Matthieu Ricard tibeti buddhista szerzetest kiáltotta ki a sajtó a világ legboldogabb emberének. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy ha a Google keresőjében angolul tudakoljuk meg, ki a legboldogabb a világon, akkor a találatok zöme a szerzetesre mutat. A címet valójában a Wisconsini Egyetem tudósai akasztották rá a 70 éves férfira, ők ugyanis tizenkét éve végeznek rajta vizsgálatokat. Ricard Franciaországból származik, de évtizedek óta egy nepáli kolostorban él, és a GQ magazinnak arról beszélt, teljesen indokolatlannak tartja a neki adományozott megtisztelő címet. – Ismerek nálam boldogabb szerzeteseket is – mondta el a férfi, aki napokig képes meditálni egyhuzamban. – Tényleg ismerek. Ez abszurdum – tette hozzá. A nyakába hullott népszerűség annyira zavarta, hogy el is ment a Dalai Lámához, és arra kérte, tegye lehetővé számára, hogy elvonuljon a nyilvánosság elől. Ő viszont ezt nem helyeselte, mert szerinte a világnak szüksége van Ricard tanácsaira. – Ha azt akarják, hogy te legyél a világ legboldogabb embere, hát légy az – mondta a Dalai Láma. A tudósok egyébként nem a levegőbe beszélnek, amikor azt állítják, hogy Ricard különleges. Richard Davidson agykutató ugyanis több mint 256 szenzort helyezett el a szerzetes testén, miközben az meditált, és valami teljesen szokatlan dologra lett figyelmes. Ricard agya olyan gamma-agyhullámokat produkált, amilyenekkel eddig senki nem találkozott. (A gamma a legmagasabb frekvenciájú hullám az agyban, a tiszta felfogóképességhez és az öntudathoz van köze.) Ráadásul az agyának bal oldali elülső kérge jóval nagyobb aktivitást mutatott, mint a jobb oldali. Ez Davidson szerint azt jelenti, hogy jóval fogékonyabb volt a boldogság, mint a negatív dolgok iránt. Amikor nemrégiben a boldogsághoz vezető út titkáról kérdezte a Business Insider újságírója, Ricard arról beszélt, hogy a kulcs a jóindulat és mások segítése. És az, hogy felkészítsük az agyunkat a boldogságra. Ehhez elég, ha naponta egyhuzamban tizenöt percig megpróbálunk kellemes dolgokra gondolni. Azt Davidson kutatásai is alátámasztják, hogy már napi 20 perc meditáció is boldogabbá teheti az embereket. A szerzetes egyébként azt is tudja, hogyan lehetünk boldogtalanok: ha folyton másokhoz mérjük magunkat. – Az összehasonlítgatás a boldogság gyilkosa – vallja Matthieu Ricard. https://mno.hu.fogadja-meg-a-vilag-legboldogabb-emberenek… Joga.online magazin “A tudomány vallás nélkül sánta. A vallás tudomány nélkül vak.” „Mentális szinten a relaxációs és pránajáma-technikákkal nagyon szépen el lehet érni, hogy az elme lecsendesedjen, békés, nyugodt legyen, és egyfajta derű érhető el a hétköznapok során; nyitottabb személyiség.” De ha már egyszer megtapasztalták a mély ellazultság állapotát, akkor van viszonyítási pontjuk; akkor már könnyebben észreveszik a feszültség megjelenését, és lépéseket tehetnek elengedése érdekében.” "Ha a személyiségünk minden burkát és fátylát egyenként eltávolítjuk, megleljük a valódi belső fényt." "Összpontosíts arra, hogy a gerinced egyenes maradjon. A gerinc feladata az agy ébren tartása." A légzés szabályozása szilárddá és állhatatossá teszi az elmét.” „Minél mélyebbre megyünk a tudatosság élményében, annál inkább észrevesszük, hogy mennyire határtalan lényünk mélysége.” /B.K.S. Iyengar, az Iyegar jógatradíció mestere/ |