő években a tavaszi napéjegyenlőség időpontjai az alábbiak szerint alakulnak: 2016.03.20. 05:30 (szökőév) 2017.03.20. 11:29 2018.03.20. 17:15 2019.03.20. 22:58 2020.03.20. 04:50 (szökőév) Az újabb tankönyvekben talán már március 20-a fog szerepelni a csillagászati tavasz kezdeteként, de azért a mondóka valószínűleg nem változik, így a zsákban továbbra is Benedek hozza majd a meleget… Forrás: hirek.csillagaszat.hu – A napéjegyenlőség időpontja ismét egyre későbbre tolódik, de 2015-ben is még március 20-ára esik, 22:46 nem sokkal éjfél előtt következik be.  Ezután – mielőtt még újra elérné a 21-ét – szökőév jön, így 2016-ban a napéjegyenlőség március 20-án reggelre kerül vissza. 2016-ban nem ugyanakkor, hanem háromnegyed órával korábban következik be, mint 2012-ben. A négyévenkénti 45 perces csúszás azt eredményezi, hogy 2012-től 2047-ig minden évben március 20-ára, 2048-ban viszont már 19-ére esik a jeles nap (közép-európai idő szerint). Mivel a 2100-as esztendőben kimarad az egyébként négyévenként esedékes szökőnap, ezzel 1 napot előrefelé mozdul el a folyamat, s 2102-ben már ismét 21-én következik be a természet újjászületésének e fontos szimbóluma. Az újabb tankönyvekben talán már március 20-a fog szerepelni a csillagászati tavasz kezdeteként, de azért a mondóka valószínűleg nem változik, így a zsákban továbbra is Benedek hozza majd a meleget… Forrás:Magyar Csillagászati Egyesületet! Lencsemágia - tavaszi napéjegyenlőség Hamarosan itt a tavaszi napéjegyenlőség, elkezdődik a csillagászati tavasz. Ezzel együtt eljön a bőségteremtő lencsemágia ideje is, amihez már most érdemes beszerezni a szükséges alapanyagokat.  ÚJRA! Lencsemágia a bőségért, a biztonságért, és az egészségért A hagyomány szerint négyszer kezdődik el az év az esztendő körén belül. E négy kezdet a tavasz, a nyár, az ősz, és a tél. Az eljövendő évszak a Nap fordulatával indul, vagyis úgynevezett napfordulati pontot ér el ekkor a Nap éves pályája során. Tavasz kezdetekor a déli égboltról lép át az északira, miközben áthalad az égi egyenlítőn. Nyár kezdetén járásának legmagasabb pontját éri el az északi égbolton, majd újra dél felé fordul Napunk útja. Ősz kezdetekor az északi égboltról lép át a déli égboltra, miközben újra áthalad az égi egyenlítőn, míg a tél kezdetén éri el járásának legmélyebb pontját (legalábbis az északi féltekéről nézve, mert délen, például Ausztráliában, ekkor jár a legmagasabban), majd útja újra észak felé fordul. A fordulati napok az új kezdetek, s ekkor érdemes olyan varázslásokat, szertartásokat végezni, melyekkel az eljövendő évszakra kívánunk hatni. Az évszak utolsó napjain érdemes számvetést, összegzést készíteni az eddig megtett útról, s elvégzett feladatokról.  A „lencsemágia” egy igen jól működő szertartás, melyet érdemes családi, esetleg baráti körben is elvégezni, de természetesen egyedül is lehet. A Napforduló előtti utolsó napok egyikén beszerezzük a lencsét. Gyertyát gyújtunk, majd elkészítjük ízlés szerint például főzeléknek, (hús nélkül!) de úgy, hogy az étel készítése közben csend van, s belül arra vagyunk hangolva, hogy a most formálódó étel boldog bőséget, szeretetet, és fényt visz a sejtjeinkbe, így az étel elfogyasztása révén ezekkel feltöltődve mi is jobban bevonzzuk, bevarázsoljuk az életünkbe a boldog bőséget, a szeretetet, és a fényt. A lencséből a fordulat napján, majd az azt követő két napon is fogyasztunk hét kanálnyit. Az első napon gyertyát gyújtunk, kimerjük a hét kanálnyi lencsét, s miközben elfogyasztjuk csak arra gondolunk, hogy ételünk boldog bőséget, és egészséget ad nekünk az anyag szintjén. A második napon is gyertyát gyújtunk, kimerjük a tányérunkba a hét kanálnyi lencsét, s elfogyasztása közben csak arra gondolunk, ételünk fényt, és egészséget ad életünk lelki szintjeinek. Itt nem gondolunk bőségre!!! A harmadik napon újra gyertyát gyújtunk az étkezés előtt, és miközben elköltjük a hét kanálnyi lencsét csak arra gondolunk, hogy ez az étel boldog bőséget, és fényt ad nekünk életünk szellemi szintjeire.  Ne feledjük, hogy ez nem étkezés, hanem szertartás! A gyertyát a szertartásunk végén lassan, gyertyakoppintóval, vagy kis pohárkával, esetleg gyűszűvel oltsuk el úgy, ahogyan a csillagos égbolt borul a Föld fölé napnyugta után. Ne csippentsük el, és főleg ne fújjuk el a gyertya lángját! Már számtalan pozitív visszajelzés érkezett, hiszen évszakról – évszakra újra elküldjük a lencsemágiáról írott levelünket, így egyre többen tapasztalják meg ennek az egyszerű szertartásnak a csodáját. A titok az, hogy minél jobban jelen vagyunk az étkezések alatt annak a kevés gondolatnak, aminek ki kell töltenie a tudatunkat, annál jobban működik ez a „mágia”. Áldás, és boldog bőség VAN e sorok olvasóján! Paksi Zoltán hírlevele http://csillagmuveszet.blogspot.hu A tavaszi napéjegyenlőség  A tavasz a megújulás, az új élet szimbóluma. Minden évben már a február elseje körüli első teliholdkor megkezdjük az új esztendőt - természeti szempontból - ez ugyanis a régi terhek, a megfáradt energiák leadásának ideje. A napéjegyenlőség idején a Nap az égi egyenlítőn megy körbe. Ilyenkor a Nap horizont feletti íve, megegyezik a horizont alattival, tehát ebben az időben egyenlő hosszúak lesznek a nappalok és az éjszakák. Ezt jelenti a napéjegyenlőség. A tavaszi napéjegyenlőség ünnepét minden kultúrában megtalálhatjuk. Rituális tisztálkodás, böjt, a megfiatalodás jelképei kísérték. Az elvetendő magokat (tehát a termények gyökerét, alapját) ekkor megáldották. Ez a természeti anya - a később férjhez menő, még csak menyasszony - szűz aspektusának ünnepe, Brighid (St. Brigitta - keresztény) napja. Csillagászati szempontból a tél végét március 20., a tavaszi napforduló jelenti. Ekkor kezdődik el elölről a kozmikus ciklikusságot is jól mutatva az asztrológiai kör, a Kos jeggyel, haladva egészen a Halakig. Az asztrológiai évről ezért elmondható, hogy naptárunknál jóval nagyobb összhangban van az anyatermészettel. A megújulási készség egyébként nélkülözhetetlen mindennapjaink során, munkában, karrierben, szerelemben, és egyáltalán az élet minden területén. A régmúlt eseményein, érzetein rágódni a jövőbetekintés helyett, minden alkalommal csak feszültséget szül, elveszi lendületünket. Ezért érdemes egy rítussal az előző évet lezárni, és frissülten nekifogni a nyíló virágok és a szerelem hónapjainak. A megújulási készség adottáság is. Hogy egy szülött mennyire képes rá, azt az asztrológiában nem csak napjegye szerint tekintjük, hanem vizsgálni kell e téren egész horoszkópját. A változásokat, megújulást egészen keresik pl. a kardinális jegyek, megtűrik a labilis jegyek, és kifejezetten lassan fognak hozzá a szilárd csillagképek birtokosai. Az elemek esetében ez szintén megnyilvánul. Akinek Napja, Ascendense (a születés pillanatában a horizonton keleten felkelő csillagkép) és egyéb személyi jelölő bolygói (pl. a Hold, Vénusz vagy Mars - a nemi bolygók, stb.) főként a föld elemű jegyekben tartózkodnak azok nehezebben tűrik a változásokat. A víz elem szülöttei már valamivel ruganyosabbak, mozgó elem lévén, a tűz szülöttei hevesen vetik magukat az újdonságokba, a jövőbe, a levegő elem gyermekei pedig kifejezetten könnyen képesek a régi dolgok elengdésére. Lazábbak, hamarabb túllépnek megszokásokon, betokozódásokon, beidegződéseken. Tavaszpont A tavaszpont az égboltnak egy nevezetes fiktív pontja: az égi egyenlítő és az ekliptika két metszéspontja közül az, ahol a Nap éves látszólagos mozgása során a déli félgömbről az északira lép. Napjának tradicionálisan március 20-át tekintjük, pontos időpontját a csillagászati évkönyvek közlik. Ekkor van a Földön a tavaszi napéjegyenlőség, egyben a csillagászati tavasz kezdete (az északi félteke évszakai szerint). Egyezményes jele a kosszarv, mivel több mint 2000 évvel ezelőtt - és a nyugati asztrológia szerint ma is - ekkor lép a Nap a Kos jegyébe.  A tavaszpont a II. egyenlítői és az ekliptikai koordináta-rendszerek kezdőpontja. Ugyanakkor az I. egyenlítői koordináta-rendszerrel is kapcsolatban van. A csillagidő egyik egysége, a csillagnap akkor kezdődik, amikor a tavaszpont delel, így a pillanatnyi helyi csillagidő nem más, mint a tavaszpont óraszöge.A tavaszpont a precesszió hatására nagyon lassan végigvándorol az ekliptikán az óramutató járásával megegyező (retrográd) irányban, évente 50,3"-et téve meg. A tavaszpont meghatározása nagyon fontos volt a múltban, ugyanis ezzel lehetett ellenőrizni a naptárak pontosságát. A Júlián naptár pontatlanságát legjobban a tavaszpont elmozdulása mutatta (vagyis az, hogy a tavaszpont nem március 21-ére esett), és emiatt vált szükségessé a Gergely-naptár megalkotása és bevezetése. A New Age mozgalom önmeghatározásában is annak van jelentősége, hogy napjainkban a tavaszpont a Halak csillagjegyből a Vízöntő csillagjegybe kerül. Tavaszi napfordulós ünnepek A március 20-ai időponthoz, vagyis a tavaszi napéjegyenlőséghez rengeteg történet, kulturális hagyomány és tudományos ismeret tartozik. Sokan úgy gondolják, hogy a tavaszi ünnepköröket sok nép egyeztette a napéjegyenlőséghez, hiszen ekkor egyforma hosszú a nappal és az éjszaka - ezt már az ókori népek is megfigyelték. Minden természetvallás megünnepli ezt a napot, amikor a Természet felébred hosszú téli álmából, a Föld újra termékennyé válik - elkezdődhet a vetés, az ültetés, kihajtanak az ősszel földbe rejtett magok. Ami most éled, annak gyümölcsét élvezhetjük később. Például Babilonban ez az ünnep Akitu : Évkezdő ünnep. A Menny és Föld házasságának ünnepe. Tíz napig tartó ünnepségsorozat. az ókori Rómában Minerva ötnapos ünnepe volt ekkor. Az egyiptomiak is megtartották a tavaszi napéjegyenlőség ünnepét. Ez a nap "a fény újjászületését", uralomra kerülését jelentette, amit az isteneik szimbolizáltak. Úgy, mint Isis és Osiris szerelme, amelynek gyümölcse Horus, az isteni napgyermek. Így támadt fény a sötétségből. A "Megtisztulás ünnepét" a kelták Imbolcnak ('anyajuhok teje') nevezték. A neve a juhok első vemhességéhez, az évi első életadásához köthető. Írországban Tara alapításának ünnepe. Indiában ez az ünnep Sitala : A himlő és a halál istennőjének ünnepe, évkezdő ünnep. Időben ugyanekkorra esik a zsidó Peszách-ünnep is. Görögországban ez az ünnep a Panathenaea Minor : Athéné vagy Minerva születése, amely egy ötnapos fesztivál, sporteseményekkel, zenével, költészettel, szatírával. A győztesek olajág-koszorút és olivaolajat kapnak. A tavaszi napéjegyenlőséget az ókori görögök is megünnepelték. Méghozzá Perszephoné ünnepeként, aki visszatért az alvilágból, Hádész birodalmából. Ehhez az időszakhoz kapcsolódó romantikus mítosz is tartozik: Aphrodité egykor beleszeretett Adniszba, akit elrejtett egy szelencébe, hogy senki meg ne láthassa. A szelencét Perszephonénak adta, aki nem bírta legyőzni kíváncsiságát, kinyitotta azt, és ő is nyomban beleszeretett a férfiba. Ezek után esze ágában sem volt visszaadni a szelencét Aphroditénak, akinek bánatától még a földek is kiszáradtak. Még apja, Zeusz sem tudta megvigasztalni, ezért arra kötelezte Adoniszt, hogy az év egy harmadát töltse Perszephonéval, a másik harmadát Aphroditéval, a harmadikat pedig egyedül. Így aztán a férfi minden tavasszal visszatér Aphroditéhoz, s földek virágba borulnak, a termés pedig szárba szökken a boldog szerelemtől. Ide kapcsolódik a Kóré és Déméter fesztivál is.  Fontos ünnep a germán Ostara : a fák ünnepe, a tavaszi napéjegyenlőség ünnepe. Az igazi tavasz első napja. Március 19. és 21. közé szokott esni. A termékenység szász istennőjét, Eostre-t, valamint a germán Ostarát köszönthetjük e napon. Az ő nevéből származik a német Ostern és angol Easter ("húsvét") kifejezés. Némelyik wicca-hagyomány a Zöld Istennőt és a Zölderdő Urát ünnepli ilyenkor. Az istennő termékennyé teszi a Földet, felébreszti őt mély álmából, az Istenség pedig segít fölnevelni, érlelni a termést. Járja a zöldülő mezőket, öröme telik a természet bőségében. http://blog.xfree.hu/ |