Íme, néhány tipp, hogyan kezeld a stresszhelyzeteket úgy, hogy azok a javadra váljanak:
1. Először is: fogadd el, hogy a stresszhelyzetek természetes velejárói az Életnek!
A stressz belső konfliktust jelez. Olyan pszichikai, lelki állapot, amikor ellentmondásos gondolataink vannak a céljainkra, az adott helyzetre és önmagunkra, valamint ezek viszonyára vonatkozóan. Például, amikor a munkahelyeden szorít egy határidő, és egyrészt nem vagy biztos benne, hogy képes leszel a munkát időben befejezni, másrészt pedig legszívesebben egyébként is inkább kávézgatnál és csevegnél a kollégákkal a büfében…
Az ellentmondás többszörös, mert az egyik célod, miszerint „be kell fejezned a munkát határidőre”, ellentétes a másik céloddal, miszerint „szeretné a büfében kávézni és beszélgetni a munkatársaiddal”. Mindezt pedig még tetézi az is, hogy egyébként kételyeid vannak a képességeidet illetően is. Ezt a belső érzelmi feszültséget nevezzük stressznek! De ez még nem jelenti azt, hogy a stressz, és ez a belső feszültség rossz, kellemetlen, vagy negatív. Egészen más ok miatt érezzük annak. Szeretnéd tudni mi az? Lásd a következő pontot!
2. Tudd, hogy a stressz tulajdonképpen nem más, mint egy jelzés arra vonatkozóan, hogy ellenállás van benned egy adott helyzettel kapcsolatban.
A stressz önmagában még ne feltétlenül rossz, negatív, vagy káros. Akkor válik azzá, amikor nem a megfelelő módon reagálsz rá, és nem megfelelően kezeled. Valójában nem csak azért alakul ki benned a stressz, mert ellentmondásosak a gondolataid, hanem ezt még azzal is tetézed, hogy ennek a „negatívnak” és „kellemetlennek” bélyegzett állapotnak még ellen is állsz.
Az összeférhetetlen gondolatok és az egymásnak ellentmondó célok zavart és bizonytalanságot okoznak benned, márpedig az emberek többsége szereti biztonságban tudni magát, és bizonyosságot érezni a dolgok alakulása felől. Márpedig egy olyan szituáció, melyben egyszerre szeretnénk több célunkat is megvalósítani, miközben abban sem vagyunk biztosak, hogy az egyik elérésére közülük képesek vagyunk, lássuk be, nem egy biztonságot és bizonyosságot adó helyzet. És éppen ennek a bizonytalanságnak állsz ellent.
Nem akarod ezt a bizonytalanságot érezni (vegyük észre, hogy ez egy újabb cél a képletben), ezért minél előbb szeretnél kikerülni ebből az állapotból. Ezt az ellenállást egyfajta nyomásként érzékeled, mely nyomásként nehezedik a fejed tetejére és összeszorítja a halántékodat, a mellkasodat és a gyomrodat, ami bizony meglehetősen kellemetlen érzés. De ha mindezt felismered, máris egy lépéssel közelebb kerültél ahhoz, hogy a stresszben rejlő erőforrásokat és energiákat a javadra fordítsd! Hogyan tovább?
3. Értsd meg, hogy mit üzen számodra az adott stresszhelyzet!
Pontosan minek állsz ellen és hogyan hozod létre magadban ezt az ellenállást? Ismerd fel, hogy mi az, amit szeretnél elkerülni, és úgy érzed, az adott helyzet magában hordozza ezt a veszélyt, valamint ismerd fel azt is, hogy milyen reakcióval próbálod meg ezt elkerülni.
A fenti példánkat tekintve, amit el akarsz kerülni az egyrészt a határidő túllépése, másrészt pedig a kellemetlen, szorongató érzelmi állapot. Az elsőt úgy próbálod elérni, hogy lemondasz egy olyan célodról, amitől azonnal jobban éreznéd magad, a másodikat pedig úgy, hogy még jobban igyekszel, hogy minél gyorsabban túljuss a kellemetlen helyzeten.
Paradox módon azonban ez még tovább növeli benned a feszültséget, amitől egyre gyengébbnek és kimerültebbnek érzed magad. És erre ráadásként még ott van az a gondolat is, hogy nem érzed magad képesnek a helyzet hatékony megoldására, márpedig Te képtelennek, tehetetlennek és gyengének sem akarod érezni magad. Talán világos, hogy mind a gondolati, mind pedig a cselekvési reakció ebben a példában, ahelyett, hogy segítene a helyzet megoldásában, még kellemetlenebbé és kényelmetlenebbé teszi azt, és csak súlyosbítja a problémát. Akkor mit lehet tenni?
4. Ha sikerült felismerned azt, hogy mit szeretnél elkerülni, fordítsd ezt át pozitív megfelelőjévé!
Ez azt jelenti, hogy fogalmazd meg magadnak, hogy milyen eredményt szeretnél elérni, és hogyan szeretnéd végül érezni magad. Vagyis, maradva az előző példánknál, szeretnéd határidőre teljesíteni a feladatot, és szeretnéd felszabadultan, könnyeden és jól érezni magad, egyfajta örömteli várakozással tekintve a rád váró élményekre. Továbbá szeretnéd magad erősnek, tettre késznek és képesnek érezni magad arra, hogy bármilyen eredményt elérj, amit csak akarsz.
Ha megfogalmaztad ezeket a pozitív célokat, akkor már talán érzed is, ahogy a feszültség enyhül benned, és a helyét átveszi egyfajta megkönnyebbülés. Úgy tűnhet elsőre, mintha mindezt az első pontban már megfogalmaztuk volna, de valójában nem így van. Amikor ugyanis „belekerülünk” egy-egy ilyen helyzetbe, akkor ezek a célok nem tudatosulnak bennünk. Egyszerűen csak azt érzékeljük, hogy itt az újabb feladat, és kezdeni kell valamit.
Ha viszont tudatosítjuk magunkban ezeket a célokat, akkor az sok esetben már önmagában megkönnyebbülést okoz. És innen már egyre könnyebb továbblépni, hiszen egyre több erőforrásunk szabadul fel a kellemesebb érzelmi állapotunknak köszönhetően. Mi a következő lépés?
5. Ha megfogalmaztad a kívánt eredményt, akkor találj az eredeti reakciódtól eltérő alternatív megoldási lehetőségeket a stresszt okozó helyzetre, melynek alkalmazásával a kívánt eredményt érheted el.
Felszabadult erőforrásaidat most már könnyebben fordíthatod arra, hogy a feszültséget okozó helyzettől érzelmileg kissé eltávolodva, tisztább elmével elemezd és mérlegeld, hogy milyen más módokon reagálhatnál a szituációra és érhetnéd el a kívánt eredményeket. Lehetséges-e például, hogy valamelyik kollégád segíthet a munka gyorsabb és hatékonyabb elvégzésében? Esetleg mindezt némiképp kötetlenebb módon egy kávé mellet is át tudjátok beszélni a büfében?
Esetleg beszélhetnél a főnököddel, hogy van-e mód a határidő minimális kitolására, csak mert nem akarod összecsapni a munka végét és szeretnél tényleg egy igazán jó produktumot kiadni a kezeidből? Netán a „képtelen-érzésedet” valójában csak az okozza, hogy hiányában vagy egy fontos információnak, amit nem tudod, hol érhetnél el, azt meg pláne, hogy mikor és mennyi időt tudnál szánni a felkutatására, hogy tartani tudd a határidőt? Lehet, hogy ez az információ egyébként ott van az orrod előtt, és egyébként meg semmi köze a képességeidhez?
Számtalan egyéb mód lehet még, ahogyan az adott helyzetet kezelheted. Próbálj elvonatkoztatni egy picit a fenti példától és gondold végig a Te saját személyes helyzetedet. Biztos vagyok benne, hogy a lehetőségek tárháza a Te személyes stressz-forrásod vonatkozásában is hihetetlen módon kiszélesedik, ha az előző lépéseket megtéve eljutottál ideáig. És ha ezzel megvagy, jöhet az utolsó lépés, vagyis a tényleges transzformáció!
6. A stresszhelyzetek által benned előidézett felfokozott érzelmi töltés értékes erőforrás. Használd fel ezt is a helyzet megoldása során!
A stressz nagyon intenzív érzelmi energiákat mozgósít. Azonban ezek az ellenállásod következtében elfojtva maradnak, de attól még léteznek és dolgoznak a testedben. Éppen emiatt érzed magad annyira kiégettnek és kimerültnek, ha túl sok „negatív” stressznek teszed ki magad.
Az energia ugyanúgy elhasználódik, mintha valaminek a létrehozására használnád fel, csak éppen ilyenkor teljesen elfecsérelődik, miközben állandó feszültségben tartja az izmaidat és a zsigereidet. De ha már tudatosodtak benned a pozitív célok és eredmények, és feltártál egy sor hatékonyabb és célravezetőbb megoldási alternatívát, akkor ideje ezeket az energiákat a felszínre engedni, hogy erőt adjanak a cselekvéshez. Olyan hatékonyságot és sebességet érhetsz el ezzel a céljaid megvalósítása tekintetében, amilyenről talán álmodni sem mertél.
Ne utasítsd el a stressz-helyzeteket, hanem tudatosítsd magadban, hogy képes vagy azt a javadra fordítani, haladj végig a 6 lépésen és élvezd az egész folyamatot, mint ahogy a végén az elért eredményeket is!
http://www.alomkereso.com/?q=stresszkezeles_6_lepesben
