Az Egyesült Államoknak minden idők egyik legnagyobb hurrikánjával, illetve poszt-trópusi viharával kellett megbirkóznia 2012. október 29-30-án. Az utolsó pillanatig reménykedett a lakosság, hogy a közel ezer kilométer kiterjedésű vihar talán valamilyen csoda folytán elkerüli a keleti partot. Nem így történt. Milyen spirituális olvasatai lehetnek ennek a katasztrófának? Mert hurrikánok bizony vannak! Jóllehet számunkra kissé távolinak tűnhet egy hurrikán és minden általa okozott kár, azért érdemes eltűnődni azon, hogy milyen sorsszerű okok állhatnak egy ilyen természeti csapás hátterében. A hurrikánról röviden annyit mindenképpen tudni kell, hogy egy trópusi ciklonról van szó, amely sokszor több száz kilométer átmérőjű, felhőörvénnyé alakul, majd így indul pusztító útjára. Erejét az óceán vízének párolgásából nyeri. A teljes ciklon mozgása kb. 15-20km/h szokott lenni. Érdekessége, hogy a középpontjában – az úgynevezett szemében – a legalacsonyabb a légnyomás, amelyet körülötte, a felhőfalban található szél és csapadék szempontjából roppant heves zóna vesz körül, ugyanakkor a ciklon peremnél található spirális karokban valamivel gyengébbek a légmozgások. Többnyire a trópusi éghajlati öv alá eső óceánokból keletkezik a 10. és a 20. szélességi kör között. Trópusi ciklonnal a világ több táján is találkozhatunk. Jól ismertek a Csendes-óceáni térség tájfunjai és a Karibi-térség hurrikánjai, amelyek lényegében ugyanannak a típusú trópusi ciklonnak az elnevezései. Jelenleg a Meteorológiai Világszervezet (WMO) hurrikántanácsa dönt a hurrikánok neveiről. Az elnevezések abc-sorrendben születnek oly módon, hogy az év első hurrikánjának neve A-betűvel kezdődik. (Kivételt csak a Q és az U betűk, valamint az Atlanti-térségben az X, Y és Z betűk képeznek.) A női és a férfi nevek egymást váltva következnek. Összesen hat lista váltakozik, ami azt jelenti, hogy hatévente ugyanazok a nevek jönnek újra. A 2005-ös év Katrina hurrikánja után, amely New Orleans-ra csapott le, mindenki szívszorítóan várta az ezúttal Sandy-nek keresztelt hurrikán hatásait. Sandy majdnem egy héttel korábban érte el Jamaica, Kuba és Haiti térségét, ahol 69 emberéletet követelt magának. Ezt követően derült csak ki, hogy a hurrikán nem a megszokott útvonalát fogja követni, hanem végigsöpör majd a keleti parton és az USA számos nagyvárosát keményen próbára fogja tenni. A meteorológusok tartottak attól, hogy a vihar találkozni fog a sarkköri hideg légtömegekkel és majd felerősödik általa. Mivel Észak-Amerika csaknem egész keleti partja veszélyzónává lépett elő, az emberek elkezdtek élelmiszereket betárazni és a maguk módján felkészülni a viharra. Egy teljes hétvége állt a rendelkezésükre. Amikor a veszély elkerülhetetlenné vált, az elnök és az elnökjelölt felfüggesztette kampánykörútját és az illetékesek szükségállapotot rendelték el a térségben. Közel 400 ezer embert evakuáltak és homokzsákokkal, valamint biztonsági intézkedésekkel készültek az elképesztő erejű széllökésekre és árhullámokra. Ezután megérkezett a viharos, sokszor 130-150 km/h-s szél és a víz mindent elárasztott, a folyók kiléptek medrükből és végighömpölyögtek a városokon és a vidéken, minekután az úthálózat és az áramszolgáltatás erősen megrongálódott. Több millió ember maradt áram nélkül. Sokan még most is fűtési problémákkal küszködnek. A pusztítás olyan nagy volt, hogy a helyreállítási munkálatok heteket fog igénybe venni. New Jersey államát pedig katasztrófa sújtotta övezetnek minősítették. A hurrikánt poszt-trópusi ciklonná minősítették át, amelynek eddig több mint 100 halálos áldozata van. Az eltűntek kutatása és a károk felmérése továbbra is folyik. Mindezzel együtt Sandy nem a legpusztítóbb viharok kategóriájába sorolandó. Nyilvánvalóan nem értenek ezzel egyet az áldozatok és az érintettek. Így Michael Bloomberg, New York polgármestere sem, aki úgy vélte, hogy Sandy talán a legrosszabb természeti csapás, amit New York City valaha is átélt. Ezek után tegyük fel a kérdést: vajon mire figyelmeztetett Sandy? Sokan úgy vélik, hogy ez egy főpróbája volt a 2012 utáni években várható hatalmas természeti csapásoknak, amelyekből az elmúlt tíz évben sajnos már többször is kaphattunk ízelítőt. Az ember kiszolgáltatottság- és félelemérzésén úgy látszik, hogy tudott növelni a Sandy, hiszen bebizonyosodott, hogy HAARP ide vagy oda, a Sors akarat érvényesül minden körülmények között, és ez alól a világ jelenlegi szuperhatalma sem képez kivételt. Sajnos, a karmikus törvények ez esetben is érvényesek: biztosan van oka annak, hogy miért tudta gyakorlatilag órák alatt megbénítani az USA keleti partjának egész életét – politikai, gazdasági, társadalmi stb. vonatkozásban egyaránt – egy vihar. Az asztrológia tudni véli, hogy az USA az Ikrek csillagjegy alá tartozik, ami alapvetően a levegő elemmel áll analógiában. A Sandy pedig szemmel láthatóan szupervihar. Ez nem azt jelenti, hogy egy földrengés (lásd: Szent András-törésvonal) vagy egy áradás általi katasztrófa ne lenne beilleszthető az Egyesült Államok sorsába. De vegyük észre, hogy a Katrina-hurrikán, vagy a 2001.09 11-es eseményei is a levegő elemen keresztül valósultak meg. Továbbá Amerika legnagyobb félelme és rémálma Irán atombombával felszerelt, szintén a levegőből érkező jövőbeli megsemmisítő csapása. Akár igazak, akár nem ezek a meglátások, a tények önmagukért beszélnek. A Sandy pedig sok emléket hagy maga után, amin lesz még időn töprengeni. A világban egyre inkább szaporodnak a korszakváltást előkészítő események. Jó példák erre az olyan kollektív karmára ható, váratlan események, amelyek természeti csapások és katasztrófák formájában öltenek testet. Vajon időben felébredünk? http://www.boldognapot.hu/ Mit tanulhatunk Sandy-től? Tegnap este éjfél után, illetve ma hajnalban összeomlott a Facebook rendszere és órákig nem állt helyre. A rendszer használata óta ilyet még nem tapasztaltam. Biztos előjönnek majd valami hivatalos blablával és minket nem is ez érdekel, hanem egy érdekes összefüggés: Nem a világ vége, ha egyik napról a másikra eltűnne az egész Facebook, mégis nagyon sokan még erre sincsenek felkészülve, sőt bizonyos ismerőseikkel másképp nem is tudnák felvenni a kapcsolatot vészhelyzetben..... Jogos a kérdés, mit tennénk, ha egyik pillanatról a másikra eltűnne az internet, a mobil-kommunikáció (amihez elég egy EMI vagy EMP-fegyver elsütése) vagy leállna az áramszolgáltatás. A boltok, bankok zárva. Kommunikáció zéró.... - Tudnánk, hogyan kell túlélni ? Hol találkoznánk ? Lenne mit enni a családnak, fűteni, vizet tisztítani ? Meg tudnád védeni a tulajdonodat és a családodat ? Jó kérdés, igaz, hát gondolkozzatok rajta ! Amerikában külön üzletek vannak "Preppers", azaz felkészülők számára..... Magyarországon ? ....... (SBG Buddha) Egy természeti katasztrófát követő 72 órát tekintik az „udvarias” időszaknak. A lakosság ilyenkor még nyugodt: a kormány majd mindent szépen megold, küld ételt, vizet, benzint, ruhát és mindent, ami kell. Így az első három napban az emberek betartják a szabályokat és jól viselkednek. Úgy a harmadik nap vége felé elfogy a türelem. Az emberek elkezdenek éhezni és felhevülnek az indulatok. Egyre többen kezdenek kétségbeesni és úgy érzik a kormány cserbenhagyta őket. Ami három napja még egy viszonylag udvarias társadalomnak tűnt, most vészjóslónak tetszik. Az egyén túlélési ösztönei kezdik átlépni a társadalmi szabályokat és lassan elszabadulnak az indulatok. Egy viszonylag friss tanulmány szerint a legtöbb ember nagyjából háromnapi élelemmel és egyéb létfontosságú cikkel rendelkezik otthon a kamrában, tehát látszólag stabil társadalmaink csupán kilenc étkezésre vannak az anarchiától. Mivel a legtöbb ember megszokta, hogy mindig mindenhova azonnal eljuthat, csak nagyon kevesen gondolnak arra, hogy felkészüljenek egy szükséghelyzetre, érkezzen az bármilyen formában. Ahogy a mostani helyzetből láthatjuk, nincs szükség teljes gazdaság i összeomlásra ahhoz, hogy egy nagyvárosban káosz alakuljon ki. Elég egy viszonylag gyenge hurrikán is. „Az egyre fogyó üzemanyagok miatt az emberek között nő a feszültség,” jelenti a Fox News. „A kilométeres sorokban álló autósok New York, New Jersey és Connecticut államok, a Sandy miatt legnagyobb pusztítást szenvedett területek benzinkútjainál többször is összezörrentek. Az emberek harcolnak a még rendelkezésre álló benzinért, felvásároltak minden elemet, a telefonszolgáltatás akadozik és a legalapvetőbb árucikkek beszerzése is probléma.” A benzinkutakhoz rendőröket állítottak, hogy megakadályozzák a lassan lázongásra hasonlító konfliktusokat. A Twittert elárasztották a benzinhiánnyal és egyéb problémákkal kapcsolatos üzeneteket: - "Tudod, hogy nagyon rossz a helyzet, amikor a benzinkutast arról kérdezve, hogy mikorra várható több benzin, csak röhög rajtad." – Prede (@predederva) November 1, 2012 - "Ez egyszerűen borzalmas! Valaki kést rántott a Greenpoint benzinkútnál, ahol több órás a sor." – Camila Xavier (@camilaxavier) November 1, 2012 - "Éppen figyelem, ahogy összeomlik a társadalom egy Long Island-i benzinkútnál." – Christina (@wooly_says) November 1, 2012 - "Teljesen magam alatt vagyok. Égő házak bűze, az emberek verekednek az ételért. Totál sötétség." - "Több napja nem aludtam vagy ettem rendesen. Remélem hamarosan jobb lesz." Vannak azonban más jellegű tweetek is: - "Én Utah államban élek, ahol az emberek hisznek a felkészülésben… Pont a múlt héten beszélgettem New Yorki rokonaimmal és kinevettek. Azt mondták bolond vagyok, mert fegyvert tartok, van tartalék benzinem, vizem és saját generátorom. A legtöbb ember teljesen vak aziránt, hogy milyen káosz lehet, csupán egy komolyabb áramkimaradás esetén, ami mondjuk a fél vagy az egész országot érinti. Nem kell több mint egy hét ahhoz, hogy elszabaduljon a pokol és a lázongás legyen az új társadalmi norma." Az ABC News riportjában egy lakó a következőket nyilatkozta: - „Meg fogunk halni! Meg fogunk fagyni! Itt 90 éves emberek vannak!” mondta Donna Solli, a helyszínre látogató tisztségviselőknek. „Maguk, nem értik. A teherautóiknak már itt kellene lenni a sarkon! Három nap telt már el!” Egyesek olyan rossznak tartják a helyzetet, hogy már a Vöröskeresztet vádolják, mert nem érkezett meg a segélyszállítmányokkal: - „Ez Amerika, nem egy harmadik világbeli ország! Nekünk étel és ruha kell,” mondta Jim Molinaro, Staten Island kerületének elnöke. „Azt tanácsolom Staten Island lakosságának, hogy ne adjanak adományokat az amerikai Vöröskeresztnek. Adják a pénzüket másnak.” Sokak szerint a helyzet még jelentősen romlani fog mielőtt javulna. A CNBC arról írt, hogy a benzinhiány még egy hétig is eltart, pedig a kétségbeesés már három nap után is komoly volt. Mi a helyzet az áramszolgáltatással? A helyi szolgáltató (Consolidated Edison Inc.) szerint az áramellátás november 11-re állhat helyre mindenhol, bár Manhattanben akár már ma visszatérhet az áram a lakásokba. A CNN szerint még mindig 2,7 millió ember van áram nélkül. Áram nélkül pedig a kutak nem tudnak üzemelni. Az amerikai életstílus elképzelhetetlen benzin nélkül. Hogy mást ne is említsünk, a legtöbb ember manapság képtelen bárhová is gyalog menni, biciklije pedig szinte senkinek nincs. Vonatkoztassunk el egy kicsit a Sandy okozta zűrzavartól. Mi történik, amikor sok millió, sűrűn lakott városokba zárt ember nem jut ételhez, benzinhez vagy áramhoz? Természetesen kétségbeesnek. A kétségbeesett emberek pedig könnyen elveszítik türelmüket, konfliktusba, verekedésbe keverednek. A kormány ilyen helyzetben nem lesz képes segíteni, hiszen sok millió emberről és sok millió adag ételről van szó és azok, akik nem készültek fel, komoly bajban lesznek. Hirtelen nagyon sokan rájöttek, hogy milyen jó lett volna, ha ők is felkészülők (elterjedtebb nevén „prepperek” – jelentése felkészülő) közé tartoztak volna. A tartalék ételek, vízszűrők, elemek és egyéb fontos eszközök értéke egy szupervihar után hirtelen jelentősen megugrik. Mi a megoldás a frusztráció és a pánik elkerülésére? A felkészülés. Ha Staten Island vagy New York City lakói felkészültek volna a viharra, amiről tudták, hogy feléjük tart, most nem kellene ilyen kétségbeesett helyzetben lenniük. Ha lett volna néhány napi tartalékuk, most nem a Vöröskeresztet okolnák a bajért és nem a kormánytól várnák kimentésüket. A Sandy levonulását követően a felkészülők sokak szemében zseninek tűnnek. Míg az emberek nagy része eddig csak nevetett rajtuk, a felkészültek most is gond nélkül, legalábbis kevesebb gonddal folytatják életüket. Őket nem látjuk most a hírekben, amint segítségért könyörögnek, hanem otthonaik védelmében eszik saját ételüket, isszák a saját vizüket és kerülik az utcákat. A prepperek nem fosztogatják a boltokat, nem szidják a Vöröskeresztet és nem kukáznak arra várva, hogy megérkezzen a kormány segélyszállítmánya. A prepperek sokak szerint az új próféták, a felkészületlenek pedig az új hajléktalanok. Forrás: Paranormal.hu |