A „Dharma”szó szerinti jelentése: tan, tanítás, mely a buddhista doktrínák összességét tartalmazza. +Belső rendezettség („elejétől a végéig uralt állapotokon keresztül való kibontakozás”) +Lépésről lépésre haladni („a megismeréshez és felébredéshez vezető út olyan világosan van leírva, mintha egy pontos térképen az út mentén található összes fa, összes híd és összes ház fel lenne tüntetve”) +A szeretet mindent hasson át („ami másutt töredék, itt koherencia; ami impulzus vagy elragadtatás, az technikai tudatossággá válik; a felemelkedést kizárólag a „kegyelem” eredményeként elérő -, mert sugalmazások, félelmek, remények és elragadtatások által véletlenül a helyes útra került lelkek spirituális labirintusa helyébe egy nyugodt és kiegyensúlyozott, a szédítő mélységek legalján is megmaradó fény, és egy külső támogatásokra nem szoruló módszer kerül.”) +Önmagunk elemzése („amennyiben az ember nem fogadja el a lét állapotát, amiben találja magát, a feladata az, hogy felszámolja ezt a nem tudást, ezt a felejtést, álmodást vagy ájultságot.”) +Együttérzés („Egy tiszta erő segítségével halad előre, eloszlat minden káprázatot, az emberi gyengeség minden maradványát letépi magáról, és tiszta megismerés marad sajátja.”) +Elfogadás („Magasztos! Ha egy jó fiú vagy leány ezt a szútrát hallja és örömmel elfogadja, mekkora boldogság lesz része?…Mennyivel nagyobbak hát annak az érdemei aki a tanítást teljes szívével hallgatja…(Lótusz szútra)”) +Szerénység („Az mindenesetre biztos, hogy Buddha a maga fensőbbségében mindig tartózkodott még a rábeszélés közvetett eszközeinek használatától is, és főleg soha nem használt olyanokat, ami az emberi lény irracionális, szentimentális vagy érzelmi oldalára hatott.”) +Önfegyelem („Aki ép, az marad.”) +Kitartás („Akinek szeme van, az látni fogja a dolgokat.”) +Őszinteség („Az, hogy az istenek, az emberért keveset tehetnek, és hogy az ember alapvetően saját sorsának kovácsa, olyan jellemző nézete a buddhizmusnak, ami világosan kiemeli eltérését számos késői, főleg mahayana-beli formájától, amelyekbe be tudott férkőzni az összes ember megváltásában munkálkodó mitikus lények motívuma.”) +Adakozás (Adni, adni, adni! Gondolatban, gyakorlatban, álomban, ébrenléti állapotban – örömöt, erőt, lehetőség szerint anyagi javakat, szép gondolatokat, vigaszt, gyógyírt, adni magunkat: testünket, lelkünket, minden jó pillanatunkat felajánlani, hiszen mindent csak „kölcsön kaptunk” és mindent vissza kell adnunk amúgy is, méghozzá nyugodtan, elvárás és félelem nélkül. Összpontosítva és bölcsen.) +Összpontosítás („A létezés minden eleme átmeneti.”) +Ne legyen elutasítás Hiszen: („…a világot a tudat vezérli, a világ a tudathoz kötött, a világ a tudat hatalmának alávetett.”) +A nehézségeket az életben, a rosszindulatot, a negativitást tanításként és segítségként fogjuk fel. +Harag és rosszindulat: töröljük a szótárunkból!! +A dühöt szintén!! (Ezzel magunkat mérgezzük és nem a másikat, akikre dühösek vagyunk.) +Bőbeszédűség megszüntetése, pletyka eltörlése. Legyünk szűkszavúak, lényegre törők. +Tudatos jelenlét, önkontroll. Kicsit kívülről nézzünk önmagunkra. („ A lényeg az, hogy az ember szépítés nélkül szembesüljön önmagával és minden kondicionált dolog mibenlétével.”) +A felszín alá három réteggel lemenni (A látszat sokszor csal. Beszélgetni kell a gyerekekkel [felnőttekkel is]. Figyelni őket távolról is. Minden mozdulatuk, arcrándulásuk stb. számít.) (Az idézetek: Julius Evola –A felébredés doktrínája c. könyvéből) A világ elkezd körülötted úgy működni, ahogy szeretnéd! „Tedd azt amit akarsz” (Michael Ende: Végtelen történet) A megvilágosodásra törekvőknek (bódhiszattaváknak) feltétlenül sikeresnek kell lenniük a hat erény - A bőkezűség Az erkölcsi fegyelem A türelem A könnyed erőkifejtés A szellemi összpontosítás A bölcsesség -GYAKORLÁSÁBAN. Együtt kell működniük minden élőlénnyel, valamint jóindulattal kell lenniük valamennyi iránt. (Dalai Láma) http://kristalyhang.wordpress.com/ |