(kivonatok a könyvbõl)  Az igaz szeretet a gondolattal kezdõdik. Azzá válunk, amirõl gondolkodunk. A szeretettel teli gondolattok szeretettel teli életet és szeretettel teli kapcsolatokat hoznak létre! A pozitív megerõsítések meg tudják változtatni másokkal és magunkkal kapcsolatos meggyõzõdésünket és gondolatainkat. Ha szeretni akarsz valakit, akkor figyelembe kell venni az Õ igényeit és kívánságait, elvárásait! Az ideális partnerrõl kialakított elképzelés segít felismerni Õt, amikor találkozol vele. Az Igaz Szeretet második titka: a tisztelet ereje Nem lehet szeretni valamit, vagy valakit, ha nem tiszteltük korábban! Mindenek elõtt magunkat kell tisztelnünk. Ahhoz, hogy tiszteletet ébresszünk magunkban önmagunk iránt, , kérdezzük meg magunktól: "Mit tisztelek magamban?" Ahhoz, hogy tiszteletet ébresszünk magunkban mások iránt, - azok iránt is, akik nem tetszenek nekünk - kérdezzük meg magunktól: - " Mit tisztelek ebben az emberben?" Az Igaz Szeretet harmadik titok: az adni tudás ereje Ha szeretetet akarsz kapni, egyszerûen csak adnod kell! Minél többet adsz, annál többet kapsz! Szeretni - azt jelenti, hogy egy részt adsz magadból, fizetséget nem kérve és feltétel nélkül. cselekedj jót, csak úgy! Mielõtt egy életre szóló kapcsolatba lépnél, ne azt kérdezd magadtól, hogy a másik ember mit tud adni a számodra, hanem azt, hogy te mit tudsz adni a másik embernek! Az egész életre szóló, boldog szerelmes kapcsolatok titkos receptje a következõ:sohasem arra kell figyelni, hogy mit kaphatunk, hanem mindíg azt kell nézni, hogy mit adhatunk! A bölcsesség gyöngyszemei Igaz adakozás Ha adsz valakinek valamit, add oda, és felejtsd el! Soha ne bánd meg, mert ha adsz, és megbánod, akkor vesztesz. Elveszted a pénzt és az érdemet is, és elpazarolod az idõdet. Vagyis jobb csak adni, és elfelejteni. Ezért mondja Jézus:"Te pedig amikor adományt adsz, ne tudja a bal kezed, mit tesz a jobb." (Máté 6.3) A Buddha is azt mondja, hogy az az igazi adakozás, amikor adsz, és az olyan, mintha nem is adnál. Úgy érti ezt, hogy amikor adsz, akkor ne ragaszkodj az adáshoz. Adj úgy, mintha soha nem adtál volna semmit, mintha ez soha nem történt volna meg. Ez az igazi adás, ragaszkodás nélkül adni. Különben még mindig azt hisszük, hogy nagyok vagyunk, ha adunk valamit. Azt gondoljuk, jobbak vagyunk a másiknál, mert hatalmi helyzetben vagyunk, ha adunk neki valamit. Ezért mondom neked mindig, hogy bármit is teszel, meg kell értened, hogy az tényleg önmagadért van, és nem azért, aki kapja. Ez jobb, mert ez azt jelenti, hogy az együttérzésben és szeretõ kedvességben való saját növekedésedért adsz. Az adás törvényei:  1. Csak szabad létezõ adhat. 2. Minden adás - ajándék. Tehát ingyenes és viszonzást nem igénylõ. A viszonzás megsemmisíti az adás lényegét. Cserévé silányítja. 3. Minden adásban önmagamat adom. Ha nem "én" vagyok a tárgy, ha nem "én" vagyok a cselekvés, üres díszdobozt adtam. 4. Minden adásban létem teljesedik ki. Minden adás révén szegényebbé válok, ám a szeretetben gazdagodom. 5. A folyamatos adás - áradás. Minden egyes adás a teljesség fényének villanása, az áradás - a folyamatos ragyogás. 6. Csak a jót lehet adni. Rosszat - lehetetlenség. Mert a rossz - hiány, a nincs, a nemlétezés. És ami hiány, ami nincs, az nem adható. A rossz - adáshiány. A rossz - áradáshiány. A rossz: az adás fényvillanásai közti sötétség. 7. Akkor vagyok, amikor áradok. Az adás aktusai valóságom apró megnyilvánulásai. Az adások közti szünetek megvalósulásom ígéretei, fényre váró sötétség, áradáscsend. Az Igaz Szeretet negyedik titka: a barátság ereje ahhoz, hogy megtaláljuk az igazi szerelmet, elõször igaz barátra kell lelnünk! Szeretni azt jelenti, hogy nem egymáésra nézünk, hanem együtt nézünk azonos irányba! Ahhoz, hogy igazán szeressünk valakit, azért kell szeretnünk Õt, aki, nem azért, ahogy kinéz! A barátság - táptalaj, ahol a szerelem életre kelhet. Ha szerelmet akarsz vinni egy kapcsolatba, akkor elõször barátságot kell vinni bele. Az Igaz Szeretet ötödik titka: az érintés ereje Az érintés - a szeretet egyik legerõsebb megnyilvánulása, amely legyõzi a gátlásokat és megerõsíti a kapcsolatokat! Az érintés megváltoztatja a fizikai és érzelmi állapotunkat és érzékenyebbé teszi az embereket a szeretetre! Az érintés megygógyítja a testet és felmelegíti a szívet. Ha ölelésre tárod karjaid, azzal szíved is kitárod a másik ember felé! Az érintés igazi csodája az életenergia Évtizedek óta az orvosok és pszichológusok dicsérik az érintés felbecsülhetetlen értékét és fontosságát.  Újkori tanulmányok bizonyítják, hogy a babák, akiket nem vesznek kézbe, nem nõnek olyan ütemben, mint azok akiket rendszeresen felvesznek. A lassúbb növekedés mellett ezeknek a gyerekeknek gyengébb az immunrendszerük, tehát gyakoribbak a megbetegedések. A babáknál, akiket szükségleteiknél kevesebbet tartanak, érzelmi károsodás léphet fel, sõt erõszakos viselkedés tapasztalható náluk. A majmokon végzett pszichológiai tanulmányok bizonyítják, a pusztító és romboló hatást a szülõktõl elválasztott kölykök körében. Ha az érintés megvonása elmarasztaló, akkor igaz az állítás, hogy a bõséges érintés egészséges és jótékony hatású. Jaen Leedloff „A folytatás eszméje” kitûnõ könyvében azt vitatja, hogy a brazíliai dzsungelben kõkorszaki körülmények között élõ Yequana indiánok primitív” közösségekben a gyereket kicsi korukban szinte állandóan kézben tartják. Ezeknél a gyerekeknél, felnõtt korban nyoma sincs az erõszaknak, brutalitásnak. A törzsben eltöltött két és fél év alatt azt tapasztalta, hogy a gyerekek szívesen engedelmeskednek az idõsebbeknek, s ezek a gyerekek egymás között is békésen, vita és veszekedés nélkül játszanak. Ha ugyanezt megvizsgáljuk a „modern” társadalomban, még ma is szinte mindennapi gyakorlat, hogy az újszülöttet elválasztják az anyától, a kórházi osztályokon az egészségügyi intézkedések betartás céljából.  Ezek az elszigetelt gyerekek nem hallanak mást, mint babatársaik sírását. Távol az anyai melegségtõl, sírással ringatják magukat álomba. Bármennyire hihetetlen, a baba már az anya hasában érzi a szeretetet és kommunikál, így hát érez és gondolkodik. Szülõk mindezeket ismerik, hiszen a pocaklakóval játszani lehet még születése elõtt. Felismeri az apa a testvér hangját, különös mozgásokkal reagál rá! Ha ismeretlen hangosan szólal meg, úgy mozdulatlanul lapít. Születését követõen mindezekrõl szinte valamennyi szülõ megfeledkezik, és maga a baba is „vissza” fejlõdik ezen a téren, talán a szülés borzalomprésének túlélési esélyei miatt. Ha bele gondolunk, akkor a baba az elsõ mikroértelmének megjelenésétõl teljes kötõdéssel van az anya felé, hiszen annak pocijában él a nagy utazásig! Az állandó 36 fokból egy pillanat alatt aklimatizálódni kell a 25 fokra! Megszûnt a biztonságot jelentõ társ, az anya szívdobogásának harmonikus üteme, muzsikája. Magára maradt, hidegben, csendben, idegen illatokban, izolált, sterilizált bölcsõjében. Apró elméje ha tiltakozik ez ellen, azt sírással jelzi. Elég mellre tenni, a szopáson kívül visszakapja az anyai szívdobogás megnyugtató zenéjét. Ilyenkor általában megbékélve elalszik, az anya pedig, na végre, azonnal megszakítja a békés megnyugvást, az érintés csodáját.  Ágyba tételkor általában ismét felriadnak és visszatért félelmük további sírásban jelenik meg. Sok anya mondja, hogy az elsõ heteket átsírják a babák, biztos görcsölnek. – hangzik gyakran a magyarázat! Szülés és az azt követõ fáradtság ellenére, ha az anya maga mellett tartja babáját, aki továbbra is érzi a testének melegét, szívének biztonságot jelentõ lüktetését, szinte biztos az éjszakák nyugalma. Újkori szocializálódást sürgetõk, éppen ezt nem gondolják át. Így beindul az ördögi kör, ami a babák elidegenedését generálja születésének pillanatától. Majd lekötésként megjelenik a baba életében a TV és a Videó, ami aztán kialakítja a szülõ helyett az ideálokat a gyermek lelkében. Rádöbben, hogy elhagyták, nincs szükség rá, egy felesleges rossz, aki csak gondot jelent az anyának, erõsíti sok esetben ezt az érzést a szülõ, amikor már pici korban megfenyíti a ragaszkodási kényszeréért a gyermeket. Az eltaszítottság érzése, egy dacot, ellenállást, bosszút és haragot vált ki a szülõvel szemben. Gyakran tapasztalható a szocializálódás ellenére, amikor már egész pici korban a gyermek a szülõ felé üt! A helyzet kiteljesedéseként ilyenkor a szülõ az okok keresése és a magyarázat helyett, további fenyítéssel reagál! Ekkor határozódik és rögzül a gyermekben a szét válás, a külön út ténye. Érintés és szeretet helyett gyûlöletet érez, amit saját érdekében titkolni kell, hiszen teljes léte a szülõtõl függ! Megindul a két én párhuzamos fejlõdése. De ez már egy másik téma. A kérdés, amit felteszek, a következõ: Mi az érintés, és mi teszi olyan fontossá? Ha az érintés csupán fizikai kapocs lenne, a mechanikus hinta, vagy a mozgó játék maci szõre kielégítené a gyermek érintési szükségét. De én nem hiszem, hogy az érintési igény, csupán fizikai. Hiszem, hogy sokkal több, mint a mechanikus cirógatás. Véleményem szerint, az érintés igazi értéke az életenergia és a szeretet, ami két ember közt áramlik, létezik. Erre szüksége van az embernek az élete végéig! Az Igaz Szeretet hatodik titka: a szabadság ereje Ha szeretsz valakit, engedd szabadon! Ha viszatér hozzád, akkor Õ a tiéd, ha nem , akkor soha nem is volt a tiéd!  Még az igazi szeretetteljes kapcsolatban is szükség van az embernek a mozgástérre! Ha meg akarsz tanulni szeretni, akkor elõször meg kell tanulni megbocsátani és megszabadulni a múltbéli sérelmektõl és fájdalmaktól. A szeretet azt jelenti - megszabadulni a félelmektõl, elõítéletektõl, egótól és fenntartásoktól! Az Igaz Szeretet hetedik titka: a szavak ereje Amikor megtanulunk nyíltan és becsületesen kommunikálni, az élet megváltozik! Szeretni valakit, ez azt jelenti, hogy ápoljuk a vele való kapcsolatunkat. Adjuk tudtára az embereknek, akiket szeretünk, hogy szeretjük és értékeljük õket. Soha se féljünk kimondani a varázsszót:" Szeretlek " Ne hagyjuk ki az alkalmat, ha valakit megdicsérhetünk! Mindíg fejezzük ki a szeretetünket annak, akit szeretünk - lehet, hogy utoljára látjuk Õt! Ha megtudnád, hogy hamarosan meghalsz, és lehetõséged lenne felhívni azokat, akiket szeretnél, - kit hívnál fel, mit mondanál ... és miért nem teszed ezt meg most? Az Igaz Szeretet nyolcadik titka: az elkötelezettség ereje Ahhoz, hogy a szeretet igazi szeretet legyen, elkötelezettnek kell lenni felé, és ennek az elkötelezettségnek tükrözõdnie kell a gondolkodásban és cselekedeteinkben! Az elkötelezettség a szeretet valódi próbája. Ahhoz, hogy igazi, szeretettel teli kapcsolatunk lehessen, elkötelezettnek kell lennünk ebben a kapcsolatban. Ha elkötelezettjei vagyunk valakinek, vagy valaminek, akkor a feladni nem lehet alternatíva! Az elkötelezettség különbözteti meg a felszínes és tartós kapcsolatot! Az Igaz Szeretet kilencedik titka: a szenvedély ereje A szenvedély lángra lobbantja a szeretetet és nem hagyja kihunyni! Az örök szenvedély nem egyedül a fizikai vonzalom, hanem az erõs elkötelezettség, lelkesedés, érdeklõdés és örömteli izgalom együttes segítségével jön létre! A szenvedélyt újra lehet ébreszteni, a múlt eseményeinek újbóli árélésével, amikor éreztük ezt a szenvedélyt! Szenvedély nélkül sem barátság, sem szerelem nem létezhet! A spontaneitás és a meglepetések létrehozzák a szenvedélyt. A szeretet és a boldogság lényege egy és ugyanaz:szenvedéllyel kell élni, minden nap! Az Igaz Szeretet tizedik titka: a bizalom ereje  A bizalom életbe vágóan fontos az igazi, szeretetteljes kapcsolatban. Bizalom nélkül az egyik partner gyanakvóvá válik, nyugtalanná és tele lesz elõítéletekkel, félelmekkel, a másik úgy érzi, lélektani csapdába került, azt hiszi, hogy nem hagyják szabadon lélegezni, s érzelmileg megfojtják! Lehetetlen valakit igazán szeretni, ha nem bízunk meg benne teljesen! Cselekedjünk úgy, mintha kapcsolatunk a szeretett emberrel sohasem érne véget! Az egyik módja annak, hogy eldöntsük, megfelel-e nekünk a másik ember, meg kell kérdeznünk magunktól:" Feltétel nélkül és teljesen megbízom a partneremben?" Ha a válasz "Nem!", akkor alaposan el kell gondolkodni, mielõtt elköteleznénk magunkat! |