A közösségi oldalak tönkreteszik az életünket? Egy osztrák szakember úgy véli, hogy a közösségi média, az online- és a szerencsejátékok egyaránt függőséget okoznak, s tönkretehetik az emberek életét.  Kurosch Yazdi pszichológus, a linzi Wagner-Jauregg Tartományi Idegklinika Függőségi Részlegét vezeti és a pszichiátriai, illetve a pszichoterápiás esetekre specializálta magát. "A leginkább az interaktivitás különbözteti meg a közösségi portálokkal, az internettel és a számítógépes játékokkal kapcsolatos függőséget az eddigi technikáktól. Azoknál a platformoknál, amelyeknél nem lehetünk interaktívak, jóval kisebb a függőség kialakulásának a kockázata. Egy példa erre: régen a félkarú rablóknál az emberek bedobtak egy érmét, majd kiderült, hogy nyertek-e vagy sem. A készülékeket azonban továbbfejlesztették, kaptak stopgombot, így az az érzés alakult ki a szerencsejátékosokban, hogy - bár továbbra is minden a véletlenen múlik, de - ők befolyásolhatják az eredményt. Ezek az új automaták ezért nagyobb függőséget okoznak." "Ugyanez igaz az online szerepjátékokra és a közösségi oldalakra. Az utóbbiaknál azt a látszatot keltik, hogy ha 700 Facebook-ismerősöm van, akkor azok igaz barátok. Sok fiatalnak fontosabb az, hogy 700 Facebook-barátja legyen, mint három igazi. Ennek az az oka, hogy az utóbbiakkal sokkal több nyűg van. Az interneten olyan személyként jelenhetek meg, amilyennek akarok. Nagyon könnyen vonzónak és érdekesnek állíthatom be magam. Ez a valódi életben sokkal nehezebben valósítható meg. A függőség csak olyan dolgokkal kapcsolatban alakulhat ki, amelyek boldoggá tesznek. Például sosem leszünk boldogak a cipőinktől, annak ellenére, hogy rendszeresen felvesszük és hordjuk őket. Néhány kisebb pillanat is elég a boldogsághoz. Ez lehet a helyzet a Facebook esetében is."  "A függőség tünetei minden esetben hasonlóak, függetlenül attól, hogy a heroinról, az alkoholról, a közösségi honlapokról vagy a szerencsejátékokról van szó. Az egyik kitétel az ellenőrzés elveszítése, a második pedig az önmagamnak és a környezetemnek való ártalom. Amennyiben valaki naponta 17 órán keresztül twitterezik vagy egy online játékkal játszik, akkor árt magának. Hozzám számos olyan diák jön, aki évek óta nem tanul, hanem a World of Warcrafttal játszik. Ezek az emberek elveszítik az iskolájukat vagy a munkahelyüket, ennek ellenére folytatják az adott tevékenységet" - fejtette ki a szakember. Kurosch Yazdi elmondta, hogy a tünetek lehetnek idegesség, alvászavarok, feszült állapot, ugyanakkor minden kultúrában más számít függőségnek. Amikor egy dél-koreai kollégájának elmesélte, hogy Ausztriában a fiatalok 6 órát játszanak és ezért függőnek nevezhetők, az illető közölte, hogy ez teljesen normális dolog és nem függőség. Ennek ellenére a virtuális környezetben sokkal könnyebben kialakulhat a függőség. A vásárlásfüggőnek például az interneten nem kell alkalmazkodnia a boltok nyitvatartási idejéhez. Nem lehet pontosan tudni, hány embert érint a dolog, az viszont szerinte biztos, hogy az államnak a jelenleginél jóval nagyobb mértékben be kellene avatkoznia.  "Az állam minden területet szabályoz, megmondja milyen magas és széles lehet a pincém, különben a fejemre omlik, de ezt a területet mégsem szabályozza. A Facebookon rendszeresen reklámokkal találkozom, ezekben például online játékokat hirdetnek, a különböző függőségek tehát zseniális módon egymásra találnak. Amikor kinyitom a postafiókomat személyre szabott reklámokkal találkozom, s erre az ipar büszke. De mennyire manipulálunk egy 14 évest azáltal, hogy személyre szabott hirdetésekkel szembesül? S mi a helyzet akkor, ha nincs tisztában azzal, hogy éppen egy reklámot lát? Amennyiben valaki nem elég érett, akkor az ő esetében felelősségvállalásról sem beszélhetünk. Ezek olyan dolgok, amik tönkretehetik az emberek életét." "De a biztonság is okozhat függőséget, amennyiben például egy túlzottan aggódó anya függővé teszi a gyermekét azáltal, hogy nem engedi el egy bizonyos környezetből. Ez sem egészséges dolog. Az az egészséges, ha egy 14 éves megtanulja leküzdeni a bizonytalanságát és mer kimenni a társadalomba. Nem azt mondom, hogy tüntessünk el dolgokat, csupán annyit mondok, hogy ezekkel a kérdésekkel a társadalomnak többet kell foglalkoznia" - szögezte le a pszichológus. 2010 februárjában William Deresiewicz kultúrkritikus úgy nyilatkozott, hogy a közösségi portálok magányossá teszik az embereket. A szakember az emberi kapcsolatok online alakulásával foglalkozik, ő úgy gondolja, hogy a jelenlegi online világ mind a magányt, mind a valódi barátságokat nagyon megnehezíti. Sree Sreenivasan, a Columbia Business School professzora azt az álláspontot képviselte, hogy nem kötelező használni a közösségi oldalakat és azok nélkül is lehet ésszerű, teljes életet élni. Franziska Kühne pszichoterapeuta szerint a Facebookon szerzett több száz ismerős nem mérhető a valódi életben lévő barátainkhoz, a közösségi oldalakon lévő kapcsolatok egyenesen árthatnak a valódi barátságoknak. Alvászavarokat okozhatnak a közösségi portálok  Aki sokat van jelen a közösségi oldalakon, az gyakran nem tud jól aludni. A Pittsburghi Egyetem és az Amerikai Egyesült Államok Nemzeti Egészségügyi Intézetének kutatói kiderítették, hogy aki sokat használja a Facebookot, az Instagramot vagy a Twittert, annál háromszor nagyobb a kockázata az alvászavarok kialakulásának. A tanulmány készítői összesen 1788, 19 és 32 év közötti amerikai személyt kérdeztek meg a közösségi hálózatokkal kapcsolatos szokásaival kapcsolatban és egyúttal rákérdeztek arra is, hogy vannak-e alvászavaraik. A megkérdezettek átlagosan naponta 61 percen át tartózkodnak a közösségi platformokon és hetente kereken 30 alkalommal lépnek be valamelyik szolgáltatásba. A válaszolók 30 százaléka szenved alvászavartól. Közülük azoknál, akik a leggyakrabban látogatják meg a közösségi honlapokat, háromszor nagyobb az alvászavar kialakulásának a kockázata. Akik a Facebookot és a többi portált látogatják a legtöbbször, azoknál ez a kockázat az átlagos kétszerese. A kutatók ezért azt javasolták az orvosoknak, hogy az alvászavarral náluk jelentkező felhasználókat kérdezzék meg arról, hogy felkeresik-e és ha igen, mennyire gyakran a közösségi oldalakat.  Tisztázatlan ugyanakkor, hogy a közösségi platformok miért növelik az alvászavarok kialakulásának kockázatát. Az egyik lehetséges ok az lehet, hogy az ott fellelhető tartalmak felidegesítik a felhasználókat és azok megtekintése után már nem tudnak aludni. A másik ok, hogy a képernyő fénye összezavarhatja az alvásciklust, míg a harmadik, hogy a regisztrált tagok kevesebb időt töltenek az alvással, inkább a digitális kapcsolataikat ápolják. Már 2013-ban megállapította egy ausztrál kutató, hogy bármennyire hasznosak lehetnek a tábla PC-k és az okostelefonok, azonban a használatuk többek között alvászavarokat okozhat. 2014-ben, majd tavaly is megerősítést nyert, hogy megzavarhatják az alvásciklust a táblagépek Forrás https://sg.hu/ Alvászavart okoznak a közösségi oldalak?  Az alvászavarok egy egész sor problémát okozhatnak, hiszen a kialvatlanság nem csupán fáradtsághoz és koncentrációs problémákhoz vezet, hanem akár komolyabb következményei is lehetnek. Vajon a közösségi média hogyan hat az alvási szokásainkra? Egy kutatás, amit az Egyesült Államokban végeztek, egyértelműen azt állítja, hogy a közösségi oldalak és az internetezés média komolyan befolyásolják azt, hogy hány órát alszunk. A 8 és 18 év közöttiek naponta több mint 7 és fél órát töltenek az elektronikus eszközökkel, ami összehasonlítva az 5 évvel ezelőtti adatokkal, óriási növekedést mutat. A multifunkciós tevékenységek (vagyis chatelés zenehallgatás és tv nézés közben) következtében átlagosan majdnem 11 órás média használat fér abba a 7 és fél órába zsúfolva.  A legdurvább médiahasználók nagyobb eséllyel unatkoznak, szomorúak, többször megfigyelhető a szülőkkel felmerülő konfliktusok gyakorisága is, továbbá a megkérdezettek közül sokan kevésbé elégedettek az iskolában, mint a kevesebb eszközt használó társaik. Ráadásul a tanulmányi eredményük is gyengébb. 10 fiatalból átalgosan több mint 7-nek van tévé a hálószobájában és körülbelül a harmaduknak van számítógépe vagy internet hozzáférése a szobájában. Mi jelenti a problémát? Az internet és a mobiltelefonok állandó jelenléte kegyetlenül betört az életünkbe - és ezentúl velünk is maradnak. Azonban ez nem azt jelenti, hogy túlzásokba eshetünk, sőt! Meg kell próbálnunk tudatosan kordában tartani azt a napi fix netezésre szánt időt, ami még egészségesen belefér a többi tevékenységünk melletti szabadidőnkbe.  Mindezek tudatában remélhetőleg te veszed át az irányítást a szokások felett, vagy ha egyedül nem megy, a szüleid segítségével új alapszabályokat alkothattok otthon. Gondolhatsz itt arra, hogy nem mobilozol lefekvés előtt, de az a legjobb, ha egy órával alvás előtt már semmilyen elektronikus eszköz nem zavar meg abban, hogy pihenhess. Ebbe beletartoznak a tv, a számítógép, a telefon, az mp3-lejátszó és más hordozható lejátszók. Lehet, hogy elsőre nem tetszik, de hidd el, a testi és szellemi egészségednek nagyon is fog tetszeni. Ha most úgy gondolod, hogy a szociális média közvetlenül nem befolyásolja azt, hogy mennyit alszol esténként, emlékezz csak arra, hogy hányszor mondtad magadban: csak még gyorsan ránézek a Facebook-ra és alszom. Na és ez hányszor tartott fél óránál rövidebb ideig? Ha ez sem elég meggyőző, jusson eszedbe, milyen is reggelente fáradtan kikelni az ágyból! http://www.kamaszpanasz.hu/ (Ő.B.; Forrás: WEbMD)  Könnyű haszontalannak nevezni a fiataloknál bármiféle tevékenységet – és sokszor kiderül, hogy túlzott az aggodalom, mindössze arról van szó, a szülőnek történetesen éppen nem tetszik az adott dolog, vagy egyszerűen a saját tapasztalatai alapján (vagy azokból tanulva) saját képére szeretné formálni a gyermekét. Csakhogy az internettel kapcsolatban aligha lehet túl sok tapasztalata bármelyik szülőnek is. Az internet esetében az ma már nem kérdés, hogy kell-e, jó-e. Életünk részévé vált és tényleg hasznos. Probléma csak akkor jelentkezhet, ha túlzott használata „klinikai esetté” válik. Mert mi történhet ilyenkor? Egyes kutatók különböző helyzetekre vonatkozóan gyűjtötték egybe a lehetséges problémákat. Az iskolai vagy a tanulással kapcsolatos otthoni tevékenységben a teljesítmény (tanulmányi eredmény) kárára mehet az egyébként lényegtelen (céltalan) szörfözés, a folytonos online csevegés, interaktív játék. Mindezek miatt nehézséget okozhat a házi feladatok elvégzése, a vizsgákra való felkészülés, és ha az éjszakai netezés miatt nem tudják kialudni magukat, másnap reggel fáradtan vagy késve érnek be az iskolába.  A személyes kapcsolatok (ami mellesleg éppúgy lehet házastársi vagy felnőtt párkapcsolat, mint szülő-gyerek viszony vagy kiskorúak baráti kapcsolata) is szegényesebbé válhatnak vagy megszűnhetnek amiatt, hogy a tényleg függők kevesebbet foglalkoznak a valós emberi viszonyokkal, számukra fontosabbakká válnak az új, online kapcsolatok. Pénzügyi problémákat is okozhat a függőség, különösen az online szerencsejátékok, az internetes vásárlás, az aukciózás esetén. Havi átalánydíjas (tehát többnyire a vezetékes) előfizetésnél ebből a szempontból nincs jelentősége a túlzott használatnak, de például a forgalomtól függő (mobil) csatlakozás esetén már okozhat kellemetlen meglepetést az utólagos számla.  Egészségügyi problémák jelentkezhetnek az internettől túlzottan függőknél, például alváshiány miatt (amihez koffeintabletta szedése, fáradtság társulhat). De kutatók olyan jelenséget is feltártak, mint látásromlás, hátfájás, kézfejet és alkart érintő tünetek, túlsúly és egészségtelen táplálkozás miatti panaszok. Sőt – áttételesen – a „internet-túltengés” hozzájárulhat a magányosság, a frusztráltság és a depresszió érzéséhez is. Ám mindezek fölött az internet mindig megmutatja előnyös arcát. Még az alapvetően „betegségeket” vizsgáló szakemberek is rámutatnak, hogy – különösen a fiataloknál – a felfokozott online lét pozitívan hat a barátokkal, iskolatársakkal való kapcsolatokra, könnyebbé teszi az ismerkedést új emberekkel, és lehetővé teszi a könnyű kommunikációt a barátokkal. http://otthonaneten.hu/szulok/internetfuggoseg-6-milyen-hatasai-lehetnek/ |